Sose halunk meg? - a sashalmi piac újjászületése
Szeptemberben adták át Sashalom központját, amely Emődi-Kiss Tamás és Horváth Ákos koncepciója alapján született újjá. A piac, a közösségi terem és a közterületek magasba emelt, hullámzó tető alatt egyesülnek, rendezett környezetet, modern kertvárosi miliőt teremtve. Mizsei Anett írása.
A közelmúltban teljes körű áttervezés eredményeként Sashalom új piaccal és közösségi terekkel gazdagodott. A terület számos funkcióval, meglévő épített elemmel, enyhén lejtős tereppel és gondos kezelést igénylő környezeti kapcsolatrendszerrel terhelt, így egyszerre várostervezési és építészeti feladatként állt elő a tervezési program.
A tervezés során nemcsak a piac és a közösségi tér belső kapcsolatrendszerét kellett teljesen újragondolni. A régi helyén újjáépítették a Sashalmi sétányt, amely családi házas utcán vezet végig, összekötve a kerület szépen megújult, áthangszerelt közparkját – az Önkormányzat előtti Havashalom parkot – a kereskedelmi és közösségi központként megújult piaccal. Teszi mindezt a kerület neves embereiről elnevezett fákból álló új fasorral, szökőkúttal, a LéptékTerv Kft. tervezési munkáját dicsérve.
A Margit utcára egykor az árusító pavilonok háta nézett, légkábel futott végig az út szélén, és egy trafóház is éktelenkedett itt. Ma forgalomcsillapított (igény szerint az autóforgalomtól teljesen lezárható) utcát és frissen ültetett fasort látunk, s voltaképpen ez az útvonal vált a kialakított új piaci létesítmények egyik fő tengelyévé.
Adottságként kellett kezelni az ABC-áruház (CBA) épületét és az egykori HÉV-megállót, amely ma a sétány kiindulópontjának is tekinthető. A mindennap üzemelő piac mellett itt kellett helyet kapnia egy kisebb közösségi épületnek és az árusok számára fenntartott parkolónak.
Tervezési cél volt, hogy az utca két oldalán elhelyezett épületrészek mind vizuálisan, mind funkcionálisan együtt tudjanak működni, átjárhatóságuk minden irányból megoldott legyen. Ennek érdekében nyitott, agórát idéző piactér született, ami sikeresen idézi meg a falu/kisváros főterén megrendezett hetivásár hangulatát, miközben a mai igényeknek megfelelő hátteret kínál az árusítás e hagyományos formája számára. A központnak idáig valamennyi funkció a hátát mutatta, Emődi-Kiss Tamás és Horváth Ákos gyakorlatilag kifordította a teret, és most épp ellenkezőleg: minden fő funkció a központra fűződik fel, egymás zavarása nélkül.
A vizuális egységet a magasra emelt, acélszerkezetű, fehér rácsostartókon fekvő, mozgalmas tetőfelület teremti meg a két térfél között. Az alsó felületen homokszínű vásznak takarják a tető alatt haladó gépészeti szerelvényeket és a héjazatot adó trapézlemezt; ponyvaszerű megjelenésükkel egyben megteremtik a hagyományos piac atmoszféráját is. A vászon rendkívül tartós, és a biztonság érdekében a legszigorúbb tűzvédelmi követelményeknek is megfelel, a látvány domináns eleme és a piac-együttes egyik alapvető építőanyaga.
A hullámzó tető alatt a tömör, épített pavilonsor finoman megtörő tömege kisebb-nagyobb üzleteket, virágost, zöldségest rejt. Az általános piac oldalán soruk a Lipcse utca felől szakad fel, ez a másodrendű tengely oldalsó bejáratként, ugyancsak kapumotívummal hívogatja az oldalsó kis utcák lakóit a vásárba. Ezen az oldalon helyezték el az árusok parkolóit és a beszállításhoz szükséges raktárajtókat.
A főbejárat a Thököly utca felé nyílik, látványos, nagyvonalú beton kerettel. E köré szerveződik az egészségügyi blokk, a piacfelügyelőség és a gombavizsgáló. A hátsó front épített tömbjébe a vásárlói mosdócsoport került, pelenkázóval, akadálymentes illemhellyel kialakítva. Itt kell megemlítenünk, hogy az egész létesítmény kényelmesen használható kerekesszékkel, illetve babakocsival is. A kerékpárral érkezőkre jól látható, központi elhelyezésű tárolókkal gondoltak.
