Toronyházverseny Prága és Pozsony között

A magasházépítési hullám Közép-Európa nagyvárosait sem kímélte. Már az 1960-80-as évek Csehszlovákiájában is jelentős tornyoházakat emeltek, de az azóta szétvált ország két fővárosában az elmúlt években felpörögtek az ilyen építkezések. Lényegében mindkét városvezetés zöld utat adott a nagyszabású projekteknek. Bán Dávid írása.

Prága első tornyháza szovjet mintára épült, 80 méteres csúcsán 1954 óta virít az ötágú csillag. A moszkvai „nővérek" kishúgának is nevezhető épület a várnegyed mögött áll, léptékében azonban kilóg a megszokott városképből. Megépültével rövid szünet állt be a hasonlóan nagyra törő építkezések terén, de később a város túlsó részén vette kezdetét a dinamikus városfejlesztés. A Moldva folyó jobb partján, az óvárostól délre elterülő Pankrác városrész látványos modernizálása az 1960-as években indult. Ennek keretében hatalmas viadukt épült, amely a belvárossal köti össze a Brno felé tartó főutat (ma autópályát), ebben vezetik a C metróvonal alagútját is. A tervezők a viadukt déli végénél új alközpontot alakítottak ki kongresszusi központtal, amelyhez az 1980-as évek elején megépült a 79 méter magas Panorama Hotel, majd 1988-ban a 84 méteres Fórum (ma Corinthia) szálloda. A fejlesztés része volt az 1977-ben átadott 104 méter magas City Empiria irodaház is.

A magasház építési hullám a rendszerváltás után is ebben a városrészben folytatódott. A tendencia ellen egyre többen szólaltak fel, így például az ICOMOS és az UNESCO is kifogásolta, hogy a védelem alatt álló, egységes történelmi óváros panorámáját negatívan befolyásolják, durván megbontják a városközponttól jól belátható magaslaton levő toronyházfejlesztések. Számos vita és hosszú évek után mégis engedélyezték a sokat kritizált, úgynevezett V torony megépítését. A Radan Hubička tervei alapján épülő tömb, lényegében egy hatalmas V betűt formáló, 104 méter és 30 emelet magas, egy tőből induló, de fentebb két részbe váló toronypár. Átadásakor ez lett Csehország legmagasabb lakótömbje, amely egyébként különböző luxusszolgáltatásokat is magába foglal. Még az 1980-as években kezdték építeni a Csehszlovák Rádió számára tervezett 109 méteres toronyházat, de építkezése jócskán elhúzódott, még le is állt, végül – súlyos azbesztmentesítések után – csak 2008-ban adták át és ma City Tower névvel irodaházként működik.

2016 nyarán született egy városházi határozat, mely zöld utat enged a toronyházépítéseknek. A Városháza Tervezési és Fejlesztési Intézete olyan tervezetet tett le az asztalra, mellyel a korábbi évtizedek rendezetlen és esetleges magasházépítéseit kívánják megfelelően szabályozni. Pozitív városi tanácsi döntés esetén 2020-tól 14 olyan területet jelölnének ki a városban, ahol engedélyeznék a toronyházépítést. A tervezet nagy csalódást okozott a város régi hangulatát, építészeti képét védő Öreg Prága Clubnak. Ők úgy vélik, a jelenleg futó építkezéseket is olyan mértékben kellene korlátozni vagy leállítani, hogy azok ne zavarják az óváros központi panorámáját. A városvezetők, így a Zöldpárti Petra Kolinska városfejlesztési főpolgármester-helyettes is azzal érvelt, hogy a szabályozástervezet kellő kontrolt ad a magasházépítésekhez, azokat csak a város bizonyos pontjain lehet építeni, amelyre a bizottság jelöli ki a megfelelő telkeket. Tehát a főváros területének 99,4%-ára nem épülhet 12 emeletnél magasabb ház.

Pozsonyban, akárcsak Prágában, már a csehszlovák időkben úgy gondolták, hogy egy modern nagyvárosnak – bár tegyük hozzá, hogy cikksorozatunkban bemutatott városok között a szlovák főváros a maga félmilliós lakosságával a legkisebb – mindenképpen szükséges, hogy legyen egy valamirevaló toronyháza. Ezt a tendenciát persze ismerjük Magyarországon is, hiszen Budapest mellett Pécs, Szolnok, Debrecen, Miskolc is épített magának egy-egy égbe nyúló, pontszerű magasházat az 1970-es években. Pozsony első ilyen épülete az 1964-ben megépült Hotel Incheva volt, a maga közel 87 méteres magasságával Pozsonyligetfaluban. Ezt néhány hasonló toronyház követte az 1980-as években, de az áttörést az ezredforduló hozta magával. A városban ma már hét épület nyúlik 100 méter fölé, a legmagasabb a Szlovák Nemzeti Bank 33 emeletes tömbje (2002).

Pozsony azonban nagyratörő terveket dédelget. Amikor 1935-ben Rudolf Manderla tervei alapján megépült az „első szlovák felhőkarcoló" a maga 11 emeletével és 44 méterével, egészen az 1970-es évekig tartotta is rekord magasságát. Később jelentős vetélytársai akadtak, pl.: a Szlovák Televízió, a Sajtóközpont és a Kijev Hotel tornyai még a rendszerváltás előtt – itt érdemes megemlékezni a Szlovák Rádió  Štefan Svetko, Štefan Ďurkovič és Barnabáš Kissling tervezte 80 méter magas, élére állított piramis alakú, jellegzetes épületéről –, majd a sor folytatódott az 1990-es évektől. A mai városvezetés, látva a rendszertelenül épülő magasházakat, törvényileg igyekezett szabályozni az építkezéseket. Tavaly októberben a városi fejlesztési terv módosításával új zónákat jelöltek ki a magasházas telepítésekre, a magasságot pedig 111 méterben - a Nemzeti Bank tornya - maximálták.

Ám a szabályozás csak ajánlás maradhatott, mert a városban folyamatosan zajlanak az újabb toronyházak építési vagy előkészítési munkálatai. A pozsonyligeti Duna-parton volt ipari zónák rehabilitációjával egy Nové Lido nevű új városrész jön létre, amelynek terveiben több toronyház is szerepel. Megjegyzendő, hogy itt közvetlen kapcsolatot kívánnak kiépíteni a folyóparttal, sétányokkal, kavicsos, homokos vízparttal, háttérbe szorítva ezzel az autóforgalmat. De több negyedben terveznek, vagy építenek toronyházakat a túloldalon is. Lassan befejezéséhez közeledik a Panorama City, amelynek 2, egyenként 112 méteres tornya már elkészült és hamarosan átadják a HB Reavis beruházásában épülő Nivy Tower 30 emeletes, 125 méter magas tömbjét is. Az épületegyüttesben helyezik el az új buszpályaudvart, a legfelső szinten pedig panorámaéttermet és mindenki számára nyitott kilátót létesítenek.

A Nivy Tower átadásakor Szlovákia legmagasabb épülete lesz. A dobogó legfelső fokáról azonban leszoríthatja az Eurovea projekt jelenleg épülő második ütemébe tervezett 168 méter magas „igazi" felhőkarcoló. Noha a beruházó J&T Real Estate még nem kapta meg az építési engedélyt. Szintén toronyházakat ígér a Čulenova építési zónában, nagyszabású nemzetközi városrendezési pályázat eredményeként megvalósuló Sky Park negyed is. A Penta Investments beruházásában zajló fejlesztésben építés alatt áll három darab, egyenként 31 emeletes és 104 méter magas lakótorony is, de emellett két alacsonyabb igazgatási tornyot is terveznek a városrészbe. A pozsonyi befektetők lelkesedése lankadatlan, a már előkészítés és építés alatt álló negyedek mellett a tervezőasztalon újabbak várnak jóváhagyásra, és nem találni olyan városnegyedet, amely központjába ne terveznének egy-egy magasházat.

Bán Dávid