építészet : környezet : innováció

Új funkciók a turizmus jegyében – Mesél a Rege és a mozi

Búcsút intve a Balaton-parti hangulatnak Tihanyban, a magára valamit is adó turista a tó fölé magasodó Bencés Apátság bejárásáért bizony még a dombtetőre is felkapaszkodik. A középkori eredetű templom lábánál egy olyan különleges cukrászda működik, melyet a tópart regionális fejlesztésének keretében, az 1950-es évek végén alakítottak ki. Állami dizájn Tihanyban vol. 3. Mádl Janka írása

Tihanyban akad még bőven látnivaló, nem is kell érte messzire menni: érdekes úti cél lehet a művelődési házként és moziként megújult egykori magtár, melynek 1963-as bravúros, mégis érzékeny építészeti megoldásokat alkalmazó átalakításáról jobbára már csupán fotók tanúskodnak.

Az apátság alatt megbúvó hajdani gazdasági udvar pusztuló kőépületére az újjáalakult Balatoni Intéző Bizottság (BIB) szakemberei találtak rá, s hogy kitűnő adottságait legjobban érvényesíteni tudják, presszóvá alakítását tűzték ki célul. A korabeli Napló folyóiratban így írnak az építkezés folyamatáról: „Az előírt ütemben haladnak a Balaton-parti beruházások. Egyedül a tihanyi új cukrászda építése vontatott egy kicsit. Pedig a kétszáz férőhelyes, új létesítmény a Balaton egyik legszebb panorámáját nyújtja majd vendégeinek.” Az épület, valamint a környező területek tereprendezési terveit a BIB tagjaként is működő két IPARTERV-es építész, Tóth Kálmán és az a Callmeyer Ferenc készítette, aki ezekben az években a Badacsony két jellegzetes épületét, a Tátikát és a Poharazót is megtervezte. A cukrászda hátramaradt kisebb-nagyobb pótmunkáinak elvégzésére, valamint a terasz támfalának helyrehozására és kiépítésére már az UVATERV kapott megbízást 1961-62-ben, az átadást követő hónapokban.


a Bencés Apátság egykori gazdasági udvara - forrás: Lechner Tudásközpont fotótára


A Balaton-part egyik legreprezentatívabb üzemének tartott Rege cukrászda megnyitására 1961. június 16-án került sor. „A kép, túlzás nélkül mondhatjuk, szinte mesébe illő. A táj mellett látványos maga a létesítmény is. Újszerű építészeti megoldások, a berendezésekről csak felsőfokon lehet beszélni.” – szól Deberle Ede tudósítása a nyitás napján. Bár cukrászdának hívták, s a köztudatban is így élt, a bejárat fölött mégis a „presso” felirat állt, hiszen szakmai szempontból csak azok a vendéglátóipari egységek nevezhették magukat cukrászdának, akik saját termelővel rendelkeztek.

Callmeyerék feladata volt az úgynevezett Rege-udvar teljes területének rendbetétele is, melynek utolsó lépéseként a teret új bazaltkockákkal burkolták. Az udvart déli oldalról szegélyező árkádos büfé – mely korábban lóistállóként funkcionált – ugyancsak a presszóhoz tartozott. Csak a nyári időszakban, május 1-től szeptember 30-ig tartott nyitva, amikor hamburgert, virslit, csapolt sört, üdítőket és apróbb ajándéktárgyakat lehetett itt kapni.

a Rege cukrászda terasza, 1961. - forrás: Fortepan Nr. 112000 – Bauer Sándor


A különleges hangulatú presszó egykettőre a magyar kulturális élet és művészvilág meghatározó alakjainak közkedvelt találkozóhelye lett. Illyés Gyula, Németh László és Déry Tibor nemcsak Borsos Miklós szobrász nyaralójának – kőszobrokkal benépesített, a kor művészeinek körében elhíresült – kertjében érezték jól magukat, hanem a cukrászdában is szívesen ücsörögtek és beszélgettek. Számos filmforgatás és tv műsor színhelye volt a nem mindennapi kilátással kecsegtető, három gejzírkő által ékített terasz. Folyamatosan teltház volt, ezért gyakran megesett, hogy annyian álltak az asztalok között helyre várva, hogy a felszolgálók nem fértek el. „Olyankor Ilu mindig elkiáltotta magát: Ég a Balaton! A vendégek a korláthoz rohantak, hogy lássák. A lányoknak csak így sikerült kijutniuk a rendeléssel a teraszra.” – mesél a Rege mindennapjairól néhány éve megjelent könyvében az üzletet kis híján negyven évig vezető Kelemen Margit. A presszó az ő kitartó munkájának és lelkesedésének köszönhetően a rendszerváltás után nőtte ki magát hivatalosan is cukrászdává.
Az apátság melléképületeiből kialakított vendéglátóipari létesítmény 1993-ban került vissza a Bencés Apátság tulajdonába. Három évvel később a régi-új tulajdonos elkezdte az udvar és a cukrászda teljes körű felújítását, hisz ekkorra már a hatvanas években kialakított térkapcsolatok, beépített szerkezetek, és a vizes blokk nem feleltek meg a változó igényeknek és követelményeknek. Ez az átalakítás elsősorban műszaki megújulást, funkcionális átrendezést és a helyhez méltó, modernebb változtatásokat hozott magával. A vendégtér és a terasz is jóval tágasabb lett. A büfé 1997-ben volt nyitva utoljára, helyén a bencés rend a Szent Kristóf Vendégház építésébe kezdett.


S hogy honnan ered a Rege elnevezés? Ezt máig homály fedi, de talán a tihanyi visszhang és kecskeköröm legendáját kívánja felidézni az ide belépők számára, melyről a falubeliek fesztivál keretében máig minden évben megemlékeznek. A történet a mindenkori költőket és írókat is megihlette, köztük a 19. század első felében alkotó Garay Jánost, akinek Rege a tihanyi visszhangról című költeménye a következő sorokkal kezdődik: 

„A régi szép időkben
Egy szép királyleány
Aranyszőrű kecskéket
Őrzött Tihany fokán.”


Ha magunk mögött hagyjuk a Balaton páratlan látványát és a Belső-tó felé vesszük az irányt, éppen útba esik az egykori Posta köz – ma Mádl Ferenc tér – 1. szám alatt álló épület, mely a régi köntösben, ám az évek során megújult funkcióval várja a látogatóit. A Tihany arculatát is meghatározó, Németh László után elnevezett művelődési ház az 1800-as évek elején az apátsági uradalom magtárának épült. Ma is őrzi eredeti háromszintes, nyeregtetős formáját, vízszintes és függőleges sávokkal tagolt homlokzatait. 


az egykori uradalmi magtár épülete, háttérben a Belső-tóval - forrás: Lechner Tudásközpont fotótára


A későbarokk épületet 1963-ban alakították át mozi-kultúrházzá. Ekkor üresen, funkció nélkül állt; megmentésének egyetlen módja az volt, ha új, szükséges rendeltetést találnak a műemléknek. A BIB a megőrzést támogatta, s üdülőfaluról lévén szó, kikapcsolódási, szórakozási lehetőséget teremtve a nyaralók széles közönségének, moziként újította meg szintén a Callmeyer-Tóth páros. 


Németh László Művelődési Ház - forrás: Lechner Tudásközpont fotótára


A magtárépület belső fafödémeit eltávolították, ma egy vasbeton lemez osztja ketté a teret. Az alsó szinten található a 180 férőhelyes mozi, fent pedig a kultúrház helyiségei: szakköri termek és előadóterem, könyvtár és a gépház kaptak helyet. Callmeyer építészeti bravúrja a magtár földszintjét átvágó modern, oldalán üvegezett vasbeton doboz, ebbe került az előtér és a kiszolgáló funkciók. Sajnálatos módon ezt az átalakítás korát szépen tükröző, a barokk épülettel kontrasztot képző, mégis azt érzékenyen kiegészítő egységet befalazták. A mozi belső oldalfalait a tervezők ikersejt téglával szőnyegmintában burkolták, melynek egyes mezőibe Garányi József keramikusművész alkotásai kerültek. Tihany egyik legnagyobb tömegű, legjellegzetesebb épülete ma művelődési házként funkcionál, mozi már nem működik falai között. 

Mádl Janka


Forrás:

  • Kelemen Margit: Rege cukrászda, Tihany-Rege Kft., 2011.
  • Balaton arcai – Kelemen Margit a tihanyi Rege Cukrászdából
  • Tihanyi Rege cukrászda pótmunkáinak terve. UVATERV/Auer Richárd, 1961. (Lechner Tudásközpont tervtára)
  • Tihanyi Rege cukrászda támfalának terve. UVATERV/Auer Richárd, 1962. (Lechner Tudásközpont tervtára)
  • Tihany, Első András tér Tihany-Rege cukrászda és támfalbeépítés kiviteli és versenykiírási tervdokumentáció. IPARTERV, 1997.
  • Tihany hivatalos oldala
  • http://eptura.blog.hu
  • Callmeyer Ferenc: Mozi, Tihany. Apátsági uradalmi magtárépület. Magyar Építőművészet XII. évf. 2. sz. 1963. 13.
  • Interjú Callmeyer Ferenccel az építész otthonában, 2017. 07. 10.

 

Lechner Tudásközpont

vélemény írásához jelentkezzen be »