Szent Család római katolikus templom — Kazincbarcika

Hosszú idő óta érlelődött az elképzelés Kazincbarcikán egy új római katolikus templom építésére. A többéves vajúdás után akkor kapott lendületet a templomépítés ügye, amikor Dr. Seregély István egri érsek felkarolta és mindvégig szívén viselte azt. A tervezésért Rátkainé Kiss Róza és Rátkai Attila volt felelős. 

Hosszú idő óta érlelődött az elképzelés Kazincbarcikán egy új római katolikus templom építésére. A többéves vajúdás után akkor kapott lendületet a templomépítés ügye, amikor Dr. Seregély István egri érsek felkarolta és mindvégig szívén viselte azt.

Telepítés

Több helyszín is felmerült az előzetes egyeztetések során, végül a Kazincbarcikai Önkormányzat és az Egri Érsekség megállapodása alapján az új templom telkét a városi kórház és a város igazgatási központja (Polgármesteri Hivatal, Könyvtár stb.) között lévő zöldterületen, az Építők útja és Liget út sarkán határozták meg. A terület nem esik kialakult gyalogos forgalmú útvonalak közelébe, a megközelítése az Építők útján található buszmegállók felől várható. Az épület elhelyezésénél ezért figyelembe vettük a saroktelek helyzetét, melyet a különálló toronnyal hangsúlyoztunk, valamint a két buszmegálló között várhatóan kialakuló gyalogos forgalmat is. Ezeket a telepítési adottságokat figyelembe véve az épület új vizuális hangsúlyt alakít ki az igen nagyméretű zöldterületben, újjászervezve közvetlen környezetét.

A templom hossztengelye nem az Építők útjára, hanem a délkeleti telekhatárra merőleges. Az így kialakult, az úttengelytől kissé visszabillentett homlokzat, valamint a templomot a toronnyal összekötő kerítés által alkotott kis térről nyílik a főbejárat. A háromszög alakú tér védettebb megérkezést biztosít a templomba igyekvőknek. A templomot a toronnyal összekötő fedett-nyitott átjáró fémszerkezetű rácsos kapuit ünnepek alkalmából kinyithatják, ekkor a templomkerten keresztül a telek és a templomépület gyalogosan körbejárhatóvá válik. A kert törtvonalú kerítése a templomtoronytól kiindulva határolja a területet tömör, téglaborítású és áttört fém rácsos elemek váltakozásával. A kertben a kerítéselemek belső oldalán, valamint a templom felé eső területen önállóan keresztúti állomásokat alakítottunk ki. Ezen a nyugodt hangulatú kerten keresztülvezetett gyalogos útról kap a templomtól független megközelítést az altemplomban lévő urnatemető. A gépkocsik parkolóhelyei az Építők útjáról nyiló, a templomtól ÉK-re található telekszakaszon találhatók. A parkoló mellett, a telek ÉK-i lezárásaként II. ütemben plébániaépület készül, melyben hivatali-, közösségi- és lakóhelyiségek kapnak helyet.

Funkcionális és építészeti kialakítás

A tervezési program 200 férőhelyes templom tervezésére szólt, liturgikus térrel, a hozzá kapcsolódó sekrestyével, hétköznapi kápolnával, gyóntatóhelyiségekkel, kórussal, és egyéb kiszolgáló terekkel, valamint a terep lejtéséből adódó alsó szinten kialakítandó urnás temetésre alkalmas altemplommal.

Az épület fő tér- és tömegformájának megválasztásakor döntő szerepe volt a templom titulusának. A Szent Családnak szentelt templom ellipszis alakú főhajójának önmagába visszaforduló vonala jelképezi a család egységét, zártságát, az együvé tartozást és az örök folytonosságot, melyet tovább hangsúlyoz a kupolás lefedés. Az ellipszis forma magában hordozza a világegyetem elliptikus elrendezéséhez, a mindenséghez történő filozófiai kapcsolódás lehetőségét is. Az ellipszis alaprajzú templomtér jól kiszolgálja a hosszanti elrendezésű, szentélyre irányuló funkcionális igényeket.

A templom bejárata az Építők útja felé, a templomhomlokzat és a torony által meghatározott kis térről nyílik, melynek padlószintje megközelítőleg azonos az Építők útja és a Liget út kereszteződésének szintjével, azonban erről a szintről a telek a teljes utcai hosszán cca. 3–3,5 métert lejt északkelet felé, így az épület, padlószintjével mégis kiemelkedik a környezetéből.

A főbejáraton keresztül tágas előtérbe jutunk, melyből egyenesen haladhatunk tovább a templomtérbe. Szintén az előtérből nyílik a hétköznapi kápolna, a kórusra vezető lépcső, valamint a fűtési helyiséget is magába foglaló vizesblokk. A lépcsőpihenő alatt létesült egy mellékbejárat, így a plébánia megépülte után kerítésként is funkcionáló fedett-nyitott átjáró köti össze majd a két épületet, mely biztosítja a belső, közterülettől független kapcsolatot. A templom fő tömegét és központi terét alkotó ellipszis alakú főhajó kedvezően kapcsolja össze a hozzá térbővületként csatlakozó keresztelőkápolna terét, és az altemplom lejárót magába foglaló mellékteret. A templom hossztengelyében kialakított szentély padlóvonala a templomtér padlóvonalától 45 cm-rel magasabban helyezkedik el. Innen nyílik a sekrestye, melynek emeleti szintjén raktárhelyiséget alakítottunk ki. A főhajó és az altemplom összekötésére szolgáló melléktér alkalmas az egyéni imádkozásra, mécses gyújtásra, és magába foglalja az altemplom belső lejáratát is. Ugyancsak innen vezet egy lépcső a melléktér felett elhelyezett közösségi terembe, amely a plébánia felépüléséig az ott kialakítandó közösségi helyiségeket pótolja.

Az altemplom szentély alatti, nagyobb belmagasságú tere, melybe a külső, főbejárat nyílik, a gyülekező tér. Ennek folytatása a főhajó ellipszisére utaló szertartástér, aminek két oldalán találhatók az urnaterek. A két oldalsó térben, valamint a szertartás térben a falak mentén összesen 900 db urnahelyet terveztünk.

A torony a kereszttel együtt összesen 33 m magas. Szerkezete a templomtól független, a telek északnyugati sarkán állva, az Építők útjával azonos koordinátarendszerben ad vertikális hangsúlyt. A tornyot és a templomot nyitott-fedett átjáró köti össze, átmenetet képezve a két geometriai rendszer között, a templom előtti forgalmas városi köztér és a belső kert csendes világa között. A toronyban kialakított vasbeton lépcső vezet a +18,15 m-es szintre, innen pedig acélhágcsón és tetőkibúvó nyíláson át jutunk a harangtérbe, melyben három harang került elhelyezésére.

Az épület anyaghasználatában dominál a nyers tégla felület és a Rheinzink fémlemezfedés. Az ellipszis alaprajzú, középen kiemelkedő tér lefedése korcolt síklemezből készült. Kialakítása követi a ragasztott fatartók vonalát, így a belső tér megjelenésére is utal. A toronysisak lefedése szintén Rheinzink síklemezből készült, itt a markáns függőleges bordázat dominál. Az épület megjelenésében meghatározó az igen magas színvonalú bádogos munka, mely a legapróbb részletekig professzionális minőségben készült, köszönhető ez Szántó Lászlónak, aki nagy odafigyeléssel és szakmai felkészültségével minden részletében a tervezői elhatározások megvalósítására törekedett.

A templom fő tömege, az ellipszis alakú templomtér ikersejt tégla felülettel készült, melyekben a nyílások kisméretű téglából készült keretezést kapnak. A fő tömeghez kapcsolódó kiegészítő terek, valamint a bejárat és a szentély tömege valamint az önálló templomtorony kisméretű klinker téglaburkolattal készültek. A bejárat és a szentély tömegét attikás kialakítású kisméretű téglából készült párkány hangsúlyozza. A megfelelő minőségű és színében textúrájában a tervezői elképzelésekhez igazodó téglákat előzetes egyeztetések alapján a Wienerberger biztosította. Az épületen egyedi, natúr fa nyílászárók, árnyékolók, valamint a szentélyhez és a bejárathoz csatlakozó melléktömegeket elválasztó nyílászárók közti natúr faburkolatok készülnek. A bejárati hármas kapuzat fölött egy árnyékolóval ellátott üvegfelület készül. Az altemplom bejárata fölött a szentély nagy falfelületét téglatagozatok bontják meg. A szentély belső megvilágítását a kereszt alakban elhelyezett öt kis bevilágító adja.

Az épület belső kialakításában is a természetes anyagok használatára törekedtünk. A natúr téglaburkolat hangsúlyozza az ellipszis alakú főhajót, kiemelve a hozzá kapcsolódó szentélyt, keresztelő kápolnát valamint vele átellenben lévő keleti irányú áttört falfelületet. A keresztelő kápolnából a fény felé felnyíló, a főhajóval áthatásban lévő kialakítást hangsúlyozza a kétszínű márvány burkolat is. A kupolát íves, rétegelt-ragasztott fatartók tartják, a mezők fa burkolatúak, kiváló akusztikát kölcsönözve a belső térnek.

A kupola

Az ellipszis alakú kupola statikai szempontból azt igényelte, hogy a lezáró koszorúzat kellően merev legyen, és az épület fel tudja venni a vízszintes irányban a kupolából átadódó terheléseket. Ennek oka az, hogy az ellipszis gyűrű, geometriájából eredően, a vízszintes erők felvételére alkalmatlan – kör alak felvételére törekszik. A zárókoszorúra felülő íves ragasztott fatartók, a függőleges és vízszintes reakcióikat acélszerelvény közvetítésével adják át a falszerkezetre. A zárókoszorúzat vasbeton pillérekkel, valamint 8 ponton merevacél betéttel erősített vasbeton pillérrel viszi át a terhet az 1. emelet feletti födémre. Az 1. emelet feletti födém két különálló, de egyenként merev vasbeton tárcsa. Ezek a merev vasbeton tárcsák a vastag téglafalazatokkal, a beléjük épített vasbeton pillérekkel, valamint vasbeton merevítő fallal adják át a vízszintes terheléseket a földszint feletti födémre és tovább az altemplom feletti födémre. Az altemplom feletti födém a vasbeton pincefalakkal együtt alkot egy összefüggő dobozt, amely az épület két fele közötti erőjátékot egyesíti és az együttes merevséget biztosítja.

Tetőszerkezet

A tetőszerkezet egy ellipszis alakú, rétegelt ragasztott főtartókból összeállított kétszeresen szimmetrikus kupola. Egy negyedben hat darab különféle tartó található. A ragasztott fatartók középen egy acélszerkezetbe futnak össze. Az acélszerkezet kialakítása olyan módon történt, hogy fel tudja venni a ragasztott fatartókban ébredő hajlító-nyomatéki és normál erőket, alkalmas a Kereszt fogadására, továbbá, álmennyezet, illetve járószint kialakítására is. Az ellipszis alakja miatt maketten ácsmesterrel közösen kitalált nagy odafigyelést igénylő, de igen egyszerű csomópontot terveztünk be, ami a helyszínen igen jól volt kivitelezhető. Ez azért volt kulcskérdés, mert a kupola-felületen minden RR tartó–szelemen kapcsolat a tér minden irányában más volt.

Kivitelezés

Az épület kivitelezését, nagy odafigyelés és sok helyszíni munka – falazás, burkolás párkány kialakítás – jellemezte. A kivitelezés legizgalmasabb, a mindennapi gyakorlattól eltérő momentuma a kupola szerkezetépítése volt. Az épület közepén épített nehéz-állvány tartotta az acél fogadó szerelvényt. Az összeépítés technológiai sorrendjének meghatározása szoros tervezői kivitelezői együttműködést követelt, melynek izgalmas pillanata volt a nehéz-állvány elbontása. Az ellenőrző mérések igazolták a szakemberek számításait, hisz a kupola süllyedése alig mérhető értéket mutatott.

Rátkainé Kiss Róza, Rátkai Attila, Styaszny Sándor