építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Szemere Pál Általános Iskola – Pécel

Tervező: Ekler Dezső DLA - Ekler Építész Kft

Az iskola elhelyezéséről
A péceli iskola alapelrendezésben csak egy változat volt, annyira meghatározott a hely, ahova az új épületet tervezni kellett. Belsőkerti telekre kellett elhelyezni, úgy hogy a szomszédos épületekhez is igazodjon. Valójában nincs utcai képe az új létesítménynek, el van dugva egy 19. századi kúria, és a világháború előtt épült egyházi iskola mögé. Egy oldalról van csak főhomlokzata, a Ráday kastély udvara felől. Az iskola tömbjével a maradék területet kellett elfoglalni, ahol egyáltalán építeni lehetett, s ahol össze lehetett kapcsolódni egy a régi nyolc tantermes iskolával, amit megtartott az új koncepció.

 

 

Az iskola a város központjában található. A legfontosabb és meghatározó szomszéd a barokk kori műemlék, a Ráday kastély. Az új iskola hosszanti szárnyai a kastély oldalszárnyait folytatják. Középső, sárgára vakolt bejárati szárnya a nevezetes Márványos istálló nyeregtetős tömegének meghosszabbítása, míg a kastély harmadik, gazdasági épületsorát a hosszú tantermi szárny folytatja, amely a lejtőn lefele futva eléri a régi iskola épületet. Az iskola emeletes könyvtári-tanári szárnya a kastély középrizalitjának a közös udvar túloldalán megtükrözött párja. Mellette az új étterem földszintes, cserepes, tornácot idéző tömege pedig a szomszédos volt Prónay kúria udvari szárnyának a tükrözéséből képződik.

 

 

Az iskola kompozíciós egységet képez a kastéllyal, azt folytatja a lejtő felé. A kastély fent ül a dombon, s az oldalsó traktusait meghosszabbító sárga épületszárnyak kiszaladnak a lejtőre, s elemelkednek a földről. Alattuk át lehet sétálni, mint egy híd alatt. Ennek az ad funkcionális értelmet, hogy az iskola udvara, ami megmaradt az egyházi iskola leválasztása után, nem túl nagy, éppen csak megfelel az előírásoknak. Ha a hídszerű épületszárnyakat a földre ültettük volna, szétszabdaltuk volna az udvart is. Így viszont az egész kert egyben látható, egybeszaladható.

 

 

Az épület tagolásáról
Az épület tehát jól felismerhető blokkokra tagolódik. A három fő egység: a pedagógusok blokkja, a központi nagy terek csoportja (aula, ebédlő), valamint a gyerekek tantermi szárnyai.

Az első a tanári-igazgatói egység, amely olyan, mint egy nagy koponya, s az egész iskola szellemi központja a könyvtárral és az irodákkal. Méltó párja a Ráday kastély szembe néző dísztermes-lépcsőházas középső „kupolájának”. Ezért is van nemes bádoggal burkolva, hasonlóan a kastély középrészéhez, s nem cserepes, mint a vele szomszédos épületszárnyak.

 

Általános Iskola Pécel

 

A következő nagyobb egységbe, az aulába és az étkezőhöz a tanulók bejáratán juthatunk, amely a középső konzolosan kinyúló sárgára vakolt épületszárny alatt nyílik. Ezen a központi magaslaton találhatók az emeleti napközis termek, s mögöttük tárul fel az aula, amely az udvar felől nézve megint csak olyan, mint egy hatalmas fej, ám kevésbé férfias, mint az előző, az igazgatói. Belül ez az igazi centruma az iskolának. Ide futnak be a rámpák meg a folyosók, s ez a tér kapcsolja egybe az irodai részt a tantermekkel.

A harmadik fő egysége az együttesnek a tantermi szárny, amely hosszan fut a lejtő felé, és keletre, a kertre tájolt tantermek sorát fűzi fel. Az alsó tagozatos osztályok termei az aulából nyílnak, a felsősökéi már a folyosó derekán és az emeleteken, meg az újjáépített kocka alakú épületben találhatóak. A folyosók északi végén kapott helyet a rajzterem, mely körpanorámájával a kertre nyílik, s fölötte a zeneterem, amelyből ellátni a park fái fölött.

 

 

Az iskola belső tereinek színezése a hét emberi csakra hagyományos színeit idézi. A főbejárattól indul a vörös padló, amely az első, az úgynevezett gyökér-csakra színét hordozza. Mint vörös fonál fut végig az épületen, s az osztálytermekhez vezeti a nebulókat. A második csakra színe a narancs, ez itt az étkező színe. A köldök-csakra sárga színét a dél felé nyíló műhelytermek és foglalkoztatók kapták. És így tovább: az épület szívében az aula minden felülete a szív-csakra zöldjét érdemelte, amely érezhetően nyugtatóan hat a gyerekekre a szünetbeli randalírozások idején. A kommunikációért felelős ötödik csakra, a torok-csakra kékjét a hátsó lépcsőház kapta az úgynevezett nyaktagban, amely külön bejáratot rejt, és a régi épülettel teremt kapcsolatot. A korona-csakra ibolya színét és fehérjét a legfelsőbb osztályok és a művészeti termek kapták. A színek következetesen vonulnak végig nem csak a közlekedőkben, s a közös termekben, hanem a tantermekben is. Itt az életszakaszuknak legmegfelelőbb színeket kapták a kis alsósok és az érőfélben lévő kamaszok termei a padlótól a falakon át egészen a bútorok színéig.

A kivitelezésről
A kivitelezési összeg nagyon korlátozott volt, s pályáztatás idejére még ez is apadt. Szűkös volt az álmodáshoz az egyházi kárpótlásból és központi állami költségvetésből eredő pénz, hogy még bútorokra is fussa. Elsődleges célunk volt, hogy az előírásoknak meg tudjunk felelni. Szerencsére, a tornaterem épületét pár éve felújították, s volt nyolc „félig kész” régi termünk is. A kivitelezési terveket a kivitelező megrendelésére készítettük. Kellett bizonyos kompromisszumokat kötnünk, amelyek még nem mentek a minőség rovására. Azok a módosítások, amelyekkel nem érthettünk egyet, csak ezután születtek, beleegyezésünk nélkül, és igazából nem nyert velük senki.

 

 

Az épület a mai standard szerkezetekkel épült, monolit vasbeton pillérekkel, tartófalakkal és födémekkel, kitöltő hőszigetelő blokk külső falazatokkal. Különös körültekintést igényelt a vasbeton szerkezetek tervezőitől és kivitelezőitől a tantermi szárny kétszintes konzolban végződő hídszerkezete. Szegezett fatartókkal épült az aula változó fesztávú fedése. A tetőket fémlemez vagy hódfarkú cserép fedi, a falakon vékonyvakolatos hőszigetelés, ragasztott téglaburkolat és korcolt fémlemezes borítás látható. A rendeltetéstől függően a válaszfalak valamennyi típusa megtalálható az épületben, a nyersen hagyott kisméretű tégla falazattól a gipszkarton falakig. A vizes helyiségek kivételével a gyerekek által használt terek padlói mind linóleum vagy pévécé burkolatot kaptak, s csak a könyvtárba meg a tanári irodákba került ragasztott parketta. Az ablakok és ajtók vegyesen alumínium, fa vagy műanyag szerkezetűek.

A legfőbb szempontokat, amelyeket magunk elé tűztünk, talán sikerült teljesítenünk. Elsősorban azt, hogy a gyerekek felszabadultan érezzék magukat az iskolában. Ezért használtunk ennyi színt és anyagot, s ezért olyan változatosak a terei az iskolának. Nem poroszos, nem katonás az épület, hanem a gyerekek világát próbálja követni úgy, hogy közben mégsem vicces, hanem inkább komolyan játékos. Valahogy úgy, ahogy a gyerekek tudnak komolyak lenni.

Ekler Dezső



Építtető: Pécel Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal
Tervező: Ekler Dezső DLA - Ekler Építész Kft
Építész munkatársak: Boczkó Ákos, Szczuka Attila, Szögi István
Statikus tervező: Klopka Zoltán
Szerkezettervező: Schreiber Gábor
Épületgépész tervező: Parsch László
Elektromos tervező: Nyári Ilona
Közművek: Poroszlai József
Kertészet: Páll Attila
Tűzvédelem: Mészáros János
Konyhatechnológia: Rátonyi Árpád
Akusztikus: Kotschy András
Kivitelező: KIPSZER Elektromos Szerelő ZRt
Tervezés éve: 2002
Kivitelezés: 2006-2007
Alapterület: 5.900 m2

 

vélemény írásához jelentkezzen be »