Épületek/Örökség

Somlyódy Nóra: Millenáris/Ganz II.: mutatják nekünk a jövőt

1/4

?>
?>
?>
?>
1/4

Somlyódy Nóra: Millenáris/Ganz II.: mutatják nekünk a jövőt
Épületek/Örökség

Somlyódy Nóra: Millenáris/Ganz II.: mutatják nekünk a jövőt

2004.08.18. 14:55

Cikkinfó

Szerzők:
Somlyódy Nóra

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Az Álmok álmodói helyén Jövő Háza kiállítás készül az IHM ötlete alapján; a Zöld Péter játszótér helyére a magántulajdonos lakóparkot szeretne építeni; a park egy másik sarkára középület kerülhet; a programok szervezését kivették a Millenáris Kht. kezéből...

Sok mostanában a gond a Millenáris Park körül. Az Álmok álmodói helyén Jövő Háza kiállítás készül az Informatikai és Hírközlési Minisztérium ötlete alapján; a Zöld Péter játszótér helyére a magántulajdonos lakóparkot szeretne építeni; a park egy másik sarkára középület kerülhet; a programok szervezését kivették a Millenáris Kht. kezéből - ráadásul a Fény utca túloldalán a lehetséges alternatívákat információ hiányában még csak körvonalazni sem lehet. Az aktuális hírek a Jövő Házával foglalkoznak; hosszú távon a legnagyobb horderejű problémát a Fény utcán túli régi Ganz-gyár sorsa jelenti.

A 2005. szeptemberében megnyíló Jövő Háza kiállítás előre megjósolhatóan közönségsiker lesz, bár egy év alatt biztosan nem fogja elérni az Álmok álmodói látogatószámát. A Millenáris Park Fogadó épületében elhelyezett terminálon, a "kiállításkoncepció" menüpont alatt nem fut más, mint egy fellengzős szöveg arról, hogy ez a kiállítás mondja majd meg, mit hoz nekünk a jövő. Nem fog mindenkinek feltűnni, hogy a kiállítás jó részét különböző cégek saját termékeik PR-felületeiként használják; hogy amit ott bemutatnak, nem lehet a legfrissebb, hanem csak másod- és harmadlagos frissességű újdonság. A kiállításon visszaköszön majd a Váci úti helyét kinőtt Csodák Palotája, a korábbi, Millenárison megrendezett Aura című médiaművészeti kiállítás - és az Álmok álmodói kiállítás tematikus felépítése. Mindkét kiállítás, az Álmok álmodói és a Jövő Háza is az éppen regnáló kormány legitimációját próbálta-próbálja megteremteni: az egyik a múltba tekintve a magyarság kiemelkedő leleményeinek bemutatásával, a másik a jövőbe látva, a globalizált világ technológiai determinációjának érzékeltetésén keresztül. A két kiállítás közötti párhuzam más szempontból is kísérteties: mindkettőt a parlamenti választások előtt néhány hónappal nyitották - illetve nyitják - meg. Valójában a készülő Jövő Háza és az ehhez kapcsolódó programok csak rövid távú változásokat jelentenek a Park életében; igazi tétje nem ennek a bombasztikus című kiállításnak lesz.

Tétje a Parkkal átellenben, a Fény utca és a Margit körút között húzódó területnek van; egyik oldalról a Kisrókus utca, másikról a Mammut II. tömbje határolja. Egy 2003. decemberében meghozott kormányhatározat szellemében ide egyszer "az informatikán alapuló, jövőt bemutató, üzleti rendezvényekre is alkalmas kulturális központ" kerül. Az elképzelésnek ma még nincs nyoma; ami a helyszínen fogad, az a régi Ganz gyár mintegy tíz éve használaton kívüli, óriási, lerobbant szerelőcsarnoka, a volt melegpörgető irdatlan tömbje, a Kisrókus utca mentén egy hosszan elnyúló irodaépület, és a Margit körúttal párhuzamosan megépített Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lepusztult függönyfalas székhelye. Az egész komplexum egy helyrajzi számú telekhez tartozik, ám egyszerre három tulajdonos is osztozik rajta, ráadásul a legnagyobb szeletet birtokló Kisrókus Kft. tulajdonát újabban az Informatikai Minisztérium kezeli. A terület hasznosítására eddig a Mammut Rt. nyújtotta be az igényét.




