építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Széll Kálmán tér - a „Vár kapuja”

Bemutatjuk a Széll Kálmán Tér rendezési tervének elkészítésére kiírt zárt, meghívásos közbeszerzési ötletpályázat nyertes elképzelését, amelyet a FŐMTERV készített a Finta Stúdióval (építészet) és a Garten Stúdióval (környezetrendezés) együttműködve. A tervezők a helyszín elsődleges tömegközlekedési csomópont szerepéhez a „Vár kapuja”-koncepciót kapcsolva egy „levegős, árnyas zöldekkel tagolt gyalogos tér” vízióját vázolták fel, a lehetséges megvalósítást több ütemre bontva.

Városépítészeti szempontok

„Vár kapuja” koncepció

A budai várhegy a tömegközlekedéssel érkező látogatók, turisták számára a Széll Kálmán tér felől közelíthető meg a legkézenfekvőbben. A pályaudvarokról egyetlen tömegközlekedési vonallal érhető el a tér: a Déli pályaudvar felől villamossal (18, 61, 59) vagy metróval (2-es metróvonal), a Nyugati pályaudvarról a 4-es, 6-os villamossal, a Keleti pályaudvarról metróval (2-es metróvonal). A Vár elsődleges tömegközlekedési kapcsolata, a Várbusz is innen indul. Jelenlegi állapotában a leromlott állagú és méretei ellenére túlzsúfolt tér, a keskeny járdájú elhanyagolt Várfok utca azonban nem használja ki ezt a fajta adottságot, méltatlan szerepére. Városépítészeti koncepciónk célja a Vár méltó kapujának kialakítása.

 

Régi tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
Régi tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
Régi tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
 

 

„Zöld Gyűrű” koncepció

A budai oldal hegyei, meglévő zöldfelületei szinte összefüggő gyűrűbe foglalják a budai vár és környéke intenzív lakóterületeit. Jelenlegi állapotában a Margitsziget – Germanus Gyula park - Pap kert – Millenáris vonulat megszakad, hiányzik a kapcsolat a Vérmező és a Városmajor felé. Pozícióját tekintve a Széll Kálmán tér, Széna tér, Retek utca vonulat alkalmassá tehető erre a feladatra, városépítészeti koncepciónk ezt célozza.

Park, vagy gyalogos tér kérdése

A Széll Kálmán teret jelenleg és a távlati jövőben is fontos tömegközlekedési kapcsolatokat elosztó térként tételezzük fel. Használatát a tömegközlekedési eszközök közötti gyalogos forgalom (villamos-villamos, villamos-busz, villamos-metró, busz-metró), valamint a Fény utcai piac (bevásárlóközpontok) és a Városmajor (lakóterületek) közötti fontos gyalogos kapcsolat határozza meg, mely a Dékán utca – Csaba utca útvonalon zajlik. Jelenlegi állapotában a villamosforduló, a nagyszámú és kaotikusan szétszórt buszmegálló és a szeszélyes pozíciójú árusító bódék miatt a tér tájékozódásra alkalmatlan, zűrzavaros, elhanyagolt megjelenésű. A Dékán utca-Csaba utca útvonalon intenzív gyalogos forgalom zajlik, az emberek a síneken, balesetveszélyes, szétfagyott, pihenő nélküli lépcsőn bukdácsolva érik el céljukat. A tér átalakításakor egy szellős, jellemzően gyalogos forgalomra használt térburkolatos közlekedő teret képzeltünk el, ahol a természet, a zöld felület a lombkorona magasságában jelenik meg jellemzően, így adva árnyékot, ugyanakkor minimálisan befolyásolva a gyalogos használatot. Összességében tehát nem parkot, hanem levegős, árnyas zöldekkel tagolt gyalogos teret javaslunk kialakítani.

Általános térrendezési, építészeti kérdések

„Vár kapuja” koncepció – beavatkozási pontok

A teret kétszintesre tervezzük kialakítani. A felső térszínen, a Várfok utca és a Vérmező utca találkozásakor a villamos sínek felett, illetve a Postapalota mellett, a Krisztina körút felé néző rendezetlen zöld háromszög fölé nyúlóan alakul ki a „Vár kapuja tér”, amely zöld felületekkel, kilátópontokkal, kényelmi funkciókkal (étterem, kávézó, illemhely) tagolt gyalogos tér. Megközelítése közvetlenül a Széll Kálmán térről kültéri mozgólépcsőkkel és teraszos lépcsősorral történik, a gyalogos sétánnyá alakított Várfok utca is ide torkollik, melynek fontos megmaradó eleme a Várbusz. A Krisztina körút felé térszínen leállóhelyet javaslunk a turistabuszok számára a csoportok kirakása / felszedése idejére (várakozás nem történik), erről a térről teraszos lépcsősorral vagy lifttel juthatunk fel a „vár kapuja” térre. A tér helyet ad információs pontnak is, ahol turisztikai szolgáltatások érhetők el.

A Várfok utca alsó szakasza gyalogos sétánnyá alakul. Kikerül róla az autóforgalom, megmarad a Várbusz, amely az utca alján fordul. Megfontolandó egyes buszjáratok továbbvitele a fény utcai piac felé. A tér egységes, egy szintben kialakított térburkolatot kap (nincs kiemelt járda), csak a buszmegállók kerülnek kiemelésre. Megszűnik a közvetlen lehajtás a Csaba utca felé, így az úttest alatt átvezetett gyalogos átjáró a lehető legkisebb szélesség alatt halad át, így inkább „híd” jellegű, mintsem aluljáró. A sétány oldalain intenzív zöldet, fasorokat javaslunk kialakítani.

A Széll Kálmán tér új térburkolatot kap, melynek peremeire tervezünk intenzívebb zöld telepítéseket, belső terein klasszikus városi tér alakul ki, újratervezett/formált óra-szobor alatt, így tartva meg és egyben formálva újra a mára kultikussá vált találkozó helyet („találkozunk az óra alatt”). A tér új állapotában alkalmas rendezvények, pl. „Budai Karácsonyi Vásár” befogadására. A Széll Kálmán tér széleire telepített villamos megállók felett a terepalakításból „származtatott” előtető-rendszer készül, amely egyben a „vár kapuja tér” padozatát is alkotja.

A Dékán utca – Csaba utca gyalogos forgalmának számára szintbeli átvezetést javaslunk a Várfok utca alatti átjárón keresztül. A Csaba utca induló szakaszáról kikerül a gépkocsi forgalom, kizárólag gyalogos sétányként funkcionál. Javítandó a Városmajor felé vezető szakaszának járdavilága, igényesebb térburkolattal, felújított fasorral.

A Retek utca jelenleg szűkös, de intenzív gyalogosforgalmat bonyolító útvonal, elsősorban a Margit körút és a Piac között. A kevésbé értékes épületállomány és a Trombitás kert egy részének majdani bontásával javasoljuk ezt a szakaszt kiszélesíteni, a Dékán utcai toroknál gyalogos térré alakítani. Ez a kiszélesedő, éttermi fogyasztóterekkel, intenzív zöldfelületekkel tagolt tér a térfal megszakításával kinyílik a Széll Kálmán tér felé is. Egyes hangsúlyos pontjain magasabb, toronyszerű pontokat javaslunk, amelyek az eklektikus városépítés azon hagyományához nyúlnak vissza, amely a kiemelt csomópontokat, utcasarkokat tornyokkal, sarokerkélyekkel jelölte meg. A Retek utca Szilágyi Erzsébet fasor felőli végénél tömbbelsőn átvezető gyalogos kapcsolatot javaslunk a Retek utca és a Széll Kálmán tér felé vezető zebra között.

Átkötést javaslunk a Városmajor felé a Krisztina körút – Várfok utca találkozásánál kialakított zebra vonalában az Ignotus utca felé. A meglévő épületállomány vizsgálata során ebben a pozícióban két olyan épületet is találtunk, mely kevésbé karakteres, így akár átépíthető, akár bontható lenne. Elképzelésünk szerint az átvezetés a földszinten, az épület alatt történne meg, tehát nem tervezzük a térfal hangsúlyos megszakítását.

„Vár kapuja” koncepció – gyalogos irányok – térhasznosítás

A Széll Kálmán tér jelenlegi és tervezett használata során a következő gyalogos irányokat állapítottuk meg:

  • Tömegközlekedési kapcsolatok átszálló forgalma
  • Piac - Városmajor útvonal
  • Várfok sétány

A gyalogos használat a teret két egyenlőtlen térfélre osztja. A középső és a keleti térfél intenzív gyalogos átmenő irányú közlekedés helyszíne, ezt gyalogos városi térként javasoljuk kialakítani. A zöldfelület a peremein intenzívebb (por-, és zajvédelem), míg a tér közepe klasszikus városi tér („óra tér”). A nyugati térfélen intenzívebb parkosítást javaslunk, esetleg kávézó/étterem létesítésével. A Széna térről végső állapotban kikerül a Volán állomás, helyére sportparkot javaslunk, jégpályával, gördeszka-pályával stb. A várfal részeként budai helytörténeti / várostörténeti múzeumot lehetne kialakítani a megmaradó étterem mellett, esetleg annak részeként.

 

Régi tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
Régi tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
Régi tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
 

 

„Vár kapuja” koncepció – térfalak

A térfalakban egyetlen helyen javaslunk jelentősebb nyitást: a Retek utca keleti végén, a Dékán utca – Trombitás kert környezetében, így „folyatva” át a gyalogos tereket a Széll Kálmán térről a Millenáris felé. Változatlan térfali struktúra melletti átkötéseket javaslunk Városmajor felé a Retek utca nyugati végében, tömbbelsőn át.

Ütemezési lehetőségek a tér építészeti átalakulásában

Általánosságban arra törekedtünk, hogy az egyes ütemek additív módon épüljenek egymásra, lehetőleg ne történjenek olyan építések, amelyeket a következő ütemben vissza kell bontani.

Első építési ütem (I.)

Az első építési ütem elsősorban a tömegközlekedés átalakításáról szól, amelynek térépítészeti - építészeti szempontból elkészülő elemei a következők:

  • a Várfok utca gyalogos sétánnyá épül át, egyszintű térburkolatot kap
  • a Széll Kálmán tér felújított térburkolatot kap, a tér nagy részén elkészülnek a későbbi koncepciónak is részét képező kertépítészeti / növénytelepítési elemek
  • a Várfok utca – Széll Kálmán tér közötti leromlott állapotú lépcső átépítésre kerül
  • a metrókijárat földszintes szárnyai bontásra kerülnek, homlokzata felújításra kerül, cél a hangsúlyosan transzparens kialakítás

Második építési ütem (II.)

A második építési ütemben alakot öltenek a kétszintű tér koncepcionális egységei. Ütemen belüli további ütemezés elképzelhető.

  • Emelt szintű „vár kapuja tér” kialakítása a tér felett, a Várfok utca vonaláig
  • Villamosok megállóhelyei feletti előtető-rendszer kiépítése
  • Új metrókijárat a térépítészeti koncepcióba illeszkedően
  • A térről kikerülő 4-6-os villamos végállomása helyén térburkolat kiegészítése (önálló építési ütem lehetősége – II./A)
  • Gyalogos átkötés a Várfok utca alatt (önálló építési ütem lehetősége – II./B)
  • Csaba utcai sétány kialakítása (önálló építési ütem lehetősége – II./C)
  • Széna téri sportpark és „Várfal-múzeum” a megszűnő Volán állomás helyén (önálló építési ütem lehetősége – II./D).

Harmadik építési ütem (III.)

Több ütemben megvalósítható távlati elemek:

  • Információs központ és tér a Krisztina körút felé, a Postapalota mellett.
  • Átkötés Retek utca felé a Trombitás kert helyén
  • Átkötés tömbbelsőben a Retek utca nyugati végén
  • Átkötés Városmajor felé

Első ütemű kialakítás – Építészeti, környezettervezési szempontok

Az első építési ütemnek úgy kell racionálisnak lennie, hogy a térrel szemben megfogalmazott műszaki / esztétikai / funkcionális kívánalmak minél teljesebben érvényre juthassanak. Az első építési ütem legnagyobb „fegyverténye”, hogy a tér nyugati sarkát jelenleg uraló buszok és a téren áthaladó gépjárművek forgalma megszűnik, helyet biztosítva ezzel a gyalogostérként történő használatra. Sajnos a 4-6-os villamos végállomása ebben az ütemben még megosztja a teret, ám az ettől délre található terület már teljes megújuláson mehet keresztül. A környezetrendezési koncepció kialakításának szempontjai a következők voltak:

A tér szélein, elsősorban a legforgalmasabb nyugati és északi részeken a gépjárművek zavaró hatásának tompítása, a belső részek védelme (elsősorban zöldfelületekkel)

A Csaba utca – Retek utca közötti meghatározó gyalogos kapcsolat erősítése

A központi terület találkozótérként történő újrafogalmazása

Kisebb rendezvények, vásárok számára hely biztosítása

A második ütemben átépülő részeken a lehetőségekhez mért legtöbb zöldfelület elhelyezése (a növényzet kondicionáló hatásának azonnali kihasználása és a későbbi bontási költségek minimalizálása miatt)

Az új, végleges térburkolatok és utcabútorok bemutatása, alkalmazása

Minél mobilabb berendezés, ami gazdaságos továbbfejlesztést tesz lehetővé

A gyalogos forgalmi kapcsolatok egyértelmű, világos és átlátható biztosítása

Egyedi arculat kialakítása

A legfontosabb térelemek (óra, vízmedence) végleges helyükön történő megépítése.

A fenti szempontrendszer alapján létrejött terv legfontosabb elemei:

A nyugati közúti csomópontot egy, a tér végébe helyezett és megmozgatott tereppel létrehozott nagy zöldfelülettel igyekeztünk blokkolni. A terepalakulat gerince 1,30 m, innen mind az útszegély, mind a tér felé visszalejt. A zöldfelület tér felőli harmada már térszínen van, azaz az átlátást nem zavarja meg.

A Dékán utca meghosszabbított vonala mellett (mely a Csaba utcára vezet) központi elemként egy vízmedencét helyeztünk el. Környezetében két jelentősebb méretű zöldfelület is van a villamos vágányok felé, amelyek a medence melletti területnek egyfajta védettséget, intimitást biztosítanak.

Ettől a vonaltól keletre, nagyjából a felújításra kerülő metró épületig már az új struktúrájú,  térburkolat (időtálló, természetes kövekből) jelenik meg, melyet csoportos fásítással tettünk árnyékossá. A fák körül egy rendszerbe szervezhető (sorolható) ülőbútort alkalmaztunk, mely kialakítása miatt a hagyományos padoknál nagyobb „kapacitású”, azaz a fák árnyékában a gyalogosok zavarása nélkül, nagyobb számú ember tud egyszerre leülni.

 

Új tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
Új tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
Új tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
 

 

A fásított köztér központi részét tudatosan üresen hagytuk, hogy rendezvények megtartására is alkalmassá tegyük a teret. (szóba jöhet karácsonyi kirakodóvásár, gyereknapi rendezvény, könyvhét, stb.)

A meglévő épületen túl (keleti irányban), a villamos sínekig tartó rész a második ütemben átépül, ezért itt nagy, egybefüggő zöldfelületeket alakítottunk ki, valamint a burkolatban is váltottunk egy a természetes köveknél olcsóbb beton térkőre, mivel ezek későbbi felszámolása elkerülhetetlen lesz.

A Várfok utca zöld rézsűjének zöldfelületét felújítanánk, a felvezető lépcsőt a rendelkezésre álló geometrián belül a lehető legkényelmesebb módon, pihenőkkel tagolva terveztük újra.

A Várfok utca új arculata már ebben az ütemben kialakul a „faltól-falig” fektetett elegáns burkolat a Budai Várba tartók méltó kiindulópontjává válik.

A Dékán utca kétirányú forgalmának megszűnésével a Margit körút – Retek utca közötti átkötés (a piac és a bevásárlóközpontok gyalogos megközelítése) egy kényelmes szélességű, fásított sétányon keresztül valósul meg.

Összességében a tér központi részének felszabadításával, a forgalom környezetterhelésének zöldfelületekkel történő mérséklésével egy merőben új arculatú és a mainál sokkal jobban használható tér jön létre már az első ütemben, ami egyben megalapozza és előkészíti a további fejlesztéseket.

Építészeti tervezési „sarokkövek” összefoglalása

A Széll Kálmán teret naponta több mint 200.000 ember használja. Elsősorban tehát burkolt gyalogos használatú tér, nem lehet park, domb, üzletek közé szervezett gyalogos „folyosó” stb.

A téren a jellemző térburkolat mellett meg kell jelennie a „zöldnek” is, ez azonban jellemzően a gyalogos zóna feletti lombkoronát jelenti. Intenzív zöld foltok a gyalogos irányokból „kieső” területeken javasoltak, például az észak-nyugati térsarokban.

A Széll Kálmán tér tömegközlekedési kapcsolatai miatt egyben a Vár kapuja is. Erre a funkcióra kétszintű városi teret javaslunk, amelynek felső szintje a meglévő híd kiszélesítéseként a vágányok részben lefedésével jön létre. Ez az úgynevezett Várkapu tér közvetlen kapcsolatot (mozgólépcső, lift, lépcső) talál a voltaképpeni Széll Kálmán térrel, valamint a sétánnyá átépített Várfok utcában folytatódik. A Várkapu tér intenzívebb zöldfelületeivel („függőkert”), valamint javasolt funkcióként kávézóval, turisztikai információs ponttal a várba érkezők kulturált fogadását biztosítja. Javasolt az Attila út felé turistabusz leálló helyet kiépíteni és az innen érkezőket teraszrendszeren keresztül felvezetni a Várkapu térre.

Csaba utca – Dékán utca gyalogos tengely fejlesztendő. Első ütemben a jelenlegi balesetveszélyes lépcső helyett új lépcsőt, mozgólépcsőt és liftet javaslunk a mozgásukban korlátozott használók számára. A második ütemben ezen elemek mellett javasolt gyalogos áttörés térszinten a Várfok utca alatt. Ebben az esetben a Postapalota mellett javasoljuk kimélyíteni a Csaba utcát, ezzel érve el a térszintű gyalogos kapcsolatot.

A metrófeljáró építmény kérdése

A metrófeljáró nem túl szerencsés módon a tér közepén érkezik fel. Ez a megünnepelt „szobor” pozíció nem szerencsés, de a mozgólépcső nem áthelyezhető. Javasoljuk tehát a metrólejáró új építményét egy kompozíciós egységbe foglalni a Várkapu tér teraszrendszerével, ezzel részben új térfalakat kap a Széll Kálmán tér a jelenlegi szétfolyó, bizonytalan „térség” jelleg helyett.

Tekintve, hogy az új épület egy kompozíciós egységet képez a tetőrendszerrel, javasolt egy ütemben kiépíteni, ugyanis ellenkező esetben nehezen kerülhető el a „torzó” jelleg. Mivel az első ütemben jelenlegi elképzelés szerint nem várható a térlefedés elkészülte, megfontolandó az első ütemben a jelenlegi építmény jelentős visszabontásával annak átértelmezését, építészeti újrafogalmazását adni. Javaslatainkban átmeneti megoldásként ábrázoltuk, hogy amennyiben az első ütemben már új épület készül a jelenlegi „legyező” helyett, hogyan lehet egy egységbe foglalni a későbbiekben elkészülő tetőrendszerrel: futtatott „pergola” rendszer, mely évszakonként változó, attraktív „zöld” lefedéssel komponálja egy egységgé a két ütemet.

A téren a kultikus „Óra” funkció elhelyezendő. Javasoljuk a szoborra képzőművészeti pályázat kiírását.

 

Új tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
Új tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
Új tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
 

 

Új jelképes elemként javaslunk egy attraktív „vízfalat”, mely a Várkapu tér és a Széll Kálmán tér szintjét kötné össze. Lehet ez egy kő / üveg stb. felületen lefolyatott vízfilm is. Javaslunk képzőművészeti ötletpályázatot a témában.

A téren kereskedelmi és egyéb funkciókat csak korlátozottan javaslunk. A metrófeljárat építményének részeként a BKV szervizfunkcióit, valamint ügyfélforgalmi teret javaslunk. A tetőrendszer „lábaiként” megfogalmazva kisméretű újságstand és pékség elhelyezését javasoljuk. A tér északnyugati sarkában meglévő modernista épület megtartásával vagy akár átépítésével, illetve a helyén BKV szervizfunkciókat (földszint) valamint kávézót (Várfok sétány szintje) javaslunk. A metrófelépítmény felső szintjén szintén javaslunk egy kávézót. A Várkapu tér részeként kávézót és turisztikai információs pontot javaslunk.

Kerékpárút mellett, az előtető részeként javasoljuk elhelyezni a BUBI tárolóit, valamint egy kerékpáros turisztikai pont kialakítását – fogadva a Vár megtekintésére érkező kerékpáros látogatókat. Ennek része lehetne egy szociális blokk (öltözővel, zuhanyzóval), őrzött tárolók kerékpár és poggyász számára, esetleg kerékpáros szervizszolgáltatás.

 

Új tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
Új tervek Széll Kálmán tér, tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio
 

 

A Retek utca felé történő nyitás kérdése: javasoljuk, hogy jellemzően a Trombitás kert környezetében intenzív gyalogos kapcsolat jöjjön létre a Retek utca és a Széll Kálmán tér között, a jelenlegi szűk és nyomasztó járda helyett. Önmagában átértelmezendőnek tartjuk a Retek utca-Széll Kálmán tér közötti épülettömböt, javasoljuk erre városépítészeti koncepciópályázat kiírását (illetve szabályozási tervben rögzíteni a tervpályázat szükségességét), melynek eredményeként a jelenlegi helyi megnyitás helyett akár nagyobb szabású távlati építészeti-városépítészeti koncepció is kialakulhat akár az egész tömb helyén.

A Városmajor felé történő gyalogos áttörés szintén kívánatos, ezzel téve intenzívebbé a kapcsolatot a Városmajor és a Széll Kálmán tér között. Javasoljuk építészeti koncepciópályázat kiírását az érintett két épületre és a csatlakozó közterekre vonatkozóan (illetve szabályozási tervben rögzíteni a tervpályázat szükségességét).

A Postapalota melletti telek fejlesztése: a területen javasoljuk a turisztikai információs pont elhelyezését – a Várkapu térhez kapcsolódóan - de „ellentételezésként” (érdekeltté téve a magánberuházót) épület elhelyezését is elképzelhetőnek tartjuk. Ebben a témában javasoljuk sürgősen felvenni a kapcsolatot a tulajdonossal, hiszen az új épület lehetősége érdekeltté teheti a Várkapu tér ide eső részének kiépítésében. Javasoljuk építészeti pályázat kiírását a beépítés pontos tisztázása miatt (illetve szabályozási tervben rögzíteni a tervpályázat szükségességét).

Távlatban városépítészeti pályázatot javaslunk a Széll Kálmán tér „kisugárzásaként” a kapcsolódó közterekre, gondolva elsősorban a Vérmező újraértelmezésére-intentifikálására, valamint a Városmajor-Széll Kálmán tengely fogadására (térépítészeti vonzatok).

Tervezők: Főmterv, Finta Stúdió, Garten Studio

63 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »