Helyek

Sej, az ulmi gőzvasúton

1/32

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
?>
Ulm, fotó: Pákozdi Imre
1/32

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Sej, az ulmi gőzvasúton
Helyek

Sej, az ulmi gőzvasúton

2014.09.29. 11:46

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Németország, Ulm

Vélemények:
8

Ulm 120 ezer lakosú város Bajorország nyugati szélén, a Budapest – Párizs vasútvonal és persze, a Duna mentén. Vonaton kilenc óra az út, reggelenként három railjet szerelvény is indul a Keletiből. Pákozdi Imre írása.

A városban található a világ legmagasabb, több mint 161 méter magas temploma. A rekord jelentőségét némileg csökkenti, hogy tornya – akárcsak a kölni és a regensburgi dómé – a XIX. század második felében készült el. Sok múzeuma közül számunkra kettő igazán érdekes: a Donauswäbisches Zentralmuseum és a Brotmuseum (Museum der Brotkultur, Kenyérmúzeum). Ezekről majd később írok, most inkább rátérnék a lényegre, amiért pont ezt a német várost állítom tanulmány-értékű, megfontolandó példaként hazai óváros-tervezőink elé.

Ulm történelmi belvárosa ugyanis az a hely, ahol a régi és az új valóban egyenrangú módon van jelen. Nem csak foghíjak bestoppolására készültek az új házak, és nem csupán illusztrációk, skanzen-szerű látványelemek a régiek sem a kortársi épületek szövetében. Itt egész házsorok épültek a hagyományok jegyében és az utcák nagy részében tucatjával áll egymás mellett áll a régi és az új.

Az egységesség és az üdítő sokszínűség tehát alapvonása ennek a méretes és életteli belvárosnak. A hatás kulcsa kettős: egyrészt a tudatos és fegyelmezett gazdálkodás az épületek tömegével, másrészt az épület-kontúrok – elsősorban a nyeregtető – irányelv-szerű alkalmazása, ami párban jár a változatosság jól eltalált ritmusával.

Ulm, fotó: Pákozdi Imre
1/32
Ulm, fotó: Pákozdi Imre

A belváros jellemzően három-négyszintes házakból áll. Az utcarend csak a Fischerviertel (Halásznegyed) területén hagyományos, a belváros további 70%-ában új vonalvezetés érvényesül, amely azonban nem szakított drasztikusan a korábbival. Nagystílű kivétel a dóm előtti tér, amelyet alaposan megtisztítottak a rálátást zavaró házacskáktól: olyannyira, hogy a hatalmas teret szegélyező, teljesen új épületek is jól elférnek, tömegük, magasságuk nem konkurál, de még csak nem is interferál a dómmal. Szó nincs a kölni dóm vagy a bécsi Stephanskirche előtti szűkösségről, ami idegesítővé teszi az ott éktelenkedő, valamikor, 40-50 évvel ezelőtt „kortársinak" számító, de mára elavult épületek jelenlétét. Pedig az ulmi dóm előterében is van kortársi, méghozzá friss épület: a hófehér, íves, attika-gerendás Stadthaus. Amelyen máris látható, hogy 50 év múlva bontókalapácsért kiált...

Mint említettem, az oromtetős háztípus uralkodó a belvárosban. Ennek számtalan, ornamentálisan ragozott változata dívik, de a hajlásszög nagyjából kötött. Ereszes, csüngő ereszes, vagy éppen eresz nélküli változatok, cserépfedés, igényesen falcolt bádogfedés egyaránt előfordul. Közös vonásuk ezeknek a házaknak, hogy sem az újak nem akarnak réginek látszani, sem a régiek újnak, miközben mind a homlokzati osztás, mind a színezés hasonló. Érdekes, kicsit humoros - de inkább játékosan, mintsem megmosolyogtatóan – némelyik új házon a homlokzat emeletenkénti kiléptetése. Ezek távolról utalnak az un. Schiefes Hausra (Ferde Ház), Ulm legnevezetesebb régi házára – ma kis hotel -, amely szinte belebukfencezik az előtte csordogáló folyócskába. A lényeg: az épületek túlnyomó többségét adó lakóházak egységes, mégis, koruk és egyéniségük szerint elkülönböző sokasága adja a belváros ízét. Mindeközben semmi műmájerkedés, procc, kivagyiság: itt még a posztmodern is mosolyog.

Ulm, fotó: Pákozdi Imre
10/32
Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Ezt a gyönyörű, polgári városszövetet méretes középületek díszítik. Egyrészt a régi Rathaus és a valamikor raktár célját szolgáló Neuer Bau, amely ma a rendőrség központja, másrészt a már említett Stadthaus, Richard Meier műve és a Kunsthalle, Wolfram Wöhr alkotása. Meier és Wöhr dicséretére legyen mondva – no meg a várostervezőkére – hogy egyikük műve sem lóg ki, sem tömegével, sem magasságával. Sőt – és ez az igazi bravúr -, a könyvtár hatalmas üvegpiramisa is a helyén van. Pedig kiemelkedik. Furcsa módon csak a XVI. századi Neuer Bau-t érezzük oda nem illő behemótnak, a kifejezetten nagy kortársi középületeket nem. Illetve...

És akkor rátérnék, hogy miért sürgős, hogy a t. építész hölgyek és urak meglátogassák Ulmot. Az előbb dicsérettel és elismeréssel említett, kiváló belváros összképe ugyanis komoly veszélyben forog, pontosabban hamarosan a múlté lesz. Ez a várostervezési csoda, ez az összhangzattani mestermű nyilván évtizedek következetes, szakértő munkájának eredménye. Néhány éve azonban valami változott. A Duna túlpartján már korábban felépült egy legalább 15 emeletes, talmi lakókaszárnya, amelyet illő zsúfoltsággal követ két-három újabb. A régi belvárosban pedig, valami egészen elképesztő érzéketlenségről tanúbizonyságot téve, most készül egy magas, hosszú és széles irodaház, pont a gyönyörű, új zsinagóga mögé, a történelmi Fischerviertel szélén, szemben a régi városházával.

Ulm, fotó: Pákozdi Imre
24/32
Ulm, fotó: Pákozdi Imre

Búcsúzóul egyrészt a képek gyarló minősége miatt mentegetőzöm, másrészt ígérem, hamarosan visszatérek a Donauschwäbisches Zentralmuseumra és a Brotmuseumra. Előzetesen csak annyit: miután Ulmot nemrég, egy hosszabb németországi „dóm-túra" keretében láttam (Regensburg – Heidelberg – Worms - német borút – Speyer – Ulm – Augsburg), talán nem túlzás a látott német múzeumokról átfogó ítéletet mondani: aktualizáló szellemiségűek, mit ne mondjak, erősen átpolitizáltak. Ez azonban és ennek számunkra érdekes, muzeológiai és turisztikai következményei külön cikket érdemelnek.

Pákozdi Imre

 

 

Vélemények (8)
gertan
2014.10.28.
07:49

"...A terv persze hatalmas vitákat generált, de végül a lakosok többségi "igen" szavazatával épülhetett meg ..." 

Ez azt jelentené, hogy az épülettel kapcsolatban reprezentatív közvélemény kutatást, vagy netén népszavazást tartottak?

mB
2014.10.28.
10:12

@gertan: Nyilván valami olyasmit - erre való a sajtó, gondolom erre is használták. Németországban nagy hagyománya van a  pályázatoknak, azok nyilvános megvitatásának, tervbemutatóknak - ahogy az a berlini nagy (és kis) beruházásokkal történt (ld.: Info box). Gondolom kinyomozható lenne a fenti mondat mögötti történet is - én a wikipédiáról vettem az infót, (akkor valamiért nem engedte belinkelni), ahogy onnan tudható az is hogy a tervezés-építés 105 évig húzódó (!) szándékát kísérvén 17 tervpályázat zajlott le 1986-ig: volt tehát folyamatosan miről beszélni.

Pákozdi Imre
2014.10.30.
21:38

@gertan: Magára a Stadthausra visszatérve, kiváncsi lennék a helyszínen látottak alapján alkotott véleményükre. Nem mintha ez lenne Ulm legfontosabb épülete :-). A belváros legnagyobb érdeme amúgy is a harmónia, ami túl a várostervezés profizmusán, sok jó épületet is feltételez. A Stadthaus furcsa egy szerzet ott, a tágas templomtéren. A teret ugyanis oromtetős házak változatos, több rétegű sora övezi. Ezek előterében piruettezik ez az ívelt homlokzatú, tetszetős, fehérruhás idegenség, nem igazán zavaróan, de minek. 

mB
2014.09.30.
22:09

Kis hozzátétel: bár a Stadthaus valóban kortárs, de azért messze nem "friss": a sokéves döntésképtelenség után 1986-ban nyerte meg Richard Meier a munkát (ha jól értem pályázaton), azaz lassan 30 éve (wiki).

A terv persze hatalmas vitákat generált, de végül a lakosok többségi "igen" szavazatával épülhetett meg - ami talán municíó lehet ahhoz hogy a bontókalapács ne merüljön fel, amihez részemről hozzáadódik a tervezővel kapcsolatos pozitív előítéletem. Nem jártam ott élőben, izgalmas lenne tudni hogy valóban hogy működik, hogy él: úgy formailag mint működésében, a helyiek gondolkodásába való beágyazottságban.

Pákozdi Imre
2014.10.01.
05:59

@mB: Kívánom, hogy ebben ne legyen igazam. 

pozsiani
2014.09.30.
20:21

Ha szabad egy kis helyesbítést: Ulm Baden-Württemberg tartományhoz tartozik, nem Bayernhez. Habár a határvonal tényleg közel van, a Duna túlpartján lévő Neu-Ulm már Bajorország része. Üdv a helyszínről :)

Pákozdi Imre
2014.09.30.
21:07

@pozsiani: Köszönöm. Számomra egyébként Ulmnak nem annyira a bajor jellege a fontos, hanem az a megragadó, valamikori városépítészeti és közelmúlt-béli városfejlesztési csoda, amit éppen elront a Fischerviertel határán épülő giga-ház. Örülnék, ha ezt - helyi lakosként - kommentálná. 

pozsiani
2014.10.01.
20:02

@Pákozdi Imre: A Neue Straße-n épülő két banképületre gondol? Nem is tudom, a következő kép két éves, a jobb szélén látható sárga iroda helyén épül az új. Igazából van itt már minden, csík, V-betű, háromszög és piramis épület, engem nem ez zavar a legjobban most http://www.akbw.de/typo3temp/pics/986_p_6ee61efe6b.jpgHanem a Sedelhöfe projekt. Mikor először jártam itt rögtön az tűnt fel, hogy mekkora élet van a belvárosban, sétálóutcákon, sehol üres üzlethelyiség. Nem gyilkolták meg úgy ezt az övezetet, mint az otthoni kisvárosokat a plázákkal. Kihalt centrum, bezárt minden kicsi és nagy bolt, inkább az üvegkalitkákba járnak melegedni az emberek.

Erre jött ez a terv: http://www.swp.de/sedelhof./18000 m2 üzleteknek +lakások, irodák, közvetlen a központban, hatalmas területet romboltak le miatta. Mindenféle bolt megtalálható volt eddig is, a belvárosban és a 3 km-re lévő plázában szintén. Nem értem miért kell ez a shopping óriás?! Előre siratom azt a szép, élettel teli belvárost. 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.