Szépségház Szegeden

A szegedi Szépségház tervezésénél a visszafogott elegancia, az átértelmezett tradíció, a fenntarthatóság, és az egyszerűség volt a fő szempont. A ház egyszerűre szabott tömege egyszerre próbál a szomszédos házakhoz igazodni és mégis saját identitást sugározni. építész tervező: Abou Abdo Tamás

Műleírás

Az épület tervezése rutinfeladatként, a környékhez való igazodás szándékával indult. Számos beépítési és funkcionális szempont tanulmányozása során a beruházó arra a döntésre jutott, hogy egy vegyes funkciójú, üzlethelyiségekből és lakásokból álló társasház kialakítása helyett inkább egy kisméretű szolgáltatóházat épít. A beépítési tanulmány elkészítésekor jó kapcsolat alakult ki a későbbi üzemeltetővel, ami lehetővé tette az üzemeltető bevonását a koncepcionális szintű tervezéstől egészen a bútorok és a kiegészítők kiválasztásáig.

A koncepció

A tervezett ingatlan üzemeltetője a környéken jelenleg is működő és dinamikusan fejlődő, szépségipari szolgáltatásokat nyújtó cég, mely a meglévő szolgáltatásait reprezentatívabb és nagyobb területű épületbe szerette volna költöztetni. Szerencsére már az első vázlattervek kialakításánál jó csapatot alkotott a beruházó, a tervező és a leendő üzemeltető, amely lehetővé tette a speciális igények kielégítését is. A fodrászati, szépségápolási és az orvosi funkciók pontosan meghatározott, funkcionális kapcsolatain túl fő szempontjaink a visszafogott elegancia, az átértelmezett tradíció, a fenntarthatóság, és az egyszerűség voltak, amelyet mind az épületszerkezetekben, mind az anyaghasználatban próbáltunk a lehető legteljesebben átültetni a gyakorlatba.

Az elegancia a szépségipar szükséges velejárójaként az elsődleges célok között szerepelt, azonban a sok színes termék, a gyakran változó divat megköveteli a környezet visszafogottságát, a múzeum jellegű kialakítást, semleges hátteret nyújtva az épületben folyó szolgáltatás időben változó karakterének. Tradicionális elemek jellemzik mind az anyaghasználatot, mind az épület formai megoldásait. Jellemző példa erre a homlokzati téglaburkolat, mely utalás a közelben lévő gyárépületek maradandó minőséget képviselő téglaépítészetére. A tégla megfelelően időtálló burkolatként szolgál a később telepítendő futónövényeknek.

Az anyaghasználattal szemben a homlokzati architektúra tagolása már legkevésbé sem mondható a környéken megszokottnak, inkább a funkcionális elrendezést követő, absztrakt geometriai kompozíció. A tradíciók és a modern kialakítás logikájának sajátos keverékeként alakult ki a ház egyszerűre szabott tömege, mely egyszerre próbál a szomszédos - több, mint száz év korkülönbséggel felépített - házakhoz igazodni és mégis saját identitást sugározni. A fentieken túl kiemelt tervezési cél volt a ház sokrétű felhasználásából adódó forgalmának megfelelő kezelése, a (nagy) közönségforgalom, a „klub-hangulat" és az intim szolgáltatások tereinek kapcsolata, miközben próbáltuk az épületet a külső környezetével is minél inkább összekapcsolni, a külső és belső terek határvonalait feloldani a szigorúan meghatározott épületkontúr ellenére.

Térszerkezet

A tervezett tér struktúráját átláthatóvá szerettük volna tenni, ezért a mélygarázs kialakítását elvetettük. A parkolást részben az alagsorban helyeztük el, a földszinti funkciók így a magasföldszintre kerültek. Mindez lehetővé tette, hogy nagy nyílások alkalmazása mellett is minimális maradjon a zavaró utcai belátás, miközben a belsőből minden irányban nagyszerű kilátás adódik. Szépségiparról van szó: az autóval érkező exkluzív vendégek szinte azonnal a belső tér életének részéve válnak. Ezt a homlokzati falakon alkalmazott nagyméretű nyílásokon kívül az autós áthajtó üvegezése, valamint az áthajtó és a lépcsőház közötti nyílássor biztosítja. A magasföldszinten a recepció, a váró, a manikűr és a fodrászat kapott helyet, azok forgalmas, zajos jellegét sikerült egyterűen, átlátható kialakításra törekedve belsőépítészeti tagolással összefogni.

Az első emeleten az intimebb, csendesebb szolgáltatások kaptak helyet, mint például a masszázs és a kozmetika, amelyek igénylik a szeparáltságot és a nyugalmat. Ezek a helyiségek a melléklépcsőházon keresztül elérhető középfolyosóról nyílnak, melyet a homlokzat felé való megnyitás, a folyosó arányai és mérete oldanak. A második emeleti orvosi rendelők a főlépcsőházból külön bejárattal és önálló recepcióval nyílnak, ami ehetővé teszi a vendégforgalom elkülönítését, és fokozott intimitást biztosít. A váróban itt is az volt a cél, hogy a kint és a bent tereit járható tetőterasszal, felülvilágítóval és a belső tér szokatlan megoldásaival minél jobban összekapcsoljuk.

Épületgépészet és energiafelhasználás

Gépészeti szempontból a legnagyobb kihívást az épület használatából adódó épületfizikai igények jelentették. A fodrászatban és a testkezelőkben adódó lökésszerű pára és hő, valamint a manikűr helységében felhalmozódó por miatt szellőztető berendezést kellett beépíteni, amely nem csak a kényelemérzetet javítja, hanem egy kis energiafelhasználású épületnek elengedhetetlen tartozéka is. Gazdaságossági számítások alapján egy drágább, de jobb hatásfokú, forgódobos hővisszanyerővel rendelkező gép mellett döntöttünk, mellyel a szellőztetésből adódó hőveszteség több, mint kétharmadát vissza tudjuk nyerni. Az épület méretéhez képest igen nagy berendezés elhelyezésén túl komoly feladatot jelentett a nagyméretű légvezetékek elhelyezése is a szokványos, meglehetősen kis belmagasságú terekben. A szellőzőcsövek túlnyomó többsége az első emeleti folyosóról látja el az emelet és a magasföldszint szellőztetését, ami lehetővé teszi a többi tér teljes belmagasságának kihasználását.

A hőveszteség további csökkentése érdekében a hőszigetelést megnöveltük, a homlokzatokon és az alagsori falaknál 15 cm vastag polisztirol, illetve ásványgyapot hőszigetelést alkalmaztunk, valamint a tetőtérben 17 cm vastag, mélyhűtőházaknál használt szendvicspanel került alkalmazásra. A szépségiparban alkalmazott gépek lökésszerű hőleadása miatt hűtésre „fan coil" berendezéseket alkalmaztunk, melyek a fűtést is ellátják, bár előzetes számítások alapján az épületben a használat közben felszabaduló hő nagyrészt kiegyenlíti a téli hővesztességet.

Abou-Abdo Tamás