| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

Toronyházakat a vízpartra! - Rotterdam változó sziluettje

1/13

New Orleans, Rotterdam - építész: Álvaro Siza Vieira - forrás: Wikipedia

Erasmus Kórház, Rotterdam - forrás: Wikipedia

Gebouw Delftse Poort, Rotterdam - építész: Abe Bonnema - forrás: Wikipedia

Gebouw Delftse Poort, Rotterdam - építész: Abe Bonnema - forrás: Wikipedia

Witte Huis, Rotterdam - építész: Willem Molenbroek - forrás: Wikipedia

KPN torony, Rotterdam - építész: Renzo Piano - forrás: Wikipedia

De Rotterdam - építész: Rem Koolhaas - forrás: Wikipedia

The Red Apple, Rotterdam - építész: KCAP Architects & Planners és Jan des Bouvrie - forrás: Wikipedia

Rotterdam látképe - forrás: Wikipedia

Maastoren, Rotterdam - építész: Dam & Partners Architecten - forrás: Wikipedia

Millenniumtoren, Rotterdam - építész: WZMH Architects és AGS Architecten - forrás: Wikipedia

Kop van Zuid, Rotterdam - forrás: Wikipedia

Rotterdam látképe - forrás: Wikipedia

?>
New Orleans, Rotterdam - építész: Álvaro Siza Vieira - forrás: Wikipedia
?>
Erasmus Kórház, Rotterdam - forrás: Wikipedia
?>
Gebouw Delftse Poort, Rotterdam - építész: Abe Bonnema - forrás: Wikipedia
?>
Gebouw Delftse Poort, Rotterdam - építész: Abe Bonnema - forrás: Wikipedia
?>
Witte Huis, Rotterdam - építész: Willem Molenbroek - forrás: Wikipedia
?>
KPN torony, Rotterdam - építész: Renzo Piano - forrás: Wikipedia
?>
De Rotterdam - építész: Rem Koolhaas - forrás: Wikipedia
?>
The Red Apple, Rotterdam - építész: KCAP Architects & Planners és Jan des Bouvrie - forrás: Wikipedia
?>
Rotterdam látképe - forrás: Wikipedia
?>
Maastoren, Rotterdam - építész: Dam & Partners Architecten - forrás: Wikipedia
?>
Millenniumtoren, Rotterdam - építész: WZMH Architects és AGS Architecten - forrás: Wikipedia
?>
Kop van Zuid, Rotterdam - forrás: Wikipedia
?>
Rotterdam látképe - forrás: Wikipedia
1/13

New Orleans, Rotterdam - építész: Álvaro Siza Vieira - forrás: Wikipedia

Erasmus Kórház, Rotterdam - forrás: Wikipedia

Gebouw Delftse Poort, Rotterdam - építész: Abe Bonnema - forrás: Wikipedia

Gebouw Delftse Poort, Rotterdam - építész: Abe Bonnema - forrás: Wikipedia

Witte Huis, Rotterdam - építész: Willem Molenbroek - forrás: Wikipedia

KPN torony, Rotterdam - építész: Renzo Piano - forrás: Wikipedia

De Rotterdam - építész: Rem Koolhaas - forrás: Wikipedia

The Red Apple, Rotterdam - építész: KCAP Architects & Planners és Jan des Bouvrie - forrás: Wikipedia

Rotterdam látképe - forrás: Wikipedia

Maastoren, Rotterdam - építész: Dam & Partners Architecten - forrás: Wikipedia

Millenniumtoren, Rotterdam - építész: WZMH Architects és AGS Architecten - forrás: Wikipedia

Kop van Zuid, Rotterdam - forrás: Wikipedia

Rotterdam látképe - forrás: Wikipedia

Toronyházakat a vízpartra! - Rotterdam változó sziluettje
Épületek/Középület

Toronyházakat a vízpartra! - Rotterdam változó sziluettje

2017.09.06. 13:00

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Rotterdam, Hollandia

Vélemények:
1

Dosszié:

Ha európai toronyházakról beszélünk, nem maradhat ki a sorból a kontinens legjelentősebb kikötővárosa, a holland Rotterdam sem. Moszkva, Párizs, London, Milánó és Varsó mellett Rotterdam sziluettjét is meghatározzák a magasra törő épületek, s talán itt érezhetjük leginkább, hogy ezek aránylag a helyükön vannak, nem ütnek el annyira a városképtől, kevésbé nyújtanak zavaró, megosztó látványt, mint a többi metropoliszban. Bán Dávid írása.

