Nézőpontok/Vélemény

Séták Lőcse felújított főterén, és azon túl

1/20

Lőcse gyors fejlődését kiváló fekvésének köszönhette: a felvidéki bányavárosok és Buda közti útvonalak egyike mentén, már a 13. században árumegállítási joga volt a városnak. Ekkor kezdett kialakulni mai látható városképe.

A városfal mai formáját a 16. századra nyerte el, legfontosabb szerepe nem a török, hanem a Huszita támadások kivédése volt. Nagy része, három eredeti kapujával, és a 15-ből hat bástyával a mai napig áll.

A városközpont talán legpatinásabb bejárata a Kassai kapu. A boltív fölötti harmadik szint és a tető már a 20. század elején épült.

A belső városrész szűk utcáiban, a várfaltól a történelmi főtér felé haladva, egyre öregebb, de jobb állapotú épületek szegélyezik az utat.

A városi főtér az elmúlt években nagyszabású felújításon esett át. Hatvan épülete eredetileg gótikus és reneszánsz stílusban épült, ma mindegyikük része a város több mint 366 épületből álló műemlék listájának.

A tér egyik legismertebb homlokzata, a Thurzó-ház. Az egykori bányatulajdonos család otthona mai formáját 1902-ben nyerte el. Ma a városi levéltár működik benne.

A klasszicista megyeháza a tér legfiatalabb épületeinek egyike, 1981-re készült el Povolny Antal tervei szerint.

A város részben pompás főtéri házaival, de általános képével, városfalával és kulturális örökségével, 2009 óta az UNESCO Világörökség része.

A főtér felújításának egyik utolsó, még hiányzó lépése a Krupek-ház rendbehozatala. A 15. században épült homlokzat pompás sgrafittóinak helyreállítása a modern vékonyvakolatokkal aligha lehetséges, de a különleges feladat sokáig már nem halasztható.

A tér nyugati oldalának legmagasabb eleme a szomszédos Spillenberg ház. Jókai Mór regényének lőcsei fehér asszonya, a valóban is létező Géczy Julianna egykori lakhelye ma egy ír állampolgár tulajdonában áll, szépen felújított állapotban. Szemben a méltán híres városháza.

A főtér két monumentális épületének egyike a pompás városháza, ami közel hatszáz éve látja el a funkcióját (majdnem olyan rég, mint a kőszegi). Mai formáját 1893 és 1895 között Schulek Frigyes tervei alapján kapta.

A városházánál is bő száz évvel idősebb gótikus Szent Jakab-templom a város talán legértékesebb műemléke. Csaknem tucatnyi alkalommal átépítették, legalább háromszor leégett, de mai formájában is egyedülálló épített emlék. Hozzá igazodva (balra) épült a városháza harangtornya, 1651-ben.

A Szent Jakab-templom gazdagon díszített főbejárata. A 2015-ös pápai döntés óta éppúgy basilica minor templom, mint a város fölötti Mária-hegyi templom.

A Szent Jakab-templom ma álló tornya 1858-ra készült el. Közel ötven méteres magasságával a korábbinál alacsonyabb, de így is a város szinte minden pontjáról látható tájékozódási pont.

A városközpont másik nagy temploma már a városfal mellett, kései barokk stílusban épült Szent Lélek minorita templom és kolostor.

A város harmadik, távolról jól látható tornya a 350 éves gimnáziumé, amelynek korszerű bővítése 1913-ban, Hajós Alfréd tervei alapján épült. A jellegzetes fiatorony, mint díszítő elem Hajós másik korabeli művén, a debreceni Aranybika szálló homlokzatán is megjelenik.

A városközponttól távolabb, de még a falon belül, kevésbé értékes telkeken épültek és alakultak át a lakóházak, ennek folyamata ma is tart.

A város fölötti Mária-hegyen álló Szűz Mária Templom Szlovákia egyik legismertebb zarándokhelye. Az előtte álló nyitott oltárról pompás kilátás nyílik Lőcse városára is; 1995-ös látogatásakor II. János Pál Pápa is innen köszöntötte az összegyűlt hatszázezer fős tömeget.

A zarándokhely bő 800 éves története során négy templom épült, mind a korábbi helyén, azoknál nagyobb és korszerűbb formában. A ma álló templom Müller Antal lőcsi építész tervei alapján, 1914-re készült el neogótikus stílusban.

A templom előtti tisztás népszerű kiránduló és piknikezőhely, ahonnan látványosan elkülönül Lőcse történelmi központja, és a 20. században épült, újabb városrésze.

?>
Lőcse gyors fejlődését kiváló fekvésének köszönhette: a felvidéki bányavárosok és Buda közti útvonalak egyike mentén, már a 13. században árumegállítási joga volt a városnak. Ekkor kezdett kialakulni mai látható városképe.
?>
A városfal mai formáját a 16. századra nyerte el, legfontosabb szerepe nem a török, hanem a Huszita támadások kivédése volt. Nagy része, három eredeti kapujával, és a 15-ből hat bástyával a mai napig áll.
?>
A városközpont talán legpatinásabb bejárata a Kassai kapu. A boltív fölötti harmadik szint és a tető már a 20. század elején épült.
?>
A belső városrész szűk utcáiban, a várfaltól a történelmi főtér felé haladva, egyre öregebb, de jobb állapotú épületek szegélyezik az utat.
?>
A városi főtér az elmúlt években nagyszabású felújításon esett át. Hatvan épülete eredetileg gótikus és reneszánsz stílusban épült, ma mindegyikük része a város több mint 366 épületből álló műemlék listájának.
?>
A tér egyik legismertebb homlokzata, a Thurzó-ház. Az egykori bányatulajdonos család otthona mai formáját 1902-ben nyerte el. Ma a városi levéltár működik benne.
?>
A klasszicista megyeháza a tér legfiatalabb épületeinek egyike, 1981-re készült el Povolny Antal tervei szerint.
?>
A város részben pompás főtéri házaival, de általános képével, városfalával és kulturális örökségével, 2009 óta az UNESCO Világörökség része.
?>
A főtér felújításának egyik utolsó, még hiányzó lépése a Krupek-ház rendbehozatala. A 15. században épült homlokzat pompás sgrafittóinak helyreállítása a modern vékonyvakolatokkal aligha lehetséges, de a különleges feladat sokáig már nem halasztható.
?>
A tér nyugati oldalának legmagasabb eleme a szomszédos Spillenberg ház. Jókai Mór regényének lőcsei fehér asszonya, a valóban is létező Géczy Julianna egykori lakhelye ma egy ír állampolgár tulajdonában áll, szépen felújított állapotban. Szemben a méltán híres városháza.
?>
A főtér két monumentális épületének egyike a pompás városháza, ami közel hatszáz éve látja el a funkcióját (majdnem olyan rég, mint a kőszegi). Mai formáját 1893 és 1895 között Schulek Frigyes tervei alapján kapta.
?>
A városházánál is bő száz évvel idősebb gótikus Szent Jakab-templom a város talán legértékesebb műemléke. Csaknem tucatnyi alkalommal átépítették, legalább háromszor leégett, de mai formájában is egyedülálló épített emlék. Hozzá igazodva (balra) épült a városháza harangtornya, 1651-ben.
?>
A Szent Jakab-templom gazdagon díszített főbejárata. A 2015-ös pápai döntés óta éppúgy basilica minor templom, mint a város fölötti Mária-hegyi templom.
?>
A Szent Jakab-templom ma álló tornya 1858-ra készült el. Közel ötven méteres magasságával a korábbinál alacsonyabb, de így is a város szinte minden pontjáról látható tájékozódási pont.
?>
A városközpont másik nagy temploma már a városfal mellett, kései barokk stílusban épült Szent Lélek minorita templom és kolostor.
?>
A város harmadik, távolról jól látható tornya a 350 éves gimnáziumé, amelynek korszerű bővítése 1913-ban, Hajós Alfréd tervei alapján épült. A jellegzetes fiatorony, mint díszítő elem Hajós másik korabeli művén, a debreceni Aranybika szálló homlokzatán is megjelenik.
?>
A városközponttól távolabb, de még a falon belül, kevésbé értékes telkeken épültek és alakultak át a lakóházak, ennek folyamata ma is tart.
?>
A város fölötti Mária-hegyen álló Szűz Mária Templom Szlovákia egyik legismertebb zarándokhelye. Az előtte álló nyitott oltárról pompás kilátás nyílik Lőcse városára is; 1995-ös látogatásakor II. János Pál Pápa is innen köszöntötte az összegyűlt hatszázezer fős tömeget.
?>
A zarándokhely bő 800 éves története során négy templom épült, mind a korábbi helyén, azoknál nagyobb és korszerűbb formában. A ma álló templom Müller Antal lőcsi építész tervei alapján, 1914-re készült el neogótikus stílusban.
?>
A templom előtti tisztás népszerű kiránduló és piknikezőhely, ahonnan látványosan elkülönül Lőcse történelmi központja, és a 20. században épült, újabb városrésze.
1/20

Lőcse gyors fejlődését kiváló fekvésének köszönhette: a felvidéki bányavárosok és Buda közti útvonalak egyike mentén, már a 13. században árumegállítási joga volt a városnak. Ekkor kezdett kialakulni mai látható városképe.

A városfal mai formáját a 16. századra nyerte el, legfontosabb szerepe nem a török, hanem a Huszita támadások kivédése volt. Nagy része, három eredeti kapujával, és a 15-ből hat bástyával a mai napig áll.

A városközpont talán legpatinásabb bejárata a Kassai kapu. A boltív fölötti harmadik szint és a tető már a 20. század elején épült.

A belső városrész szűk utcáiban, a várfaltól a történelmi főtér felé haladva, egyre öregebb, de jobb állapotú épületek szegélyezik az utat.

A városi főtér az elmúlt években nagyszabású felújításon esett át. Hatvan épülete eredetileg gótikus és reneszánsz stílusban épült, ma mindegyikük része a város több mint 366 épületből álló műemlék listájának.

A tér egyik legismertebb homlokzata, a Thurzó-ház. Az egykori bányatulajdonos család otthona mai formáját 1902-ben nyerte el. Ma a városi levéltár működik benne.

A klasszicista megyeháza a tér legfiatalabb épületeinek egyike, 1981-re készült el Povolny Antal tervei szerint.

A város részben pompás főtéri házaival, de általános képével, városfalával és kulturális örökségével, 2009 óta az UNESCO Világörökség része.

A főtér felújításának egyik utolsó, még hiányzó lépése a Krupek-ház rendbehozatala. A 15. században épült homlokzat pompás sgrafittóinak helyreállítása a modern vékonyvakolatokkal aligha lehetséges, de a különleges feladat sokáig már nem halasztható.

A tér nyugati oldalának legmagasabb eleme a szomszédos Spillenberg ház. Jókai Mór regényének lőcsei fehér asszonya, a valóban is létező Géczy Julianna egykori lakhelye ma egy ír állampolgár tulajdonában áll, szépen felújított állapotban. Szemben a méltán híres városháza.

A főtér két monumentális épületének egyike a pompás városháza, ami közel hatszáz éve látja el a funkcióját (majdnem olyan rég, mint a kőszegi). Mai formáját 1893 és 1895 között Schulek Frigyes tervei alapján kapta.

A városházánál is bő száz évvel idősebb gótikus Szent Jakab-templom a város talán legértékesebb műemléke. Csaknem tucatnyi alkalommal átépítették, legalább háromszor leégett, de mai formájában is egyedülálló épített emlék. Hozzá igazodva (balra) épült a városháza harangtornya, 1651-ben.

A Szent Jakab-templom gazdagon díszített főbejárata. A 2015-ös pápai döntés óta éppúgy basilica minor templom, mint a város fölötti Mária-hegyi templom.

A Szent Jakab-templom ma álló tornya 1858-ra készült el. Közel ötven méteres magasságával a korábbinál alacsonyabb, de így is a város szinte minden pontjáról látható tájékozódási pont.

A városközpont másik nagy temploma már a városfal mellett, kései barokk stílusban épült Szent Lélek minorita templom és kolostor.

A város harmadik, távolról jól látható tornya a 350 éves gimnáziumé, amelynek korszerű bővítése 1913-ban, Hajós Alfréd tervei alapján épült. A jellegzetes fiatorony, mint díszítő elem Hajós másik korabeli művén, a debreceni Aranybika szálló homlokzatán is megjelenik.

A városközponttól távolabb, de még a falon belül, kevésbé értékes telkeken épültek és alakultak át a lakóházak, ennek folyamata ma is tart.

A város fölötti Mária-hegyen álló Szűz Mária Templom Szlovákia egyik legismertebb zarándokhelye. Az előtte álló nyitott oltárról pompás kilátás nyílik Lőcse városára is; 1995-ös látogatásakor II. János Pál Pápa is innen köszöntötte az összegyűlt hatszázezer fős tömeget.

A zarándokhely bő 800 éves története során négy templom épült, mind a korábbi helyén, azoknál nagyobb és korszerűbb formában. A ma álló templom Müller Antal lőcsi építész tervei alapján, 1914-re készült el neogótikus stílusban.

A templom előtti tisztás népszerű kiránduló és piknikezőhely, ahonnan látványosan elkülönül Lőcse történelmi központja, és a 20. században épült, újabb városrésze.

Nézőpontok/Vélemény

Séták Lőcse felújított főterén, és azon túl

2023.10.15. 15:05
1/20

Lőcse gyors fejlődését kiváló fekvésének köszönhette: a felvidéki bányavárosok és Buda közti útvonalak egyike mentén, már a 13. században árumegállítási joga volt a városnak. Ekkor kezdett kialakulni mai látható városképe.

A városfal mai formáját a 16. századra nyerte el, legfontosabb szerepe nem a török, hanem a Huszita támadások kivédése volt. Nagy része, három eredeti kapujával, és a 15-ből hat bástyával a mai napig áll.

A városközpont talán legpatinásabb bejárata a Kassai kapu. A boltív fölötti harmadik szint és a tető már a 20. század elején épült.

A belső városrész szűk utcáiban, a várfaltól a történelmi főtér felé haladva, egyre öregebb, de jobb állapotú épületek szegélyezik az utat.

A városi főtér az elmúlt években nagyszabású felújításon esett át. Hatvan épülete eredetileg gótikus és reneszánsz stílusban épült, ma mindegyikük része a város több mint 366 épületből álló műemlék listájának.

A tér egyik legismertebb homlokzata, a Thurzó-ház. Az egykori bányatulajdonos család otthona mai formáját 1902-ben nyerte el. Ma a városi levéltár működik benne.

A klasszicista megyeháza a tér legfiatalabb épületeinek egyike, 1981-re készült el Povolny Antal tervei szerint.

A város részben pompás főtéri házaival, de általános képével, városfalával és kulturális örökségével, 2009 óta az UNESCO Világörökség része.

A főtér felújításának egyik utolsó, még hiányzó lépése a Krupek-ház rendbehozatala. A 15. században épült homlokzat pompás sgrafittóinak helyreállítása a modern vékonyvakolatokkal aligha lehetséges, de a különleges feladat sokáig már nem halasztható.

A tér nyugati oldalának legmagasabb eleme a szomszédos Spillenberg ház. Jókai Mór regényének lőcsei fehér asszonya, a valóban is létező Géczy Julianna egykori lakhelye ma egy ír állampolgár tulajdonában áll, szépen felújított állapotban. Szemben a méltán híres városháza.

A főtér két monumentális épületének egyike a pompás városháza, ami közel hatszáz éve látja el a funkcióját (majdnem olyan rég, mint a kőszegi). Mai formáját 1893 és 1895 között Schulek Frigyes tervei alapján kapta.

A városházánál is bő száz évvel idősebb gótikus Szent Jakab-templom a város talán legértékesebb műemléke. Csaknem tucatnyi alkalommal átépítették, legalább háromszor leégett, de mai formájában is egyedülálló épített emlék. Hozzá igazodva (balra) épült a városháza harangtornya, 1651-ben.

A Szent Jakab-templom gazdagon díszített főbejárata. A 2015-ös pápai döntés óta éppúgy basilica minor templom, mint a város fölötti Mária-hegyi templom.

A Szent Jakab-templom ma álló tornya 1858-ra készült el. Közel ötven méteres magasságával a korábbinál alacsonyabb, de így is a város szinte minden pontjáról látható tájékozódási pont.

A városközpont másik nagy temploma már a városfal mellett, kései barokk stílusban épült Szent Lélek minorita templom és kolostor.

A város harmadik, távolról jól látható tornya a 350 éves gimnáziumé, amelynek korszerű bővítése 1913-ban, Hajós Alfréd tervei alapján épült. A jellegzetes fiatorony, mint díszítő elem Hajós másik korabeli művén, a debreceni Aranybika szálló homlokzatán is megjelenik.

A városközponttól távolabb, de még a falon belül, kevésbé értékes telkeken épültek és alakultak át a lakóházak, ennek folyamata ma is tart.

A város fölötti Mária-hegyen álló Szűz Mária Templom Szlovákia egyik legismertebb zarándokhelye. Az előtte álló nyitott oltárról pompás kilátás nyílik Lőcse városára is; 1995-ös látogatásakor II. János Pál Pápa is innen köszöntötte az összegyűlt hatszázezer fős tömeget.

A zarándokhely bő 800 éves története során négy templom épült, mind a korábbi helyén, azoknál nagyobb és korszerűbb formában. A ma álló templom Müller Antal lőcsi építész tervei alapján, 1914-re készült el neogótikus stílusban.

A templom előtti tisztás népszerű kiránduló és piknikezőhely, ahonnan látványosan elkülönül Lőcse történelmi központja, és a 20. században épült, újabb városrésze.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Lőcse

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.