| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Nagyságosságos – nézni is tereh

1/44

makett-fotó

makett-fotó

makett-fotó

Fehérvári út felől

Váli utca felől

Október huszonharmadika utca

Rálátás a Bercsényiből

nézet a Fehérvári úti rendelő felől

a Váli utcai oldal a Fehérvári úti rendelő felől

a Fehérvári úti rendelő felől

Október huszonharmadika utca

Tájkép

nézet a Vásárcsarnok felől

háttérben egy másik Finta mű

kilátás a Váli utcára

Simplon Udvar (T2a / Turányi), a Váli utca felől

szintén Simplon Udvar (Lukács & Vikár)

Bercsényi - Váli utca sarok

Simplon Udvar (T2a / Turányi) a Bercsényiből

Váli utca

b28-30

b28-30

csa-csa-csarnok

első emelet

első emelet

első emelet

csili vili

első emelet

első emelet

első emelet

első emelet

hátsó csa-csa-csarnok

második emelet

második emelet

nema city

nema varos

nema varos

csomópont

Csomópont

gépészet a padláson

gépészet a tetőn

gépészet a tetőn

látom

?>
makett-fotó
?>
makett-fotó
?>
makett-fotó
?>
Fehérvári út felől
?>
Váli utca felől
?>
Október huszonharmadika utca
?>
Rálátás a Bercsényiből
?>
nézet a Fehérvári úti rendelő felől
?>
a Váli utcai oldal a Fehérvári úti rendelő felől
?>
a Fehérvári úti rendelő felől
?>
Október huszonharmadika utca
?>
Tájkép
?>
nézet a Vásárcsarnok felől
?>
háttérben egy másik Finta mű
?>
kilátás a Váli utcára
?>
Simplon Udvar (T2a / Turányi), a Váli utca felől
?>
szintén Simplon Udvar (Lukács & Vikár)
?>
Bercsényi - Váli utca sarok
?>
Simplon Udvar (T2a / Turányi) a Bercsényiből
?>
Váli utca
?>
b28-30
?>
b28-30
?>
csa-csa-csarnok
?>
első emelet
?>
első emelet
?>
első emelet
?>
csili vili
?>
első emelet
?>
első emelet
?>
első emelet
?>
első emelet
?>
hátsó csa-csa-csarnok
?>
második emelet
?>
második emelet
?>
nema city
?>
nema varos
?>
nema varos
?>
csomópont
?>
Csomópont
?>
gépészet a padláson
?>
gépészet a tetőn
?>
gépészet a tetőn
?>
látom
?>
1/44

makett-fotó

makett-fotó

makett-fotó

Fehérvári út felől

Váli utca felől

Október huszonharmadika utca

Rálátás a Bercsényiből

nézet a Fehérvári úti rendelő felől

a Váli utcai oldal a Fehérvári úti rendelő felől

a Fehérvári úti rendelő felől

Október huszonharmadika utca

Tájkép

nézet a Vásárcsarnok felől

háttérben egy másik Finta mű

kilátás a Váli utcára

Simplon Udvar (T2a / Turányi), a Váli utca felől

szintén Simplon Udvar (Lukács & Vikár)

Bercsényi - Váli utca sarok

Simplon Udvar (T2a / Turányi) a Bercsényiből

Váli utca

b28-30

b28-30

csa-csa-csarnok

első emelet

első emelet

első emelet

csili vili

első emelet

első emelet

első emelet

első emelet

hátsó csa-csa-csarnok

második emelet

második emelet

nema city

nema varos

nema varos

csomópont

Csomópont

gépészet a padláson

gépészet a tetőn

gépészet a tetőn

látom

Nagyságosságos – nézni is tereh
Nézőpontok/Kritika

Nagyságosságos – nézni is tereh

2009.11.11. 10:11

Cikkinfó

Szerzők:
Vargha Mihály (1952-2010)

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
28

Dosszié:

Szigorúan ellenőrzött reality. • Vargha Mihály az Alleeról, mely megnyílik – most!

Buda is megkapta. Nyitva áll a harmadik soppping-center abszolút belterületen, most délen. Hatalmas, egyik irányba majd‘ egész telket betöltő együttes. November 11-én 11 óra 11 perckor nyílik az egykori budai Skála Áruház helyén. Erre mondják, hogy bazi nagy. Jóval hosszabb mint a combino: megközelíthető négyessel is, hatossal is Pestről, a Körút felől. Jaj, nagyságosságos, kellett ez?

 

makett-fotó
1/44
makett-fotó

makett-fotó
2/44
makett-fotó

makett-fotó
3/44
makett-fotó

Fehérvári út felől
4/44
Fehérvári út felől

Váli utca felől
5/44
Váli utca felől

Október huszonharmadika utca
6/44
Október huszonharmadika utca

Rálátás a Bercsényiből
7/44
Rálátás a Bercsényiből

nézet a Fehérvári úti rendelő felől
8/44
nézet a Fehérvári úti rendelő felől

a Váli utcai oldal a Fehérvári úti rendelő felől
9/44
a Váli utcai oldal a Fehérvári úti rendelő felől

a Fehérvári úti rendelő felől
10/44
a Fehérvári úti rendelő felől


 

Irtózatos nagy iparosmunka, logisztikai bravúr – építészetről nincs mit szólni. Mindazonáltal sikeresnek ígérkezik – ami az eladhatóságot illeti. Mert hát ez a legislegelőrevalóbb célja. Csili-vili, üveg-tükör-acél, reklám rogyásig, színes dekor és ragyogó cuccok, ami belefér. Tizenhárom (13!) termes mozi, sok-sok üzlet és vendéglátóhelyek, gyalogolni nemtudóknak millijom beállás a pinyőben (pince). Non-stop fitness! Hájtek részletek – a befektető cég kitett a látogatókért. A dél-budai háj-vásárló réteg részesülhet mindebből, ha erre vágyik. S ehet-vehet-ihat benne bárki más is, szórakozhat és fogyaszthat sok mindent – mint a cukrot. Persze ha perkál.

 

Október huszonharmadika utca
11/44
Október huszonharmadika utca

Tájkép
12/44
Tájkép

nézet a Vásárcsarnok felől
13/44
nézet a Vásárcsarnok felől

háttérben egy másik Finta mű
14/44
háttérben egy másik Finta mű

kilátás a Váli utcára
15/44
kilátás a Váli utcára

Simplon Udvar (T2a / Turányi), a Váli utca felől
16/44
Simplon Udvar (T2a / Turányi), a Váli utca felől

szintén Simplon Udvar (Lukács & Vikár)
17/44
szintén Simplon Udvar (Lukács & Vikár)

Bercsényi - Váli utca sarok
18/44
Bercsényi - Váli utca sarok

Simplon Udvar (T2a / Turányi) a Bercsényiből
19/44
Simplon Udvar (T2a / Turányi) a Bercsényiből

Váli utca
20/44
Váli utca

b28-30
21/44
b28-30

b28-30
22/44
b28-30

 

A tervező szakértelmét most sem lehet elvitatni. Ilyesmire specializálódott a Finta Stúdió, a vezető magyar soppping-center-terv szolgáltató nagyüzem (WestEnd, Pécsi Árkád, Debrecen Fórum, mondjam még?). És legalább olyan jól fekszik irodaház-bizniszben. Most ugyan már tényleg beüt a krach az építészeti tervezésbe – eddig tartott a lendület. A Stúdió munkáiból csak idén átadtak már két jól megtermett irodaházat (egyet a Váci út – Dagály utca sarkán, XIII. kerület, a másikat a Nyugati pályaudvar csarnokától jobbra, az Eiffel térnek keresztelt területen, VI. kerület), plusz a Magyar Televízió számára épített óbudai nagyegyüttest, III. kerület. A három közül az utóbbi az egyetlen, ami mint architektúra értékelhető, no de ez meg gazdasági szempontból szégyenteljes álcucc!

S mindezek kismiskák a lágymányosi Allee-hoz képest. Ez itt az igazi álváros, áléletet szolgál(tat)ó kombinát.

 

csa-csa-csarnok
23/44
csa-csa-csarnok

első emelet
24/44
első emelet

első emelet
25/44
első emelet


első emelet
26/44
első emelet

csili vili
27/44
csili vili

első emelet
28/44
első emelet

első emelet
29/44
első emelet

 

Allee? Az elnevezése, főleg így, németesen írva, kár. Bár majd ezt is bizonyára megszokja a nagyérdemű. Az allé fasorral szegélyezett hosszú egyenes utat jelöl. Ilyen itt nincs. A házon belül végigfut egy egyenes és egy íves, üvegfedésű kanyon, hidakkal megspékelt gyalogpálya (a görkorisok sajna nem használhatják, pedig mennyire komálnák). El kell ismerni, nem művirágokkal dekorálták a közlekedőket, és egész csinos ülőbútorok vannak. Meg némi zöldfelületek a felszínen. S amire a megrendelő igen büszke, párhuzamosan a két belső úttal, a Bercsényi utca felőli oldalon autó-alagút létesült. Ebből közelíthető meg az 1200 férőhelyes (!) mélygarázs három szinten.

 

első emelet
30/44
első emelet

első emelet
31/44
első emelet

hátsó csa-csa-csarnok
32/44
hátsó csa-csa-csarnok


második emelet
33/44
második emelet

második emelet
34/44
második emelet

nema city
35/44
nema city

nema varos
36/44
nema varos

nema varos
37/44
nema varos

 

Építészek számára a Bercsényi utca leginkább arról nevezetes, hogy ott áll a BME Építészmérnöki Karának kollégiuma. A legendás b28–30, számos emlékezetes esemény helyszíne a ‘70-es, ‘80-as években, meg azóta is. A hallgatók most az ablakból végignézhettek egy „kortárs" bontást és építkezést. Remélhetőleg tanultak belőle – így? ekkorát? Inkább ne! Micsoda kontraszt: majd‘ minden házat kipucoltak a környéken kívülről, szinte csak a Medgyaszay féle református templom és lakóház együttes maradt ki. S tessenek megnézni, hogy a b28–30 még mindig milyen belül!

Összedobált, hatásvadász városratukmálás. Bár nem a legerőszakosabb látványtobzódás – mint amit a „nemzetközi sztárok" és majmolóik produkálnak. De azért utánzás, divatelemek beemelése ez is, bőviben. A két, kirakatból hozzábiggyesztett lakóház példul, melyek persze a cseléd-sarokba szorultak. Kis belmagasságukkal belül nagyon riasztóak.

 

csomópont
38/44
csomópont

Csomópont
39/44
Csomópont

gépészet a padláson
40/44
gépészet a padláson

gépészet a tetőn
41/44
gépészet a tetőn

gépészet a tetőn
42/44
gépészet a tetőn

 

Bezzeg van épületmagas csa-csa-csarnok a plaza végeiben. A kapuzatokon pontmegfogásos üvegfal. Beljebb színüket változtató, hengeres lámpatestek, meg egyéb világítócsudák. Az egyenes kanyon egyik oldalán vakablakok sora, egy-egy tiszta színből kidekorálva. Ezekkel szemben a függőleges hullámfelületek váltakozó bugyrai. A mozgólépcsők kavalkádja – gyaloglépcső már nincs is! Pedig az magában az egyik legizgalmasabb építészeti eszköz – kiveszett, illetve csak a füstmentesen, ablaktalanul szerkesztett menekülő-traktusokban található.

S mindehhez a totál állégtér: a tetőn elhelyezett, persze álfallal eltakart, szellőztetési gépállomás. Bármi legyek, ha ez energiatudatos, környezetkímélő alkotás.

Egyetlen vigasz: Skála 1976–2007, volt 31 évet. Allee 2009–, esetleges remény még a felezési idő. Ami persze összeomlással jár(hat) együtt.

Ha meg építészetről lenne szó, akkor valami toronyféleség mégiscsak elfért volna itt. Erick van Egeraat, ha végigtervezheti – merthogy az alapkoncepciót még ő dolgozta ki –, biztos bedobta volna, ahogy megtette a Városháza Fórumnál. A legnagyobb truváj azonban mégis a BEAC pálya visszaépítése lett volna...

Vargha Mihály (szöveg + kép)

látom
43/44
látom


látom


beruházó: ING
koncepciótervezés: Chapman Taylor
építészet, generáltervezés: Finta Stúdió
Simplon Udvar: T2a Építésziroda, Lukács & Vikár Építész Stúdió
belsőépítészet (Allee): Greig & Stephenson
projekt menedzsment: Tomlin

Vélemények (28)
mB
2009.12.10.
14:35

egy mai cikk (Index):

Már a plázák is a túlélésért küzdenek

"Budapesten sem egyértelmű a helyzet, itt is megfigyelhető, hogy nagyon sok pláza a túlélésért küzd. Bár olyan eset még nem volt, mint Prágában – be kellett zárni egy bevásárlóközpontot, és paint ball pályává alakították át –, de nagyon sok a leszakadó. Fejlesztői szempontból három-öt jó bevásárlóközpont van a fővárosban, ezek az Árkád, a Westend, a Mammut, valamint az Aréna és az Allee. Az első három már bizonyított, évek óta jól teljesítenek, erős a bérlői mix, és a bérleti árak sem alacsonyak. Az utolsó kettőnek még bizonyítaniuk kell sikerük tartósságát, de a bérlők összetétele ezeknél is nagyon erős, és a bérleti díjak is magasak."

"Budapesten egyelőre inkább plázákban vásárolnak az emberek, nem indulnak neki az utcáknak, de már látni a változást. Igaz, hogy itthon még nincs olyan erős vásárlóutca, mint Bécsben vagy Prágában, de a Váci utcát az Andrássy úttal és a Deák Ferenc utcával együtt már jól ismerik a kiskereskedelmi bérlők és a befektetők. A trend folytatódik a Dorottya vagy Király utcában is. A folyamatot a válság érezhetően lassítja, de a Budapest Főutca vagy a Budapest Szíve projektek sokban hozzájárulnak majd a Belváros kiskereskedelmi szerepének erősödéséhez."

mB
2009.12.08.
19:32

A napokban fiatal építészekkel beszélgettünk az Allée-ról, amivel kapcsolatban pár bennem azóta valamennyire lecsengő gondolatot idegépelek (tekintve hogy azóta ettem mégegy sajtburgert ott). 

Az első meglepetés számomra az volt, hogy nézni nem volt „tereh” – nem sikerült úgy utálni, ahogy vártam volna egy hasonló építénnyel kapcsolatban. Formakészlete, részleteinek kialakítása messze felette van a Duna Pláza és a vidéki plázák által megpendített, vagy a Mamutokban felcsendülő alaphangnak. Nem azt mondom hogy direkt erről a formavilágról álmodom, de ezt nézve nem ég le az arcomról a bőr – szemben mondjuk azzal ha a dunaparton sétálnék (délbudán) és a pesti oldal felé vetném tekintetemet (M-towerek, nemz. szính.). A ház konzekvens a műfajához – a harsánysága a műfajből következően érthető, a részletek azonban értő kezekben vannak, rendesek a csatlakozások, találkozások (egy helyet találtam, ahogy az egyik alsóbb szinti irodasor ablaka előtt mintegy 40 centire húz el a belső „allé” üvegtetejének kis függőleges szakasza – oh well). 

Kicsit az is az érzésem a házzal, hogy az eszközrendszerével mintha legitimálná a funkcióját, ami pedig vele szemben a legnagyobb kritikám (amit később majd puhítok kicsit). Engem nagyon érdekelne, készült-e olyan kutatás, ami a hasolnó méretű belvárosi bevásárlóközpontok hatásait mérte volna fel a környék lakóra és a környék üzleteire nézvést. Mert egy ekkora, jellemzően, szinte kizárólag befelé működő center mint egy fekete lyuk működik a városban, teljességgel antiurbánus: közvetlen környezetével nemigen van kapcsolata, jellemzően távolról jövő, autós vásárlókra számít, nagy méretéből következő befolyásával leverheti az árakat és tönkreteheti a környék kis üzleteit, a közvetlen környékhez való személyes kötődés is csökken a környék lakóiban, satöbbi. Az érdekelne még, hogy ezeknek a tanulságait az adott kerületek önkormányzatai levonják-e, ezeket a folyamatokat figyelik-e, és ezek tanulságaival tárgyalnak-e az új plázáknál. 

Nem tudok a háttérről, de az Allée talán azt mutatja hogy valamennyire igen: az épületben (társaihoz képest mindenképpen) hangsúlyosabbak a külkapcsolatok, számomra a legörömtelibb meglepetés a hátsó-belső tér kialakulása: nagyon felértékelődik a piac hátsó homlokzata illetve az itt évtizedek óta álló, eddig egy igen szomorú parkolóra nyíló iskola. Az is tudható, hogy a tervezés során folyamatosan egyeztettek biciklis szervezetekkel, ezért jó helyeken van sok és jó minőségű biciklitároló. Pozitívum az is hogy vegyítették a funkciókat (üzlet - lakó - iroda) – hogy az arány jó-e vagy sem, azt nem tudom megítélni. Ezek mellett megfontolandó hogy bár nagy a ház és nagy a mélygarázs, de itt korábban is bevásárlóközpont állt (ha nem is ekkora) és egy hatalmas parkoló. A ház tehát a meglévő, „kilyukadt” telekstruktúrát rehabilitálta (igaz, hogy jóval korábban meg focipálya volt itt, de akkor még az egész kerület teljesen más képet mutatott). 

A a monstrum tehát a várakozásaimnál jobban teljesít, úgy térhasználatban mint formailag (a CD-kínálata még nem az igazi…), és úgy tűnik hogy a Lurdy-házzal szemben sikerült is kiadni, nem vált tehát valamiféle szellembuborékká – de a fenti pozitívumok ellenére még mindig fekete lyuk a városszövetben. Kíváncsi vagyok, hosszú távon a kerület mit kap az épülettől, hogy milyen hatással lesznek egymásra, áldás lészen e frigy avagy tereh. 

 

perika
2009.12.08.
22:05

@mB: Nem mindenre kiterjedő, tehát nem mondanám, hogy minden feltett kérdésedre válaszolni képes és még csak nem is igazi "felmérés"-re alapozott, de olvasásra mindenképpen érdemes Beliczay Erzsi tanulmánya (Levegő Munkacsoport) http://www.levego.hu/kiadvany/telepules/megacent97.pdf

bardóczi
2009.12.09.
10:01

@mB: Kedves mB, jó hogy ezt megírtad (MCS, látod van értelme annak, ha az egyes cikkek alatt jelennek meg a kommentek).

 

mB
2009.12.09.
16:12

@perika: Nagyon köszönöm! Érdekes, hogy a belinkelt szövegben egy csomó központ még csak tervként szerepel, azóta meg (97) jópár megépült már - izgalmas lenne a mai állapottal is szembenézni.

Egy kis rész kiemelve:

A vásárló ténylegesen viselt költségei: • fogyasztói ár • szállítás-közlekedés • elővásárlással lekötött tőke kamata • otthoni raktározás (hűtés) költsége • vásárlásra fordított idő

Az egész társadalom által viselt költségek: • növekvő közúti forgalom, torlódások, balesetek, növekvő útkarbantartási költségek • környezeti károk • a közbiztonság romlása a környéken • a környező ingatlanok értékcsökkenése • a beruházó extraprofitja a rendezetlen földárak miatt • kistermelők és -kereskedők tönkremenetele (munkanélküliség, belső városrészek leromlása, uniformizálódás, globalizálódás) • zöldterületek csökkenése

A közérdeket védve, a költségeket és a károkat a társadalom helyett teljes egészében a beruházásra kellene ráterhelni.

gramercy
2009.11.22.
17:38

pusztába kiáltott szó

hady
2009.11.23.
19:12

@gramercy: Pamflet.

Van ilyen műfaj, ha rég el is feledtük. Kicsit védeném Mihályt - azért csak kicsit, mert egyrészt nem is igen támadtátok, másrészt pedig nem hiszem, hogy az én védelmemmel sokat ér.

Szóval: könnyed, csendesen morgolódó, igazságait foghegyről odavető írással van dolgunk. Súlyában épp a tárgyalt komplexum építészeti értékével balanszban. Számomra kivételesen egyben van ez így, mondhatni egyenletességet teremt. (nem elsimít, ne értsetek félre!) Csak úgy mellesleg Ady volt nagy mestere az ilyesminek, meg olvasni ilyen darabokat az AR Outrage rovataiban rendszeresen. Szóval semmi kivetnivaló nem van ebben a (z első) közelítésben.

Merthogy lesz második is, ugye, Mihály? 

 Hadas László

Kühn Péter
2009.11.23.
20:30

@hady: Hát tényleg gáláns dolog idehúzni" Ady-t ás az AR-t...

Ha ez az újság majd az AR színvonalán áll, akkor egy ilyen cikk az "outrage"-ben a helyén is lesz. De addig is szerintem is el kellene dönteni, hogy Blikk vagy valami komolyabb.

 

artha
2009.11.14.
22:39

Budapest Bár Volume 1. hallgat bitte

marianna
2009.11.14.
13:36

Érdekes, hogy a honi kortárs irodalmi, színházi, film, képzőművészeti és zenei élet igényli és működteti a sokszor számomra ugyan túl fontoskodó, de mégis csak igényesnek mondható kritikai hátteret. Nálunk ( értsd az építészet zárt köre ) ugyan van némi önjelölt próbálkozás - egy kezemen meg tudom számolni, akinek a véleményére figyel ( het ) ek - de egyébként a nagy csönd. Pedig szükség lenne rá, ezt az év háza kálváriája is bizonyította. Bonyolultabb, vagy éppen ellenkezőleg, a történeti, számon tartott kulturális hátteréről már teljesen leválasztott művészeti tettről beszélünk, amikor az építészettel foglalkozunk? A biznisz mellett, illetve azzal együtt tud - e művészet lenni az architektura? Nagyon szimpatikus, ahogy Csaba utóbbi írásaival próbálgatja terelgetni az építészetről való gondolkodást egy általánosabb, tágabb szellemi tér felé. Egy javaslat a MÉSZ felé, innen a partvonalról súgva: tessék kiírni pályázatokat kortárs épületek irodalmi igényességű kritikai szellemű írásműveinek létrehozására. Sokan indulhatnnának rajta: a magyar építészek.

Masznyik Csaba
2009.11.13.
21:56

Korábban már emlegettem Vargha Mihálynak, hogy az Építészfórummal az a baj, hogy nem tudja, nem akarja eldönteni, mi akar lenni: bulvárlap, vagy komoly építészeti szaklap. Mindkettő egyszerre. Az pedig, mint a Litera.hu példája is mutatja, megoldható ugyan, de nem könnyű. Különösen akkor nem, ha maga a főszerkesztő is úgy gondolja, hogy szabadon váltogathatja a fellengzős, nyegle modort és az értő, avatott kritikát. (Kühn Péternek sincs igaza, ha VM minden írását sommásan elítéli, az ÉS-ben olvastam tőle jó szövegeket is.)Kapóra jött, hogy a Literán éppen most jelent meg egy az Építészfórum, mint online folyóirat szempontjából is tanulságos írás, ami többek között azt feszegeti, hogy hogyan lehet rétegezni és kezelni egy ilyen lap elit (szakmai) és populáris, interaktív felületét. Érdemes az egész előadást elolvasni, de néhány részt kiemelek belőle:

"A Litera ma egy olyan irodalmi szalon, amit a tapasztalatok szerint a magyar irodalmi élet szinte minden szereplője látogat, nem ritkán egyébként éppen azért, mert más szalon talán nincsen is a látóhatán. Lényeges azonban, hogy a Literán mind az irodalmon belülről, mind az irodalmon kívülről érkezők számára egyértelműen megmutatkozik, hogy ebben a szalonban a megszólalás joga a minőséghez van kötve." (kiemelés: mcs)(...)"Ami a kortárs magyar irodalom szemében feltétlen érték, az a kereskedelmi preferenciák alapján gondolkodó internetes finanszírozási lehetőségek felől nézve roppant erős gát. A Litera specifikussága egyszerre erény és egyben korlát is. Ki kell azonban sürgősen jelentenem: a nem lebecsülhető nehézségek ellenére nem szándékunk a Litera értékelvűségének akár csak csorbítása sem. Éppen ellenkezőleg. Miközben a Litera alsite-ok és blogok létrehozásával és üzemeltetésével folyamatosan keresi az utat a nagyobb fogyasztói rétegekhez, magán a Litera főoldalán határozott törekvésünk a primér irodalmi szövegek gyakorítása. Megítélésem szerint ma már ez a Literának nem csak lehetősége, de kötelessége is: az ismert könyv-és folyóirat példányszámok mellett a Litera látogatottsága más dimenzióba, új olvasókhoz juttathatja el a kortárs magyar irodalom alkotásait. Amikor a Litera vállalt közszolgálatiságát említettem, többek közt erről beszéltem. Arról, hogy a Litera egy olyan kettős, vagy többes természetű képződmény, ami az irodalom felől és a irodalom szolgálatával határozza meg magát." (kiemelés: mcs)

Tehát, lefordítva az Építészfórum esetére: miközben a Litera gondosan ügyel arra, hogy a főoldalon minél inkább minőségi, primér irodalmi szövegek jelenjenek meg, a web2 és egyéb, a szélesebb közönség felé is nyitott, gyakran bármiféle minőségtől távol álló, de fontosnak gondolt diskurzusokat a főoldal alatti rétegekbe tagolja, addig az Építészfórumon maga a főszerkesztő követi el azt a hibát, nem először, hogy netes beszólások színvonalán értékel épületeket címoldalon.Nem véletllen, hogy ezt jónéhányan szóváteszik.Akit az egész Literás cikk érdekel, az itt megtalálja, érdemes elolvasni, mert a két honlap egyediségében (monopol helyzet) és céljaiban egyébként rendkívül közeli egymáshoz.Üdv!mcs

Masznyik Csaba
2009.11.13.
14:15

A cikkel szembeni kritikák jogosak.Ha az efféle kereskedelmi funkciójú épületek nagyjából egy sémára épülnek, mely a különféle helyszínekre adaptálható, akkor vajon a róluk írott kritikák is olvashatók úgy, mintha erről (is) szólnának? (Mindenki döntse el maga.)Amíg megszületik az Allee igazi kritikája, ajánlom az érdeklődők figyelmébe Bun Zolán írását a debreceni üzletközpontról, mely a debreceni Disputában jelent meg, a 32. oldaltól...Üdv!mcs

 

zsuppanandras
2009.11.13.
14:20

@Masznyik Csaba: Párhuzamosan megjelent nálunk is, itt olvasható. Szerintem is remek írás.

anarchitecture
2009.11.12.
22:49

„Jaj, nagyságosságos, kellett ez?”„Ha az építészetről nincs mit szólni”, akkor mit keres mindez az építészfórumon? Ha meg mégis megindította valami a t. szerzőt, akkor talán nem a közlés időpontjára kellett volna görcsösen ügyelni. Így a cikk semmivel sem lett jobb az újságírás mezején, mint amilyennek a kipécizett épületet beállította. Állaza poénos, vicceskedő, most aztán jól megaszondtam nekik-es „összedobált, hatásvadász (olvasóra)tukmálás”. Miközben mindezt lehetet volna több síkon szakmai szemmel elemezni, a budapesti bevásárlóközpont elhelyezkedésektől, azok kialakulásától, a kijátszható BVKSZ-től, a településrendezési szerződés anomáliáktól a tárgyi épületegyüttes funkcionális mixéig, építészeti megoldásaiig, a környezetbeillesztés problematikáját elemezve kitérve a kapcsolódó közterületek átváltozására.

Budapesten mindenki utálja a plázákát, mégis mindenki ott vásárol. Legközelebb az epiteszforum.hu-n mobiltelefon ellenes kirohanásoknak is helye lesz, szidjuk a motorizációt, nem kihagyva az ipari forradalmat?Ha pedig valaki belátja, hogy ezek a vásárlófalanszterek ugyanúgy részei életünknek, mint a nyilvános wc-k, a szexboltok, a temetők, a bankok, a hajléktalanszállások, a luxuséttermek vagy az online szerkesztőségek, akkor elkezdhet azon gondolkodni, hogy a tervezésük ugyan olyan premisszák mentén végigvezetett, sok szakember közös munkáját igénylő gondolkodási folyamatok. Ahol nem családi ház szintű kérdések vannak, minthogy az előszobában vagy a garázs előterében veszi át a tisztelt megrendelő a cipőjét vagy van-e elég pénze az ügyfélnek nagy üvegfelületekre és nemes kőburkolatra az uszoda konzolos kilógatása után.  

Akinek volt már szerencséje komoly gazdasági szereplőként működő megbízót látni közelről, az tudhatja, hogy ott a szakértelme a minimum, nincs mellébeszélés, a műleírás nem egy esszé, a kiadható négyzetméter és a gazdaságosság az úr, mert a ház csupán egy termék. Ezen a terepen keresztül vinni egy kis építészetet a legnagyobb dicsőség, mert itt a funkcionalitás a lényeg.

Lehet ezt lenézni, de az a helyzet, hogy Magyarországon csak pár olyan építész van, aki ezen a terepen is megállja a helyét. Van sok tehetséges családi ház tervezőnk, sok lelkes fiatal aki bárhova bármit képes lerajzolni, tud pár stúdió irodaházat tervezni, ennél kevesebben alkalmasak nagyobb méretű társasházak korrekt összerakására, de kereskedelmi létesítményt tervezni, irodaházzal a tetején, lakóépülettel egy együttesben az egyik legátfogóbb mérnöki problémamegoldó feladat és erre a feladatra pár iroda tud csak labdába rúgni és őket is csak egy neves külföldi retail consultant ellenőrzésével engedik. Hogy utána a szarkofág héján eljátszott vizuális trükközés az építészet-e, arról lehet utána vitatkozni. Hogy láttunk ilyet már a világban és ez csak koppintás, akkor Makoveczen kívül az egész magyar építész társadalom nézzen egy kicsit magába.

Építsünk mindenhova sportpályát, közparkot, design terminált meg ravatalozókat, a Dunára csónakkikötőt, mert ott lehet igazán minőségi építészetet kapni, milyen szakmai felhő széléről szórják már ezeket a villámokat?

Minden épület és építész megérdemli a korrekt kritikát, szakmai érvekkel egy olyan szerzőtől, aki megismerte a tervezési programot és megértette az épületet! Természetesen lehet a programot is kritizálni, de akkor onnantól nincs megállás és talán lehetne egy kellemes, gyomorból szaftosan feltörő társadalomkritikával kezdeni! 

Kühn Péter
2009.11.12.
20:04

Szervusztok!

A kritikát kritizálom, mert úgy érzem eljött az ideje.

Sem az épület,sem a tervezők miatt teszem, mert sem az épületet, sem a tervezőket személyesen egyáltalán nem is ismerem, csak az eddigi munkásságukat.

A cikkből az sem derül ki, hogy a listán nevezett építészek közül ki, mit tervezett, még egy kis helyszínrajz sincs.

Persze ez is baj, de a nagyobb baj az, hogy anélkül olvastunk el egy NAGYON ROSSZ MINŐSÉGŰ KRITIKÁT, hogy az épülethez különösebben , vagy más szóval lényegét tekintve közelebb jutottunk volna.

Maradt hát az iromány, amely (mint minden általam olvasott VM írás) színvonalon aluli.

S hogy miért?

-Alapvetően egy ekkora volumenű építkezést szerintem nem lehet képek nélküli fél A4-es oldallal elintézni, egészen egyszerűen a nagyságrend, a befektetett munka, a résztvevők száma stb. sokkal többet, alapos elemzést stb. méltányol.

-A cikkből kiérződik a "felszín kapargatása", a teljesen nulla háttérmunka

-A cikkszinte minden egyes mondatába bele lehet kötni, kérem nevezzétek meg a mondatkezdő szót, és kifejtem a véleményemet.

-A cikk egészen egyszerűen nem magyarul íródott.

Ezek miatt kérem az ÉF szerkesztőségét minőségi cikkek közzétételére.

 Üdvözlettel és mélységes szomorúsággal

Kühn Péter

 

 

 

lfsz
2009.11.12.
09:12

Zseniális cikk… Kár, hogy a Tisztelt Szerző a habzó szájú fröcsögés közepette elfelejtett építészeti kritikát írni. Viszont, amennyiben a cél valójában a bulvár szint megközelítése volt, nem is végzett olyan rossz munkát. Azért még lehetne ezen a vonalon is fejlődni. Először is, ha fényképezőgép helyett legközelebb kamerás mobiltelefonnal készülnének a képek, könnyű szerrel lehetne a fentieknél is silányabb fotókat  produkálni.  Amennyiben pedig a reality  vonal a csábító, ne tessék kihagyni azt a magas labdát, miszerint – követve a kültéri klímaegységek aprólékos bemutatásával megkezdett vonalat -  végig lehetne dokumentálni mondjuk az épületben található összes wc csészét, tartalmukkal együtt. A fórumozók jelentős hányada bizonyára lelkes csaholással fogadná ezt is.

Nézni is teREH? Olvasni ellenben mindenképp teHER  volt. Értem én, nagy volt a sietség, nem maradt idő átolvasni a főcímet sem. Megkapó kép lehetett, amint gyöngyöző homlokkal, remegő ujjacskákkal várták az időzítést, hogy épp 11:11-kor, a hivatalos megnyitó időpontjában kerüljön föl a „mű” az oldalra.

johnny_test
2009.11.12.
09:41

@lfsz: khm...."Vadat és halat, s mi jó falatSzem-szájnak ingere,Sürgő csoport, száz szolga hord,Hogy nézni is tereh;S mind, amiket e szép szigetÉtelt-italt terem;S mind, ami bor pezsegve forrTúl messzi tengeren."Arany János: A walesi bárdok (részlet)

desdicsávo
2009.11.11.
18:41

a cikk nem szellemesebb mint az épület:

mondhatta volna szebben a kis lovag

de attól még Cyrano orra nagy

lecsó
2009.11.11.
16:54

A csomópontokból úgy tűnik, sikerült megvalósítani a külső-belső harmóniát. Az ilyen színes házak valahogy nem szoktak szépen öregedni Magyarországon. Vajon a játszótér is a projekt része? Mert egy kicsit furán fest: Minigolfos külsejű minijátszótér, hozzá kőlapok és jókora kerítés, körülötte pedig egy jóval nagyobb, fórsriftosra fésült szépzöldgyep.

Masznyik Csaba
2009.11.11.
13:51

Nem állom meg, hogy ne idézzem.Játszódik 2040 körül a ma átadott Allée helyén és környékén: "A piac keleti oldalán, a tíz emelet magas kerítéssel és szögesdróttal körbevett lakópark körül tizenkét lépésenként álltak a szemmagasságban kicsi ablakkal ellátott fabódék, bennük biztonsági őrök tanyáztak, akiket ismét fakabátnak kezdtek csúfolni, holott volt nekik hivatalos nevük is: Éber Fajtársak. Dolguk voltaképpen nem volt, a Skála-lakóparkot - a név eredete ismeretlen: nem tudunk olyan énekesről, aki arrafelé skálázott volna - számtalan automatikus védelmi berendezés óvta. A Skála-lakópark helyén korábban is lakópark állt, előtte valamilyen áruház, még korábban sporttelep volt azon a helyen. A nem egészen két évtitzeddel korábban épített, jó állapotban lévő modern lakóparkot - azt is Skálának nevezték nem hivatalosan - a beruházó letaroltatta, hogy egy nagyon hasonló újat építsen a helyére, így érte meg neki valamiért. Rebesgették, hogy maga az állam mossa ott a parlagfűpénzét; erre utaló adat persze nem került elő.A tíz emelet magas kőkerítésen sem a piac tetejéről, sem a környező házak tetejéről nem láthattak be, a Műszaki Kollégium épületének tetejéről digitálisan látcsövezők ellen további háromemeletnyi foncsorozott plexi védte a lakóparkot, a földalatti garázsból feketére foncsorozott üvegű kocsik gördültek ki, és a grázsőrök igencsak figyeltek, be ne hatoljon illetéktelen. Ennek ellenére elterjedt a piacon, hogy a szomszédjukban hogyan élnek a gazdagok, szerelőknek ugyanis néha be kellett menniük a Skála-parkba, és ők látták, amit láttak.Látták például, hogy a tíz emelet magas falakra belülről körben nagyon szép tájképeket vetítenek ki, pontosabban nem is képeket, hanem valós idejű mozgóképeket a Várban, Fonyódon, a Hortobágyon meg különböző szigeteken felállított kamerákból. Ha egy lakó kinézett az ablakán, a Sándor-palotából látta Pestet, vagy a Badacsonyt nézhette Fonyódról, vagy a kilenclyukú hidat a gulyával, vagy a tenger hullámzását a piros tetős, fehér kövekből épült házak közötti valamelyik kikötőből, valamint Hvar szigetét Brac szigetéről, Cagnes-sur-Mer környékét St. Paul felől, vagy Dubovnikot a hegyről, és a pillanatnyi időjárási adatok is láthatóak voltak. A megfelelő illatot a Skála-park fölé permetezték. Oxigént is befújtak a lakóparkba, s hogy ez a feljavított levegő ne keveredjék a piac környékének levegőjével, a park körül függőleges, vékony légifolyosót létesítettek; a levegőt hatalmas szivattyúkból a föld alól nyomták ki óriási erővel. Ezzel a madarak berepülését és értelemszerűen a madárszar bekerülését is megakadályozták. (...)"Spiró György: Feleségverseny, 2009. :-) Üdv!mcs

bardóczi
2009.11.11.
14:04

@Masznyik Csaba: Abszolút! és lelőtted a poénomat!

Masznyik Csaba
2009.11.11.
14:06

@bardóczi: Óóóó, bocsánat! Van még abban a könyvben muníció :-)Üdv!mcs 

cicu22
2009.11.11.
14:22

@Masznyik Csaba: Csaba! Telitalálat!

KL 

Masznyik Csaba
2009.11.11.
14:25

@cicu22: Úgy érted, hogy: Gyuri! Telitalálat!Ugye?:-)Üdv!mcs

bardóczi
2009.11.11.
14:48

@Masznyik Csaba: Jó, majd előtte szívok egy kis magyar szabadalom alapján készített GMO parlagfüvet, megvárom míg a NYEU lopakodóbombázói levonulnak, és akkor fellapozom Rea asszony emlékiratait, hogy én is konspirálni tudjak :)

egyébként ma voltam a megnyitón fotózni, esett az eső, de akkora volt a tömeg, hogy szerintem 1848-ban nem hallgatták ennyien Petőfi-t a Múzeumkertben szakadó esőben, mint most a szpíkert, aki arra buzdította a tülekedő plázacicákat és kisnyugdíjasokat, hogy most ragadják meg az alkalmat a vásárlásra.

1976-ból van egy fotó a Skála megnyitása előtti tülekedésről (az Allee Hopp cikkben benne van), nos azóta a konzumidiótizmus nem lett kisebb.

Nem tudom egyébként mekkora benne a PR, de a Simplon ingatalnos website-ja szerint elkelt az ottani lakások 85%-a, pedig méregdrágák, és hát khmm, egyik-másik inkább hasonlít egy egérlukra az alaprajzát tekintve, mint egy lakásra.

cicu22
2009.11.11.
17:14

@Masznyik Csaba: A múltkor egy Mesteriskolás úton a buszon SZ.L. kollégával improvizáltunk egy történetet. Az apropó egy állati szép Szlovén konferencia-központ volt, ami a 2008-as EU soros elnökség idejére készült el. Végig Spiró járt a fejemben.

Valahogy így hangzott:

A következő történet kitalált, szereplői is kitalált személyek. Bármilyen hasonlóság a valósághoz vagy valós személyekhez csak a véletlen műve lehet.2011 január és június között Magyarország töltötte be az EU soros elnöki posztját. Minthogy ehhez nem volt megfelelő konferenciaközpontunk, tervpályázatot hirdettek egy új konferenciaközpont tervezésére. A feladat fontossága és bonyolultsága miatt természetesen meghívásos tervpályázatot. A meghívott építészek: Finta József, Makovecz Imre és Vadász György voltak. A feladat a konferenciaközpont 1:50-es léptékű terveinek elkészítése volt, alapozási tervvel, szakági munkarészekkel és műleírásokkal, műszaki specifikációval, tételes árazott költségkiírással. A háromtagú zsűri: Fegyverneky Sándor Országos Főépítész, Vasbeton Béla a Miniszterelnöki Hivatal portása és Rózsaszín Ibolya a Külügyminiszter titkárnője. A zsűrizés tematikáját a bonyolító cég határozta meg, miszerint Rózsaszín Ibolya az építészeti minőséget, Vasbeton Béla a koncepció EU-s megfelelőségét, Fegyverneky Sándor a gazdaságosságot és megvalósíthatóságot vizsgálta. A zsűri első napján Aczél Péter I. kerületi főépítész végigkísérte a külügyminiszetert és családját a zsűri hivatalos helyiségében, a gyerekek néhány kedves kis rajzzal gazdagították a tablókat, a jelenlévők emlékkönyvnek nézték a hivatalos jegyzőkönyvet és pár udvarias mondattal méltatták a terveket. Másnap a zsűri a beírásokat szakértői véleménynek vélte, a terveket félretette és a továbbiakban csak a szakértői véleményt vizsgálta. Ez alapján szabályosan lefolytatták a zsűrizést, lezárták a jegyzőkönyvet, eredményhirdetésre és borítékbontásra került sor. A végeredmény: tekintettel a magas építészeti színvonalra és a befektetett munka mennyiségére (a csapatok átlagosan 74 db A0-ás tablót adtak be), rangsorolás nélküli három megosztott első díjat osztottak ki. Bölcs döntés. Sajnos később kénytelenek voltak megvizsgálni a lezárt borítékokat is, melybe bevonták a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A 143 nyomozót megmozgató vizsgálat a következő szabálytalanságokat állapította meg:1. Az egyik boríték lezárásánál a nyálminta DNS-vizsgálata alapján, a házkutatások és vérvételek után a szerző személye egyértelműen beazonosíthatóvá vált, a Vadász irodát kénytelenek voltak kizárni a pályázatból,2. Az egyik pályázó műleírásának vizsgálata során jellegzetes írógéptípusra gyanakodtak. A hivatal archívumának segítségével a rendszerváltás előtti 10 év teljes szamizdat irodalmának átvizsgálása után az írógép és így a szerző egyértelműen beazonosíthatóvá vált, Makovecz Imrét kizárták a pályázatból,3. Az egyik CD átvizsgálása során (melybe a Kürt Kft. nanofizikai és mikroelektronikai laborját is bevonták) a CD gyártójának és a forgalmazójának nyomozati felderítése, valamint a Westend áruház műszaki boltjában az ipari kamerák 6 évnyi felvételének átnézése után az egyik pályázó alkalmazottját felismerték a CD vásárlása közben. Ez alapján Finta Józsefet kizárták a pályázatból.A súlyos titkosság sértések nagy port kavartak. Részben ezért, részben a demokratikus döntéshozatal reményében új, mindenki számára nyílt tervpályázatot hirdettek Szeretem Európát címmel. A zsüri, mivel előzőleg hibátlan munkát végzett, változatlan maradt. A győztes ezúttal mindenki nagy meglepetésére Vazulffy Dzsesszika 2. osztályos gimnáziumi tanuló lett, aki (mint később beismerte, Spiró György Feleségverseny című könyvének suggallatára) a befagyott Duna jegén álló korona alakú konferenciaközpontot tervezett (sajátosan egyedi módon értelmezve az EU lényegét, és a demokrácia fogalmát). A terv elfogadását népszavazással erősítették meg. Ezután már hozzákezdhettek a tervek részletes kidolgozásához. Az első 14 hónapban a svájci CERN kutatóközpont bevonásával, a projekt költségének hatvan százalékát felemésztő költségen egy a Dunát folyamatosan befagyott állapotban tartó gépet terveztettek, melynek kivitelezését, csúcstechnikát felvonultató megoldásai, és kedvező ára miatt Demján Sándor projektcége nyerte. A gép Budapest energiaszükségletét 37 %-kal növelte volna, ha máig tisztázatlan körülmények között el nem tűnik szállítás közben.A már-már reménytelennek látszó helyzetből a kivzető utat Leisztinger Tamás mutatta meg. Egy néhány nappal korábban megvásárolt ingatlanát rendkívül kedvező áron bocsájtotta rendelkezésre a projekt új helyszínéül választott Ópusztaszer mellett. Az időközben kinevezett kormánybiztos, Schwajda György egy független szakmai grémium döntése nyomán Siklós Máriát jelölte ki az új konferenciaközpont tervezésére, aki a helyszín alapos megismerése után egy jurta alakú épületegyüttest tervezett. Mezős Tamás az építészeti koncepció funkcionális bírálatára Zoboki Gábort kérte fel, később (bár Mezős kifejezetten alkalmasnak találta saját magát a tervezési feladat elvégzésére), közös megegyezéssel Zoboki készítette az engedélyezési terveket.Leisztinger 1 %-os tőkeemelést hajtott végre a korábban 50-50 %-os állami ill. magánkézben lévő tulajdonban, így egész Ópusztaszer a tulajdonába került, majd eladta egy ír vállalkozónak. A konferenciaközpont kiviteli terveinek elkészítését a szabályos tenderen győztes Dr. Komjáthy Attila kezdte meg, aki a terveket 1 hónap alatt le is szállította. Ezt követően az NFÜ 11 hónapig ellenőrizte a tervezési folyamat szabályosságát. A kivitelezésre már csak 2 hónap maradt, ami a kormányzati szakértők szerint elegendő is lett volna, ha végül az új tulajdonos az EU-szkeptikus írekre jellemző konoksággal meg nem akadályozza a konferenciaközpont felépítését a telkén.cicu 

desdicsávo
2009.11.11.
18:47

@cicu22: ez meg miért itt?

cicu22
2009.11.11.
19:16

@desdicsávo: Bocs, rossz helyre szúrtam be, egyszerre több ablak volt nyitva, gyerekek ugráltak a hátamon, mellényúltam, a Spiróról jutott eszembe, de a betelt a pohár 2-höz akartam...

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.