Színház a Majorban - Városmajori Szabadtéri Színpad ötletpályázat

"A pályázatban előírt nagy léptékű, szerteágazó programot nem a park közepén elhelyezett robusztus tömegként fogalmaztuk meg. A kiszolgáló funkciókat a park szélén álló, a kereszt tengelyt erősítő, a környező beépítéssel megegyező traktusmélységű épületben helyeztük el. A színpad egy ehhez illesztett, a zöld fölé nyúló lemezmű." Írja Karácsony Tamás, Kovács Károly Lehel, Szökő Kristóf István

Városmajori szabadtéri színpad kulturális szolgáltató létesítmény kialakításának városépítészeti és építészeti ötletpályázata

Egy ilyen pályázatnál könnyedén sorolhatók a divatos tervezési szempontok. Ezek súlya, szerepe, fontossági sorrendje az aktuális gondolatmenettől függően változik. Esetünkben is így történt. Előbb a színház mai helyét próbáltuk fellazítani, zölddé varázsolni. A meglévő színház helyére egy pavilonszerű, laza beépítésű, áttört épületet képzeltünk el. A hétszáz fős befogadóképesség, a program egyéb kiszolgáló elemei, a felügyelet, az ebből következő bekerítettség, zártság a kezdeti szándékkal erős ellentmondásba keveredett. Meg kellett tehát változtatni a tervezési szempontok sorrendiségét, súlyát, szerepét.

Mivel a téli használatot is fontosnak tartottuk, elfogadhatónak tűnt, hogy a park peremére helyezzük házunkat. A hátrahagyott terület így a parké! Próbáljuk meg az új épületet a meglévő beépítés helyére telepíteni! Adódott itt két jó sarok, egymással szemben, azonos pozíciókban. Egyiken frissen felújított, ámde építészetileg értéktelen épület, a másikon viseltes, de remek szabású ikercsarnok. Mondhatnánk azt is, mindegy, melyikre telepítjük a színházat. Lényeg, hogy a határon álló épületrész legyen tömör, városias, teljes évben üzemelő, a környező épületekhez azonos traktusmélységgel és homlokzati magassággal illeszkedő új kompakt tömeg. A hátsó, park felőli épületrészre gondoljunk úgy, mint áttört, fellazuló, idényjellegű, felnyíló, épületre, ahol a nézőtér egy lábakon álló lépcsős lemezként nyúlik az érintetlen park fölé.

Mit nyerünk ezzel a döntéssel? Nagyobb összefüggő zöldterületet a parkban, saroképülettel megjelölt kereszttengelyt, könnyen megközelíthető középületet, mely a kétarcúságának köszönhetően nyári és téli üzemmódban is természetesen működik. A téli-nyári átállítás nem több, mint a nyári színpadnyílás bezárása. Ezzel a mozdulattal a nyári, 700 fős szabadtéri színházunk színpada kísérleti színházzá változik, ami a műsorfüzetben műfajváltással, míg a megközelítés tekintetében bejáratváltással jár.

Fontosnak éreztük több, akár külön is üzemeltethető funkciócsoport létrehozását a zárt épülettömbben. Télen a park felé néző színpad bezárul és kamaraszínházzá alakul. Ez a tér konferenciákat, valamint egyéb kulturális rendezvényeket is fogadhat. A nyáron hátsószínpadként üzemelő tér télen kiállítótérként, előcsarnokként, fogadó térként funkcionál. Az első emelet a színészöltözőket és a próbatermet fogadja. Utóbbi szintén sokféleképp hasznosítható. A Margitszigeti és Városmajori szabadtéri színpadot kiszolgáló irodák a második emeleten kapnak helyet. Az előírt 120 fős éttermet és teraszát a tetőn helyeztük el. Ez is változatos szerepeket vállalhat (irodalmi kávéház, felolvasóestek, közönségtalálkozók, stb.).

Épületünk a városias beépítés felé zárt, tömör épülettestet mutat, lyukarchitektúrával könnyítve, míg a park felőli tömegrész könnyed, lábakra állított, tört vonalú lemezmű, mely a járószinten a parkkal tart intenzív párbeszédet.

Karácsony Tamás, Kovács Károly Lehel, Szökő Kristóf István