Közélet, hírek

Új gödör Kecskeméten - Bonyodalmak a "Malom Center" körül

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Új gödör Kecskeméten - Bonyodalmak a
Közélet, hírek

Új gödör Kecskeméten - Bonyodalmak a "Malom Center" körül

2003.11.27. 23:00

A Bács-Kiskun Megyei Építészkamara sajtótájékoztatója.

November 27-én a Bács-Kiskun Megyei Építészkamara nevében Borbély Lajos elnök és Vásárhelyi Dániel alelnök ismertette a város frekventált területére tervezett ún. Malom Center tervezésével kapcsolatos álláspontjukat.

 

1/10

 

A dolog lényege: a közelmúltban napvilágra került terveket több szempontból sem tartják elfogadhatónak, ezért a Kamara felállított egy ad hoc bizottságot, és a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatalhoz beadványt intézett, melyben kérik a kiadott elvi építési engedély felülvizsgálatát.

A legfontosabb kérdések:
Ki az épület felelõs tervezõje és milyen tervezési jogosítvánnyal rendelkezik?
A tervezõ által engedélyezésre benyújtott elvi építési engedélyezési tervdokumentáció maradéktalanul megfelel-e az érvényes elõírásoknak?
Készült-e a telektömbre kiterjedõ szabályozási terv és helyi építési szabályzat?
Ha nem - bár természetesen kellett volna -, akkor az érvényes építési törvény idetartozó ponjainak megfelel-e a terv, fõképp a meglévõ környezethez való illeszkedést vizsgálva?

 

2/10

3/10

 

Felmerülnek kérdések a terv programjával kapcsolatban is, hiszen egy közel 50000 négyzetméter összalapterületû, hatalmas bevásárlóközpontról van szó, multiplex mozival stb. Milyen módon tûzték ki ezt a programot, és a terv mennyiben teljesíti azt, vagyis mire adták ki az elvi engedélyt?
Benyújtotta-e a tervezõ a munkáját a területi tervtanácshoz véleményezésre? És így tovább...

 

4/10

5/10

 

Nem szemlézem tovább a Kamara másolatban átadott beadványát, ami igen alapos és körültekintõ dokumentum. Hiszen ennyibõl is kiderül, hogy sok kétség merül fel a tervvel kapcsolatban, és ezek igen megalapozottnak mutatkoznak pusztán a képek alapján is. S mindezt megerõsíti a Dél-Alföldi Területi Tervtanács TT279-7/7/03. sz. AJÁNLÁSA is, ami csak az elvi építési engedély kiadása után született. A november 19-i tervtanács meghallgatta Borvendég Béla opponensi véleményét és a fentiekben már ismertetett kérdésekre ill. a terv hiányosságaira való tekintettel szintén annak továbbdolgozására adott ajánlást.

 

6/10

7/10

 

 

A tervezõ persze ismert: a MÉRTÉK Építészeti Stúdió (Budapest), melynek képviseletében dr. Komjáthy Attilát a Kamara korábban kétszer is meghívta, hogy ismertesse a helyi építészeknek a terveket. Rajzokat, képeket azonban ezen alkalmakon nem mutathatott, mert a befektetõ azt nem engedélyezte számára...

S még egy adalék az elõzményekrõl. Tavasszal a gödör helyén még ott állt a malom, városképi jelentõségû, helyi védetségû ipartörténeti emlék. Kerényi József építész professzor, akinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy az elmúlt rendszerben sokmindent megõriztek Kecskemét szívében, 2003. áprilisában és májusában levélben fordult a város polgármesteréhez, Dr. Szécsi Gáborhoz, és fölemelte szavát a tervezett bontás miatt. Sajnos hiába.

 

8/10

9/10

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk