építészet : környezet : innováció

Tűzoltóság a keleti végen

Nyírbátorban, ebben a 14000 lakosú több mint 700 éves városi múltra visszatekintő településen újabb, a város léptékében jelentős méretű épületet adtak át a közelmúltban, így a Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága új épületbe költözhetett.
Építész tervezők: Dombi Gábor, Fodor Sándor

A keleti országrész talán legszegényebb részeként tartják nyílván a Nyírséget, azonban mára elmondható, hogy az utóbbi években látványos fejlődésen ment keresztül. A fejlődés egyik jól látható ismertető jele az új épületek megjelenése, amelyben a környéken szerencsére nincs hiány. Nem kell messzire menni, hiszen Nyíregyháza figyelemre méltó új épületei mellett. A Nyírség déli részének központjában Nyírbátorban, ebben a nagy történelmi múlttal rendelkező városban a tavalyi évben adták át az ország legmodernebb művelődési házát a főtéren. Ennek árnyékában egy kisebb volumenű építkezés is zajlott a város határában, amely ugyan más értékrendben, de hasonlóan fontos szerepet tölt be a kistérség életében, és a szó szoros értelmében emberi életek múlhatnak megfelelő kialakításában.


A 2004. év végén a Belügyminisztérium által 4+1 szerállásos tűzoltóság tervezésére kiírt meghívásos tervpályázaton öt értékelhető pályamű született. Az engedélyezési és a kivitelezési tervek elkészítésének jogát a győztes pályázó nyerte el.

 

 
A tervezési terület a város nyugati határában a Debreceni úton található. A telek gyakorlatilag sík terep, keleti irányba enyhe lejtéssel. A rendezett terepszintet a jelenlegivel közel azonos szintre terveztük. A telepítéskor figyelembe kellett venni, hogy az országos közúthoz a tűzoltó szerállások teljes szélességében nem csatlakozhattak, így az épület tengelyét el kellett forgatni, aminek szögét a szomszédos gyógypedagógiai intézet főépületével párhuzamosan határoztuk meg. A tűzoltóság területére két bekötőúttal csatlakozunk a 471 sz. közúthoz. Az egyik csatlakozás a személygépkocsi parkolók megközelítését ki- és behajtását, valamint a vonulásból visszaérkező tűzoltóautók behajtását, a másik, kizárólag a vonuló tűzoltójárművek egyirányú kihajtását biztosítja.

A tűzoltóság földszint + egy emeletes részben tetőtér beépítésű épületből, de kettő funkcionális egységből, egyrészt a 435 m2 alapterületű parancsnoki szárnyból, másrészt a szerállásokat is tartalmazó 965 m2 méretű technológia épületszárnyból áll. Az épületszárnyak egymással szoros funkcionális egységet alkotva "L" alakban, de egymástól szerkezetileg dilatáltan vannak elhelyezve. A teljes épület hasznos alapterülete: 1402 m2.

 

 

Az „L” alakú beépítés rövidebb „szárába”, a fejépületbe helyeztük el a parancsnoki és közforgalmi funkciókat. Ebben a súlyponti elemben található a létesítmény főbejárata és a hírközpont, amelynek közvetlen kapcsolata van az előterekkel és a szerállásokkal is. A földszinten került elhelyezésre a szolgálatparancsnoki iroda, a szükséges vizesblokkokkal, valamint az eszköztároló, a garázsok és az ügyfél – akadálymentes - illemhely is. Ezen szárny emeletén található a parancsnoki iroda, a tárgyaló, az egyéb irodák. Az épületrésznek az udvarral, a szerállások földszintjével és emeletével is közvetlen kapcsolata van. Ebben a szárnyban kaptak helyet a közönségforgalmú helyiségek, amelyek akadálymentesen megközelíthetőek a parkolóban a mozgáskorlátozottak számára kialakított megállóhelyből.

 
Az „L” alakú beépítés hosszabb „szárában” a technológiai épületszárnyban helyeztük el az áthajtó rendszerű négy normál és a mosószerállást. Ehhez kapcsolódva a tömlő-, védőruha-, csizmamosó helyiségeket, és a szárító tornyot - amely egyben mászó ház is - alakítottunk ki. Ennek lépcsőháza biztosítja a főlépcsőháztól független megközelítését az emeleten elhelyezett hálók, a konyha, az étterem, illetve a földszint, és az udvar kapcsolatát a vonuló tűzoltók részére. A szerállások fölött helyeztük el a hálókat és a hozzájuk tartozó szociális blokkokat, valamint a klub- és kondi szobát, kazánhelyiséget, kisebb raktárakat. Ezen szintről a fejépületbe közvetlen átjárást biztosítottunk. Riasztás esetén kettő csúszóakna biztosítja a szerállások gyors elérését.

 

 

Az épület építészeti megformálásánál fontos szerepet játszott a helyszín és a környezet. A tűzoltóságot a város határában elhelyezve Debrecen felől érkezve jelentős városkapu szimbolikával bír, a településre érkezők ezt az épületet látják meg előszőr, az első benyomásukat ez alapján kapják. A település határában ugyanakkor családiházak sorakoznak, kifejezetten meredek tetőhajlásszöggel, kertvárosias beépítéssel, amelyek a jellemző beépítési módnak és az érvényben lévő előírásoknak megfelelnek. Ebbe a közegbe szerettünk volna egy olyan „ipari” épületet tervezni, amely a „tűzoltólaktanya” szintjéről mára jelentős ügyfél forgalommal is rendelkező, középület szintjére emelkedve tükrözze a tűzoltóságok fontos szerepét.

 
A korabeli tűzoltólaktanyák hagyományos formai elemét, a tűzfigyelő-tömlőszárító tornyot is megkívántuk hagyni. Elsődleges cél a tűzoltóság egységes megjelenítése volt, a szertárrészt az irodarésztől nem akartuk hangsúlyosan elválasztani. Anyaghasználatuk, osztópárkányuk és gerincmagasságuk megegyezik, de a különállásuk, domináns elemeikkel a szerek kapuival továbbra is részben ipari megjelenésűnek hatnak. Funkcionális határvonalukat a nyaktag képzéssel tettük egyértelművé.

 

 
 

A fejépület bejárata mintegy nagy száj kebelezi be az érkezőt, felette szalagablak biztosítja az irodák bevilágítását. Az épület végén a raktárokhoz és a mosószerhez közvetlenül kapcsolódik a tömlőszárító torony, amelynek tetőképzése és feszített antennatartó rúdja az egész épület meghatározó elemévé vált. A korszerű technika miatt a hagyományos tűzfigyelési funkcióját vesztett tömlőszárító torony amely egyben a tűzoltó versenyek részére „mászótorony” is egyértelműen lezárja az épületet, dinamikus megjelenése jól jellemzi a tűzoltóság mindennapjait, az állandó készenlétet és az azonalli reagálást.

 
Az anyaghasználat esetében a természetes, natúr színben megjelenő elemeket részesítettűk előnyben. A tetőfedés részben előpatinázott lécbetétes fémlemez fedés, valamint natúr színű kettős hódfarkú cserépfedés, alacsony hajlásszögekkel. A homlokzat téglafelűletei szintén natúr színben jelnnek meg. A teljes épületen körbefut a szintmagas osztópárkány, amely alatt a téglaburkolat, felette a vakolt és festett felületképzés dominál. A torony masszívságát és hangsúlyos szerepét a teljes homlokzatát lefedő téglatextúra fokozza, szintenkénti osztópárkánnyal. A fa felületek lazúrozva készültek, a nyílászárók többnyire fém, tokszerkezetűek, de egységesen fehér színűek. Az udvar és a parkolók térburkolata előregyártott elemes beton kiskockakőből készültek.

 
Elmondható, hogy Nyírbátor és környékének tűzvédelmi biztonsága évtizedekre megoldott, az átadott épület európai mércével nézve is modern, minden igényt kielégít, a szakmai, technológiai, sőt a sportolási lehetőségek is biztosítottak a tűzoltók részére. 

Szöveg és fotó: Dombi Gábor 


 

Építés helye: Nyírbátor, Debreceni út
Építtető: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Generáltervező: PREMITERV Kft.
Építész tervezők: Dombi Gábor, Fodor Sándor
Technológus tervező: Dombi Ferenc
Statikus tervező: Kálmán Róbert
Gépész tervező: Kovács István
Villamos tervező: Dombiné Lakatos Anna
Kivitelező: Strabag Zrt.

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »