Egyéb cikkek

Szombathelyi színházpályázat

1/7

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

?>
Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs
?>
Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs
?>
Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs
?>
Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs
?>
Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs
?>
Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs
?>
1/7

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat
Egyéb cikkek

Szombathelyi színházpályázat

2009.11.26. 15:35

Megvételben részesült 13. számú pályamű szerzője: Gerő Balázs              tervező: Gerő Balázs  

Megvételben részesült 13. számú pályamű
szerzője: Gerő Balázs             
tervező: Gerő Balázs             
szakági tervezők: Strack Lőrinc, Kotschy András, Wohner József, Puskás Balázs, Rhorer Ádám      
munkatársak: Gelányi Ákos, Tomán Zsóka, Hambek Zoltán

 

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs
1/7
Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs
2/7
Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs
3/7
Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs
4/7
Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs
5/7
Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs
6/7
Szombathelyi színházpályázat - Gerő Balázs

 


Részletes bírálat
A pályamű a volt SZTK épület jelentős részét integrálja a programba, a volt rendelőintézet elsődlegesen öltözőknek és irodáknak ad helyet. Elé, a Március 15. tér felé épül az előcsarnok és a foyer. A nagyszínpadot az SZTK épülettömbje mögé, a Pelikán park felé telepíti. A toronyként megtartott épülettömb tetején javasolt kilátó-kávéház - étterem jó megoldás.

A pályázók a hely karakteres építészeti elemek átmentésével formálják meg az épületet. A megtartott rendelőintézeti tömbbe elsősorban öltözőket és irodákat terveznek. Az előcsarnok és a foyer üvegfalával és a mögöttük megőrzött régi épületrészekkel a Március 15. tér eredeti léptékét, karakterét az oldalfronton a Gyöngyös patak duzzasztott vizével, a Pelikán parkkal kapcsolják össze. A metszésponton egy torony méretű kaput-jelet emelnek, ami a Király utca felőli nézetben a színházépület nagyvonalú feltárulását segíti. Az urbanisztikai léptékű jel jól egészíti ki a volt SZTK tömbjét, és ugyanakkor sikerrel jelöli ki a „harmadik városközpont" centrumát.

A pályamű színpadi technológiája kidolgozott, a díszletbeszállítás elfogadhatóan megoldott, a színpadrendszere alakjában és méretében megfelelő. A stúdiószínpadot a főszínpadhoz és az oldalszínpadhoz közel helyezi el, kiszolgálása egyszerűen megoldható. A színészöltözők 3.-4. emeletre helyezése nem szerencsés. Rövid színház-technológiai és akusztikai műleírással rendelkezik. A színház foyer-jának visszahúzott mellvédje, a térben tervezett finom törés és a tér üvegfala a kint-bent köztes tér mintája szerint jól kapcsolja a színházat és a városi teret. Ugyanakkor a Király utca felé telepített kávéház és a torony alsó szintjein javasolt üzletek segítik a „nyitott színház" koncepciójának megvalósítását.

Nagy fesztávú, jó szerkezeti rendszerű épület, egy parkoló szinttel, ami az épület alatt található. Az erőjáték végigvezetett.

A pályázó kiemelkedően jó megoldást javasol a mélygarázs, valamint a díszletfeltöltés külső közúti kapcsolataira. Előnyös a mélygarázs belső forgalmi rendje, a parkoló kiosztása, valamint, hogy elkülönítve helyezi el a személyzeti- és vendég-parkolókat.

A tervezett 12.248 m²-es nagyságrend a programnak megfelel, kiegészítő funkcióként – az előírtakon túl – egy kávéház, továbbá egy könyv- és művészeti üzlet épül. A pince -5,80 m-re, a mélygarázs -2,90 m-re mélyül.

A pályamű alapvetése, hogy a színház megépítésének és működésének fontos szempontja a gazdaságosság. A beruházás költségeiben az SZTK megtartásával 900 millió forintos megtakarítással számol, így a teljes bekerülési összeget 4.600 millió forintra becsüli. A megtartott épületrészek 300 e Ft/m²-re becsült bekerülési költsége azonban feltételezhetően csak a bontási költségek nélkül valós. Az üzemeltetési költségek csökkentését a személy- és díszletforgalom jó szervezésével, a zöldtető hővédő szerepével és a konyha-étterem-büfék együttesének egy egységből való kiszolgálásával kívánja elérni.

A – külön fejezetben részletezett – ütemezési terv megkérdőjelezhető.

Klasszikus kialakítású hőellátás kondenzációs kazánnal és elválasztott (kompresszor – kondenzátor) hűtőgéppel. Gazdaságos szellőzéssel, kazánüzemmel járó szennyezőanyag kibocsátással.

A pályaművet a Bíráló Bizottság 2.000.000.- Ft összegű rangsorolás nélküli megvételben részesítette.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.