A Margit utcán keresztülsétálva jutunk el a piac reprezentatív teréhez, ahol terméseket idéző szoborcsoport és szökőkút vonja magára a figyelmet. E köré szerveződik az ökopiac, valamint tágas terasszal egy kisebb étterem is ide csatlakozik. Az itt található árusító standokat korszerű, energiatakarékos, kellemes színhőmérsékletet biztosító kültéri lámpák világítják meg.
Ugyancsak innen nyílik a közösségi terem félszint-eltolásos, magasabb tömbje is. Bár mintegy két szinttel magasodik a piac pavilonjai fölé, az ellentét nem bántó, igazodik a szomszéd telken álló iskolához. Az acélszerkezetű tető hullámzása viszont innen indul, a nagyobb méretű tömeget bravúrosan illeszti a piactér vérkeringésébe.
A belsőépítészetet a strapabíró, ipari anyagok leleményes alkalmazása jellemzi. A padló műgyanta burkolata kőszőnyegként fut a lábunk elé, és ugyanez az anyag köszön vissza a lépcsőház narancssárga pengefalán. Az új sportteremben gumipadló és padlófűtés szolgálja a kényelmet. A mennyezetbe beépített belső világítás megegyezik a kültéri, DML-technológiájú világítással. A gazdasági bejárat és a kukatároló rejtetten, az iskola felőli hátsó fronton kapott helyet.
A tervezők számára az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy „vajon hogyan nem lőnek túl a célon, vagyis hogyan kapjon ez a réges-régi funkció úgy korszerű megjelenést és anyagokat, hogy az eredmény egyszerű egészet alkosson?". A környezet léptékét méretben és látványban is tartani kívánták, így folyamatos egyensúlyozásra volt szükség a kereskedelmi igények és a kertvárosi miliő között (a régi piacon forgatták a "Sose halunk meg" című filmet).
A használat igazolja az építészeti célokat: a helyiek szeretik, használják, miközben az újjáépítés már mostanra maga után kezdte „húzni" a környező kereskedelmi egységeket is: több felújítás, telekrendezés is megindult az építkezés befejezése óta. Talán idővel az eléggé elöregedett ABC-áruház épülete is teljes körű felújítással zárkózik fel az új tér színvonalához. Végeredményben olyan kertvárosi központ, átvitt értelemben és szó szerint véve is tiszta, rendezett tér jött itt létre, amely jól illeszkedik a környék kulturális, kereskedelmi és vendéglátóipari életébe.
Mizsei Anett
Sashalmi piac és közösségi terem
építész tervezők: Emődi-Kiss Tamás, Horváth Ákos
szakági tervezők:
tartószerkezetek: Rudi Tamás - R3-Stúdió KFt.
acélszerkezetek: Hortobágyi Zsolt - BME
épületgépészet: Erhardt Péter, Erhardt Lajos - Novoterv KFt.
épületvillamosság: Hodruszky Ferenc, Kajtán László, Ritzl András
tájépítészet: Hlatky Katalin - Léptékterv Tájépítész Iroda KFt.
tűzvédelem: Bárdi Albert
környezetrendezés (Margit utca): Pappné Juhász Ildikó - Console-Bau Kft.
szoborterv: György Kata
betonszobrász-kivitelező: Varga Zoltán Zsolt - St. Art 97 Bt.
generáltervező: EKHO Építész Műterem Kft.
fotók: EKHO Építész Műterem KFt., Mizsei Anett
megrendelő: Budapest XVI. kerület Önkormányzata, Kovács Péter polgármester
projektvezető: Tóth Miklós főépítész
generálkivitelező: Épkar Zrt.
műszaki vezető: Elek Norbert projektigazgató
műszaki ellenőr: Pálinkás Antal - Épber Zrt.
14:22
A napokban véletlenül ebben az utcában volt dolgom, így teljesen véletlenül "jött szembe" ez a piac.Olyan ígéretes volt első pillanatra az autóból feltáruló látvány, hogy szakítottam rá egy jó félórát. Érdekes, hogy az itt közzétett fotók nem tudják visszaadni az egész együttes hatását és az adott külvárosi környezetben való tündöklését. Valószínűleg nem is fotózható jól egyben. A makettfotók is egy szépen komponált felülnézetet mutatnak, valójában ez a tetőgeometria nekem fel sem tűnt a bejárás során, (csak a bütük játéka), valószínűleg jól kitakarnak, vagy elvonták a figyelmemet a homokszínű vásznak, amelyek alkalmazása nagyon jó ötlet. Az egész együttes körbe-keresztbe kasul- és átjárható, a rend és a játékosság egyszerre veszi ki a részét az összhatásból, jók a kertrészletek, az egészről az jutott eszembe, hogy olyan "osztrákos", és ezt természetesen a szó legjobb értelmében gondoltam, hiszen ott láttam többfelé hasonló módon megfogalmazott közösségi tereket-kereket. Örömmel fedeztem fel a stáblistán Hlatky Katalin nevét, Gratulálok mindenkinek aki részt vett, szép munka! Saját példám alapján ajánlom mindenkinek a helyszíni megtekintést.
