építészet : környezet : innováció

Városháza és közösségi központ, Oostkamp

2012 júniusában adták át a belgiumi Oostkamp új önkormányzati központját, amely egy régi Coca-Cola gyárban kapott helyet. A Carlos Arroyo és Vanessa Cerezo spanyol építészek nevéhez fűződő, a meglévő szerkezetek teljes újrahasznosításán alapuló koncepció a Holcim Awards Europe 2011 ezüstérmét is elnyerte, a közösségi részvétellel készült tervekből pedig 18 hónap alatt kézzelfogható valóság lett.

Előzmények

2006-ban Oostkamp városa megvásárolta a korábbi Coca-Cola gyár területét, rajta az 1991-ben épült hatalmas csarnokkal. A telek elhelyezkedése és kiváló közlekedési kapcsolatai - a városközponttól mindössze 5 percnyi sétára, az E-40 autópálya kijárata közelében található - kivételes lehetőséget kínáltak a városi közszolgáltatások koncentrációjára. 2008-ban a Flamand Kormányzat Építészeti Irodája (Vlaams Bouwmeester) nemzetközi nyílt tervpályázatot írt ki az Oostcampus megvalósítására, amelyet a Carlos Arroyo Arquitectos spanyol iroda nyert meg.

Városháza és közösségi központ, Oostkamp

„Amikor a Coca-Cola bejelentette 2005 végén, hogy távozik Oostkamp-ból, ezt az egész város nagy kudarcnak tartotta. A város vezetése egyhangúlag döntött a terület megvásárlása és az önkormányzat odaköltöztetése mellett” – mondta Luc Vanparys polgármester ünnepélyes megnyitó beszédében 2012. június 15-én. „Carlos Arroyo spanyol építész koncepciója nagyon kreatív, eredeti és tartós ötleteket tartalmazott, továbbá a legközelebb állt az általunk kitűzött célokhoz, így – kis módosításokkal – mintegy 6,5 millió euró (közel 2 milliárd Ft) költséggel meg is valósulhatott.”

Továbbhasznosítás helyben - upcycling

A tervezők a tágas ipari csarnok megőrzése mellett döntöttek: nemcsak az építőanyagokat, a teherhordó szerkezeti elemeket (alapozások, külső burkolatok, vízszigetelés), hanem magát a teret és a „láthatatlan” gépészeti összetevőket, a teljes műszaki infrastruktúrát (elektromos és fűtési rendszer, vízvezetékek, tűzcsapok, csatornarendszer, parkolók, kerítések és utak) is megőrizték, új funkciót adva nekik. Ezt a megközelítést legjobban talán az upcycling, azaz a „továbbhasznosítás” kifejezés tükrözi.

A koncepció szerint az újrahasznosítás a fenntarthatóság alapvető követelménye. A meglévő építményekben rejlő „szürke energiát” gyakran „kidobják” vagy nem vesznek róla tudomást. A meglévő szerkezetek lebontása és újraépítése sokkal több energiát és erőforrást igényel, mint amennyit azok az új épületek megtakaríthatnak élettartamuk során, amelyek az energiát a leghatékonyabb módon használják fel. A fenntartható fejlődés egyik kulcsa meglévő épületekben rejlő „szürke energia” tisztelete. Az épület áthelyezése (amely jelen esetben a csatornázást és a járdákat is érinti) óriási felszabaduló karbon-mennyiséget, „adósságot” jelentett volna a környezet felé, amelyet még a leghatékonyabb új szerkezet is csak száz éves időtartamon túl tudna „törleszteni”. Csupán a meglévő épület megőrzése révén nyílt lehetőség a teljes tervezési program megvalósítására a rendelkezésre álló, korlátozott költségkereten belül.

Városháza és közösségi központ, Oostkamp

Fehér felhők fénylő világa

Az új funkciót kapott épület belső terét a tervezők gyökeresen átalakították: a csarnokban egy óriási fedett „közteret” hoztak létre, amelynek klímája mesterségesen, a külső időjárási viszonyoktól függetlenül szabályozható. A fehér buborékhalmazban az eltérő rendeltetésű tércsoportok hőmérsékleti zónák szerint szerveződnek. A felhők sokaságára emlékeztető buborékok önhordó, üvegszál erősítésű gipsz (GRG) szerkezetből készültek, amelynek vastagsága csupán 7 mm, önsúlya pedig 7 kg/m2. A felfújható zsaluzatra épített buborékok külső oldalára helyezett, újrahasznosított papír anyagú réteg a hangvédelmet és a hőszigetelést biztosítja. Az oldalfalakon és a mennyezeten vágott körablakok és kürtők leleményes rendszere természetes fénnyel tölti meg a munkahelyeket és a közösségi tereket. Az ipari csarnok jellegzetes vörös színű külső burkolatát kékre festették át – a jövőben növényzettel szeretnének befuttatni, amely tovább csökkentené az épület hőveszteségét.

Városháza és közösségi központ, Oostkamp, fotó: Miguel de Guzmán, Carlos Arroyo

A tervezők koncepciójukat joyful recycling („örömteli újrahasznosítás”) névvel is illették, amelynek lényege, hogy egyszerű eszközökkel, technológiákkal látványos eredményeket igyekeztek elérni. Ennek szellemében a választott anyagok is vagy újrahasznosítottak, vagy nagyon egyszerű felépítésűek, minimális megmunkálással (alacsony primer energiatartalommal). A könnyű és egyszerű felépítésű GRG-buborékok a hatalmas, sivár gyárépületet szerény energiabefektetés révén csodálatos térré változtatják. Az építészek olyan épületburkot terveztek, amely reagál a változékony időjárás hatásaira. A környékre jellemző erős szél energiáját hasznosító mesterséges LED-világítás, a természetes fényt bevezető kürtők, a védett „főtér” (piazza) mind kölcsönhatásban áll a hőmérsékleti zónákkal és a vasbeton födém hőtároló tömegével, így ez az egyszerű, önszabályozó rendszer csupán minimális fűtést igényel, hűtésre pedig egyáltalán nincsen szükség.

Városháza és közösségi központ, Oostkamp, fotó: Miguel de Guzmán, Carlos Arroyo

A transzparencia kézzelfogható: a polgárok itt saját szemükkel láthatják, megtapasztalhatják, mi és hogyan folyik a városházán. A „felhők” alatt a különböző szolgáltatások kristályokat idéző, áttekinthető, gyökérszerűen elágazó (dendrit) struktúrája a város vezetése és lakói között létrejött újfajta viszony leképeződése. A megvalósult terv nagyfokú rugalmasságot biztosít: az esetleges jövőbeli átalakítások minimális beavatkozásokat igényelnek.

Közösségi környezet

A hőmérséklet-különbség növekedésével exonenciálisan nő az enegiaveszteség is, ezért a tervezők klimatikus zónák kialakítása („thermal onion”) mellett döntöttek, amelyek fokozatos átmenetet tesznek lehetővé a külső és a belső tér között. A fehér felhőkön belül létrehozott fogadótér (Grand Place) állandó enyhe klímája csak kis mértékben tér el a külső hőmérséklettől. A látogatók egyre beljebb haladva, fokozatosan érhetik el a megfelelő komfortot biztosító belső hőmérsékletet. Az eltérő textúrákkal jelzett - CNC-marással dekoratívvá tett, préselt falemez burkolatú - funkcionális egységek, csoportok elrendezése és ennek térbeli megjelenítése - léptéke, anyaghasználata - a város 170 alkalmazottjával és polgáraival folytatott műhelymunkák során alakult ki, mintegy hat hónap alatt.

Városháza és közösségi központ, Oostkamp, fotó: Miguel de Guzmán, Carlos Arroyo

A tervezőknek különféle funkciókat kellett elhelyezniük ugyanazon térben. Különböző vizsgálatok, folyamatábrák segítségével modellezték az emberek és anyagok várható áramlását, a hangok és a por terjedését, a mindennapi munka és az ünnepi alkalmak eloszlását csakúgy, mint a biztonság, a karbantarthatóság és a funkcionális rugalmasság szempontjait. Az építészek saját maguk által kifejlesztett eszközökkel - a térigényeket, a komfortkövetelményeket és a különböző kapcsolatokat ábrázoló diagramokkal, amelyeket „topogram”-nak neveztek - könnyítették meg a párbeszédet azokkal az alkalmazottakkal, akik foglalkozásukból eredően nem forgatnak építészeti-műszaki rajzokat.

Városháza és közösségi központ, Oostkamp, fotó: Miguel de Guzmán, Carlos Arroyo

Az információk a központi „idegpályákon” át jutnak a közösségi térbe csakúgy, mint a back office tárgyalóiba. A város honlapjának térbeli megfelelői, az info-pontok érintőképernyővel rendelkeznek - ezek magassága az átlagember számára is kényelmes, nem csak a kerekesszékkel közlekedőknek. A meglévő, minimális csiszolást kapott betonpadlón olvasható, domborúan kiképzett jelrendszer nem csupán a látássérültek tájékozódását, hanem minden ide érkező eligazodását szolgálja – emellett a Coca-Cola raklapok helyét jelző vonalak és számok is megmaradtak, utalva a hely történetére. Újrahasznosított PET-palackokból térelválasztók, belső burkolatok készültek. A település vezetésének újfajta működését kidolgozó projekt gazdája Jan Compernol polgárester-helyettes. A megnyitó után a sajtó a megvalósult épületet a „Jövő Városházájaként” mutatta be.

Termelő táj

Az épület körüli park is újrahasznosított anyagokból, szigorú költségvetéssel készült el és energiatermelő funkciót is ellát. A pihenést szolgáló zöldfelületek, a biciklis és gyalogos útvonalak jól megférnek az építőanyag-tároló telephelyekkel. A beruházás az European Interreg MP4 projekt részeként valósult meg, amelynek jelszava: „Tegyük a Helyeket Jövedelmezővé” („Making Places Profitable”). A 13.000 m2-es tetőfelületről összegyűjtött csapadékvíz két lépcsőben tisztítva a mosdók és műhelyek ellátását szolgálja. A négyhektáros területről összegyűjtött esővíz tartalmazhat ugyan homokszemeket, de a város utcáinak tisztításához ez tökéletesen megfelel.

Városháza és közösségi központ, Oostkamp, fotó: Miguel de Guzmán, Carlos Arroyo

„Rendkívüli módon kifizetődő folyamat volt, a várossal, alkalmazottakkal, polgárokkal, szakértőkkel és tervezőkkel együtt dolgozni, tanulni egymástól, közben megalkotni egy víziót egy újfajta városi önkormányzat számára. Tervünk ennek az elképzelésnek a kikristályosodása” – nyilatkozta Carlos Arroyo vezető építész.

A tervezőktől kapott leírás felhasználásával fordította: Garai Péter

vélemény írásához jelentkezzen be »