A "Maas menti Manhattan" fejlődése, története, szerkezete, funkciója lényegesen jobban befogadja a magas épületeket, toronyházakat, mint a társai. A Rajna-Mass-Schelde folyók deltájának kedvező adottságait kihasználva már a 14. században kikötő létesült a városban, amely komoly jelentőséggel bírt Hollandia és kontinens számára. Míg a deltatorkolat eleinte kedvezett a kikötő kialakításának, idővel a fejlődés gátját képezte, hiszen a szűkös és szerteágazó vízi utakon nehéz volt a megnövekedett hajómennyiséget irányítani. A 19. század második felében a város vezetése egy új vízi útvonal megépítése mellett döntött, így 1872-ben nyitották meg a 20 kilométer hosszú Nieuwe Waterweg csatornát, amely jelentős változást hozott a város fejlődésében. Az Északi-tengerrel immár közvetlen összeköttetésbe került kikötő bővítésével a város is új lendületet vett, hatalmas építkezések kezdődtek, a lakosok száma is megnőtt. A rendelkezésre álló szárazföldi terület – akárcsak egész Hollandiában – pedig egyre szűkebbnek bizonyult, így már a 19. század végén a magasabbra törekvő építkezési módban látták a megoldást.


Witte Huis, Rotterdam - építész: Willem Molenbroek - forrás: Wikipedia
5/13
Witte Huis, Rotterdam - építész: Willem Molenbroek - forrás: Wikipedia


1898-ban épület meg a maga idejében Európa legmagasabb irodaépületének számító, úgynevezett Fehér Ház (Witte Huis). A  Willem Molenbroek tervezte, ma már műemléki védettséget élvező 10 emeletes, 45 méter magas épület minden szempontból kiemelkedőnek számított a kontinens építészetében. Stílusában az Art Nouveau jegyeit képviselő építmény szerkezete vasból, acélból és betonból készült, alapozásához 1000 tartópillért kellett a földbe ereszteni, mivel a tengerszint felett mindösszesen 1 méteres magasságban elhelyezkedő telek lágy talaja nem bírta volna el az épület súlyát. A századfordulón és a 20. század első felében a város folyamatosan modernizálódott, számos, igen kiemelkedő építészeti munka, neves építészek művei gazdagították annak képét.


Erasmus Kórház, Rotterdam - forrás: Wikipedia
2/13
Erasmus Kórház, Rotterdam - forrás: Wikipedia


A lendületes fejlődésnek radikális véget vetett a második világháború, az ország német megszállása és az azt megelőző, a holland ellenállást megtörni szándékozó nagy erejű bombázás, amit a náci légierő a város ellen indított 1940 májusában. A légitámadás következtében Rotterdam óvárosának legnagyobb része elpusztult, az épületek többségét porig rombolták – a Witte Huis ritka kivételként túlélte a rombolást. A városvezetés azonban a háború lezárultával igen hamar és határozottan döntött, nem a régi rotterdamit építik újjá, hanem teret engednek egy új, modern város kialakítsanak. Paradox módon a város megújulásának, jobbításának lehetőségét látták a kényszerűen kialakult, helyzetben. Erényt kovácsoltak a tragédiából és kijavították a háború előtti városszerkezet hibáit, ahol lehetett, újratervezték az útvonalakat, strukturálták az építkezéseket. Így az 1950-es években ismét pezsgő élet költözött a városba, kikötője is hamar talpra állt, európai vetélytársai előtt jelentős versenyelőnyt szerezett s a kontinens vezető logisztikai központjává fejlődött. A város az urbanizmus és az építészet kísérleti terepe lett, ahol számos különleges megoldást, tervet sikerült megvalósítani, nem véletlenül lett az építészet városa, az építészeti biennálék házigazdája.


KPN torony, Rotterdam - építész: Renzo Piano - forrás: Wikipedia
6/13
KPN torony, Rotterdam - építész: Renzo Piano - forrás: Wikipedia



Az újépítés remek terepet jelentett egy – remélhetően – jól funkcionáló kortárs városszerkezet létrehozásának. A központban kellő szélességű utakon leginkább a kerékpáros és a közösségi közlekedés zajlik, jelentős területet kapnak a gyalogosok is. Noha a háború utáni építkezések még nem szárnyaltak annyira az egekben, az új városképtől már nem idegenek a magasházak és toronyházak sem. Noha a város maga – akárcsak az egész ország – lényegében teljesen sík, magassága alig emelkedik a tengerszint fölé, kontúrja mégis jelentősebb magasságokat rajzol ki. Kezdve a kikötőkre jellemző óriásdaruk látványától, a városközpontba is erőteljesen belépő magasházakig, vagy a város egyik legújabb kori jelképévé váló, 139 méter magas Erasmus hídig. A legnagyobb toronyház építési hullám az ezredforduló környékén indult meg, ekkor épültek meg sorra Hollandia legmagasabb épületei a városban, noha egy-egy magasházzal Hága és Amszterdam is igyekezett beszállni a versenybe, ez az építkezési forma mégis csak Rotterdamra jellemző.


New Orleans, Rotterdam - építész: Álvaro Siza Vieira - forrás: Wikipedia
1/13
New Orleans, Rotterdam - építész: Álvaro Siza Vieira - forrás: Wikipedia


A belvárossal szemben, a Nieuwe Maas partján, az elhagyatott kikötőrészek helyén jött létre a Kop van Zuid városrész, amely számos, leginkább az elmúlt évtizedben felhúzott toronyházával Rotterdam új, modern alközpontja lett. A nemzetközileg jól ismert portugál  Álvaro Siza Vieira tervezte, antennával együtt 163 méter magas, 43 emeletes New Orleans épület jelenleg Hollandia legmagasabb lakóháza. Szintén a Nieuwe Maas partján áll az ország legmagasabb épülete a Maastoren, amely a Deloitte cég holland részlegének székháza. A több épület együtteséből összeálló 44 emeletes toronycsoport legmagasabb pontja 165 méter, tervezője a Dam & Partners Architecten iroda. Az épület közvetlen kapcsolatban áll a vízparttal, a nagyobb hajók esetleges partnak ütődése ellen támfal védi, de közvetlen vízitaxi kikötője is van. A torony hűtéséhez és fűtéséhez szintén a folyó vizét használják fel.


De Rotterdam - építész: Rem Koolhaas - forrás: Wikipedia
7/13
De Rotterdam - építész: Rem Koolhaas - forrás: Wikipedia


A központi pályaudvar melletti területen 1991-ben adták át a Delfti kapu (Gebouw Delftse Poort) iker toronypárt, amely megépültekor a Nationale-Nederlanden biztosítótársaság központja volt. A holland Abe Bonnema tervezte tömör üvegfelületű 151 és 91 méter magas tornyok leginkább váltakozó tömegükkel kívánnak változatos formát adni. Természetesen a helyi születésű és itt irodát fenntartó, számos nemzetközi díjban részesült Rem Koolhaas is letette keze nyomát a városi toronyházak közé. De Rotterdam elnevezésű, igen masszív, 160.000 m2 összterületű, 44 emelet magas tömbje a Maas folyó partján áll, hatalmas és többszörösen megtört üvegfelületei állandóan változó tükörképét kívánják nyújtani a víz és a vízpart mozgalmasságának. Az épület különböző tömbjei azt a hatást keltik, mintha azok csak esetlegesen lettek egymásra pakolva, itt-ott kicsit elcsúszva, megbillenve próbálják összefogni, hogy le ne dőljön.

Rotterdam városképe folyamatosan változik. Különböző vízparti szakaszok, szanált ipari területek újulnak meg, ahol nagy szerepe van a toronyházaknak is. Jelenleg 30 ilyen projekt áll elbírálás alatt illetve már került a tervezés vagy az építkezés stádiumába. Várhatóan jövőre kezdik el építeni a Dam & Partner és a Claus en Kaan Architecten irodák közös tervezésében készülő, 215 méter magas lakótoronyházat, a Gedempte Zalmhavent. Rotterdam új sziluettje azonban nem töri meg a város és a vele szoros szimbiózisban élő kikötő hangulatát.

Bán Dávid

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2017.09.07.
11:14

Igen, de nem bármely vízpartra! A toronyházak a síkokon és messziről mutatnak jól, különösen a távlatos vízparttal határolt ill. nagy víztükörben folytatódó sík területeken. Rotterdam ilyen és madártávlatból szép látványt is nyújt, vizestül, hidastul, toronyházastul - amiképpen szép Chicago és New York sziluettje is. Más kérdés, és tényleg a személyes tapasztalat alapján derül ki igazán, hogy mindhárom város toronyházas környéke a felhőkarcolók tövéből megélve aránytalan, megalomán és ezért építészeti szempontból sivár. Érdekes módon nem csak a magas főépületek nyomasztóak, hanem a részükként köréjük-eléjük épült lepények, a maguk szemmagasságból indokolatlan terjengősségével. A toronyház tehát minden dimenziója mentén léptékhibás cucc; ezt a szellős, majdhogynem szoliter elhelyezés enyhítheti.

Gyalogos, városlakó szemmel tekintve Rotterdamnak sem a felhőkarcolókkal sújtott városrésze a leginkább élvezhető, hanem pl. a Múzeumpark. Az azonban tény, hogy ha valahol az általam látott európai városokban, akkor leginkább Rotterdamban illenek a toronyházak a város egészéhez.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.