Épületek/Középület

Tanuszoda, Pécsvárad

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Tanuszoda, Pécsvárad
Épületek/Középület

Tanuszoda, Pécsvárad

2006.10.06. 11:13
MÉD

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Pelényi Margit

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

építész: Pelényi Margit

A település Pécstől 10 km-re keletre lévő, hétezer lelket számláló kisváros a Zengő hegy tövében. Településközpontjában az 1970–es évek elején felépült művelődési ház különlegessége, hogy máig pezsgő élet folyik benne, ami ma (sajnos) nem természetes jelenség. A kultúrház mögötti területre a '90-es évek elejének tornaterem építési lázában felépült városi sportcsarnokot mi terveztük. Annak idején nem volt pénz a befejezésre, így a nagy tömegek befogadására készült épület közösségi terek nélkül maradt.

Új helyzetet teremtett a város néhány éve megfogalmazódott igénye, hogy ugyanezen a területen egy tanuszoda létesüljön. A feladat lehetőséget kínált arra, hogy a korábban külön-külön működő kultúrház és sportcsarnok városi komplexummá, kulturális és szabadidő központtá alakuljon az új uszodával együtt megépülő közösségi terekkel. Mindez új minőséget jelent a város életében.

Az uszoda elhelyezésére rendelkezésre álló telekterület meglehetősen szűkös és behatárolt volt, mivel a sportcsarnok tervezésénél még nem merült fel a fürdőépület építésének igénye.
Az építésnek északi oldalról a kultúrház épülete, keletről a sportcsarnok, nyugatról egy patak szabott határt. A déli irányú terjeszkedést a telekhatár korlátozta.

Az új együttes fő tömegét képezi az uszoda épülete, amelyet a sportcsarnokkal párhuzamosan helyeztünk el. A művelődési ház és a két sportlétesímény közötti háromszög alakú területre terveztük az immár mindkét, ill. három funkciót szolgáló előcsarnokot, az öltözőket és a gépészetet magába foglaló épületrészt. A meglévő tornacsarnok és a fedett uszoda így közös bejárattal rendelkezik, amely egyben a gyalogos megközelítés iránya.

A művelődési ház hosszoldalán futó foyer szervezi egyetlen szabadidős központtá a három intézményt. A legújabb bővítés nem csupán megteremti a különböző funkciójú létesítmények összekötését a közösségi, társalgó terekkel, de egyúttal biztosítja azok külön történő, ellenőrizhető használatát is. Így nemcsak az együttes gazdagodik egy multifunkcionális térrel, hanem gazdaságosabb az üzemeltetés is, ráadásul a beruházás szintjén megtakarítás volt elérhető azzal, hogy az egymást átfedő funkciókat közösen lehetett megvalósítani.



1. A foyer

A művelődési ház előcsarnokát és az uszodai előcsarnokot köti össze. A létesitmények padlóvonala a természetes tereplejtésnek megfefelően alakult, így a két bejárat között 210 cm szintkülönbség van, amit a foyer lejtős ill. lépcsőzetes padozata küzd le. A lejtő az akadálymentes közlekedést biztosítja, a lépcsőzés aréna szerű kialakítása lehetőséget nyújt az előcsarnokban kisebb koncertek, előadások szervezésére. A művelődési ház nagyterme melletti kiszélesedő térben kávéház üzemel. Az épületrészt ívesen a terepre támaszkodó vasbeton lemez fedi, amelynek vonalvezetése finoman követi a kultúrház sziluettjét.

2. Az előcsarnok

Kétszintes, galériás monolit vasbeton vázas épületrész. Földszinti padlóvonala megegyezik a sportcsarnokéval. Ez a bejárati oldalon kb. 1 m-es bevágást jelent a meglévő terepbe. Az előcsarnok előtti burkolt tér a megérkezés hatását fokozza, és a városi élet, a találkozások tere, ahogy a középkori városokban a piac volt.
Ebben az épületrészben kapott helyet az uszodai öltöző, amely 20 férfi és 20 nő befogadására alkalmas. Az iskolai úszás oktatás esetére - két csoport váltásban történő öltözéséhez - a tornatermi öltözők egyikének átnyitásával viszonylag egyszerűen és olcsón kétszeresére bővült a kapacitás. Az előcsarnokból lépcső vezet a galériára, ahonnan a lelátók közelíthetők meg.

3. A fedett medencetér


A medence tere kettős légterű csarnok. A medencét L alakban alagsor veszi körül a vízgépészettel kapcsolatos berendezési tárgyak és a gépészeti vezetékek számára. Az úszómedence a legkisebb hitelesített versenymedence, tiszta belmérete 25 x 16 méter. Padozata a bejárati oldal felől egyenletesen mélyül.

Az uszoda teréhez a galériáról megközelíthető lelátó csatlakozik, amelyet a meglevő tornatermi öltözők tetején lehetett kialakítani. A lelátóról közvetlenül a szabadba lehet jutni. A csarnok nyugati hosszfala a szemmagasság sávjában végigfutó ablakot kapott. A déli végfal nagyrészt üvegfal, amelyet nyáron a csarnok mögötti zöldfelülettel össze lehet nyitni. Az uszoda szerkezetét ragasztott fatartók és acél trapézlemez képezi.



Tanuszoda, Pécsvárad

építészet: Pelényi Margit (Duplán Kft.)
statika: Benedek Dezső
épületgépészet: Kovács Sándor
villamos tervező: Lénárd Gábor
uszodatechnika: Tóth Mihály
közmű: Méhes Zsolt
kivitelező: ZÁÉV Zrt.

fotó: Pesti András

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.