Helyek/Tájépítészet

Sétautak és parképítészet a Gellérthegyen

1/73

Gellérthegy

Gellérthegy
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
a északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
Gellérthegy
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
Sziklaoldal
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
a északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
az északi lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
a déli lejtő parkja
1/73

Gellérthegy

Sétautak és parképítészet a Gellérthegyen
Helyek/Tájépítészet

Sétautak és parképítészet a Gellérthegyen

2016.09.29. 11:29

Cikkinfó

Szerzők:
Mezey Alice

Földrajzi hely:
Budapest

A Bekezdések összeállítás második részeként Mezey Alice a Gellérthegy parképítészetéről és a sétautakról írt részletes beszámolót. Írásában körbejárja a déli, északi és Duna felőli sziklaoldal lejtőit. 

Duna felőli sziklaoldal a Szent Gellért szobortól a Sziklakápolnáig

Az akkor még csupasz sziklaoldal igen hatásos keretbe foglalása a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) közreműködésével, nagyobb részt az 1900-as évek első évtizedében készült. A keret a Szent Gellért szobor körüli lépcső- és támfal rendszertől, a szikla lábát kísérően kiépített dekoratív kerítés vonalával, egészen a pálosok rendházáig és Sziklakápolnájáig tart. A sziklaoldalba vésett szerpentin út a kettő között, a kulisszaszerű kerítés fölött hálózza be a hegyoldalt. A sziklaoldalba vésett szakaszoknak néhol egyértelmű, konkrét nyomai maradtak meg. Magát a gyalogutat kezdetben a mélység felől ideiglenes fa korlát kísérte.


Sziklaoldal
23/73
Sziklaoldal


Először a Szent Gellért szobor, Jankovics Gyula szobrászművész alkotása és annak építészeti környezete, Francsek Imre, az FKT építészének tervei szerint készült el. A szobor egy gloriettszerű architektonikus keretépítményben áll, alatta sziklafalból fakadó vízeséssel.


Sziklaoldal
28/73
Sziklaoldal




Aztán innen, egészen a Sziklakápolnáig ugyancsak Francsek Imre tervei szerint, a sziklafal lábát követő dekoratív kulissza, a Pávakert épült meg. Az alábbi leírás a Fővárosi közmunkák Tanácsa 1905. május 4-ei Tanácsülési jegyzőkönyvéből származik:

„E területet 1 m magas kőlábazat és azon lévő kovácsoltvas korlát keríti, így a Gellért rakpartról a park áttekinthető. A kb. 500 m hosszú kerítés egyhangúságát faragott kőkapuzatok és oszlopok törik meg, >>s az oszlopok egy része nagyobb méretben és gazdagabb kiképzéssel egyúttal gázlámpa kandeláberek gyanánt is fog szolgálni.<< Egy erősen kiugró sziklatömb ezt a területet két részre osztja, ezt >>a két szakaszt a mostani, érintetlenül hagyott 3 m járda fogja összefűzni ugy, hogy a járdától jobbra-balra csarnokszerű kapuk vezetnek majd a sétaútra.<<”


Sziklaoldal
29/73
Sziklaoldal




A kovácsoltvas munkákra a Tanács Lepter János ajánlatát fogadta el, a kandelábereket az abban az időszakban országszerte foglalkoztatott Jungfer Gyula cége készítette.

 

Sziklaoldal
4/73
Sziklaoldal




A kerítés a Pálos rendház sziklafalba simuló, várszerű épületét is magába foglalja. Remek állapotban maradtak meg a meredek sziklaoldal szerpentinútjainak esztétikusan formált tömör, bástyaszerű, terméskőből falazott mellvédszakaszai és a sziklafalhoz épített, kőből falazott esztétikusan formált ülőpadjai


Sziklaoldal
15/73
Sziklaoldal


Az FKT a sziklába ágyazott szerpentint kísérő ideiglenes korlátot szilárd anyagúra cserélte. A mosott felületű vasalt kavicsbeton műkőelemek Melocco Péter, Ney Simon vagy Sorg Antal vállalkozók műhelyében készülhettek. De nem csak ide, a budai hegyvidék legtöbb gyalogútja és lépcsője is ezeknek az előre gyártott elemeknek a fölhasználásával készült, a lakott területeken is. Az elemekből összeállított lépcsők kényelmes, alacsony fellépéseket, tágas belépőket, rövid lépcsőszakaszokat és hosszú pihenőket biztosítottak. Nem utolsó sorban, a változatos terephez jól alkalmazkodó termékrendszer elemeinek cseréje és javítása könnyen megoldható volt. A termékrendszer négyzetes metszetű keskeny pillérek homlokoldalain „kanneluraszerű” díszítés van, a pillérközöket vascsövek kötik össze.


Sziklaoldal
17/73
Sziklaoldal




Ahol már kicserélték, ott a pillérek csonkjai a pótlásukra elhelyezett vaskorlátok között fedezhetők föl.


Sziklaoldal
19/73
Sziklaoldal




A sétaút tereplépcsős szakaszai is vasalt műkő elemekből készültek. Az említett lépcsőfokokat lapos elemekből állították össze. A téglalap formájú egyes elemek oldalát a parketta nútféderéhez hasonlóan formázták, ami az elemek csekély alapozási mélységet igénylő, elmozdulást gátló, szükséges szilárdságú kapcsolatát biztosította.


Sziklaoldal
20/73
Sziklaoldal




Ahogy az útfelületeket, úgy a lépcsőszakaszokat is esztétikus íves kiképzésű folyókák, kellő magasságú vízterelő és szükséges mélységű vízelvezető elemek kísérték. Az esővíz gondos elvezetésére az egész területen nagy gondot fordítottak.


21/73



A sziklaoldal további jellegzetességei a körbástyaszerű kilátó teraszok.

A csupasz sziklaoldal akkori erőteljes megjelenése mára már a múlté. De nem csupán a dús zöld növényzet takarása miatt, a fák és bokrok által eltakart különféle parképítmények emocionális hatású egykori esztétikája is sokat sérült. A háború utáni évtizedekben a használhatóság érdekében jelentős felújítások történtek, amelyek alapvető szakszerűsége és gondossága jobbára nem vitatható el, de az eredeti részletek igényességét ésaz anyaghasználatot nem tudták biztosítani.

A déli lejtő parkja

A Sziklakápolnától, a hegy nyugati nyergén a Citadellához vezető útig tart, alsó határa a Gellérthegy déli oldalán elterülő villanegyed északi széle. Ahogy az előző parkterületnek a sziklafal és a kilátó teraszok voltak, úgy ennek a lankás utak menti szobrok, esővédő kerti építmények, beállók és a játszóterek a jellemzői. A park kiépítésére a múlt század második felében az 1960-as években került sor, ennek megfelelően építményei és parképítészeti részletei a korszak anyaghasználatát és stílusát hordozzák. A Citadellához vezető sétautjain és lépcsőin túl, használatának vitathatatlan jellemzője és egyúttal feladata is a környék- és Budapest lakossága kikapcsolódásnak és pihenésének lehetővé tétele.


a déli lejtő parkja
62/73
a déli lejtő parkja



A déli lejtő parkjához és sétautjaihoz vezető gyalogút a Szent Gellért Gyógyfürdő bejáratával szemben, a Kelenhegyi út Duna felőli torkolatától indul. A mérsékelten meredek fölvezető Verejték utca jobb oldalából ágazik ki a Sziklakápolnához vezető út, végében a kápolna bejáratával és az előtte nemrégiben kialakított kilátóval és Kő Pál Szent István lovas szobrával. 
A Verejték utca torkolatával szemben, a terepbe simulóan, egy nézőtérrel keretezett sakktáblát alakítottak ki.







A Verejték utca alsó szakaszának mindkét oldalán, az utóbbi években felújított játszóterek vannak. Jobbra, a hegyoldal felé kanyarodva, a játszótér fölött vezető gyalogút végén, a Sziklakápolna fölötti kilátó közelében áll Medgyessy Ferenc 1943-ban készített alkotása a Szent Gellért legenda legismertebb jelenetét ábrázoló dombormű, a jelenetre vonatkozó idézettel.





A Verejték utcán tovább haladva bal felől a Gellért-fürdő vízfogó területe fekszik, a vízfogó épület bejáratával.


a déli lejtő parkja
64/73
a déli lejtő parkja




Nem messze tőle, már a lakóterület utcai berendezési tárgyai közé tartozóan, a gyalogosok számára kilátóként kialakított, ülő pihenővel és eső elleni védelemmel is ellátott lépcsőépítmény áll, a Kelenhegyi út hajtű kanyarjában. A vasalt műkő építményről az 1900-as évek elején messze, a Lágymányosra és a Csepel szigetre lehetett rálátni. A Francsek Imre tervei alapján megvalósult műtárgy emlékeztet a villatípus-ajánlatokat is tartalmazó Budapest Rivérája című kiadvány egyik ábrájára. A Verejték utca fölső végén tárul föl a déli lejtő parkja. A hatalmas füves területen árnyékot adó fák, virágzó bokrok és gondosan karbantartott virágágyások vannak.


a déli lejtő parkja
66/73
a déli lejtő parkja



A földben rejtőző ókori települések emlékét ma Metky Ödön fölnagyított műkő amforái idézik föl, ugyanitt állították föl Szervátiusz Tibor szobrászművész Szabó Dezső portréját, a róla elnevezett sétányon.


a déli lejtő parkja
70/73
a déli lejtő parkja




A környezet esztétikáját és élményszerűségét további műalkotások is emelik: Bonta Lajos állatfigurái és Somogyi József Lány csikóval című szobra.

a déli lejtő parkja
72/73
a déli lejtő parkja



Mivel magát a parkot az 1960-as években alakították ki, néhány, ma már használaton kívüli, a gyalogos turistákat és kirándulókat szolgáló, terepbe simuló vasbeton, terméskő és acélszerkezetű építményt is elhelyeztek.





A terepalakítás támfalai, lépcsőépítményei és útburkolatai itt sem egyformák. Mindegyikük a park egy-egy korszakának tanúja, illetve a helyzethez alkalmazkodóan készült. A kváderkövekből épített és piszkei vörösmészkő fedlapokkal ellátott alacsony támfalszakaszok a korábbiak, a lapos, rusztikus felületű kövekből épültek az újabbak.




Az 1960-as évekbeli parkfelújítás anyaghasználata és kivitele szakszerű és esztétikus. A lépcsőfokok szabályos keménymészkő hasábok, remek állapotban, ekkor még a víz elvezetésére is gondosan ügyeltek.

Az északi lejtő parkja

A Gellérthegy északi lejtőjén elterülő park két részből áll, a kettő közé az Orom utca és a Bérc utca lakott területe ékelődik. A Gellért szobor körüli út-, lépcső- és támfalrendszerhez északi felől csatlakozó sétautak jobbára a déli lejtő parkjának jellegzetességeit hordozzák, a parkterület nyugati feléhez a Víztározó- (építész: Vadász György 1975-81) és a Filozófusok parkja (Wágner Nándor műve. Felállítva: 2001) csatlakozik.

A Duna felőli rész szerpentinje és lépcsői jobbára a 20. század második felében, két részletben készültek. A kiépítés második szakaszában – ahogy a déli oldalon is –, a Duna felőli oldal korábbi parképítményeit is, a háborút követően felújították, majd a Víztározó és környezete kialakításakor, az 1980-as években egy egészen új parkot alakítottak ki.


az északi lejtő parkja
32/73
az északi lejtő parkja




A Gellértszobor jobb oldalától induló sétautak berendezési tárgyai a háború előtt készültek, a '60-as években felújították, így itt mindkét korszakból maradtak parképítészeti berendezések, részletek.


az északi lejtő parkja
56/73
az északi lejtő parkja




A kemény mészkőtömb lépcsőfokokat gondosan kialakított vízelvezető vályúk kísérik.


az északi lejtő parkja
58/73
az északi lejtő parkja




A felújított lépcsősor korlátját kicserélték, de az eredeti kialakítás nyomai jól látszanak: az eredeti vasalt beton korlátpillérek csonkjai a lépcsőkísérő pofafalak tetején és az indító pillérek csonkjai lépcsősor alján.


az északi lejtő parkja
60/73
az északi lejtő parkja




Egy újabb építésű lépcsősorhoz bizonyára a városi útfelújítások során fölszedett nagykockakő burkolat anyagát használták föl másodlagosan és új vaskorláttal látták el.


az északi lejtő parkja
59/73
az északi lejtő parkja



A Citadella sétány alatt egy háború előtti, használaton kívüli toilette áll.


az északi lejtő parkja
34/73
az északi lejtő parkja

Lejjebb, a Hegyalja út közelében is áll egy terepbe simuló, használaton kívüli építmény az 1960-as évekből. A lejtőre merőleges vonalvezetésű utak és lépcsők mentén itt is számos helyen megfigyelhető a felszíni vízelvezetés kiépítésének szakszerűsége és gondossága.


az északi lejtő parkja
38/73
az északi lejtő parkja




A park felújítása és nyugati irányban való kibővítése a víztározó megépítésével függött össze. Ahogy maga a víztározó, terepbe simuló földvárszerű kiképzésével, úgy a környezetének formálása is átgondolt, esztétikus, ezért egészében és részleteiben is megőrzendő és felújítandó értéket képvisel.


az északi lejtő parkja
42/73
az északi lejtő parkja




A tereplépcsők és az utak burkolatai igényes kivitelben, beton és fakocka kombinálásával készültek. A parkrészlet kialakításának értékét néhány műalkotás növeli. A bronz dombormű Lesenyei Márta szobrászművész alkotása.





Kevéssel lejjebb, egy másik kerti építményt állítottak az út mellé. Az 1980-as évekből származó parkrészlet, tereplépcső és korlátja. A park Orom utcai határán, a lakó terület szélén egy színház-szerű kialakítás fedezhető föl. A kialakítás koncepciója hasonló a déli lejtő nézőtérrel kibővített sakktáblájához. A víztározó parkjában 2001-ben állították föl a Filozófiai kert szobrait.


Mezey Alice

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk