építészet : környezet : innováció

Tornácos ház - pályamű a Mogyoródi Művelődési Ház Ötletpályázatára

"Elsődleges szempont volt a településképbe jól illeszkedő, ugyanakkor a közösségi épület funkciónak megfelelően egyértelműen felismerhető ház megalkotása." Bemutatjuk Juhász Kristóf Attila, Kincses Zoltán és Pék Elemér építészek munkáját a Mogyoródi Művelődési Ház Ötletpályázatára.

Koncepció

A házat az egyszerű ‐ ugyanakkor nem rideg ‐ szerkesztési, tömegalakítási és anyaghasználati elvek jellemzik. Nem a funkciót erőltettük bele egy előre kitalált formába, épp ellenkezőleg: a ház az alapvetéseket követően „önmagát kezdte építeni”, magától értetődő természetességgel. A ház egészének hangulata azt sugározza, hogy az itt élőknek készült, érzékenységével a település szerves része kíván lenni; mentes az elkülönülni vágyástól, és a kívülállók hűvös érzéketlenségétől.

Telepítés

Fontos térélmény ‐ és a településszövet jellegzetessége ‐ a ház előtt lévő térbővület, mely rálátást, megközelíthetőséget, és közösségi szabadidős területet biztosít. E térbővületet megőriztük, és a ház „ráfordításával” kihangsúlyoztuk a szerepét, egyúttal kijelölve a ház bejáratát.

Koncepció - térhasználat

A ház kihasználja a telek erős lejtését; így mindkét szintje csatlakozik a hozzá kapcsolódó területhez. A ház a meglévő, szomszédos telekhatáron álló épületektől elhúzva épül fel, létrehozva ezzel a Fóti és a Béke utcákat összekötő, lejtős gyalogos utcácskát (pótolva ezzel a régi művelődési ház előtt futó, megszüntetett utcaszakaszt). Az épületnek maga a tornác a főbejárata, így mind a rendezvénytér, mind pedig a Fóti út felé intenzíven megnyílik. Az épületszárnyak metsződésénél kialakul egy intim belső kert (átrium), mely az alsó szinten található próbatermekhez kapcsolódik; jó idő esetében szabadtéri foglalkozásoknak a helyszíne lehet.

Működés

A telepítésből fakadóan az épület kétszintes; a felső (Fóti úti) szint az újragondolt köztérnek mintegy fedett folytatása: erre a szintre érkezünk, itt helyeztük el a színháztermet, könyvtárat, közönségforgalmi vizesblokkot. Erre a szintre javasolunk ‐ a kiírásban kért előkészítő helyiség átértelmezéseként – egy büfét elhelyezni.

Az alsó (Béke úti) szint rejti magában az épület intimebb tereit. Erre a szintre került a kistermek sora, melyek tetszőlegesen egybenyithatóak (akár a hozzájuk kapcsolódó átriummal is). Az öltözőket és az üzemeltetés helyiségeit is ezen a szinten helyeztük el.

A Művelődési Ház lelke tervünkben ‐ a népi építészet egyik legszebb elemének továbbéléseként ‐ a különböző méretű és rendeltetésű helyiségeket összekötő, ugyanakkor önálló életet is élő tornác‐parafrázis. E tornác nem egy másodrendű közlekedő, hanem egy „áramló tér”: ezen keresztül tudunk belépni a házba, méretéből adódóan alkalmas kiállítási térnek, a színházterem előtt előcsarnokká duzzad, a ház előtt elterülő udvar‐kert folytatása, és mindenek előtt találkozási hely mindenkinek, akinek itt van dolga. A tornác erős kapcsolatot teremt a környező házakkal, a kerttel, a térrel. A környezettel való kapcsolat nem csupán vizuális, hiszen a tornác alapvetően egy fedett‐nyitott (ám zárható és téliesíthető) átmeneti tér. Az éjszakai zárást detektívráccsal, a téliesítést pedig eltolható üvegfallal javasoljuk megoldani.

Az épület teljes körű akadálymentesítéséről gondoskodtunk.

Szerkezet és anyaghasználat

Az épület méretrendje, az alkalmazott fesztávok és szerkezeti megoldások (kis fesztávolságú monolit vasbeton födémek, hagyományos ácsolt fa fedélszékek, téglafalazat) lehetővé teszik a hagyományos építési mód használatát, egyszerűsítve ezzel a kivitelezés folyamatát. Mivel speciális technológiákra nincsen szükség, így helyi kivitelezők a saját meglévő erőforrásaikra támaszkodva képesek felépíteni a házat.

Fóti úti szint alaprajza

Ahogyan a ház szerkesztési elveinél, az anyaghasználat esetében is a magától értetődő természetességre törekedtünk: nemesen egyszerű, jó minőségű, masszív, és a funkcióhoz valamint a helyszíni adottságokhoz illő anyagokat használtunk fel. Az anyagok a maguk natúr módján jelennek meg az épületen: a ház így anélkül lesz színes, hogy festést, színezést alkalmaztunk volna. A ház falazata jó hőszigetelő képességű üreges tégla, mely klinkertégla burkolatot kap. E burkolat a házon egységesen megjelenik, és a szükséges helyeken egészen kikönnyül, csipkeszerűvé perforálódik. (Reflektálva ezzel a ház teljes térrendszerének feloldódására: zárt‐fedett‐nyitott‐nyílt terek sora…) A homlokzaton, a nyílások felett megjelennek a kiváltók, melyek látszóbetonból készülnek. A tetőszerkezet hagyományos ácsszerkezeti megoldásokkal kialakított fa fedélszékekből épül fel, a tetőfedés pedig antracit színű téglány cserépfedés.

Gépészeti megoldások

Fontos szempont volt az egyszerűen és racionálisan fenntartható, ugyanakkor környezetbarát és energiatakarékos megoldások választása. Az épület fűtéséről ezért bivalens rendszer gondoskodik: a hőszivattyús fűtési rendszert kazán egészíti ki, és a napkollektorok későbbi felszerelési lehetősége is biztosított a délre néző tetőfelületen. Fontos, hogy a ház fűtött tömegét nagyban lecsökkentettük a tornác alkalmazásával, hiszen a tornác fűtetlen tér.

A tornác „nyári üzemben” nyitott térként működik, és a szabályozottan nyitható tetőablakoknak köszönhetően érvényesül a kürtő‐hatás, így az egész tornác kiválóan átszellőzik, kellemes hűs‐árnyas helyet létrehozva. „Téli üzemben” az üvegfalakkal bezárult tornác valamint a bezárt tetőablakok mintegy üvegházat hoznak létre, és így fűtés nélkül is megfelelő klíma alakul ki benne.

A csapadékvíz újrahasznosítását (öntözés, „szürke víz”) javasoljuk. A szükséges gépészeti berendezések külön helyiségben, az épület alsó szintjén található gépészeti helyiségben kerülnek elhelyezésre.

Köztér felőli homlokzat

Környezetrendezés

A két épületszárny közötti burkolt felület kiválóan alkalmas rendezvénytérnek, közösségi térnek. Az összefüggő burkolat az épület homlokzatvonala után kezd fellazulni, gyephézagossá válik, majd ‐ teljesen „feloldódik” a gyepben, kicsit azt a hatást keltve, ami az épület homlokzatában is megjelenik a téglaburkolat csipkéződésénél. A nagyelemes térburkolat anyaga a homlokzaton látszó kiváltókon is megjelenő beton, melyet a tégla sávok oldanak fel a tornác pilléreinek ritmusában.

A Fóti út oldalán a tervezett gyalogos járdát dupla fasor szegélyezi, amely megfelelő takarást biztosít a pihenőtérnek az út felől. Az újonnan létesülő gyalogátkelőhely felől egy kiemelt növénykazetta tereli a gyalogos forgalmat a fogadótérre, amely ezáltal kissé leválasztja és lezárja a tér ezen részét.

Javasoljuk az 1848‐as emlékmű áthelyezését a település egy másik pontjára (például: a Fóti út és a Patkasor út között található térbővületre).

A parkolás a Béke utcában történik; az épület visszahúzása ezen a fronton lehetővé teszi egy zöldsáv és 24 db parkolóhely kialakítását, melynek egy része ‐ a terep adottságainak köszönhetően ‐ támfalak mögött rejtőzik. A Fóti út felől így takarásban vannak a parkoló autók. Véleményünk szerint a tervezett parkoló‐mennyiség kielégíti az épület igényeit, ezért javasoljuk az OTÉK erre vonatkozó követelményeit parkolási rendelettel mérsékelni.

Metszet a nagytermen keresztül

A meglévő szintkülönbséget 60 cm‐es támfalak osztják, amelyek között a teraszos felületek díszcserje kiültetést kapnak. A burkolt rendezvénytérre lépcsőn keresztül közvetlenül lehet feljutni a parkolóból. 2 db akadálymentes parkolóhelyet a Fóti út mentén biztosítjuk a bejárat közelében.

Az átrium burkolata sima, világosszürke, elemes lapburkolat. Az átrium közepén egy fa található, mely a hársfa Szent István fajtája (Tilia ’Szent István’). Ez a fafajta kb. 8‐10 m magasra nő, szabályos csepp alakú koronát növeszt, és jó várostűrő fajta; gazdagon virágzik és illatos is.


A bírálatból

"A hagyományos oromfalas falusi épületek formáját és az új tornacsarnok tégla-architektúráját ötvözi a tervben. Méreteiben, magasságában nem emelkedik ki a faluképből, ahhoz jól illeszkedik. Az épület jól működő alaprajzzal rendelkezik, világosan elválasztódnak a színház, a könyvtár és a kiegészítő funkciók (foglalkoztatók, klubszobák).

A fedett tornác nagyon jó összeköttetést biztosít a belső és külső terek között. Viszont pont a fedett tornác az, ami miatt a szintek nem elzárhatóak, azok közvetlen megközelíthetőek a lépcsőről.

A Béke út melletti sávot használja parkolásra, ami miatt az épület Béke út felőli visszahúzása csökkenti a teret és a Gödöllő felől érkezők térélményét.
Az összekötő gyalogos út a meglévő épületek és a tervezett épület között szűk, sikátor jellegű.

A terv sokáig versenyben volt a díjazottakkal."

vélemény írásához jelentkezzen be »