Trendforduló, avagy lendületben a hazai építőipar
A Construmát rendező Hungexpo és az ÉVOSZ közösesn készített előzetes iparági jelentése szerint a 7 éves hazai építési piaci recesszió után, alacsony bázisról indulva, 2014-ben az előző évhez képest 14,2 százalékkal növelte teljesítményét az ágazat.
Úgy tűnik, a hét szűk esztendő után pozitív változások következtek be a magyar építőiparban. 2013 év közepétől beruházási hullám jellemzi az iparágat. A húzóerőt az útépítés, a vasútépítés, a közműépítések nagyértékű munkái jelentették, az épületépítések területén pedig a kórházi, oktatási- és sportlétesítmények. A magánmegrendelői piacon a gépipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az idegenforgalom-vendéglátás adta a legtöbb feladatot.
Továbbra is váratnak magukra a lakossági megrendelések; a lakásépítés, lakásfelújítás területén érdemleges előremozdulás nem volt. Az uniós forrásokat felhasználó közmegrendelések növekedésének és a gazdaság élénkülésének köszönhetően tavaly 2070 milliárd Ft értékű építés-szerelési tevékenység valósult meg. Az építőipar lendülete 2015 elején, bár csökkenő dinamikával (8%), tovább tart.
2015-ben az építési ágazat valószínűleg meg tudja ismételni a 2014-es teljesítményét. Ehhez egyebek között arra van szükség, hogy az uniós forrásból megvalósuló, gazdaságélénkítő pályázatok kiírása felgyorsuljon, a közmegrendelések értéke a költségvetési tervnek megfelelően alakuljon és a lakosság lakásépítési, lakásfelújítási kereslete dinamikusan bővüljön.
Ezek az építési és felújítási feladatok mindenképp a kormány épületenergetikai, otthonteremtési és gazdaságélénkítési programjait alapul véve valósulnak meg.
Ami az építőipari kiállításokat illeti: a Construma kiállításcsokor a régió hasonló rendezvényeihez képest meg tudta erősíteni piaci pozícióit, újrakoncepcionálásával sikerült a szűken vett régió vezető szakkiállításává válnia.
A Construma 2015 egyik újdonsága, hogy a kiállításcsokor része lett a Lakásvásár. Ebből a szempontból is fontos tény, hogy 2014-ben trendfordulóhoz ért a lakáspiac: az árak országos átlagban 1,7 százalékkal emelkedtek - olvasható ki az adóhivatal adataiból. A növekedés a főváros bizonyos részein és néhány nagyvárosban 10 százalék fölötti volt, de ahol pangott a piac, ott 15 százalékos áresés is előfordult. (A legdrágább Győr-Moson-Sopron és Pest valamint a legolcsóbb Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod, Békés és Nógrád megye között. Az utóbbi négyes esetén az átlagos értékesítési négyzetméterár nem érte el a 80 ezer forintot, míg Győrben, vagy Pest megyében átlagosan 170 ezer forint egy négyzetméter.)