12:56
Megnéztem a sashalmi piacot és jelentem, tetszik. Mindazon erényei valósak, amiket Mizsei Anett leírt, nagyon szépen belesimul az amúgy példásan rendbehozott környezetbe. Az ABC (pontosabban CBA) tényleg szomorúan sivár, kopottas építészeti tucattermékként rontja az összképet, de a piac legyőzi a depis elhanyagoltságot: érdekes, de nem hivalkodó, szerény de markáns szerkezetével korszerűséget, tisztaságot, derűt sugároz. Alaprajzi beosztása jó, az ökopiaci oldal U alakú alaprajza szépen övezi a szobrot és a kis központi teret. A közösségi ház - bár vasárnap délelőtt üresen állt (úgy látszik, még nem fedezték fel a környék kispályás focistái) - odaillő épület. A huzatosságggal kapcsolatos aggályaim is csak részben igazolódtak be. A sétány felőli baloldal védett, a beige színű műanyag árnyékolók zseniálisan védik a belső teret naptól, széltől egyaránt. A vele szemben fekvő ökopiaci oldal viszont teljesen kiszolgáltatott. A tető magasabban van, mint a védett oldalon, az oromfalak, de még a műanyag árnyékoló "vászon" is hiányzik. Nagyon hideg, szeles és védetlen helyen állnak az őstermelői pultok - talán nem véletlen, hogy egy szál árus sem álldogált a tengernyi helyen. (Bezzeg a másik oldalon...).
09:10
Szerkezet, szerkezet, szép épületszerkezet hol vagy?
20:55
Ez nagyon szép és praktikus - remélem, a valóságban is az. Kérdés, hogy mennyire fú át a szél zimankós téli napokon a büszkén magasodó tetők alatt. Tudom, hogy más léptékű, de ebből a szempontból rossz példa a Fény utcai piac, míg jó példa a XIX - XX. század fordulóján épült pesti vásárcsarnokok sora. Megyek és megnézem ezt a sashalmit.
16:54
@Pákozdi Imre: Az én szememben pont az az egyik nagy erénye, hogy nem akar vásárcsarnok lenni. A zárt, csarnoktérbe helyezett piac rendben van Budapest belvárosában, ahol zaj, szmog, por és látvány szempontjából sem igazán szerencsés a klasszikus standos-kofás piac. Külső kerületekben, kisvárosokban viszont nekem sokkal szimpatikusabb az ehhez hasonló nyitott létesítmény. Még ha esetleg átfú is a szél rajta. (Bár még bőven nyárias idő volt, amikor kint jártam, így erről nehezen tudnék bármit mondani.) A standos rész azért eléggé védettnek tűnt, több oldalról is tömör fal, üzletsor, üzemi épület határolja, így valószínűsítem, hogy télen is kitűnően alkalmas az árusításra. A tető és ezek a zárt lehatárolások számomra bőven elég védelmet nyújtanak, és cserébe nem kell "plázában" éreznem magam, ha piacra megyek.
08:55
@Mizsei Anett: Bizonyára :-). Egyébként úgy tűnik, hogy a piac-tan kicsit elhanyagolt területe a középület-építészetnek. Nem valami komolykodó elméleti megalapozást várnék, de az általános alapelvek körvonalazását azért igen. Például azt, hogy az épületek ne legyenek huzatosak, de szellőzzenek jól. Hogy a csapadékmentes helyen elhelyezett standok sora legyen egyenes vonalú, jól áttekinthető. Az álldogáló "kofák" (akik ma már a legritkább esetben szélte-hossza egyforma, meghatározhatatlan korú kendős nénikék) valamilyen fa dobogón állhassanak, ne a puszta, jéghideg és kemény betonon. Hogy legyen nyilvános illemhely, valamint melegedő az eladóknak, de ne legyen megkerülhetetlen lépcső, hiszen sokan kis, kerekes kocsikkal járnak vásárolni. És így tovább. Ha valaki azt mondja, hogy a fenti lista trivialitásokat tartalmaz, egyetértek. Ám nézzék meg a város legdrágább és egyik legújabb piacát, a Fény utcait: ott korántsem teljesül minden az itt felsoroltak közül.
09:38
@Pákozdi Imre: Érdekes, hogy a Fény utcai piac (a fentiekkel szemben) jól átszellőzik, csapadékvédett, a standok sora egyenes, van nyilvános illemhely, van rámpa sőt: lift is, - a beton meg csak annyira kemény és hideg mint bárhol máshol. Mi is a probléma?...
11:27
@mB: Az, hogy az őstermelői standok nem csapadék-védettek, továbbá az egész hely iszonyúan huzatos. Egyébként a tervezési kritérium-lista nyitott, szerintem érdemes volna bővíteni. A dabasi rézkaszni esete is azt mutatja, hogy piac-ügyben széles amplitúdóval tévelyeg a szakma.
13:22
@Pákozdi Imre: (nem csapadék-védettek?.... hova lett a tető?...)
13:36
@mB: Hja, kérem, a tető dizájnos, az oromfal hiányos, a szél meg pont onnan járatos. Magyarán, a tetősíkok nem találkoznak, hanem csak vágyva nyúlnak egymás felé, oromfal nincs, hogy is lenne, még a végén megfulladnánk a klausztrofóbiától. A szél meg már csak olyan, hogy végigfújja, amit végigfújhat. Rézsút sodorja a havat, záport, miegyebet, be a tető nyiladékán, át a piacon, a Retek utcától a Lövőház utcáig.
16:16
@Pákozdi Imre: Imre, érdeklődve várom véleményed, ha megnézted ezt a piacot is! Egyébként - bár talán a szakmában, a "valóéletben" (még) mostohagyerek a piac, én úgy látom, hogy a fiatalabb, végzős-diplomázós építészgeneráció fantáziáját mozgatja, minden védéskor lehet látni pár megoldást a témára.
15:18
@Mizsei Anett: Köszönöm, a jövő héten megnézem. Fontos, jó hangulatú, közösségi helyek a piacok, talán azért, mert ott a bevásárlás sokoldalú üzleti és személyes kapcsolatokkal jár. A piac nem pláza, ahol az eladó csak alkalmazott és a ráerőltetett díszletekkel teleaggatott kutricában ül, elszigetelten, a saját zenéjébe merülve. Nem is nagyáruház, amelyben minden eladó ugyanazon úr szolgája. A piacokon színes arcok virítanak, ezernyi kis üzleti érdek csap össze és a vevők is mások. Hetente többször is ott vásárolnak, beszélgetnek sorbanállás közben, belenéznek egymás kosarába, megkérdezik, honnan az a szép kenyér stb. A piacon nem beülsz egy kávéra, hanem megállsz egy lángosra, amihez nagyon benyomnál egy sört is, ha nem autóval lennél... Mindezeket a sajátosságokat meghitt építészeti struktúrákkal kéne övezni, miközben azért persze mai módon. Ilyen értelemben a sashalmi piac, a leírásod és a képek alapján jót ígér. A Fény utcai piac pedig messze nem a legrosszabb példa: a piac "nagyhalála" szerintem a Garai téri monstrum, ahol pláza-szerű struktúrába nyomorították a korábbi, meghitt tohuvabohut.
08:07
@mB: A Fény utcai piacra ma reggel nyolc óra körül volt igazán érdemes ellátogatni annak, akit érdekelnek a huzatossági viszonyok és az árusok megjegyzései. Kérdezés és nyakló nélkül szidják az építészt*, "jönne ide árusítani" - ez a legszelidebb, amit hallhat az amateur épületkritikus... Teljes joggal. Az oromfal hiánya és a merész tetősík nyitott peremét toldott-foldott módon szélárnyékolni akaró átlátszó lemezek vajmi kevés védelmet nyújtanak. Az áru pedig - kiváltképp a zöldség - szép csöndesen megfagy. Huzatos, hideg, pocsék hely ez ilyenkor, ezt tudom mondani. * Nemrég tudtam meg, hogy a piacot Cságoly Ferenc tervezte. CSF-nek amúgy ismeretlenül is tisztelője vagyok, mert évekig dolgoztam egy őáltala tervezett házban, másik épületének pedig azóta is gyakori látogatója vagyok. Írásai is fontosak, rokonszenvesek. Ezzel együtt, ez a piac...