Egy új városkép hírnöke – a Lágymányosi-öböl új városnegyede

Kilépjünk-e Ybl Miklós és Schulek Frigyes örökéből? - tehetjük fel a kérdést a tavalyi év utolsó MÉSZ-Estéjének témája után. Az este folyamán a sok vihart kavaró vállalkozás, a Kopaszi-gát már rehabilitált félszigetével szemben felépíteni kívánt új városnegyed és Budapest leendő legmagasabb épülete, egy 120 méter magas toronyház volt a téma. Móré Levente beszámolója. 

Amit a tervezőktől megtudhattunk

Schrantz Mihály és tervezőcsapata több, mint egy éve dolgozik a BudaPart projekt fejlesztésének tervein. Ez nem véletlenül jelent számukra kihívást és felelősséget: a rendszerváltás óta nem épült ilyen komplex funkciókkal ellátott városrész.

A terület adottságai

A tervek szerint 217 ezer m² területet építenek be, mellé 195 ezer m² park kerül, a teljes telek 537 ezer m². Fontos leszögezni, hogy az öböl és a félsziget is magánterület. Egy portugál fejlesztőé volt 2015-ig, tőlük vásárolta fel a Property Market. A terület értékét az adja, hogy közel esik a belvároshoz, a világörökségi zóna széle mintegy 1,1 km távolságra van.

A városrészt a Duna medrének feltöltésével alakították ki a BME helyigénye miatt, déli részén még a 19. században létesített vigalmi negyeddel, ám ez a szúnyogok miatt sikertelen vállalkozás maradt. A vidék, noha hasznosítására akadtak még próbálkozások, a rosszul vagy nem megfelelő időben megválasztott hasznosítási tervek miatt (pl.: téli hajókikötő, ezért is épült a gát) végül az enyészeté lett. A 2005-ös szabályozási tervben rögzítettek egy bizonyos méretű beépítettségi korlátot, amit nem célja a befektetőnek túllépni, az eredeti kereteket azonban ki kívánja használni.

A várostervzők első kérdése rögtön az élhető negyed létrehozása volt. A 2005-ös terv szerintük nem volt jó, hiszen hatására furcsa úthálózat és alaprajzok alakultak ki, a megrendelő érdekeit sem szolgálta kellőképpen. Éppen ezért egy erős városépítészeti vízióból létrejövő új szabályozási terv mellett döntöttek - ami nem mellesleg szembe ment a korábbi verzió koncepciójával. Fontosnak tartották a zöldfelületi geometria átalakítását is, mert az eredeti rendezési tervben foglaltakat nem találták megfelelőnek.

A területen még áll egy ELMŰ alállomás, ennek elhelyezéséről, elrejtéséről már folynak a tárgyalások. További probléma, hogy a vasúti töltés észak felé blokkolja a városi kapcsolatot, hogy közel van a kelenföldi erőmű, amitől el kellene határolni a lakónegyedet. A beruházó célja a Kopaszi-gát jelenlegi funkciójának megtartása és olyan városrész kialakítása, amelyikben egyszerre érezhetjük magunkat urbánus, belvárosias és ligetes zöld környezetben. A mélyebb gondolati koncepció egyetlen nehézségét a 21. századi igényeknek megfelelő megoldás megtalálása okozta. Külön kérdés volt, hogy szükséges-e egységes arculattal ellátni egy ekkora fejlesztést? A tervezők a fejlesztővel egyetértésben úgy döntöttek, nem. A területnek erős táj- és városépítészeti karakterrel kell rendelkeznie, de a városépítészet csak irányelv-rendszert ad, az épületek koncepcióját az építészekre bízzák.

Mivel a Bikás parkig vezető Hauszmann utca tengelyén a lakóépületeket nem akarták rátolni az erőmű területére, egy ide helyezett zöld sávval igyekeztek leválasztani azt a lakóegységektől. A hely funkció szerinti megoszlásában két térséget alakítottak ki, az északi részre került az intézményi zóna, míg délre a lakóövezet.

A kereskedelmi felületek elosztásánál a bevásárló központ mindig jól megtérülő beruházás, így nem véletlen, hogy a fejlesztő ide is szeretett volna elhelyezni egyet, de - szerencsére - időközben a nagy bevásárlóközpont koncepcióját elvetette, és helyébe csak kisléptékű kereskedelmi övezetek lesznek itt. A terület kb. 10 év alatt épülne be, több ütemben, amihez szintén jobban illeszkedik a fokozatosan fejleszthető és kiterjeszthető üzleti egységek elhelyezése. Látható, hogy a fejlesztési területnek meglehetősen heterogén városépítészeti karaktere van, ez nem könnyíti meg a beépítést.

A master plan

A fejlesztők 3 külföldi tervezőirodát kértek fel a komplex tervezési feladatok elvégzésére, akik közül a választás a dán Adept cégre esett, amely a skandináv fővárosokban, Németországban, de Manhattanben is végzett már ilyen feladatot.

A győztes terv egyik legfontosabb koncepcionális eleme, hogy kívülről irodaházak gyűrűje zárja körül a lakóegységeket, ez a zajvédelem miatt is fontos. Az építészek a merev városszerkezet kialakítása helyett a belvárosi környezetre adnak asszociációs lehetőséget. Víziójuk egy élettel teli, sűrű beépítettségű, urbánus élményt nyújtó utcastruktúra létrehozása. Az egységes magasságú városrész megtervezését kerülték, mert a változatos épülettömegek ennél izgalmasabb karaktert adnak, ráadásul a benapozást is növeli.

A teresedések

A töredezett utcastruktúra abból a szempontból is jó, hogy nem lehet gyorsan menni autóval a házak között. Bár nem is engednék nagyon be a járműveket, amit egy zsákutca-hálózattal is erősítenek. Ennek hatására kis teresedések jöhetnek létre, amiknek önálló karaktert lehet adni. Északon létrehoznának egy szolgáltató utcát, ami a fő kereskedelmi funkciókat tartalmazza. Már a koncepció kidolgozásánál világos volt, hogy itt sosem lesz igény klasszikus bevásárló utcára, ezt a közlekedési kapcsolatok nem teszik lehetővé.

Parkoló stratégia

Az általánosan alkalmazott megoldások nem elégítik ki a szükségleteket, így másfajta szerkezet kidolgozására volt szükség. 2015 óta lehetőség van a lakószint feletti parkolók kialakítására, jelen tervnél ezt használták ki. A lakóépületek alá 2 szint mélygarázs, illetve egy földszinti parkolórész kerül, a felmérések szerint ez elegendő helyet biztosít majd. Ezzel szemben az irodaházak 7 m emeléssel készülnének, így alatta 2 szint parkolót lehetne elhelyezni. Általános cél, hogy a lehető legkevesebb felszíni parkolóhely legyen. A mostani megoldásuk az előző rendezési tervhez képest többletparkolót jelent.

A zöldövezeti koncepció

A fejlesztők szándéka a park tovább fejlesztése, amely része, hogy az ELMŰ alállomásából egy zöld dombot hoznának létre, azonban úgy tűnik, az ELMŰ ehhez még nem járulását, de nem tesznek le arról, hogy valamilyen formában elrejtsék az épületet. Intenzív központi park létrehozása is tervben van, erre tervpályázatot írnak majd ki a fejlesztők. A zöldfelületek elosztásával sikerült leválasztani az erőműről a lakóépületeket, ami a jelenlegi beépítési koncepció legnagyobb előnye.

Közlekedésfejlesztés

Kerekes György, a szabályozási terv készítője hangsúlyozta, hogy ez még nem beépítési terv. A szabályozási terv elkészítésénél a legizgalmasabb feladat az volt, hogy egy nem magyar iroda tervét kellett megfeleltetni a magyar előírásoknak. A dán építésziroda által készített terv nem alkalmazkodott a magyar előírásokhoz, nem vette figyelembe az itthon elvárt utcaszélességeket, beépítési paramétereket, így nem kis feladat volt a terv átdolgozása. Itthon először a szabályozási terv születik meg, nem fordítva, de végül sikerült így is a lehető legjobb megoldást kialakítani.

Ez egy zárt terület, a közlekedési és a gyalogos kapcsolatok adottak voltak, ezeken csak kis mértékben lehetett változtatni. Ezeknek a fejlesztéseknek a legfontosabb része egy aluljáró lesz az Infopark felé, ami pont a magasházhoz vezet majd. Ez a gyalogos átjáró létfontosságú, hiszen a vasúti töltés és a Rákóczi híd elzárja a telek várossal való kapcsolatát, amit feltétlenül meg kell oldani. A főváros vezetése és minden további szervezet elfogadta már a végleges terveket, így kijelenthető, hogy a jóváhagyó hatóságok megelégedésére épül majd fel Budapest legújabb városnegyede.

Schrantz Mihály figyelmeztetett, hogy 2018 december 31-ig van építési engedélye egy fonódó villamosvonalnak, amely érintené a területet: a Deák Ferenc térről indulna, a Gellért térnél fordulna délnek és a Dombóvári útig jutna el. Évek óta megfelelne az utasszám ahhoz, hogy ide villamos kerüljön, de a napközbeni kihasználatlanság miatt eddig elhalasztották a vonal kiépítését. 
Akár vasúti megálló kialakítása is lehetséges a Rákóczi híd mellett egyébként is kétvágányúvá alakítandó vasúti híd lábához, illetve a terület rendelkezett is hajóállomással, aminek újraindítása nem okozhat majd gondot.

A következő lépések

A térség fejlesztésének több ütemben való megvalósítása az egyetlen lehetséges irány, aminek megfelelő ütemezésére már születtek tervek. Jelenleg 2900 felépítendő lakással számolnak, de ez a szám még változhat, hiszen minden ház különböző - magyar - építészirodák egyedi tervei alapján készül majd el, csupán azok funkciói, alapterülete és magassága lesz meghatározott. Ám valóban, erős skandináv hatást mutató látványtervek születtek - eddig. A Vikár és Lukács Építészstúdió már el is nyerte az első két lakóépület tervezési jogát, emellett egy irodaház esetében is döntés született, amelyet a Studio100 tervez és a magassága 45 méter. Ezek esetében az alaprajzok nagyjából készen állnak, a homlokzatok megtervezése még folyamatban van. 

Osskó Judit kérdésére, amelyben hangot adott annak a félelmének, hogy e ház hatására az Árpád hídhoz épülő irodaház 90 méterről már szintén 120 méterre emelkedett, ez a tendencia pedig folytatódni fog; válaszul Schrantz Mihály megemlítette, hogy a 2005-ös szabályozási tervben is voltak már kiemelt magas pontok (55m), így szerinte nem ők indítottak lavinát.

A hivatalok képviseletében

Takács Viktor, a 9. kerület főépítésze kiemelte, hogy a telek fontos helyen van, hiszen ez egy hatalmas terület közel a belvároshoz és a Dunához. Ritka lehetőség, hogy a városhoz közel egyben lehessen fejleszteni egy ekkora területet. Jó a környék közlekedése: autóval remekül elérhető minden, az elővárosi vasút fejlesztése további lehetőségeket teremt, ezt a vasúti híd bővítése is elősegíti. Az 1-es villamos már itt van, de egy éven belül egészen a kelenföldi pályaudvarig is kiépülhet. Bár a fonódó villamost elvetette a főváros, most a kerület kezdeményezésére visszakerült a fejlesztések közé. Hangsúlyozta továbbá, hogy a terület egységes parkolási koncepciót kap, ami a környék közlekedését nagyban segíteni fogja.

Egy ekkora volumenű terv elkészítéséhez komoly egyeztetésekre volt szükség. A fővárosi szabályozási tervet módosítani kellett. A változtatás lényege az volt, hogy nem lehetett kevesebb a zöldterület és több a beépítés, mint a már fennálló szabályozási terv előírásai. A végleges koncepciókon valamennyit nőtt a zöldfelületek aránya, emiatt is szükséges az épületmagasság emelése. Az lett a konszenzus, hogy a Hungária körúton kívül már lehet építeni magasházat. Mivel eddig nem épült ekkora ház Budapesten, egyedülálló torony lesz: jónak kell tehát lennie. A főépítész pozitívumként hangoztatta, hogy bár nem volna rá szükség, sokat egyeztetnek a kerülettel a fejlesztők és reményét fejezte ki, hogy a főváros is részt vesz majd a további megbeszéléseken.

És a tájépítész szemével

Bardóczi Sándor tájépítész tájékoztatta a közönséget, hogy a Kopaszi gát rendbetétele egy igen rendhagyó fejlesztés volt – régóta először fejlesztettünk közparkot. A megalkotásakor is tudták, hogy a Dombóvári út területe beépül majd, már ekkor is közterület céljára átadott magánterület volt. Sajnos nem fejezték be a parkot, máig hiányzik a déli híd megépítése, illetve számos apróbb átalakítás.

A másik gond a park várható terhelése körül alakulhat ki, ugyanis a városrész elkészültével 15-20 ezer ember is megfordulhat majd benne. Az első két év alacsony kihasználtsága után egyre népszerűbb kezd lenni a gát és bár még mindig ez a legjobban fenntartott budapesti közpark, már most látszik, hogy nem bírja el a várható tömeget a jelenlegi fenntartási módja. Bardóczi Sándor szintén pozitívnak tartja a parkolási koncepciót, ugyanakkor a közlekedési elképzelést nem tartja annyira erősnek. "A reményeink szerint megépülő Galvani híd segítheti a dolgot, de nagy kár, hogy a négyes metró útvonalát végül nem erre vezették." A toronyház kérdéséhez kapcsolódva elmondta, "sokszor volt már Budapesten is magasház-vita, amelyek rendszerint nem vezettek eredményre, A mostani az első olyan szabályozás, amely lehetővé teszi ilyen épületek létesítését, de Londonnak sem tesz jót, hogy beengedték ezeket a belvárosba."

A hallgatóság egyik tagja felhívta a figyelmet arra, hogy a toronnyal a legnagyobb baj annak előnytelen alakja, 4 km²-es árnyéka lesz a hatalmas szélellenállása miatt pedig komoly energiaigénnyel is számolni kell. Nem véletlen, hogy a Tour de Montparnasse felújítása is pont most kérdéses és felmerült annak lebontása is.

Mint mindig…

Természetesen elhangzott az utóbbi évek általános problémája is, miszerint ez a vita ismét későn van, a hatóságok erőtlenségét pedig jól jelzi, hogy annak ellenére folyik az építkezés előkészítése, hogy várostervezési bizottság nem értett egyet vele, és a főépítésszel sem szavaztatták meg. Elhangzott az is, hogy ismét nem rendszerszerűen módosították a szabályzatot, illetve jelzésértékű, hogy már a 2015-ös szabályozási tervet is módosították az Árpád hídi házak miatt, ilyen fluens jogszabályi környezetben nem lehet komoly városképi koncepciót kidolgozni.

Móré Levente