| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Toronyházak Budapesten - a vita újabb fordulója

1/1

látványterv a Kopaszi-gátra - forrás: market

Hirdetés
?>
látványterv a Kopaszi-gátra - forrás: market
1/1

látványterv a Kopaszi-gátra - forrás: market

Toronyházak Budapesten - a vita újabb fordulója
Nézőpontok/Kritika

Toronyházak Budapesten - a vita újabb fordulója

2016.12.14. 10:42

Cikkinfó

Szerzők:
Pálfy Sándor

Földrajzi hely:
Budapest

Vélemények:
3

Dosszié:

2016. december 8-án a FUGA adott teret a BME Urbanisztika Tanszéke által a budapesti magasházakról kezdeményezett szakmai beszélgetésnek - az eseménynek külön aktualitást az adott, hogy a Főváros Közgyűlése egy nappal korábban adta áldását a Kopaszi-gátnál tervezett 120 méter magas toronyház megépítésére, amit egyébként saját Városfejlesztési Bizottsága egy héttel korábban nem támogatott. Pálfy Sándor építész-urbanista beszámolója következik - a város védelmében 8.

Az Urbanisztika tanszék különben pont tíz évvel a mostani beszélgetés előtt az akkor még Gödör Klubnak nevezett helyszínen konferenciát szervezett „Magasházakról a Gödörben" címmel (a 2006-os konferencia teljes anyaga itt elolvasható). Anélkül, hogy a történet részleteibe belemennék, világosan látszik, hogy tíz év után ismét „helyzet van" Budapesten magasház-építés ügyében. Akkor a Zaha Hadid által a Szervita térre tervezett torony borzolta a kedélyeket. Elsősorban a világméretű gazdasági recessziónak köszönhető, hogy nem valósult meg, de talán épp az ország gazdasági helyzetének javulását mutatja, hogy a magasház-építés tíz évig alvó állapotban levő kérdése napjainkban ismét új erővel robbant be a köztudatba.

Érdekes lenne azon kérdés megvitatása, hogy a 10 éves nyugalmi állapot a magasház-építés terén előnyére, vagy hátrányára szolgált-e Budapestnek? Véleményem szerint egyértelműen előnyére, mert azóta egyre többen tekintik értéknek és közügynek azt a kivételes táji-, természeti és épített örökséget, amivel gyönyörű fővárosunk rendelkezik, és amivel egyre ritkábban lehet Európa történeti fővárosaiban, az égig érő tornyok árnyékában találkozni.

De léteznek Budapesten olyan magasház-építési tervek, amelyek nincsenek is a köztudatban, pedig megvalósulásuk már meglehetősen előrehaladott állapotban van. Az Árpád híd pesti hídfőjénél, a volt buszpályaudvar helyén talán már folynak is a földmunkák a magas paravánok takarásában. Hogy mi épül oda, arról én is csak úgy szereztem tudomást, hogy ez év júniusában opponencia írására kért fel a XIII. kerület tervtanácsa. Ez jó alkalom volt arra, hogy a területre érvényes városrendezési előírások alapos megismerése mellett felelevenítsem a 2006-os magasházas konferencia tanulságait, illetve megerősíthessem azóta változatlan álláspontomat:

Szabad-e magasházakat építeni Budapesten, s ha igen, akkor hol, hogyan és mekkorákat? A 2006-os konferencián az fogalmazódott meg, - és ezzel én magam is egyetértek -, hogy lehetséges, de csak fővárosi szinten, Budapest léptékében, egységesen szabályozott módon, lehetőség szerint fővárosi szintű tervtanáccsal támogatott engedélyezési eljárás keretében. Ehhez szükséges lenne fővárosi szinten (a tervtanácson túl) egy olyan részletes tanulmány elkészítése, amely minél több szempont alapján (alközpontok fejlesztése, megjelenés a városképben, lakossűrűség, közlekedési kiszolgálás, stb.) nem csak a lehetséges magasház-építési helyszíneket (ez a 2015. februárjában elfogadott FRSZ-ben megtörtént), hanem az egyes helyszínek beépítési karakterét, intenzitását, maximális magasságát, anyaghasználatát is meghatározná. A Főváros területén kijelölt valamennyi helyszínre és azok teljes területére kidolgozott és elfogadott beépítési terv birtokában szabadna csak magasházak építésére építési engedélyt kiadni. Fővárosunk értékeihez méltó beépítési tervek megszületését segítendő ezekre a területekre országos (nemzetközi) tervpályázati kötelezettséget is szükségesnek tartanék. (Konkrét esetben a Váci út – Róbert Károly körút csomópontjára együttesen, mind a négy sarkára kiterjedően). Mindezt annak a kivételes épített és természeti örökségnek a védelmében, amivel Budapest rendelkezik, és amit oly kevés európai fővárosnak sikerült megőriznie. (Itt lehetne sorolni az elrettentő példákat Pozsonytól kezdve, Zürichen, Frankfurton át, egészen Londonig.) Egységes szabályozás hiányában kontrollálhatatlan folyamat indulhat el Budapesten, amit a gondos, értékmegőrző városfejlesztés helyett kizárólag az ingatlanfejlesztői érdekek irányítanának. A Fővárosnak már régen elébe kellett volna mennie ennek a - rendszerváltás óta változó intenzitással, de folyamatosan jelentkező - fejlesztői nyomásnak, de talán még nem késő."  

Az angol építészek által tervezett, és magyar építészek által honosított, egyébként átlagos építészeti minőséget képviselő, 90 méter magas tornyok terve nem felelt meg a Budapestnek ezen a részén érvényben lévő szabályozási előírásoknak, ezért engedélyezésüket nem javasoltam. A tervtanács a tervet ennek ellenére támogatta, és feltételezhetően az engedélyezésnek sem lesz/lehet akadálya.

A helyzet kísértetiesen hasonló a Lágymányosi-öbölben zajló folyamathoz, ahol dán építészek új beépítést terveznek 120 méter magas toronnyal, magyar tervezői közreműködéssel. Amennyire az elérhető látványtervek alapján megállapítható, a magasságán kívül a torony formálása, arányai és szélessége sem olyan, ami a budapesti látványban kedvező képet mutathatna, a város vonzerejét növelhetné. Az pedig valós veszély, hogy precedensül szolgálhat az Európa történelmi fővárosainak többségét már tönkretevő toronyházépítési folyamathoz, egy szabályok nélküli „ki tud nagyobbat" versengéshez Budapesten.  

December 19-én a MÉSZ-Esték keretében ismerheti meg a szakma részletesebben a Lágymányosi-öbölnél tervezett beépítést és annak részeként a 120 méter magas toronyház terveit. Két héttel azt követően, hogy a beruházást - az érvényes szabályozási előírások figyelmen kívül hagyásával - a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta. KRESZ hasonlattal élve, ez a szabálytalan előzés esete - igaz nem volt záróvonal, de a megengedhető sebesség túllépése valószínűsíthetően fennáll, a (szakmailag) nem kellő körültekintés esete pedig bizonyosan. Csak remélni merem, hogy ez az előzés – természetesen baleset nélkül – az elmúlt évek hasonló próbálkozásaihoz hasonlóan, meg fog hiúsulni, a város védelmében!  

Pálfy Sándor

 

 

Vélemények (3)
jszinai
2016.12.17.
08:05

A független szebad demokratikus építészet vége! Itt a Fórumon olvastam Ertsey Attila nyílt levelét a kamarai választásokhoz és itt láttam most egy újabb konkrét építészeti gyalázatot, "ötletpályázat" címén a Gellérthegy és Budapest Főváros építészeti arculatának szakmai meggyalázásához. A szakmánknak 1989 óta vége! Akkor szüntette meg az akkor még éphogy regnáló szocialista rendszer az ÉVM-et. Amelyet természetesen lehetett kritizálni de mint szakmánk vezető és alakító szerepe elvitathattalan. Azóta tart a magyar ÉPÍTÉSZET vesszőfutatása! Ma már a 300 m2-es építészetünk és vele a 2010 óta uralkodó politika szakmánkat szépen nyugodta, zavartalanul beterelhette saját nyájába. Ma itt most csak az tervezhet külföldi tervező építész irodákon kivül aki beáll a nyájba. Nem sorolom a példákat de mindenki láthatja az egész országot elborító nemzeti építészetet, amelynek semmi de semmi köze Makovecz Imre értékéhez! A mostani építészfórumon a bemutatott Gelleérthegyi "ötleten" nincs mit vitázni, önmágáért, önmagáról és az minket körülvevő világról, a hatalomról szól. Hiába idéznek Napoleontól, Leninig egy a lényeg pusztuljon ami nem a "mienk", nem az övék! És hogy a kritikával se kelljen bajlódni, a tervet ismertető íráshoz csak egy "klubtagok számára" fenntartott hozzászólásnak van, lenne helye?! Kérdezem milyen építészeti közvéleményünk van CSAK KLUBTAGOKNAK! Talán már nagyon itt lenne az ideje egy Új építészetetet teremtenünk!

 

Lazzlo
2016.12.15.
04:36

Ez a torony ronda. (= építészeti megjelenése, kisugárzása kedvezőtlenül befolyásolja a város geomorfológiai és kulturális fejlődését. A reguláció ignorálása  problematikus szituációt eredményez.)

Pákozdi Imre
2016.12.14.
15:03

A kormányközeli beruházók papírrongynak tekintik a 2015 februárjában elfogadott FRSZ-t, éppen úgy, mint a 2013-ban elfogadott "Budapest Duna-menti területeinek fejlesztési tanulmányterve" c. anyagot* vagy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót**. Az FRSZ 25. oldalán például ezt olvashatjuk: "Budapesten a legmagasabbnak számító toronyház létesítése (M=120 m) csak a nagyobb látószögön kívül eső Csepel északi részén válik lehetővé...". Ami nem pont a Kopaszi gát, hiszen pont szemben van vele, a Duna budai oldalán. Nesze nektek városfejlesztési terv, rendezési szabályzat, településképi rendelet, bármi hivatalos firlefánc.

----

* amelynek szögesen ellentmondva telepítik az új uszodát és irtják a fákat a Dagály környékén.

** amelyenek szögesen ellentmondva telepítik a múzeumokat és a színházat a Városligetbe.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.