Sokszorosított házforma: Óvodaterv Pristinában

Az óvoda felépítésének leghangsúlyosabb egysége a csoportszoba. A tervezés során az átláthatóság és az átjárhatóság megvalósítása volt a cél. A kiindulást egy egyszerű ház-archetipikus forma jelentette, egy nyeregtetős tömeg. Ennek az egyszerű tömegnek a formálásával és többszörözésével jött létre az óvodát magába foglaló együttes. – Csépke Tamás óvodaterve

Motiváló ilyen léptékű tervpályázaton elindulni, még akkor is, ha meglehetősen távoli a tervezési helyszín. A hazai pályázati felhozatalból nagyon hiányoznak az ilyen vagy ehhez hasonló léptékű tervezési feladatok, helyette kap az építész szakma néhány óriásberuházásról szóló pályázatot, aminek megvalósulása az aktuális politikai-gazdasági helyzet függvénye. A másik műfaj az ötletpályázat, aminek kimenetele még több kérdést vet fel szakmagyakorlói szempontból. Illetve ne feledkezzünk meg a közbeszerzések ködbe vesző bugyrairól, ahol sok esetben puszta árverseny dönt az építészeti minőség helyett. Előremutató, hogy a koszovói fővárosban nyitottak nemzetközi tervpályázat lehetőségét megadni egy óvoda léptékű feladatra is.

Tervezési alapgondolatok

A tervezési helyszín Pristina területének családi és társasházas övezetében található zöldmezős terület. A hely érdekessége, hogy jelenleg még úthálózat se csatlakozik hozzá és a lakóövezeten is jobbára kívül esik. A pályázat egy nyolccsoportos óvoda tervezéséről szólt. Olyan helyzetben kellett tehát épületegyüttest létrehozni, ami nem adott támpontot a környező épületekhez való kapcsolat alapján. Ennek megfelelően az új óvodaépületnek időtállónak kell lennie akkor is, ha beépül a környék és változik annak arculata. Az enyhén lejtős terület környékén előnyt jelentet az intenzív növényzet, amibe beilleszthető az új épület.

Forma és téralkotás

Az óvoda felépítésének leghangsúlyosabb egysége a csoportszoba, majd ezt követi a közös foglalkoztatók és végül az ezekhez kapcsolódó működést segítő helyiségek, mint a konyha, karbantartó helyiségek, irodák stb. A tervezés során az átláthatóság és az átjárhatóság megvalósítása volt a cél. Ennek elérése érdekében a kiindulást egy egyszerű archetipikus forma, egy nyeregtetős tömeg jelentette. Az egyszerű tömegforma többszörözésével jött létre az óvodaépület magába foglaló együttes.

A nyeregtetős alapegység felnagyítása, nyújtása, rövid oldalainak torzítása által, az egyszerű formából egy változatos és játékos tömegalakítású épület keletkezett. A rövid oldal ki-be ugratásával a homlokzati síkok megtörnek, csökkentve a monotonitást. Ezt a formai kísérletezést egészíti ki az aszimmetrikus nyeregetetők rendszere. A külső tömegforma visszaköszön a belső térben is. A tetővonal belső megjelenése a funkciós és tömegegység tagolását segíti elő. Az épületbelsőben végigfutó közlekedő köti össze a tereket, itt hangsúlyosan megjelenik és végig látható a tetőszerkezet tagolása. Ez a tagolás és a térbővületek, valamint a padló enyhe emelkedése-lejtése differenciálja a hosszú folyosót.

A csoportszobák előtt a közlekedő kiszélesedik, kis előtérként funkcionálva a bejáratok számára. Ez a kiszélesedés köszön vissza a homlokzati tömegjátékban is. A központi épületrész nagy épülettömegének feloldása érdekében egy belső udvar került az érkező-aula közelébe, ehhez az udvarhoz csatlakozik a többfunkciós terem és az irodafunkció is. Mindez lehetővé teszi az épületrész kompakt kialakítását a belső udvari homlokzatra szervezhető teakonyha és pihenő miatt.

A központi épületrészben a közös fejlesztőszobák találhatók, amik minden csoportszobából egyaránt a közlekedőn keresztül érhetők el. A negyedik szélső épületrészben a kiszolgálóhelyiségek, raktárak, műhely, mosoda és a melegítőkonyha találhatók. Ez az épületrész önálló bejárattal rendelkezik, így csak szükség esetén kell az óvoda központi közlekedőjét használni, vagy célirányos esetben.

Anyagok és szerkezetek

Az épületet méreteiből adódóan egyszerűen kivitelezhető. A traktusszélességek lehetővé teszik a szabad fedélszék alkalmazását a legtöbb helyen. Egyszerű falazott szerkezetek és fa tartószerkezet alkotja a teherhordó vázat. A homlokzat megjelenése az alapgondolatokban felvázolt helyszíni adottságokból adódóan – jelenleg még beépítetlen zöldövezeti környezet – tartós megjelenésű és minőségű anyaghasználatra ösztönzött. A homlokzaton tégla színű kerámiaburkolat jelenik meg, melynek árnyalatnyi különbsége változatos felületet hoz létre. A hálós kötés és vertikalitás hangsúlyozása a tömegek dinamikus formálásának egyensúlyban tartása miatt jött létre. Ez a megtörő felületeken más-más szögben beeső fény által változatos képet és tapintható izgalmas felületet képez. A tető fedése egységesen fémlemez pikkelyfedés, mint egybefüggő lepel borítja be az óvoda épületét.

Az épületen belül az otthonosság és a tapintható felületek anyagok hangsúlyosak. A fa, mint burkolóelem jelenik meg több felületen is. A falakon lévő burkolat nemcsak akusztikai szempontok miatt, de a felületi taktilitás miatt is perforált és tagolt. Ezeket a fa felületeket foglalja keretbe a fehér falak és mennyezet egysége. A csoportszobákban is ez a koncepció köszön vissza. Azzal a kiegészítéssel, hogy itt a fa nemcsak mint burkolat, hanem mint berendezés is megjelenik, beépített szekrények és egyéb eszközök formájában.

Környezetalakítás

A tervezési telken belül az épület formából adódó telektagolás a koncepció fontos részét képezte. A bejárati épülettömeg előre ugrása és a hozzá kapcsolódó burkolt felület kihangsúlyozza a bejárat pozícióját. A csoportszobák visszahúzott épülettömegei előtt kialakuló öblök, mint zöldterületbe illesztett játszószigetek jelennek meg. A központi épületrész hátsókerti traktusa is egy kisebb játszóudvarhoz kapcsolódik, ami közvetlenül a közös fejlesztőszobákból érhető el. Nagyméretű közös játszótér a telek szélső oldalán található, ahol többszintes növénytakaróba ágyazott terület fogalmazódott meg. Az épület tömegrendszeréből adódóan a játszóudvarok védettebb pozícióba kerülnek, épülettestek közé, mellé. A parkolási szükségletek alacsonyan tartását a kiírás tette ehetővé, így viszonylag kevés számú parkoló foglal területet a telken, amik ideiglenes jelleggel működnek.

/Csépke Tamás/ 

szerk.: Őze Sándor