építészet : környezet : innováció

Skála helyett pláza-hibrid – Tervtanács előtt az „(Új)Budai Városközpont” terve

Két éve folyik a budai Skála helyére építendő épületkomplexum építészeti tervezése: a bevásárló- és szórakoztatóközpont, illetve a két irodaház Fekete Antal és munkatársai (Finta és Társai Építész Stúdió Kft.), a két lakóház a Lukács és Vikár Építészstúdió és a t2a Építésziroda tervei nyomán épülhet fel. A Központi Tervtanács november 7-i értekezletén e három építészcsoport képviselői kaptak szót.

Az ING Ingatlanfejlesztő Kft. minden bizonnyal 2009 tavaszán fejezi be a budai Skála Áruház helyére tervezett hatalmas multifunkcionális komplexumot. Az Október 23-a utca – Bercsényi utca – Körösi József utca – Váli utca által határolt területen a bevásárló- és szórakoztatóközpont mellett két irodaház és két lakóépület kap helyet.

Nyilvánvaló, hogy a befektető ezzel a projekttel egy piaci rést kíván betömni: a XI. kerületnek ezen a részén ugyanis a komoly fizetőképes kereslet ellenére hiányoznak a nagyobb kereskedelmi létesítmények. A Skála telke ideális helyszín a vákuumot megszüntető létesítmény számára, hiszen a terület kötetlenül kapcsolódik a nagy forgalmat lebonyolító Október 23-a utcára, s könnyen megközelíthető a Móricz Zsigmond körtér felől is. A Fehérvári út és az Október 23-a utca sarkán létesülő metróállomás, illetve a néhány éve átépített piac szintén előnyös helyzetet teremt a komplexum számára.

Két éve folyik az építészeti tervezés: a bevásárló- és szórakoztatóközpont, illetve a két irodaház Fekete Antal és munkatársai (Finta és Társai Építész Stúdió Kft.), a két lakóház a Lukács és Vikár Építészstúdió és a t2a Építésziroda tervei nyomán épülhet fel. A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács november 7-i értekezletén e három építészcsoport képviselői kaptak szót.

Fekete Antal
Fekete Antal elmondta: a Móricz Zsigmond körtér jelenlegi állapotában nem képes valódi városközpontként működni, ezért a tervezés során fontos szempont volt, hogy az új épületegyüttes átvehesse ezt a funkciót. Míg a Körösi utcából autómentes sétány lenne, addig a Bercsényi utcában meghagynák ugyan a járműforgalmat, de lesüllyesztenék a felszín alá. Parkosítanák a piac, a Fehérvári úti rendelőintézet és a Körösi utcai szakközépiskola közötti területet is (ez ma parkoló), s új zöldfelület jelenne meg a Váli út és a Körösi utca sarkán kialakuló téren is. Innen nyílna az íves alaprajzú, üvegtetővel fedett, három szint magas üzletpasszázs, mely egészen az Október 23-a utcáig húzódna.


a Finta Stúdió tervének makettje
a Finta Stúdió tervének makettje

A bevásárlóközpont Körösi utcai oldalához csatlakozna az a nagy tömb, mely a 13 termes mozit, a kétszintes könyváruházat és egyéb kikapcsolódást szolgáló intézményeket foglal magába. A passzázshoz a Bercsényi utca felőli oldalon kapcsolódó épületszárny a harmadik emelettől fölfelé irodaházként működne (pontosabban két egymástól elkülönülő irodatömb emelkedne ki az épületből). Az önálló tömegként megjelenő, de a bevásárlóközponttal szerves egységet képező harmadik Bercsényi utcai tömbben sportcentrumot alakítanak ki. A passzázst kereszttengely is kiegészítené, mely a Bercsényi utcát a Körösi utcával, illetve a piac mögötti parkkal kötné össze.

A tervezők a komplexum Bercsényi utcai frontját kubusokra szabdalták, hogy ezzel is igazodjanak a szemben húzódó térfal ritmusához és léptékéhez. A Körösi utcai homlokzatokon azonban nagyobbak a töretlen, sík felületek, bár „beharapások” és előrelépő tömegek is láthatók. A Bercsényi utcai látványt a nagy üvegfalakkal váltakozó téglaburkolatos illetve futónövényekkel benőtt felületek, a sportcentrum esetében rézlemez-burkolatok jellemzik. A Körösi utcai oldalt hatalmas üvegfalak és fémborítású falsíkok uralják majd. Az együttes formai-anyaghasználatbeli sokfélesége befektetői elvárás volt: a tervezőknek a nőtt városrész érzetét kellett kelteniük – mintha a komplexum egymástól függetlenül megvalósult kortárs épületekből állna.


Simplon Udvar, a t2a Építésziroda terve
a t2a Építésziroda terve, Bercsényi utcai homlokzat
Turányi Gábor mutatta be a t2a iroda tervét
makett - t2a

A két lakóház egyéni karaktere tovább fokozza ezt a heterogenitást. A lakóházak fantázianeve – Simplon-udvar: A és B épület – arra utal, hogy a befektető a klasszikus modernista építészet helyi hagyományait tekinti követendő példának: a Simplon név a XI. kerületiek számára azt a legendás Bartók Béla út mozit (illetve a sokáig annak helyet adó elegáns bérházat) jelenti, melyet Preisich Gábor és Vadász Mihály tervezett (épült: 1934).

A t2a iroda tervét Turányi Gábor mutatta be. Az ötemeletes, penthouse-kal kiegészített, U-alaprajzú épület homlokzatait színes üvegburkolatok élénkítik. A Lukács és Vikár Építészstúdió munkatársainak rendkívül rossz adottságú területre kellett házat tervezniük: míg a hosszú-keskeny telekrész hátsó frontját a bevásárlóközpont rekeszti el, addig az utcai északra néz. A tájolás hiányosságait szellemes megoldásokkal igyekeztek pótolni: a lakásokat a homlokzat síkja elé lépő üvegkubusokkal bővítették, így a lakók a keleti és nyugati napot – legalábbis részben – élvezhetik.


a Lukács és Vikár Építészstúdió terve


Fazakas György opponenciájában kiemelte azt a hosszú érdekegyztetésen alapuló településrendezési szerződést, melyet az ügy kapcsán a XI. kerületi Önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzat és az ING Ingatlanfejlesztő Kft. kötött, s amely szerinte a város számára sok szempontból előnyös helyzetet teremt. Rámutatott, hogy bár a felek jó kompromisszumot kötöttek, az építészek a nagyívű szándékokhoz nem igazodtak kellő bátorsággal, helyette inkább az ingatlanszakértők óvatosabb irányelveit követték. Bár az együttes funkcionális rendszere jó, hiányoznak belőle a vizuális jelek, a függőleges hangsúlyok, túlzottan horizontális jellegűek, alapkiterjedésükhöz képest alacsonyak a tömegek.

A közlekedőrendszerek is lineárisabbak a kelleténél, nincsenek bennük fékező kiteresedések, „öblök”. Fazakas kifogásaival többen egyetértettek, Ekler Dezső a külső köztereket is hiányolta (illetve elégtelennek tartja a betervezetteket). A kereszttengelyt ő jobban hangsúlyozná, mert általa fókuszpontot kaphatna az egész együttes. Finta József azzal védte meg a terv közlekedőtereit, hogy egy plázában nem lehetnek zsákterek, mert a folyosók folyamatos „átöblítést” igényelnek.

Beleznay Éva, megbízott fővárosi főépítész szerint igen jó minőségű, hosszú távon is működőképes tervről van szó, amely ráadásul egy jó KSZT-n alapul. Kapy Jenő ezzel szemben nem talál bizonyságot arra, hogy az épület biztosítja-e majd a változtathatóságot: mi lesz, ha a jövőben új funkciót kell találni egy ilyen roppant méretű épületnek? A külső tereket ő is gyengének, elnagyoltnak találja. A beépítés összességében túl tömör, nem enged levegőt, szabad tereket. Mikó László szerint szembeötlő a lakóházakban megnyilvánuló határozott építészi magatartás és a plázatömbben érezhető szakmai bizonytalanság közötti ellentét: nehezen értelmezhetőek a tömegek, a heterogenitás kívánalmát a tervezők túllihegték.
A tervtanács az építési engedélyezési tervet elfogadásra javasolta, de ajánlotta a tervezőknek a vita során elhangzott problémák átgondolását.

szöveg és képek: HP

vélemény írásához jelentkezzen be »