építészet : környezet : innováció

Szent István Király Kápolna - Badacsonytomaj

A lebontott, romos bányászházak köveiből, a badacsonytomaji önkormányzat, a lakosok, és civil szervezetek támogatásával épült fel a hegyen az idén augusztus 20-án átadott kápolna. A kezdeményezés egy azóta elhunyt festőművésztől származik, aki az oltárkép adományozója. Bemutatjuk Jankovics Tibor munkáját.

A kápolna építését Udvardi Erzsébet (†2013), a Badacsonytomajon élő Kossuth-díjas festőművész kezdeményezte. Megvalósítását a badacsonytomaji Szent Imre Plébánia, Badacsonytomaj Polgármesteri Hivatala és a helyi lakosság, illetve valami módon a településhez kötődő személyek és civil szervezetek támogatták.

Az építési helyszín a Badacsony-hegy tomaji oldalán található Felső-Kolóniának nevezett magas fekvésű terület, melyen az 1965-ig működő bazaltbánya munkáslakásainak romjai álltak. Szakrális kisugárzása van a területnek, mely talán a fölötte magasodó Badacsonynak (Nagyboldogasszony Hegye), a Klastrom-kútnak nevezett bővízű forrásnak, a XIII. sz. közepén épült pálos kolostor romjának, melyet időközben a kőomlás maga alá temetett, és a 2008-ban megvalósult II. János Pál pápa emlékhelynek együttesen köszönhető. A tervezés során készített geobiológiai tanulmány szerint a területen több, jól mérhető energia vonal (földidegáram) húzódik. A kápolna két domináns erővonal kereszteződési pontján épült meg.

Átadás előtti sürgölődés 2014 augusztusában, fotó: Zsitva Tibor

A tájolást két szempont befolyásolta alapvetően. Egyrészt a Balaton felé gyönyörű kilátással nyíló plató terepadottságai, másrészt az a tény, hogy az Udvardi Erzsébet festőművész által felajánlott nagyméretű oltárkép megfelelő érvényesülését csak egy meghatározott megvilágítási irány és intenzitás tudja biztosítani. Fentiekből következően a kápolna északra tájolt, azaz az északi bejárati üvegfal biztosítja az oltárkép megfelelő világítását.

Az egyhajós kápolnatér fölé láncgörbére szerkesztett, durvára vakolt és meszelt téglaboltozat borul. A 4 cm vastag nagyméretű (70x150-200 cm) bazalttáblákkal burkolt padozatból emelkedik ki az oltár szerepét betöltő monolit bazalttömb (60x100x120 cm).

A nagyméretű (170x240 cm), mandorla-szerű oltárképet - mely István királyt ábrázolja, amint felajánlja Szűz Máriának a Szent Koronát - egy rusztikus tölgyfa szekrény tartja. A szekrény apszis felőli frontját üvegajtók zárják, mely mögött jól látható az ott tárolt papi ruha, és az egyedi tervezésű stóla, a kehelytakaró, valamint az oltárterítők. A kápolna minimális bútorzatát a tölgyfából készült két hosszanti pad, egy papi szék és két ministráns szék képezi, melyek formavilága és szerkesztésmódja a parasztbútorok egyszerűségét idézi. A falba süllyesztett szenteltvíz tartó fehér vraca tömbből készült.


Badacsonytomaji Szent István kápolna, otó: Zsitva Tibor

A kápolna belső terét a keleti homlokzaton kialakított három résszerű ablakon bejövő természetes fény deríti. Az északi homlokzaton lévő nagyméretű bejárati üvegfal (1 m x 4 m) a belső téren túlmenően az oltárkép optimális megvilágítását hivatott biztosítani. Mesterséges fényt az üvegfal ajtó feletti osztóbordájába integrált, speciálisan kialakított LED-es lámpatest szolgáltat (3x2,5W), jól biztosítva ezzel a festmény aranyozott felületeinek ragyogását. A szentély boltozatában kialakított nyílás arra szolgál, hogy Szent István Pannonhalmi Apátság Alapítólevelén található monogramjának a padozatba mart másolatára éles, célzott fényt bocsásson minden év augusztus 20-án (István napon), amikor a Nap a legmagasabban jár, azaz a csillagászati dél idején. Ezzel a kozmikus rendhez való állandó kapcsolódás vizuálisan is érzékelhető.


Badacsonytomaji Szent István kápolna, fotó: Zsitva Tibor

Az elbontott romos bányászházak bazalt köveiből készült a kápolna teljes külső burkolata, mely rakásmódját, karakterét tekintve a badacsonyi szőlőkben jellemző szárazon rakott támfalakat idézi.

A tervezői szándék az volt, hogy a kis hegyi kápolna:

  • legyen magától értetődően egyszerű,
  • a gyönyörű környezet elidegeníthetetlen szerves részét képezze,
  • úgy hasson, mintha örökké ezen a helyen állt volna,
  • csalogassa és fogadja be az arra járó embereket, hogy belső terében elcsendesedhessenek.

A Szent István Király Kápolnát 2014. augusztus 23-án Dr. Erdő Péter, bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek megszentelte. Úgy tűnik, az azóta eltelt rövid idő tanulsága szerint, a helyi lakosok és az arra járók megkedvelték és befogadták a kis hegyi kápolnát.


Jankovics Tibor DLA
Ybl-, és Prima-díjas építész, vezető tervező

Keszthely, 2014. október 15.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »