építészet : környezet : innováció

Sófalvi Örs Ákos pálinkafőzde terve az egykori fűrésztelep rehabilitációjához kapcsolódóan

Sófalvi Örs Ákos diplomamunkájában egy egykori fűrésztelepre tervezett pálinkafőzdét amellyel a meglévő épületek hasznosításának sorát zárná, és a látványfőzde funkciójával illeszkedne a kialakult turisztikai irányhoz is. 

Téma

A gyümölcstermesztésnek errefelé évszázados hagyományai vannak. Ám napjainkra sajnálatos módon ez többnyire feledésbe merült. Szerencsére a mostanában készült, legújabb mezőgazdasági fejlesztési stratégiák is kiemelik a Görgényi havasok lábánál elterülő területek gyümölcstermesztésre való alkalmasságát. Jellemző gyümölcsfajta errefelé a szilva, de termesztettek barackot, almát, körtét, meggyet, szedret és málnát egyaránt. Ezeken kívül fontos alapanyagként szolgál az erdőkben begyűjtött áfonya és málna, illetve kisebb mennyiségben kökény, csipkebogyó és boróka.

Az átalakulófélben lévő egykori fűrésztelep

A területhez jelenleg közvetlenül nem kapcsolódik gyümölcsös, ami volt a tervezési helyszínt övező területeken, az mára teljesen eltűnt. Ezért az általam tervezett intézmény kezdeti szakaszában, több magyarországi példához hasonlóan vásárolná az alapanyagot, elsősorban a helyi gazdáktól és az erdészet által megbízott erdei gyümölcsszedő csoportoktól. Majd ahogy a főzde fejlődik és növekszik, a lehetőség adott saját gyümölcsös telepítésére és remélhetőleg a helyi gazdákat is ösztönözni fogja újabb ültetvények létrehozására. Ezáltal talán egy régi hagyomány válhat újjáéleszthetővé.

Szováta

Románia, azon belül is Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, aminek fő vonzereje a Medve-tó. A település nagy része turizmusból, illetve fakitermelésből él.

Jellegzetes hangulatok képekben

Érdekes módon a település két részre tagolódott az idők során. Az egyik a tó körüli rész, ahol az 1900-as évek környékén a villák és fürdőlétesítmények kisebb különálló települést hoztak létre. A másik a domb aljánál elterülő, hétköznapi település, eredetileg a helyi népi építészetnek megfelelő falusiasabb épületekkel, később a kommunizmus idején kisebb lakótelepekkel bővült. Megfigyelhető egy alközpont, mely távolabb esik az üdülő övezettől, ám keletkezését tekintve ez a legkorábbi, ahol az a tervezési terület is elhelyezkedik. Már az 1700-as évekből rendelkezésre állnak források, melyek utalnak a település e részének jelentős malom állományára, melyeket sokrétűen használtak, továbbá a gyümölcsösök meglétére.

Megállapítottam, hogy jelenleg alárendelt helyzetben van a településnek ezen része, annak ellenére, hogy számos tény szól a fontossága mellett. Az egykori fűrésztelep fejlesztése növelné a város e részének jelentőségét és vonzerejét.

Helyszín

A régi fatelepet néhány éve új tulajdonosok vették meg. Azelőtt a területet az 1930-as években a LOMAS nevű svájci cég vásárolta meg egy másik üzemtől és az államosításig európai szintű csúcstechnológiával dolgoztak svájci mérnökök vezetésével. Majd állami tulajdonú fűrészteleppé vált és ez alatt szinte teljesen leépült. A magánkézbe kerülése óta az egyetlen faipari termeléssel továbbra is foglalkozó egység is megszűnt, mivel az azt üzemeltető 1900-as évek elejéről származó gőzgéppel együtt leégett.

Átalakítandó épület külső

Az új tulajdonosok a vegyes funkciójú használat irányába tettek lépéseket. Többek között turisztikai funkciók kaptak helyet, az egyik meglévő épületből motel, étterem és fitneszterem lett, egy másik épületet jelenleg alakítanak hotellé és rendezvényteremmé. Mindemellett a romokat és hulladékokat folyamatosan takarítják, a leégett épületrészek jelenleg is bontott tégla forrásként szolgálnak, mely építőanyagot az átalakítások során alkalmaznak is. A terület nagyjából három egységre tagolódik, az első a főúttal határos rész, a második a belső rész és a harmadik a területen átfolyó patak túloldalán található.

A diplomafélév során ez utóbbi patakon túli terület egy része szolgált tervezési helyszínként. Különleges helyzetének és a rajta található épületeknek köszönhetően ideális helyszín a választott funkció számára. Az általam tervezett épület a meglévő épületek hasznosításának sorát zárná és látvány főzde funkciójával illeszkedik a turisztikai irányhoz is, de ipari jellegével mégis szélesíti a funkció palettát. Továbbá ezen rész ilyen léptékű feldolgozása elvben sem áll útjába a terület egészére vonatkozó fejlesztésében, sőt indikátorként hathat a terület egészére.

Földszinti alaprajz

Építészet

Környezet

A tervezett épület környezete tehát jelenleg átmeneti állapotokat tükröz, de a természeti adottságokat még a közvetlen környezet romossága se teheti semmissé. Az építési telek mellett közvetlenül elhaladó patak, a város irányában feltáruló domb és hegy láncolatok sziluettjei idilli jövőkép lehetőségét éreztetik. Az egykori fűrésztelep magas szintű infrastrukturális kialakítása az ember által létrehozott támfalakkal és feltöltésekkel együtt érdekes kettősséget eredményez a természeti környezet közelségével.

Koncepció

A tervezési folyamat során meghatározó volt az elképzelt funkció részben reprezentatív jellege. Ezen kívül lényeges volt az a cél, hogy választ találjak, hogy vajon a pálinkafőzdék építészetének van e, vagy lehet e általános, közös karakter hordozó eleme, és ezt hogyan befolyásolják a régió és a közvetlen környezet változatos építészeti hatásai. A mai magyarországi borászatok építészetéhez hasonlóan.

A/1 metszet

Munkám során többek között tanulmányoztam a népi építészet pálinkafőző építményeit, továbbá az 1900-as évek eleji szesz és pálinkafőzdék építészetét, (nagy-britanniai whiskey főzdék, francia és olasz lepárló üzemek építészetét egyaránt). Továbbá számos mai példát elemeztem, mint a hasonló programmal rendelkező főzdék épületei és a hasonló léptékű, de eltérő funkciójú manufaktúrák megoldásai.

Az előképek és példák elemzésének legfontosabb tanulságai, szervező elvei, egyrészt a korábbi példák építészeti világának néhány közös eleme, melyek a többi épületnél egyaránt megfigyelhetőek voltak. Úgy, mint az időbeli rétegződésből adódó összetettebb tömegek és tagoltabb tetőformák, illetve egy centrálisabb, néha toronyszerű épületrész megléte és a kémény karakteres megjelenése. Továbbá az erdélyi erődítések, erődtemplomok fallal körülvett, belső értékeket és vertikális elemeket hangsúlyozó világa.

Anyaghasználat

Az építőanyagok megválasztásánál több szempont volt meghatározó. Egyrészt az épület fő építőanyaga a kisméretű bontott tégla, ami a közelben lebontott és bontás alatt álló épületekből származik és a gazdaságosság, környezettudatosság teszi indokolttá alkalmazását. Másrészt a rézlemez fedés, mely a reprezentativitást szolgálja szimbolikus fennhangjával. A kettő együttese pedig számomra érdekes fúziót eredményezett, főleg a homlokzati burkolaton, ahol a bontott téglafal kap egy középszürke festést, de textúrája megmarad, ám így megjelenésében nem konkurál a rézlemez anyagának érvényesülésével.

Épületfront látványterv

Beépítés

A beépítés kialakítását nagyban meghatározta a meglévő épület jelenléte. A meglévő épület beépítési módját funkcionálisan alkalmazhatónak és érdekesnek találtam, ám az átépítés mellett további alapterület bővítésre volt szükség, így az „L” alakú beépítés „U” alakúvá fejlesztése mellett döntöttem. Ezáltal optimális és kompakt telek elrendezés alakult ki. Az tervezett beépítést nagyban befolyásolta a patak és a támfal közötti keskenyebb telekszélesség, illetve a vendég és áruforgalom bizonyos szintű elkülönítése. Az épület három különböző karakterű részre osztja a telket.

Tömegformálás, homlokzatok

Az épület tömege tükrözi az építészeti program hármasságát, melyek a gyümölcsfeldolgozás-erjesztés, a vendéglátás-kóstolás és a lepárlás-kezelés. Ezek az egységek eltérő jellegű belső tereket igényelnek, de végeredményben a különböző belmagasságú tömegeket egy egységesebb kompozíció érdekében hasonló geometriájú, különböző hosszúságú nyeregtetővel láttam el. A két hosszabb tetőszakasz a technológiai tereket tartalmazza, míg a rövidebb, 90 fokban elforgatott gerincű, centrálisabb tér a vendégfogadás helyszíne, ami a tömegkompozíciót tekintve egy redukált toronyként is felfogható. Ezeken kívül az a gondolat is kifejezésre jut, hogy a vendégfogadást-kóstoltatást, mintegy beékeljük a technológiai folyamatba, természetesen olyan módon, hogy magát a folyamatot ez ne zavarja.

Belsőudvar látványterv

Makett fotó

A meglévő épület tetőszerkezete nem elégítette ki az új funkció támasztotta követelményeket, ezért új tetőszerkezetre volt szükség. Továbbá a belső terek egyike meglehetősen rossz állapotúnak és térarányai miatt nehezen hasznosíthatónak bizonyult, ezen a részen a felmenő szerkezetek visszabontása is szükséges volt. A régi épületrész új tetőszerkezetet és felülvilágítóval ellátott oromfalat kapott, majd az így kialakított egységet önálló kompozíciós elemként kezeltem, amelyhez hasonló egységekként helyeztem el a program további két fő funkcionális blokkjait. A fennmaradó térrészeket egy lapostetővel és az épület körüli homlokzati fallal fogtam össze. A lapostetős részek alatt alárendeltebb helyiségek és közlekedő terek kaptak helyet. A homlokzati fal egységesíti a kompozíciót a lapos tető attika magasságáig, illetve hangsúlyozza a tető világának tagoltságát. Ez a fal a belső homlokzatokon nem jelenik meg, így kifele zártabb, a belső tartalmakat hangsúlyozó épület jött létre.

vélemény írásához jelentkezzen be »