építészet : környezet : innováció

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése

Rangsorolás nélkül megvételben részesült 3. számú pályamű: R+G Építész Műhely Kft.; tervező: dr. Rétfalvi Donát

Rangsorolás nélkül megvételben részesült 3. számú pályamű
R+G Építész Műhely Kft.
tervező: dr. Rétfalvi Donát
munkatársak: Gerse Dániel, Kozák Barnabás, Mátételki Ákos

 

Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - R+G Építész Műhely
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - R+G Építész Műhely
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - R+G Építész Műhely
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - R+G Építész Műhely
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - R+G Építész Műhely
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - R+G Építész Műhely
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - R+G Építész Műhely
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - R+G Építész Műhely
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely - R+G Építész Műhely
 

 


Részletes bírálat

A pályamű a romterület nyugati része fölött egy új városi teret hoz létre annak részbeni lefedésével. Az új tér arányai jók, így a meglévő gyalogos átjáró forgalmat, mind a Táncsics utca felől érkezőket logikusan fogadja.

Az új tér északi, Püspökkert felőli oldalán térfalat képező keskeny, de hosszú építmény a tér alatti (romterületet bemutató) múzeumba való lejárást biztosítja.

Szt. István sírja fölött a tér járósíkjában lévő nyílásra állított üvegkocka igen elegáns, mérete megfelelő. Téren egymagában álló helyzete, az elé helyezett oltárszerű kővel
igen erős jel.

A tér kockakő burkolatával, tudatos berendezetlenségével az emlékhely-üvegkocka előterévé, részévé válik. Alkalmi szertartások céljára a tér igen alkalmas. A burkolaton érzékeltetett bazilika-kontúr inkább szimbolikus, mint didaktikus megoldás.

A fedés (emelt tér) alatti múzeumban a romok feltárhatóságát biztosítja a pályázat, bár a Mátyás kori, még feltáratlan romokat nem fedi le, a tartószerkezet alapozásakor
a romokat nem tartja tiszteletben.

A múzeum két szintről való megközelítése megfelelő. A fedett romterület alacsony belmagasságú, a kelet felé való megnyitás a mesterséges és a természetes megvilágítás kedvezőtlen kettősségével jár.

A tér köznapi használata korlátozott. Télen hideg, nyáron forró, árnyékot adó elemek nélkül tervezett. A jelenlegi gyalogos forgalmat meghagyja. Az emelt tér és az alsó parkosított terület tagolása jó.

Városképileg markáns elemet nem tervez.

A terv nem foglalkozik a Mátyás-kori szentéllyel, a román kori részt lefedő térsíkba rajzoltan jelenik meg az alaprajzi struktúra. A Szt. István-sírt absztrakt üveg kubussal
világítja meg és emeli ki, ez válik "jellé". Az alsó szinten megfelelően vannak bemutatva a romok, tervezett bejárással és a váltakozó térszintek megkomponálásával, de távlati rálátás nélkül.

Meglévő D-i pillérsori maradványokra terhel rá és más, a pályázati kiírásban nem alapozhatóként megjelölt helyekre is, ami a kiírással ellentétes. A teljes romterületet
nem kezeli egységként, a templomtól É-ra eső maradványok bemutatásával számol ugyan, a Mátyás szentély csupán zöldterületként jelenik meg. A további kutatás alig
biztosítható a romok és falhelyek felhasználása miatt.

A Mátyás-kori bővítés teljes területét, valamint a Püspöki palota kertje menti területsávot gyepesíti és ezzel elegáns keretet ad a romterület és múzeum
bejáratának és a hozzá vezető útnak. Az átvezető gyalogos sétányt és az emelt szintű rendezvényterületet jól, széles lépcsőkkel kapcsolja egymáshoz és a lombos
fákkal beültetett zöldsávokkal ritmusosan tagolja. Kár, hogy a Városháza tér felől nem ad közvetlen bejáratot a szakrális térbe, pedig erre a lehetőség adott.

A Bíráló Bizottság a tervet egyszerű, mondhatni puritán megoldásaiért megvételben részesítette.

vélemény írásához jelentkezzen be »