Ezek a bonyolult mátrixot alkotó tények lényegbevágóak: a tulajdonosok és kezelők, a pénztelen kormány és a korlátokat nem ismerő magánbefektetők által még épp csak megkezdett sakkjátszma kimenetele dönti el a közeli jövőben, hogy bevásárlóközpont, reprezentatív irodatelep, park, kulturális központ vagy ezeknek milyen vegyüléke szabja meg évtizedekre a terület karakterét. A helyzet jelenlegi állása szerint a színfalak mögött zajló spekulációba egyedül a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tudott érdemben beleszólni, amikor az épületek lebontásától tartva - noha még csak ideiglenes jelleggel - műemléki védelmet biztosított a három Ganz-épületnek. Ez a védelem jelentősen megköti a leendő tulajdonosok és befektetők kezét, mert az épületekbe való bármilyen építészeti jellegű beavatkozási szándékot mindenekelőtt a Hivatalnál kell keresztülverekedniük. A műemléki kötöttségek pedig jócskán csökkentik az ingatlanok értékét. Ami számít: 1997-ben egy hasonló, műemlékvédelmi intézkedés mentette át a Ganz gyár épületeit a Millenáris Park számára.

Az elhanyagolt Ganz-területek jövőjét lehetetlen a Millenáris Park viszonylatán kívül mérlegelni. A Park jelentősége helyi, budai, fővárosi, országos, sőt nemzetközi léptékben is mérhető. Elég keresztülsétálni a parkon, nyilvánvaló, hogy az egész környék oda jár sétálni, szórakozni és szemlélődni. A programokat a város csaknem minden szegletéből látogatják és vidékről is sokan megcsodálják; a turisták számára ez az egyik fontos fővárosi látványosság. Az épületek áttervezői 2001-ben Figyelő Építészeti Díjban részesültek, a műemléki rekonstrukció a rangos nemzetközi Europa Nostra díjat nyerte el, és a parkot tervező csapat sorban aratja a külföldi sikereket. Míg Magyarországon páratlan ez a kulturális célú ipari műemlék-rekonstrukció, addig számtalan hasonló külföldi példát lehetne felsorolni. A Park erényeit ezen felül is lehet tetézni: nyugat-európai összehasonlításban Budapesten nagyon kevés közcélú, összefüggő parkterület van; a Ganz gyár átalakításával a város kivételesen egy újjal gazdagodott. Amennyiben most valaki a Millenáris Park szomszédságában új fejlesztési tervvel áll elő, annak nem elég a sokak által "áldatlan állapotúnak", "a város szégyenfoltjának" titulált telket kipucolnia és hasznosítania, hanem legkevesebb egy hasonló színvonalú ötlettel kell előállnia.

A Fény utca és a Margit körút által szegélyezett terület átalakítása számára azonban nemcsak a Millenáris Park jelent viszonyítási pontot. A terület az elmúlt néhány év alatt gyökeresen átalakult budai belváros szívében fekszik, mellette két zárt tömbű bevásárlóközpont, határában a Széna tér és a Moszkva tér régóta metamorfózist igénylő kaotikus közlekedési csomópontjai, valamint Buda legforgalmasabb közlekedési útvonala húzódnak. A Park körüli utcákban kezd emelkedni a Rózsadomb a századfordulós, két világháború közötti és elkésett modern villáival, szecessziós középületeivel. Az újjávarázsolandó Ganz-épületek igazi helyi kontextusát ezek a - maguk idejében esetlegesen kialakult - szomszédságok alkotják, ezért a tervezés komplex városrendezési koncepció hiányában teljességgel elképzelhetetlen.

A Millenáris melletti területrész - nevezték már Ganz II-nek és Millenáris II-nek is - eddigi történetében az előző két kormány stratégiáját ismerhetjük fel. A Millenáris Park megvalósulásának funkciója és minősége az első tervektől (1993) kezdve 2000-ig, azaz az utolsó percig bizonytalan volt; az elképzelések, ötletek mellett csak egyre tornyosultak az újabb és újabb építészeti tervek. Az egyéni gazdasági, politikai, többségükben imázsteremtő érdekekből a kavarodás ellenére a város polgárai jöttek ki jól - csakhogy ezt megelőzően egy pillanatig sem lehettek bizonyosak afelől, mi épül a helyszínen. A helyzet most ugyanaz: a nyilvánosság ki van zárva a diskurzusból. A kormány szándéka szerint a terület funkciója az lesz, hogy jövőbe mutató ismeretekkel, tanulságokkal gyarapítsa az állampolgárt - de nem kezdeményezett vele párbeszédet arról, vajon igényli-e ezt a felülről irányított tudást, jónak lát-e egy kormányzati irodaközpontot vagy mindezek helyett mégis egy üzletközpontot választana. A dialógus azért sem jöhetett létre, mert a másik oldalon egyáltalán nincsenek hangok; az emberek nem ocsúdtak még, hogy mi történik körülöttük - néhány hónap múlva talán már késő lesz.

Illusztrációk: Millenáris Kht, Somlyódy Nóra, Műhely Rt. (helyszínrajz)

A cikk nyomtatásban megjelent a Budapest folyóirat augusztusi számában

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk