Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése

Rangsorolás nélkül megvételben részesült 27. számú pályamű Karácsony Építész Irodatervezők: Karácsony Tamás, Kemes Balázs, Vesztergom Ádám

Rangsorolás nélkül megvételben részesült 27. számú pályamű
Karácsony Építész Iroda
tervezők: Karácsony Tamás, Kemes Balázs, Vesztergom Ádám

 

 

---

Részletes bírálat
A terv alapvető pozitívuma, hogy a romterületet a védőépület megfogalmazásánál egészként kezeli, s mind a Mátyás-szentély területét, mind pedig a bazilikától északra eső területet bekapcsolja.

A tervezett védőépület szervesen illeszkedik a jelenlegi városszerkezethez, sőt, a középkori városszerkezetre is utal. Tömegformálása szakralitást sugárzó, mértéktartó. A terv néhány szép építészeti gondolatot vonultat fel (pl. a középkori városfal nyomvonalára ültetett üvegfal, a Bazilika főszentélyének szarkofágszerű kiemelése, a keleti toronypár különböző eszközökkel történő megjelenítése), ugyanakkor alapvetően hibás elképzeléseket is megfogalmaz. Vitatkozni lehet az északkeleti torony méretével, építészeti megfogalmazásával, s végképp elviselhetetlenül zavaró városképi eleme a tervnek a kiépített „Pipo torony". A hely történetiségét bemutató, amúgy dicsérendő kiállítás terét célszerűbb lett volna máshol megtalálni.

Hibás gondolat a főhajó terét felhasználó kápolna funkció rátelepítése a rommező járószintjére. Ezzel és a romterület szintjén másutt is megjelenő tartószerkezeti „dobozok" alkalmazásával felszabdalja a Bazilika eredeti térrendszerét, megszünteti annak átláthatóságát. Az elképzeléssel, a két funkció keverésével a rommező látogatói bemutatását, de a javasolt kápolna megfelelő használhatóságát is erősen korlátozza.

A romterületet lefedő járható síkfödémen létrehozott kettős városi tér (emlékezés-tér és rendezvénytér) e funkcióknak megfelelően méretezett. A Mátyás szentély területe fölött létrehozott rendezvénytér összefogott, nagyvonalú, bár kissé rászorul a Luxféle épületegyüttesre, ami nem előnyös megoldás. Megközelítése ugyanakkor csak egy szűk közlekedési kapcsolaton át lehetséges, ami tömegek mozgását nem teszi lehetővé.

A nagyméretű burkolt városi tér feloldására tett javaslatai (a sírok feletti területek átlyukasztása és bevilágítása, a szoliter növények számára tervezett dobozok elhelyezése) támogatható gondolatok. A tér-peremre helyezett óriási fa és a facsoport szép, szoborszerű megjelenésű és jó térszervező hatású.

A védőépület alapozásával a szerző alig veszi figyelembe a pályázati melléklet elvárásait, leginkább azzal, hogy ráfalaz a bazilika falaira (pl. szentély, ÉK-i torony). A falmaradványokat ráfalazásokkal gyakorlatilag „eltünteti". A zárt védőépület a romok védelmét ugyanakkor biztosítja. A probléma megoldásának tekintett teherelosztó „dobozok" a további kutatás szempontjából nem jelentenek szerencsés megoldást, mert általában nagyobb felületeket vesznek igénybe, mint az alapozások. (Hiába vannak már kutatott részen, ismételt kutatásra mindig sor kerülhet.) Örökségvédelmi szempontból elsősorban az alapozási problémák, a bazilika értelmezhető átláthatóságának hiánya és a Pipo torony kiépítése kifogásolhatók.

A pályaművet filozófikus megközelítése és a felső városi tér felsorolt építészeti
értékei miatt a Bíráló Bizottság megvételben részesíti.