építészet : környezet : innováció

Tisza-parti kollázsból brikolázs – iskolaegyüttes felújítása és bővítése Újszegeden

Újszegeden a száz évvel ezelőtt a Tisza partjára települt iskola két tanterméből mára huszonkettő lett, olajos padlóból parketta, a ma már kicsinek tűnő tornaterem mellett pedig egy ragyogó, világos, tágas tornacsarnok épült. Száz év dióhéjban, tíz évtized lenyomata egy tömbben, ami a 21. század első évtizedére egy érdekes építészeti kollázs lett - amelyből Sipos György vezető tervező irányításával a szegedi Tér és Forma építészei hozták ki a lehető legjobbat.

Ha illeszkedni nem lehet, akkor kézenfekvő, hogy valami olyan építészeti beavatkozási módot kell keresni, amely jól megfér a már meglévő többivel, afféle jolly joker, biztonságos, szerény, semleges, és képes bármit a hátára venni. A tégla ilyen választás, mert a felújított hatvanas éveket is hagyja élni, no meg a szecessziós házról sem válik le erőszakosan. A tégla burkolat olyan „anyagában mintás” felület, amely egyszerre dekoratív (közelről) és egyszerre képes nagy és nagyvonalú lenni (messziről). Szeretjük a téglát, anyagát, színét, természetességét, de legfőképpen eme kettős természetét. Éppen olyan jól megfér cizellált történeti formaelemekkel, mint a modernizmus leegyszerűsített rasztereivel társítva. A tégla egy építészeti adu ász, ebben az építészeti kollázsban pedig – ha az építész nem akar túl sokat kockáztatni – szinte az egyetlen gyors, be- és elfogadható, racionális választás.

 Szeged, Tisza-parti Általános Iskola, vezető tervező: Sipos György

 

A tervezők - kinyújtózva a közelmúlt kedvelt téglaarchitektúrájából a jelen felé - ebben a munkában pár helyen szerény – a befogadó közeg szempontjából nézve - újításokkal éltek, pl. látszóbeton felületekkel, kapaszkodó részlettel, fém-pergolával. A felújítás során a minimális beavatkozás elvét követték, így az új épületrész esetében - a tornacsarnok nagyvonalú terére fókuszálva – is ezt az elvet követték. A bővítés a Tér és Forma korábbi munkáinak sorába illeszkedik, azon az évtizedek óta sikeresen épített kortárs építészeti márkán belül maradva, ami miatt minden bizonnyal a megbízás illetve annak lehetősége éppen tíz évvel ezelőtt hozzájuk került. Csalóka játéka ez az időnek, amely kíméletlenül hosszú idefelé, mire az ötletből kész mű születik - egy olyan úton, amelyről közben nem nagyon lehet letérni.

 

Szeged, Tisza-parti Általános Iskola, vezető tervező: Sipos György, fotó: Varga Márton

 

A tervezés visszahúzó, biztonságra törekvő konzervativizmusa a helyi társadalmi mozgások ritmusával van szinkronban. Szinte megbecsülhetetlen egy-egy közösségi beruházás megvalósulásának időtávja, ma nagy részük örökre terv és álom marad. A tervezői attitűdbe kódolt built-in konzervativizmust tehát – főleg egy heterogén befogadói közeg, szűkebb közösség és persze pénz esetén - egyfajta racionális tervezői stratégiának kell elfogadnunk, amely a megvalósítást (a be- és megépülést) teszi egyszerűbbé. A közösség által korábban elfogadott, mások által is megerősített építészeti formálásnak (a márkának) ebben van jelentősége és időben elhúzódó hatása, ami persze egyfajta csapda is az örökké újat kereső, szabad alkotó elme számára.

A kritika a történetnek csak az egyik – látható - oldalát képes vizsgálni, a másik oldal ezzel szemben láthatatlan, és ez az, ami az építészt a kockázatok mérlegelése során befolyásolja: az élő társadalmi kontextus, a bonyolult kulturális és bizalmi hálózat ki nem mondott elvárásai, amelyből a felkérés érkezik. S ez a társadalmi közeg helytől és léptéktől függően nagyon különböző lehet, kívülről nem megítélhető. A tervező dolga, hogy eltalálja, meddig mehet el, mennyi az az újdonság, amit még egy adott befogadói közeg (emberek és adott építészeti környezet) „akadálymentesen” elvisel.

A Tisza-parti iskolatömb építészeti konzervativizmusa mögött tehát egy komplex és kölcsönösen egymásra ható viszonyrendszerből fakadó döntés sejthető, amit minden bizonnyal először nem az építészek, hanem az őket választó pedagógus közösség hozott meg. A kör bezárul? Természetesen. Olyan kör ez, ami egyfajta környezet-esztétikai stabilitást, biztonságot ad egy követhetetlenül gyorsan változó világban. Minimális beavatkozással, szerethető részletekkel, lenyűgöző fény-árnyék játékkal az új tornacsarnok terében... de legfőképpen a történeti folytonosság azon érzetével, amelyet innentől már generációk sorának nyújt majd ez a hely - s amit itt Sipos Györgyék építészeti eszközökkel teremtettek meg.

Pásztor Erika Katalina


A 19. század végén két tantermes elemi iskolát építettek a Tisza partjára, később a ládagyár igazgatója húzott fel ide egy emeletes, szecessziós lakóházat. Az államosítás után ebbe költözött be az asztmás gyermekeket gondozó óvoda. 1969-re elkészült az új, szabadon álló, modernista elvek szerint épült, jó elrendezésű, építészetileg is gondosan megformált, 12 tantermes általános iskola. Az 1966-ban készült tervlapokon az Ogyessza lakótelep 12 tantermes általános iskolája tervezőjeként Somos Irma, az ÉM Szegedi Tervező Vállalat okleveles építészmérnökének neve szerepel.  

„Míg az 1960-as években Szegeden az új lakótelepen – Tarján városrészben – sorra épültek az iskolák, addig a belvárosban elhasználódtak az iskolaépületek. 1967-ben az év végi tanácsülésen döntöttek arról, hogy a „Mező Imre iskolát jövőre 16 tanteremmel bővítsék.” (idézet: Délmagyarország 1967. december 28.) A terv szép volt, de az akkori anyagi helyzet miatt „csak” 12 tantermes lett az iskola, amely akkor a tanulók és az iskolában tanító tanárok számára csodálatosnak tűnt. Természettudományi előadó! Szaktantermi rendszer, amelyet addig csak irigyelve néztünk más új iskolában! Parkettás tornaterem! A régi épülettel összehasonlítva melegséggel töltött el bennünket a világos, parkettás termek látványa, előtte olajos padlós teremben tanultak a gyerekek. A magasföldszinten pedig könyvtár, ami ma már 13 000 kötetes! Külön úttörőszoba, ma diákszoba! Tágas tanári az igazgatói irodával, helyettesi és gazdasági irodákkal! 1969. április 2-án vettük boldogan birtokba az új iskolát, ami egyre szűkebbnek bizonyul.”

A következő negyven évben az iskola szépen kinőtte magát. A színvonalas oktatás népszerűvé tette az intézményt a városban. Haladó szellemiségű vezetése idejekorán felismerte a fejlesztés – korszerűsítés szükségét. A Tér és Forma tervezőjét, Sipos Györgyöt 2002-ben hozta össze a sors az iskola elöljáróival: Máté Eszterrel és Samuné Lázár Évával. Alapítványuk megbízásából, velük együtt gondolkodva formálódott az iskola jövőképe és az ehhez szükséges beavatkozások, az iskolabővítés és felújítás koncepciója. Hat év kellett a terv beéréséhez. Szeged Város Önkormányzata 2008-ban határozta el, hogy illő összegből -  pályázati támogatásokból és tetemes saját forrásból álló közel egymilliárd forintból - rendbe hozatja az óvodát is magába foglaló épületegyüttest. A kivitelezésre szánt program a meglévő épületek korszerűsítésén túl azok becsomagolását, komplex akadálymentesítését és az iskola bővítését is magában foglalta.

Sipos Györgyék új épületrészt építettek a régi, 115 éves öreg iskolához, új tantermekkel, szaktermekkel, rajzteremmel, csoportszobákkal bővítve azt. Itt van az egyik legszebb terem is - minden általános iskolai művészetoktatásban érintett tanár álma. A Tisza-partra néző rajztermet az új szárny tompaszögű sarkára tették, ami így igazi műteremként széles panorámát biztosít a Tisza part és az iskola melletti Maróczy tér fakoronáira. A terem különleges technológiával előállított látszóbeton mennyezetén falevél nyomatokat lehet felfedezni. Ennek az új szárnynak a végén van a 12x24 méteres tornaterem a szükséges kiszolgáló helyiségekkel együtt. Az új épületszárnyban elhelyezett tornacsarnok a teljes iskolai létszámot befogadó rendezvényekre is alkalmas méretű. Ezzel együtt korszerűsödött az 1969-re elkészült ún. ABC épületegyüttes is, amely a funkcionális korszerűsítésen túl új ruhát kapott, korszerű hő- és vízszigetelő anyagokkal, új ajtókkal, új ablakokkal.

 

Szeged, Tisza-parti Általános Iskola, vezető tervező: Sipos György, fotó: Zsitva Tibor

 

Az iskolaegyüttes összesen 22 tantermet, szaktantermeket, megújult igazgatási, nevelői szobákat és vizes blokkokat foglal magába. A programot adó és a tervezési munkát segítő tanárokkal együtt a tervezők a fő helyiségek mellé a korcsoportokhoz is igazodó, differenciált közösségi tereket is kapcsoltak. Kompakt melegítő konyha és étterem készült az elavult menza helyén. Az eredeti helyére visszakerülő, új gazdasági úttal pedig egy nyugalmasabb, zártabb iskola- és óvoda udvart hoztak létre. Sipos György szerint „öröm volt az iskola igazgatónőjével, Samuné Lázár Évával, a K’art építésvezetőjével, Éder Lászlóval együtt dolgozni, végeredményben közös mű született.”

Épületszerkezetek:

  • falazatok, födémek: hagyományos tégla és betonszerkezetek
  • tetők: az öreg iskolán, a bővítmény tantermeinél - hagyományos ácsszerkezet, cserépfedéssel; a tornateremnél - ragasztott fatartókon nyugvó, kishajlású bádogtető; a modernista épületen - lapostető
  • bejáratok, üvegfalak: hőhídmentes alumínium szerkezetek
  • ablakok: kívül antracit műanyag nyílászárók, hőszigetelő üvegezéssel, fejlesztett légzárással
  • homlokzatok: az öreg iskola téglabetétes eklektikus tagozatokkal; az új épület - kisméretű tégla burkolattal; a modernista épület hőszigeteléssel becsomagolt, vakolt falmezőkkel, laptégla burkolatú bütü-falakkal.
  • burkolatok: a közlekedőkben - akadálymentes jelekkel ellátott gres lapburkolat; tantermekben, tornateremben - halszálkás parketta; lábazatok - laptéglaburkolatok
  • gépészet: energiatakarékos fűtési – hűtési rendszerek, és világítási berendezések

A Tér és Forma Szeged műleírása alapján [aszerk.]


Szeged, Tisza-parti Általános Iskola
vezető tervező: Sipos György
tervezés éve: 2008-2009
kivitelezés éve: 2009-2010
hasznos szintterület: 4000 m2 (részletesen ld. lejjebb)
generáltervező: Tér és Forma - Szeged Építéstervező Kft.
építész munkatársak: Simó Anna, Egedi Gergely, Balla Jenő, Fontos Rómeó, Nagy Judit, Vig Viktor
szakági tervezők:
szerkezettervező: Lakatos László, Mérfalvi Nándor  – Szerkezet és Forma Kft.
épületgépészet: Domonkos Lászó, Tábory Tamás – Domi Épületgépészet Kft., Bodó Attila – Vento 2000 Kft.
elektromos tervezés: Papp Antal – Intenzitás Kft.
kertépítész tervező: Rácz Mária
közmű-tervező: Udvardy Endre
bruttó beruházási költség: 820 m Ft
építtető/megbízó/fejlesztő: Szeged MJV Önkormányzata
generálkivitelező: K’Art Építő Zrt., Hódmezővásárhely
felelős műszaki vezető: Kendi Imre
építésvezető: Éder László
műszaki ellenőrök: Kriska Béla, Honti György
beruházás-bonyolító: Csomiber Kft., Szeged

Régi iskolaépület, felújítva: 390 m2
Új tornaterem és tantermek: 930 m2
1969-ben épült épületegyüttes, átalakítva: 2680 m2
összesen: 4000 m2
Az Iskolától kapott korabeli - 1966-os dátumú  - alaprajzokon, a következő szerepel:
Szeged, Ogyesza Lakótelep 12 tantermes Általános Iskola
Építész tervezője: Somos Irma okl. építészmérnök volt.
A tervek az ÉM Szegedi Tervező Vállalatnál készültek.    
Az iskolát 1969-ben adták át, amely a legutóbbi, 2011-ben tartott  avatóünnepségen, az Iskola vezetésétől  emlékül kapott almanachban is szerepel.

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »