Helyek
ALLEE HOPP!
2009.02.27. 10:32
Lassan kitűzik a „májusfát" a monumentális vasbeton szerkezet tetejére az „Újbuda városközpont", keresztnevén az Allee területén, de hogyan is jutottunk el idáig? A Skála helyszín településszerkezeti fejlődéstörténete és az idáig vezető út összefüggései. Bardóczi Sándor cikke.
Érdemes visszatekintetünk másfélszáz évet, amikor is a 19. sz. közepén a kritikus helyen még pusztán a Duna öntésterületével, „Lágymányos" ingovánnyal, majd katonai gyakorlótérként hasznosított, továbbra is belvizes, gyepes-bozótos területtel találjuk magunkat szemközt. „Római vagy középkori kultúrának ezen a vidéken nincs nyoma. Régészek sem jöttek e tájra1, annál inkább a vizivad kedvelői, akik itt a lipótvárosi és ferencvárosi mocsarakénál is jobb zsákmányt reméltek", de ezen túl Siklóssy László tanulmányának2 „nincs sok jelenteni valója". A természeti táj életébe részben a Ferencz József híd (Szabadság híd) megépítése és a budai oldalon Fehérvár felé elporoszkáló szekérút, részben pedig a déli vasúti összekötő híd megépítése hoz alapvető változást a millenniumi készülődések közepette.
1/16
Az 1937-es szabályozás részlete
Az 1937-es szabályozás részlete
2/16
A terület egy 1958-as légifelvételen
A terület egy 1958-as légifelvételen
Az elmaradt vásárvárosok és kiállítások városa: Lágymányos
A szabályozatlan Duna szélessége ekkor a Lánchídnál 380 méter, átlagos mélysége 4,5 méter, a Gellérthegynél 389 méter, illetve 6,5 méter volt. Lejjebb, a mai Műegyetemnél 1095 méter(!) szélessé vált, mélysége 2,5 méterre csökkent. A Duna szabályozásának célja a fenti szélsőséges helyzet megszüntetése, a folyómeder egyenletessé tétele, továbbá a hajók kikötéséhez megfelelő vízmélységű és árvíz esetén kellő magasságú rakpartok kiépítése volt. E szabályozás során a Gellérthegy alatti széles szakaszt 380 méterre szorították vissza. Ezzel biztosították a mélyebb mederszelvényt és a víztömeg egyenletes, gyorsabb lefolyását3. Alapvetően fontos volt a munka során a zátonyos lágymányosi szakasz rendbetétele. A rendezés során egy a Dunától töltéssel elhatárolt tó keletkezett, melynek alsó határát a Déli vasúti töltés alkotta. Ennek a tónak a feltöltésével jött létre 1931-ben Lágymányos. (A kerülettel kapcsolatos 1870-es közmunkatanácsi szabályozási terv szerint Kelenföldön egy nagyméretű téli kikötőt kell kialakítani. A terv csak elképzelés maradt, és hamar lekerült a napirendről.)
Nem sokkal később a tó feltöltése teremtette meg az alapot a Budapesti Műszaki Egyetem és az ELTE új kampuszainak létrehozásához, erre azonban még majd egy évszázadot kell várni – és nem kis vargabetűk vezetnek a beépítéshez. Hogy a történelem néha ismétli önmagát, arra jó bizonyíték a Pesti Hírlap 1892. május 14-én cikke, ami kifogásolja, hogy a nagy tervekből jóformán semmi nem valósult meg. Ugyanis már akkor felmerült annak a terve, hogy a főváros kiállítási területét Lágymányoson helyezzék el. A Pesti Hírlap Kelenföld jövője című cikkében javasolja, hogy az 1895. évi nagy ipari kiállítást is itt rendezzék meg. A II. világháború után is születik elgondolás vásárváros építéséről ezen a területen, mielőtt a szintén elmaradt 1996-os világkiállítást is ide álmodják. Lágymányos tehát úgy tűnik „az elmaradt vásárvárosok és kiállítások városa".
3/16
légifelvétel 2002. július 19.
légifelvétel 2002. július 19.
4/16
légifelvétel 2004. augusztus 4.
légifelvétel 2004. augusztus 4.
Nagy zöldfelületű sportterületből új gazdasági mechanizmus
A ma (még mindig) csak Budai Skála néven emlegetett környék közvetlen környezete csak az 1920-as években válik építési területté, amikor is kialakul a fő útvonalhálózat a Fehérvári út, Lenke út (Bocskai út, Október huszonharmadika utca) megépítésével, melyeket feltöltéssel hoznak létre a mély fekvésű területen. Erről még ma is sok ’20-as és ’30-as években épült „szentimrevárosi" társasház tömbbelső-kertje árulkodik, amelyek 2-3 m-rel mélyebben helyezkednek el a környező utcaszintek térszínénél. Magán a Skála parkoló területén is érzékelhető volt egészen a bontási munkák elkezdéséig ez a szintkülönbség, hiszen az 1976-ban, az „új gazdasági mechanizmus" jegyében megépült épületnek elfeledkeztek a környezetrendezéséről a nemzetiszín szalagot átvágó elvtársak. (Hogy nincs új a nap alatt, arra a Rendőrpalotának, a Nemzeti Színház parkolójának és a MŰPÁ-nak a ma ismert „környezete" világít rá.)
Az egykori skála parkoló mezsgyéin 2007 augusztusáig az elmaradt tereprendezés gyepes ívei valami elfeledett funkciót is sejtettek. Olyat, amiről már a BME Bercsényi Kollégiumának ’80-es években végzett hallgatóinak se lehetett tudomása, amikor kollégiumi szobáikból kikönyökölve rábámultak a Skála parkoló kietlen síkjára: pedig a grundon majd’ 40 évig egy BEAC pálya szolgálta ki a futball szerelmeseit.
5/16
a t2a Építésziroda terve, Bercsényi utcai homlokzat
a t2a Építésziroda terve, Bercsényi utcai homlokzat
6/16
légifelvétel 2006. augusztus 20.
légifelvétel 2006. augusztus 20.
7/16
légifelvétel 2008. augusztus 30.
légifelvétel 2008. augusztus 30.
A Skála kópé és a piacpiramis
A Skálával a „kis nyugat" költözött a XI. kerületbe egy 20 ezer négyzetméteres, háromszintes, mozgólépcsős, addig elképzelhetetlen tömegű monstrum (a dobozáruház hazai prototípusa) formájában, amiben olyan nóvumok kápráztatták el a nagyérdeműt, mint a bevásárló kocsi, a mozgólépcső, és az ablak nélküliség (melynek kifejezett célja, hogy az esetleges kilátás ne vonja el a t. bevásárló elvtársak és elvtársnők figyelmét a jövetelük céljáról, nevezetesen a nagybetűs Termékről). Demján Sándor ezzel az épülettel tette le névjegyét – és nem kalkulált rosszul. A hiánygazdálkodáshoz szoktatott, ámde vásárlásra és fogyasztásra éhes nagyközönség miatt az áruház már az első héten hatvanötmillió forintot forgalmazott, a nyitás utáni századik napon pedig bejelentették, hogy a nagyáruház vásárlóinak száma elérte az ötmilliót.
A fejlesztés utáni évben a már jóval korábban a BEAC pálya mentén megtelepedett szabadtéri zöldség- és bolhapiac kap építészeti keretet egy nyolcszögmintával díszített, látszó vasbeton szerkezetű, nyitott struktúrájú vasbeton „piramis" képében közel 11 ezer m2-en kellőképpen „ellenpontozva" a Skála dobozt. Akkor azonban még senki sem sejtette, hogy a két épület alig éri meg 30. születésnapját és máris két nagyobb behemótnak adja át a helyét.
8/16
a Skála nyitása
a Skála nyitása
Az infra tartomány
A Skála sokszor átalakult menedzsmenttel 2005-ig tartott ki, akkor jött az első hír, hogy az épület tömbjét átveszi az ING ingatlanfejlesztő cége. A piac épülete ekkor már átgombolás alatt leledzik: fém-üveg „sajtburát" kap a generáltervező Kertész Építész Stúdió Kft. vezényletével egy fővárosi beruházás keretében. Ezt megelőzően azonban történt egy fontos momentum: a Közlekedési Főfelügyelet 2004. június 30-án évekig tartó kínkeserves vajúdás után kiadta a Dél-Buda–Rákospalota metróvonal első szakaszának jogerős létesítési engedélyét, majd 2004. szeptember 30-án a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a beruházási engedélyt. Ezzel a 4-es metró I. szakasza az előkészítési fázisból a megvalósítási szakaszba lépett4.
A most ismert nyomvonal, ami számol a Móricz Zsigmond körtéri, és a tőle mindössze 300 méterre(!) található Bocskai úti megálló megvalósulásával, e mozzanattal nyert polgárjogot, komolyan meg sem vizsgálva azt az eshetőséget, hogy az akkorra már igencsak benépesülő lágymányosi egyetemi kampuszok és a Lágymányosi híd mellé települt „mini szilikon-völgy" kapjon a fejlesztéssel metró kapcsolatot, annak ellenére, hogy semmilyen komoly tömegközlekedés nincs a területen.
9/16
helyszín
helyszín
10/16
Allee hopp
Allee hopp
11/16
Az épülő Bocskai úti metróállomás
Az épülő Bocskai úti metróállomás
Ezzel egy ütemben valahol, valakik fejében kis zöld lámpák sorozata gyullad ki, és teljesen jogos befektetői logikával megkezdték a SKÁLA felvásárlását. Abban is logikus piaci magatartást kell keresnünk, hogy egy évre rá, miután 2006 szeptemberében a Swietelsky GmbH és az Obayashi Co. megkezdte a Bocskai úti állomáshoz kapcsolódó szerkezetek réselését, 2007 augusztusában már be is indultak az addigra kiürített Skála bontási munkálatai. Megjegyzendő körülmény, hogy a 2008 februárjában a KÉK szervezésben lezajlott nemzetközi Infra színpóziumon eközben egy messziről jött ember, Jim Quinlan5 arról beszélt, hogy vannak vidékek, ahol ilyen volumenű beruházások során 25 éves fejlesztési adót vetnek ki a fejlesztés nyomvonalának egy bizonyos sávjában a kedvező befektetési környezet miatt, és ezzel kompenzálják az önkormányzatot.
Ugyanezen szimpóziumon pedig erre reagálva Beleznay Éva mb. főépítész jelezte, hogy „Budapesten sok gondolkodás van arról, hogy az ingatlan felértékelődésből származó szuperprofitot hogyan lehetne visszaforgatni közösségi célra. Ezek azonban ma még csak gondolkodások, és határozott koncepció nem született." Megjegyzendő: azóta se. Ez azonban nem a szerencsés körülményeket jogosan meglovagoló fejlesztők rovására írandó.
12/16
a Finta Stúdió tervének makettje
a Finta Stúdió tervének makettje
13/16
a Finta Stúdió tervének makettje
a Finta Stúdió tervének makettje
Újbuda és a „megtalált" városközpont
Hogy valóban városközpont lesz-e az Allee és szorosan hozzá tartozó lakóterület-fejlesztés, a Simplon Udvar? Az nem vitás, hogy Újbudának, ahogy szinte minden külső kerületnek szüksége van ilyen intenzitású csomósodásokra, hogy a belvárosi centrumtól való függését oldja. A választ mégis csak akkor tudjuk meg, ha ismeretes lesz, hogy a 3 emeletnyi, 1280 parkolóhelyet befogadó mélygarázst, 47000 m2 bérbe adható üzlethelyiséget és szabadidős funkciót, 7000 m2 irodát hogyan sikerül értékesíteni és legfőképpen kinek. Mert ha egy ruházati boltokkal teletömött shopping mall és pár üresen sóhajtó moziterem lesz a végeredmény, akkor kevéssé, ha viszont olyan hivatalok, kulturális és rekreációs létesítmények, közérdekű szolgáltatások, amelyek valóban központtá szervezik, akkor nagyobb mértékben. Ami viszont hiányérzettel tölthet el bennünket, az a közösségi terek alultervezett aránya, már ha a városközpont nem csak PR szöveg, hanem valóban jelent is valamit. Van ugyan néhány városi teresedés, mint például a Váli utca – Kőrösy utca sarkán, és sétálóutca lesz a Kőrösyből és a forgalmi aluljárósított Bercsényiből, de méretesebb városi tér léptékű tér mégsem kerekedik ki a dologból; marad a bevásárlóknak tett gesztusocska: ami azért több a semminél. A teljes képhez azonban az is hozzá tartozik, hogy az „SZTK" parkoló a tervek szerint fásított köztérré alakul, és az ilyen módon összeheggesztett egészségcentrum, és az ott lévő iskolák az Alleeval együtt már valóban valami városközpont ígéretével kecsegtetnek. Már ha a környezetrendezés nem jut a fentebb említett elődök sorsára.
Mindez az ING részéről meg van még spékelve egy fedett sétánnyal, de ettől ne várjunk valós közösségi funkciókat: a kereskedelmi prioritás a koncepció tapintható eleme. „Az ING Real Estate az élet minőségét javító terek kialakítását legalább annyira fontosnak tartja, mint a kellemes vásárlási és kikapcsolódási feltételek megteremtését." Az utóbbit készséggel elhiszem, a mondat első felével kapcsolatban azonban még vannak fenntartásaim. Meglátjuk! A fejlesztés várhatóan 2009 őszén fejeződik be, előzetesen azzal számolva, hogy a kedves vevők akár már a 4-es metróból fáradhatnak a kasszához. Ami momentán bizonyos: erre még várniuk kell egy kicsit…
14/16
a Lukács és Vikár Építészstúdió terve
a Lukács és Vikár Építészstúdió terve
15/16
a Lukács és Vikár Építészstúdió terve
a Lukács és Vikár Építészstúdió terve
Fejlesztő: ING Real Estate
Az Allee építésze: Finta Stúdió
Belsőépítész: Greig C. Stephenson
Simplon udvar építészei: Lukács és Vikár Építész Stúdió Kft, t2a Építész Iroda Kft.
Bercsényi aluljáró: TM-Janeda
Koncepcióterv: Chapman Taylor
Hivatalos weboldalak: http://www.allee.hu/; http://www.simplonudvar.hu
1 Siklóssy e ponton – mint a Skála felszámolása során kiderült, nagyot téved: a régészek 2007 októberében az i.e. 7. századtól a kelták koráig több időszakból, az újkőkorból, rézkorból és bronzkorból is találtak leleteket, valamint középkori sírokat, lakóházak, kemencék maradványait tárták fel.
2 Forrás: Hogyan épült Budapest? (1870-1930), a Fővárosi Közmunkák Tanácsának története
3 Ingyen ebéd itt sincs: e rendezés és a gyorsabb lefolyás következménye a meder beágyazódása lett: így történhetett meg hogy a Ráckevei-Soroksári Duna-ág lassan függőmederré alakult.
4 Emlékeztetőül: a 4-es metró szerelvényei 100 m hosszúságúak lesznek. Egy neve elhallgatását kérő, a metróépítésben tevékenyen résztvevő szakértő szerint egyébként a Körtérre és a Bocskai útra egyaránt kijárattal rendelkező, összevont megálló a két helyszín között műszakilag reálisan elhelyezhető lett volna.
5 a dublini kötöttpályás fejlesztésért felelős R.P.A. állami ügynökség akkori vezető munkatársa
22:49
egyebkent igen lehet hogy a delelott felsorolt ervekbol az derul ki, hogy lusta vagyok. ez csak most jutott eszembe. az atszellozessel nincs baj, most, hogy elertek szerintem a vegleges szerkezetmagassagot is, de a por-kosz-mocsok egy ilyen volumenu beruhazasnal kegyetlen. az ablakomon ugy all ketnaponta a centis sar mint a huzat, de ez mufaji sajatossag. viszont a viz kicsit sargas lett kb ket honapja, na az mar nem tetszik nagyon, de az okara se en se az okosok akiket riasztottam se jottek meg ra.
23:45
@gaspar_bonta: Nem mondom hogy lusta lennél. Korunban felgyorsult az életmód, és kissé elkényelmesedtünk. Magam is hipermarketekbe járok nagybevásárolni. De a napi, kis szintű betevőmet nem ott szeretem megvenni. Mint ahogy moziba se egy negyedik emeleti, mesterséges fénnyel világított, plüslabirintusba járnék szívem szerint (lásd Westend). És postára sem egy harmadik emeleti sarokba (lásd Mammut).
Ahogy a cikk is rámutat, fontos tényező lesz a majdani bérlőmix. Ha Westendesre veszik a figurát, az maga lesz a megagáz. Ha MOM-osra, az már tűrhetőbb lehet. De legjobb mégis az lenne (lett volna), ha az önkormányzatok nem a profithajhász tőkétől várnák el saját hiátusaik pótlását, hanem koncepcióval, tudatos fejlesztési stratégiával rendelkeznének. Amíg ugyanis ez nem megy, addig nem több egy ilyen építkezés, mint szocio-urbanisztikai szerencsejáték. (De ez már messzebb vezet ettől a konkrét projkettől.)
22:33
nahát, ez tényleg megépül
ezt a forma világot a megrendelő erőltette, biztos vagyok benne
nem értem, hol van a mohás fal?
az északi oldalon?
H&M rozsdáslemezes fal is van? az meg az esőverte észak-nyugati sarkon?
09:29
@csipoficam: nem nagyon akarok velemenyeket meltatni, de miutan tobb mint fel eve nezem ezt a cuccot itt szembe es elek itt, egyre inkabb az a velemenyem, hogy nem lesz ez olyan borzalom. miert ?
ad 1 :
itt van szemben a bercsenyi kolesz, meg itt van a jozsef a gimi, meg a kerteszeti,meg az avf, meg a szt margit is, fel kilometeren belul, de ezzel szemben csak kifozdek, meki, meg lepra kricsmik vannak a kornyeken, na jo vannak procc bling-bling helyek is.
ha ezzel teremtodik egy olyan 'public space' ami a fiatalsagot vonzza es egy jobb minosegu epitett kornyezetben tartja, mint a kornyek tobbi helye - reszemrol ez nyertes helyzet.
ad 2:
oszinte leszek, ruhellem, ha kethavonta ramjon hogy moziban akarok latni valami lovoldozos csajos technikai kutyus durva autos filmet popcornnal es kolaval, akkor villamosozhatok a vilag masik vegere... (tudom ez nem igazan epiteszeti erv, de emberek is vagyunk valahol melyen, bent), igaz ez a ruhavasarlasra vagy akar mire ami akad egy boszme nagy plazaban, rossz-rossz-fuj-fuj, de azert neha eletmento.
ad 3:
nagyon kedves hogy a kornyeken mindenki tudja, hogy melyik bolt mit arul, de nem lennek ketsegbeesve, ha lenne legalabb egy olyan bolt ami sokaig van nyitva, es minden akad benne, nem kellene az irodabol hazavonszolva 3 boltba bemennem, hogy kenyer, zoldseg es hus is legyen otthon...megint - fuj szemet multik, de azaert nagybevasarolni majdnem mindenki az auchan-tesco-cora-aldi-lidl aruhazakba jar...
ad 4:
ingatlanok erteknovekedese - metro plussz allee...nem rossz
ad 5:
ne azt nezzuk, egy szerkezetkesz beruhazasnal mar, hogy mi lehetett volna. nezzuk, hogy mi volt itt. annal jobb ? szerintem jobb.
persze ez most nem a szakmai szempont, de ma hajnalban, amikor felkeltem a keverokocsik basszusara, ezeken toprengtem.
gaspar bonta
22:38
@gaspar_bonta: Értelek, de kicsit szomorú is vagyok. Szomorú, mert rávilágítasz arra hogy a létező igények helyi szintű kiszolgálatlansága milyen megaigényt képes generálni. Külön-külön mind érthető, de összegyúrva számomra már károsnak tűnhet. Ponotsabban abban a formában tűnhet károsnak, amilyenben várhatóan ez a gigacenter is uralni fogja a térséget. Kívánom, hogy ne úgy legyen!
22:43
@kemtam: pontosan azt celoztam korbeirni ezzel a fenti par szemelyes sorral, hogy vannak ezek az egyeni igenyek, amitol a projektet lehet teli vigyorral varni, de egy szoval sem mondtam, hogy nem volt jobb a szitu amig az ablakombol ellattam a fehervari utig...
sot.
17:20
@gaspar_bonta: környékbeliként néhány ellenérv csak úgy, hogy legyen min filózni, mikor legközelebb felkelsz a keverőkocsi basszusára:)
ad1: két dimenzióban élhetünk, mert én lepra helyek mellett azért erősnek érzem a felhozatalt ennél jobb helyekben is a környéken: tény lehetne ezt még jobban csinálni, 5leteim is vannak hogyan.
ad2: mozi tényleg nincs, de nekem úgy tűnik, hogy az egész "multiplex" moziüzletág éppen zuhanórepülésben nekicsapódik a talajnak (konganak a mozik) és a DVD + a tescogazdaságos mikrosütő popcorn visz mindent, illetőleg van egy haloványgyenge próbálkozás a mozi 3D-sítsére kétes kimenetellel.(Ehhez képest a még lábon maradt művészmozik reneszánszukat élik.)
ad3. A környékbeli boltoknak két problémája van: nyitvatartás és minőség. De azt ne mondjuk ki itt szerintem, hogy e kettőt csak és kizárólag egy óriásdobozban lehet realizálni: Párizsban, Rómában, Palermóban, de Ausztriában vagy Szlovéniában nekem mások voltak a személyes tapasztalataim. Igaz ott a sarki fűszereseknek még van kultúrája. Azaz kis bolt is lehet jó (sőt jobb) mint egy egyendoboz. Hogy ne mondjam a márik dobozban (piac) is van két élelmiszer üzlet kritikán alúli kínálattal. Itthon a kiskeresekedés csínját-bínját képesek vagyunk úgy újratanulni, hogy feladjuk kis boltunkat a 10-től 15h-ig tartó nyitvatartással és a diszkont áruházból történő árufeltöltéssel, és beköltözünk egy nagy dobozba dupla annyi bérleti díjért, hogy végül a menedzsment kötlezzen arra, hogy minimum 20h-ig legyünk nyitva és minőségibb árut áruljunk. Érdekes mi?
ad4. Értéknövekedés mondod. Az ingatlanosok azt mondják, hogy a metrókapcsolat lakásoknál korántsem akkora árfelhajtó tényező, mint azt tulajdonosok szeretnék gondolni, nem beszélve a nagy doboz okozta terhelésről (zaj és bűz.) A Mammut fejlesztésnél például a lövőház utcai ingatlanok árai zuhanni kezdtek és csak utánna emelkedtek, hogy a Millenáris megvalósult
21:17
@bardóczi: te szeretsz nagyon vitatkozni.
ad 1 encore - vannak jó helyek, vannak jó ötletek, meg van akinek van pénze meg kontaktja ezeket megvalósítani. két külön téma.
ad 2 encore - nem azt mondam hogy kell nekem ide 9 terem meg életnagyságú shrek az ajtóba, csak kéne ide egy mozi, de ha esténként nyáron a körtéren a kör-romra fellövünk egy kivetítőt és a környékbeliek kimásznak egy kempingszékkel, az is jó.
ad 3 encore - Párizs, Róma, Palermó, Ausztria, Szlovénia - mind euróövezet, mind magasabb GDP, átlagjövedelem, reálbérek, minimálbérek, stb. stb. ennél sokkal kevésbé romantikus a mai hazai helyzet. én is szeretem pl. a karinthy utcában a szír csemegeboltot az öklömnyi olajbogyókkal, de az árak is csemegék, nem csak a cuccok.
ad 4 encore - metró is lesz, megagiga városközpont is lesz, felsorolt oktatási intézmények is vannak, kopaszi gát is van, satöbbi satöbbi. 300K/m2 től csak fölfele vannak szerintem ingatlanok a környéken, de ha tudsz olcsóbbat akkor szólj :)
22:27
@gaspar_bonta: az a helyzet hogy Palermó és Újbuda között életszínvonalban szerintem nagyjából akkora a különbség mint Újbuda és London közt - Újbuda javára. a kisboltok száma és népszerűsége nem függ össze a gazdasági fejlettséggel, néha inkább úgy tűnik h fordítottan arányos. Rómában is sorra tűnnek el a városközpont hagyományos kis üzletei ahogy a város egyre trendibb lesz. érdemes megnézni a 60-as évek fekete-fehér fotóit, és összevetni a mai utcaképpel.
07:00
@gaspar_bonta: vitatkozni: tényleg szeretek. Nálam bejön ez a tézis-antitézis-szintézis dolog. Ennek okán jegyzem meg, hogy a legtöbb palermói szeretne akkora jövedelmet, mint ami Budapesten van. Többet mondok: a magas GDP-nek totál köze nincs ahhoz, hogy a vásárlási kultúra a személyes kapcsolatokon alapuló, minőségi élelmiszer kiskereskedelemre, vagy az olcsó, személytelen, dömping tucatárura épül. Pár nagyon szegény országban megfordulván rácsodálkoztam már mennyire jó ízűek például ott az ételek és mennyire szívélyes hozzá a kiszolgálás. Lehet hogy mégis van köze hozzá a GDP-nek, csak fordított az arányosság. (A szír csemegebolt tényleg jó!)Bár ez a fordított arány sem teljesen igaz, mert akkor a jó franciák a sajtot nem a sajtboltból, areggeli croisson-t pedig nem a kenyérboltból vennék tömegesen, ahogyan a bajorok se lelkesednének annyira a rozscipójukért és a "précel"-ért, vagy a házi sörért. Szóval GDP és vásárló kultúra két külön téma.
Amiről viszont nagyon bánom, hogy nem írtam a cikkben, az a térszervezés gyalogos kapcsolati kérdése. Mert nekem ez az allee dolog nagyon nem stimmel. Én például, ha városközpontot építenék egy ilyen négyzethálós struktúrába, mint Újbuda, és arra törekednék, hogy minél több átközlekedő gyalogost beszippantsak az üzleteimbe, akkor a "városközpontom" átlós sarkait markáns gyalogos"allé"-kkal kötném össze, hogy a gyalogos levághassa a tömb megkerülését. Így két legyet egy csapásra. Ez az Allee viszont ezt sajnos nem tudja.
A négyzetméter árak 300 ezer felett voltak már a metró és az allee előtt is a környéken: tapasztalatból beszélek. Metró ide és allee oda: a prognózisok szerint a lakáspiac továbbzsugorodik, a túlkínálat már évek óta téma, a hitelfelvételi lehetőség szigorodik. Én ebből nem olvasom ki az ingatlanárak emelkedését. A válság miatt jó ha az allee építése nem dől be. A metró szerintem be fog...
Kopaszi gát is van, mondod. Ja van. Az összes nagyondizájnos pavilon (ami úgy épült, hogy nem tudták megmondani mi lesz benne) másfél éve kiadatlan, a létrehozott kvázi közparkot nagyon rentábilis őrszolgálat és parkfenntartók gondozzák a nagyon szűk kis gyereksétáltató közönségnek, akik - tömegközlekedés híjján - csak gépkocsival tudják megközelíteni a helyet. Ha viszont véletlenül a pavilonok gazdára találnak, a családi korzózásnak vége: vagy közhasználat elől elzárt vagy nagyon forgalmas lesz az gyalogos forgalomra tervezett, de a pavilonokat így nem jól feltáró sétány. Most még nem annyira az: megtekinthető benne a 4-es metróról dicshimnuszt zengő nagy sikerű kiállítás- igen csekély érdeklődés mellett. (értsd 1 db unatkozó vizirendőr és két szunyókáló biztonsági őr látta eddig.) Ez azért vicces dolog, mert ha a 4-es metró arra kanyarodott volna, akkor az új campuszoknak, a HP - T-mobil tengelynek, a Kopaszi gát reménybeli fejlesztésének, az egész szerémi útnak is meglenne a metró kapcsolata, és rögtön értelmes lenne az egész. Így viszont lesz egy jó kis villamossal és autóbusszal már sűrűn feltárt nyomvonalunk allee-val, de jó! Mindez tudod miért? Mert a 70-es években még úgy képzelték (sokan még a 90-esben is) hogy ha megépül a metró, kiváltható a villamos és még több autós sávot lehet bepakolni. Amikor ez szemlélet kicsit változott, akkor pedig nem gondolták át a nyomvonalat azok, akik a 70-es évekbelit jó sok millióért leporolták és juszt se néztek körül, hogyhát azóta történt egy s más újbuda fejlődéstörténetében is.
15:10
en immaron 3 honapja lakom itt a beruhazas kozvetlen szomszedsagaban (Vali utca), es amit csak lehet osszvissza elolvastam es kerdezoskodtem - szerencsere ismerem az egyik irodat.
nem gondolom, hogy a t2a vagy a lukacs&vikar nevet hallva felmerul bennunk hogy igenytelen epuletek lesznek, a finta studioval kapcsolatban is csak az "erdekes" formavilag es reszletmegoldasok szoktak aggasztani. maga a kornyek allithatom, hogy fel van keszulve az ilyen komplexumokra, az osszes varazslatos kis bolttal egyutt is. nem hiszem hogy ez egy rossz otlet itten, na.
DE HOGY MINDENNAP 6KOR VONULNAK FEL A KEVEROKOCSIK...B+ !!
17:16
@gaspar_bonta: Üdv!És az átszellőzés? És a fény? És az eddigi alacsonyabb forgalom? (Én persze nem ott élek - csak rokonaim, az Okt. 23. túlsó oldalán -, de ugye nem az lesz a végső támogató érv, hogy a"Mostani kátyús szűk Váli utcánál még egy pláza is jobb lesz, csak már legyen valami" ?)
18:34
@gaspar_bonta: Jómagam az arányokkal nem vagyok kibékülve ami alatt a szabad tér / beépített tér arányait értem. (Errre a tervtanács is rámutatott.) A teljes alágarázsosítás miatt ráadásul a zöldfelületről is csak limitáltan lehet majd beszélni. Vélhetően ezért kezdtek el kozmetikázni látványtervi szinten "repkény" falakkal: gondolom a szabályozási terv engedményt ad a kötelező zöldfelületi arányból, ha növényfalat is beterveznek - ami egyébként soha nem szokott megvalósulni. Itt ebben az esetben nem is tudna: lévén vezérszinten üveg kirakatok vannak. Rendkívül kártékonynak tartom ilyen folyékonyan hazudni látványtervi szinten: lévén a nagyközönség ebből szokta rekonstruálni azt, mi is lesz itt. És azért az egyszeri városlakó (még) nem annyira hülye, hogy benyaljon nyílvánvaló képtelenséget.
Summa summárum: én ettől harciasabb alkut vártam volna az önkormányzattól, ha valóban cél egy új városközpont létrehozása (nem tudom miért, de nekem a városközpont lelke mindig egy közterületi agóra - tán szakmai ártalom). Azt sem szeretem ebben a beruházásban, hogy az extraprofitnak legalább egy része (ami történetesen a 4-es metró közelségével áll majd elő) nem a várost gazdagítja, aki így egyéb közterületi nem rentábilis projektjeit nem tudná finaszírozni, ergó megint arra kényszerül majd, hogy egy újabb befektetőnek lefeküdjön avagy defenzív harcokat folytasson vele és közben marad a közterületen az a rendezetlenség, amitől annyian kapunk gutát. Maga a környék egyébként tényleg városközpont fejlesztésre termett, és nagyon is szüksége lenne a XI. kernek egy ilyen helyszínre, mert például a kerületi rendezvényeit most csak a feneketlen tó erre nem alkalmas területén szokta tartani, a karácsonyi zsibvásár pedig a körtéren tenyészik, ami szintén nem alkalmas (lévén megette a közlekedő tér reggelire) ilyen városi funkciókra. Az igazat megvalva én egyetlen egyszer éreztem magam a Móriczon úgy, hogy téren vagyok, amikor a Bergendy 2004-ben utcazenélt egyet. Rögvest össze is futottam akkor 6 rég nem látott ismerőssel. Azóta se. Az Allee és környzete alaprajzait szemlélve azonban nehezen tudom azt a szitut elképzelni, hogy a XI. ker át tudja rakni a kerületi rendezvényeit arra a két kis pilinszka terecskére. Szóval egy kicsit úgy érzem, hogy megint a befektető járt jól(csak) és nem a város. Azaz ez egy win-loose szitu sok sok betonnal és ehhez kapcsolódó terheléssel. Úgy a méreteit tekintve az eddigi 3x-ával.
13:36
Ha nem is feltétlenül ebből a cikkből, de azért lehet ismerni jónéhány homlokzattervet a projektből. A telek fullos beépítse pedig önmagáért beszél. Hogy a lakóházak alaprajzai kevésbé ismertek? Hát az utca emberét nem is különösképp izgatják - pláne a majdani pláza alaprajza... Az legyen a beköltőzők gondja.
_szerintem_
14:29
@kemtam: A reklám-szájtokon alaprajzok is akadnak. Nem mondhatnám, hogy élményszámba mennek.
10:02
na, egy újabb gagyi-pláza a városnak, a lehető legolcsóbb, gusztustalan kivitelben ;-(((
12:06
@nagylaszlo71: Ellenben az roppant nagy igényességre és kifinomult intelligenciára vall, amikor valaki bárminemű alaprajz, homlokzat vagy látványterv ismerete nélkül minősít egy házat... Szóval akkor mi/ki is a gagyi?
14:57
@RZF: www.allee.hu - én ezeket néztem meg:
-a tingli-tangli térkövezés (http://www.allee.hu/images/allee/001.jpg) szerintem öncélú és béna, a ferde síkok és elszórt kövecsek max. a látványterven érdekesek, amúgy baromság az egész (ülőhelyek és árnyékolók talán inkább kellenének, meg zaj- és szomgvédő fal...)
-a mohásított(?) homlokzat egyszerűen nevetséges (http://www.allee.hu/images/allee/002.jpg, tk. mi a magasságos frász akar ez lenni???
-és hát igen: http://www.allee.hu/images/allee/003.jpg - világosan látszik, hogy telekhatártól utcafrontig uralkodik majd az üvegfallal és álmennyzettel dekorált vasbeton csontváz, nagyon szép lesz...
-alaprajzok: http://www.allee.hu/index.php?nash_url=shop.html&galeria=3&lang=hu - ha a középső kék foltot nem építenék be üzletnek, akkor talán még üldögélni és levegőt is lehetne majd venni ebben az alléban... addig viszont csak pénzéhes sz@revők újabb szánalmas próbálkozásával van dolgunk, nem mással ;-(((
14:59
@nagylaszlo71: ...no meg az üvegfalú mozi, az kéremszépen valami neofunkcionalista agyszülemény, vagy mégis mi???????????????????????????????
10:42
@nagylaszlo71: Egyetértek, de mi az a szmogvédő fal?
13:27
@Stop Szmog: háááááááááááááát, azt a zajvédő fal mintájára kéne kidolgozza mjad az eljövendő nemzedék, hogy egy ilyen forgalmas út mentén is ki lehessen ülni a padokra a fák alá, anélkül, hogy megnyuvadnánk...
15:41
@nagylaszlo71: Sejtettem :)
19:54
A fenti térkép szerint 1947-ben is megvolt a Vak Bottyán utca. :-)
Későbbi térképet nem találtam - sok mást viszont igen, ezen a honlapon (sajnos időről időre eltűnik...)
21:56
43-ban még megvolt a Vak Bottyán - volt egy hely ahol egy rakás régi BP-térkép volt a neten, de most egyszerűen elérhetetlen, így további évszámokat nem tudok lecsekkolni. Hátha majd.
16:39
Nagyon érdekes - ráébredni, mit is néztünk a kollégiumablakból éveken át. :-)
Nekem újdonság az is, hogy az évek alatt a Vak Bottyán utca valahogy "elfogyott".
20:09
@mB: Azt nem igazán sikerült kiderítenem, hogy a Vak Bottyán utca a valóságban létezett-e egyáltalán, vagy csak egy tervi sóhaj volt, mint a Lenke utca jelentős része. Illetőleg az 58-as légifotóból kivehető némi utca jelleg, de az akár udvar is lehet: ehhez nem elég éles a fotó. A '37-es terven található M. Kir. Dohánygyár viszont ma MOL székház és Földhivatal és VÁTI dokumentációs központ és még ki tudja mi...