építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Szeged új nappalija

Találó a tervezők elnevezése, melyet később a sajtó is előszeretettel magáévá tett, hiszen a város minden generációja rövid idő alatt belakta a felújított Dugonics teret, egyfajta "nappali" térként használva azt. A V. Zákányi Ildikó építész vezető tervező és Buella Mónika tájépítész által irányított munkát Szőke Virág mutatja be.

A szegedi Biopolisz-projekthez szervesen kapcsolódó Tudás-sétány projekt a városban szétszórtan elhelyezkedő egyetemi intézmények összekapcsolását valósítja meg a szervezettebb közlekedés jegyében. Első fázisaként valósult meg a központi sétálóutca (Kárász utca) gyalogosforgalmát a Dóm tér és a Tisza-parti klinikák irányába átkötő Dugonics tér és Árpád tér felújítása. 

A Szeged egyik legrégibb közparkját magába foglaló Dugonics tér a középkori városmag barokk fejlődésének egyik első állomása. A tér északnyugati sarkát valaha a szegedi vár sáncai alatt futó Tisza-ág, a vár stratégiai védelmét is szolgáló Eugenius-árok szegélyezte. Ennek tövébe, a vizenyős területekkel határolt hatalmas száraz lapályra szorult ki a Széchenyi tér hetipiacáról a gabonapiac. Először a tér északnyugati oldala kezdett beépülni a gabonakereskedők raktáraival, majd lakóházaival, melyből egy-két késő-barokk, klasszicizáló épület máig fennmaradt. A tér többi fala csak ezután épült ki, többnyire eklektikus és szecessziós stílusban. 1872-ben a tér nyugati sarkában főreáliskola épült, mely ma a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatala. Ez az épület a teret két részre, a mai Dugonics és Árpád térre osztotta. További felaprózódást eredményezett az 1879-es árvizet követő helyreállítások során a teret kétharmadában keresztülszelő, új kiskörút is. A főreáliskola megépítését követően létesült az az eklektikus park is, melynek megújítása a projekt szerves részét képezte.

Dugonics tér felújítása, fotó: Varga Márton

A 2005-ben induló tervezési folyamat koncepciójában eleinte még benne szerepelt az Árpád térről nyíló Jókai utca rendezése is. Az 1970-es években épült Napsugár Áruház privatizációja során tulajdonjogot nyert cégek és magánszemélyek nagy száma miatt azonban a város elvetette ezt a szálat, pedig a terveken igen izgalmasan bontakozott ki az utca árvíz előtti nyomvonala, illetve az áruház építésekor elbontott barokk Sulykovszky-ház egyfajta visszaidézése.

A tervezést megelőző környezettanulmányok súlypontja a tereken átívelő forgalmi (gyalogos-, kerékpáros-, autós-) rendszer feltérképezése volt. Ezek alapján következetesen alakították a kerékpárutakat, melyeknek egyik fontos csomópontja épp itt van, továbbá tanulmányok készültek a Somogyi utca tehermentesítésének lehetőségeire is.

Mindemellett a tér hagyományos rendezvényei – fesztiválok, könyv- és kézműves vásárok, koncertek is kiemelt szerepet kaptak a tervezés során. A Zenélő szökőkút (Tarnai István, 1979) külső ívén beépített közműfelállási helyek ehhez a funkcióhoz nyújtanak kézenfekvő segítséget. Egy hátránya azonban akadt a telepítésnek: kiesik a Kárász utcáról az egyetemi épületek irányába haladó fő forgalmi áramlásból. Viszont a térfalhoz kapcsolódó, nyári szezonban kitelepülő teraszok pontos figyelembevétele, a jól szervezett árufeltöltés, valamint a park kitisztítása a jó átláthatóság érdekében mindenképp a színes, érdekes üzletek létrejöttét és megtartását bátorító gesztus.

Árpád tér, háttérben a rektori hivatal épülete, fotó: Varga Márton

A gyalogos belváros ideája nagy, összefüggő felületként valósul meg az egész érintett területen. A járdák mindenhol az úttestekkel egy síkban húzódnak, csupán a burkolatváltással és a tömör utcabútorok segítségével jelölődnek ki irányok. A város kérésére a területen a Szegeden már „önkormányzati klinker”-ként emlegetett, a Kárász utca Europa Nostra-díjas burkolatának (Török Péter, 2005) hangulatát folytató vörös kiselemes burkolat a meghatározó.

A nagyobb igénybevételnek kitett sávokat egy ennél keményebb, kétszeresen égetett, vörös ill. antracit rúdtéglával burkolták, mely a Dóm tér környezetébe nyújt kellemes átvezetést. Ahol a kiselemes burkolatnak hátrányát látták (szegélyek, egyéb beillesztések, rugalmasabb javíthatóság a közműveknél), ott vagy nagyobb Stylecrete beton elemeket, vagy egyszerű aszfaltburkolatot vetettek be a kivitelezést is levezető tervezők. A tervezési folyamat során fontos szempont volt az akadálymentesítés, így a terület nemcsak tűsarkú cipővel és babakocsival járható gond nélkül, de a vakok és gyengénlátók számára kritikus pontokon tájékozódást segítő sávokat és Braille-táblákat helyeztek el , melyeken szobrász készítette maketteken tapogatható ki a terület térbeli elrendezése.

Somogyi utca ma, fotó: Szőke Virág

A tervezőknek volt ideje előtanulmányokat folytatni a megvalósulás korai fázisában. Az építészek madridi mintára a kicsi lakások nappalijának mintegy meghosszabításaként értelmezték a városi teret, ahol csakúgy, mint egy családban, több generáció gyakorolja az egymást mellett élést. A kert- és tájépítész pedig korabeli kertes gyűjteményét tanulmányozva tudta megalkotni, és a mai korra hangolni a városi kerteket. A történelem során feldarabolt teret két különálló egységként értelmezték, megtestesítve ezzel a generációs szakadék feszültségét a városépítészetben. A Dugonics téren kitisztított és megújított park hierarchiája élesen szembennáll az Árpád téren a parkolók megszüntetésével felszabadult hatalmas térben elhelyezett kráter szobrászi szabadságával. Összeköti azonban a tereket a lankákból eredő intimitás, mely a síkföldi városban különösen üdítőnek hat.

Kertépítészetileg az alkalmazott megoldások a meglévő adottságok maximális kihasználásával valósultak meg. A terület közműfelújításaival a kábelek mind a föld alá kerültek, lehetővé téve fasorok kialakítását a környező utcákban is. A Dugonics téren található fák túlnyomó többsége kegyelmet kapott, sőt, a felnövekvő új generációval gyarapodott a tér faállománya. Az eklekticizmus szellemét követve a parkot a hajdani kerítés funkcióját szimbolizáló nyírt sövénycsíkok szegélyezik. Ezeken a sávokon belül az eklektikus kert minden jegyét magán hordozó térélménnyel találkozhatunk,- talán egyetlen kortárs eleme a parknak a mai divatnak megfelelő sűrűbb virágos növényzet. A sövénycsíkon kívül helyezkedő sávokban pedig a környező térhelyzetekhez való átkötés valósult meg.

A mai kor lenyomataként megjelenő lámpatestek és utcabútorok pezsdítő látványként hatnak az eklektikus szövetben. Mivel az éjszakai forgalom is jelentős, nem utolsó szempont az éjszakai megjelenés sem. Az egyetemi Tudás-sétányt kijelölő napelemes, burkolatba süllyesztett diszkrét fények az egyetemi épületek előtt besűrűsödve jelölik ki a főbejáratokat.

Dugonics tér felújítása, fotó: Szőke Virág

Jelen cikk szerzője csak két ponton talált gyengeséget: a tervezési program összeállításakor kifelejtődött az ideiglenes pavilonok térbe illesztésének megtervezése. A másik, ennél sokkal súlyosabb hiányosság, hogy a térfalakkal határolt tér egyharmada, mely a kiskörút kialakításával szakadt le a Dugonics tér központi részéről, nem szerepelt a tervezési kiírásban. Így maradt le méltánytalanul a Mezőgazdasági Kar épülete az egyetemi Tudás-sétányról.

Szőke Virág

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »