építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Új építőanyag

Hosszú évek kísérletezésének eredményeképpen, egy nyíregyházi kiskereskedő meggymag hozzáadásával biobetont állított elő. Bár Brüsszeltől Szöulig, nemzetközi versenyeken díjakat nyert találmányával, mecénás híján egy helyben toporog a hasznosítás. Biczó Gabriella riportja.

Deme Miklósné Fazekas Ágnes a Koreai Nemzetközi női Találmányi Kiállítás bronzérmével 2008-ban
A 100 csoda kiállításon bárki megtekintheti a biobetont, egy aprócska tégladarabot. A találmányt Deme Miklósné Fazekas Ágnes jegyzi, aki kísérletező kedvének köszönheti, hogy nem csupán ezen a kiállításon, de nemzetközi színtéren is számos sikert könyvelhet el. Deme Miklósnénak semmi köze az építőiparhoz, a környezetvédelemhez, de még csak a műszaki tudományokhoz sem. „Kiskereskedő vagyok 24 éve. Amatőr képzőművészként is számon tartanak, több kiállításon vettem részt az elmúlt tíz évben. A csonthéjas biobeton megszületését hosszú kísérletezés előzte meg, és eredetileg csak babzsákot szerettem volna készíteni a gyerekem óvodájának”- mesél a kezdetekről.

A Szabolcs megyei óvodában – ahova Deme Miklósné gyermeke is járt – a készségfejlesztő foglalkozásokhoz babzsákokra volt szükség, a szülők pedig vállalták, hogy besegítenek az intézménynek. „Elkezdtem új dolgokat, új anyagot keresni, mert azt tapasztaltam, hogy azok a természetes anyagok, a kukorica vagy a bab, amelyekkel megtömtem a zsákokat, nem időtállóak, könnyen molyosak lesznek. Szabolcsban élek, a környéken meggymag feldolgozó és befőtteket készítő üzemek vannak, innen jött az ötlet, hogy a kukoricát meggymagra cseréljem” - avat be boszorkánykonyhájának részleteibe Ágnes.

Magvakból járólapot
Szabadalmának első része a csonthéjas magvak feldolgozása. A próbagyártást meg is valósította, kb. 50 tonna meggymagot dolgozott fel úgy, hogy a magvakat sólében áztatta, majd üstben felfőzte, és keverőgéppel tisztára mosva, terményszárítóban megszárította (ez felváltható a napon történő szárítással is). Szárítás után szellős, száraz helyen, zsákokban tárolható, és gyakorlatilag bármikor felhasználható a meggymag. „Nagyon könnyen feldolgozható, és mint melléktermék feldolgozásra kerülhet, ahelyett, hogy szemét lenne belőle.” Deme Miklósné még hozzáteszi, hogy fontosnak tartja környezetünk védelmét, amelynek része, hogy „a még használható anyagokat újrahasznosítjuk, ezzel is csökkentve a hulladék mennyiségét.” A babzsákok töltőanyaga mellett, az őrölt magvakat ragasztóval összekeverve asztallapok, térelválasztók vagy akár járólapok is készíthetők. Deme Miklósné szerint hasonlóan működik, mint a farost, de annál merevebb lesz az anyag.

 

Biobeton meggymaggal
Biobeton meggymaggal
Biobeton meggymaggal
 

 

Beton, tégla meggymaggal keverve
Ha már idáig eljutott, tovább kísérletezett és egy hirtelen ötlettől vezérelve, betonba keverte a magokat. „Az eredmény, a könnyített beton. Ha a magvakat agyagba keverjük, és kiégetjük, akkor könnyebbé teszi a téglát. Jelentősen könnyebb anyagot kapunk, hang- és hőszigetelő tulajdonsága a bevizsgálás szerint jelentős”- mondja Deme Miklósné.

Természetesen a bevizsgálás szakértelmet kíván, segítséget pedig Báthory Sándortól kapott. „Amikor hat-hét évvel ezelőtt Deme Miklósné megkeresett azzal az ötlettel, hogy meggymagokat lehetne felhasználni az építőiparban – bár szabadalmak benyújtása és hasznosítása kapcsán korábban többeknek segítettem – bevallom első hallásra meghökkentő dolognak tartottam. Ugyanakkor, mint biobetont - amely esetleg olcsó és kedvező tulajdonságokkal kecsegtető könnyűbeton - nem tartottam kizártnak”- meséli Báthory Sándor, aki akkoriban a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolájának adjunktusa, illetve az építőanyag labor vezetője volt. Kollégáival, akik szintén fogékonyak voltak az újdonságokra, megindított egy kísérleti jellegű vizsgálatsorozatot. A vizsgálatok egyrészt a meggymag, mint adalékanyag tulajdonságainak, másrészről pedig az ebből készült különböző biobeton próbatestek tulajdonságainak a megismerésére irányultak. Laboratóriumi vizsgálatokkal meghatározható lett a szárított meggymag szemcseátmérőre, halmazsűrűségre, vízfelvevő képességre, kémhatásra és fagyállóságra vonatkozó tulajdonságai. A különböző konzisztenciájú, speciális összetételű, meggymag adalékkal készített könnyűbeton próbatesteken végzett kísérletek az új könnyűbeton anyag építőipari alkalmazását igazolták. A vizsgálati eredmények közül néhány: az 5,6-9,8 mm szemcseátmérőjű meggymagok 880 kg/m3 halmazsűrűsége és 22-35 % közt változó vízfelvevő képessége mellett olyan biobeton hozható létre, ami 1220 kg/m3 légszáraz testsűrűség, és viszonylag magas vízfelvevő képesség ellenére is fagyálló. Emellett bármilyen bevonatnak jó felületi tapadószilárdságot biztosít.

 

Biobeton meggymaggal
Biobeton meggymaggal
Biobeton meggymaggal
 

 

Mindez azt jelenti, hogy az építőiparban kis halmazsűrűségű, de teherbíró feltöltésként és ágyazati rétegként, rusztikus felületű kerámia falburkoló elemként, könnyűbeton födémrétegként, előre gyártott, beton zsaluzó vagy falazó elemek hőszigetelő kitöltő anyagaként alkalmazható.

Báthory Sándor olyan speciális és egyedi biobetonnak tartja a meggymag-adalékanyaggal készülő könnyűbetont, ami a készítési technológiájában a betonhoz, de felhasználási lehetőségeiben a falazótéglához is sorolható. „Nem elhanyagolható a környezetvédelmi hatása sem”- teszi hozzá.

Támogató híján
Miközben folytak a kísérletek Deme Miklósné számos díjjal gazdagodott: 2004-ben elnyerte a Géniusz Találmány és Innovációs Nemzetközi Kiállítás Géniusz-díját, ugyanebben az évben a brüsszeli Euréka Szabadalmi és Találmányi  Világkiállításon ezüstérmes, 2005-ben Genfben, majd 2008-ban Szöulban, a Nemzetközi Női Találmányi Kiállításon bronzérmet kapott. „Nagyon hosszú időt töltöttem a kísérletezéssel. A világ a természetes anyagok felhasználása felé fordult. Máshol támogatják ezeket az innovációkat, nálunk még gyerekcipőben jár”- válaszolja Deme Miklósné arra a kérdésünkre, hogy mennyire tartja sikeresnek találmányát. „A biobeton sorsa ott reked meg, hogy másra vagyok utalva, és nincs támogatóm. Sajnos, itthon nem mernek új dolgokba invesztálni.

Báthory Sándor is hasonlóan vélekedik: „Hiábavaló egy kreatív ember és egy találmány hasznosíthatóságát kikísérletező szakmai társ törekvése, amikor ez a találmány - mint új építőipari, kis költségvonzatú lehetőség - nem talált eddig olyan, a gyártást is felvállaló mecénásra, akivel az építőipari hasznosítás megteremthetővé válna.

Biczó Gabriella

7 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »