építészet : környezet : innováció

„Végre tényleg történik valami kézzelfogható” - interjú Matus Istvánnal

Az Ybl-Bazár közelgő felújítása kapcsán sokat beszélünk ismét a Budai Várról. A Várnegyed fejlesztésére átfogó stratégia készül, amit egy rendszeresen összeülő szakmai bizottság is véleményez - többek közt a budapesti főépítész részvételével. A Vár szívügyünk, megérdemli a széles nyilvánosságot. Matus István éveken keresztül állt a Várgondnokság élén és fontosnak tartja, hogy a terveket, gondokat a szakma részleteiben is megismerje. Az alábbiakban a vele készült beszélgetést tesszük közzé. Zöldi Anna interjúja.

Az Ybl-Bazár közelgő felújítása kapcsán sokat beszélünk ismét a Budai Várról. Az már kevésbé köztudott – bár az Építészfórum rendszeres olvasói erről is tájékozódhattak –, hogy a vár fejlesztésére átfogó stratégia készül, amit egy rendszeresen összeülő szakmai bizottság is véleményez - többek közt a budapesti főépítész részvételével. A Vár mindnyájunk szívügye, megérdemli a széles nyilvánosságot. Matus István éveken keresztül állt a Várgondnokság élén és fontosnak tartja, hogy a terveket, gondokat a szakma részleteiben is megismerje.  Az alábbiakban a vele készült beszélgetést tesszük közzé. Zöldi Anna interjúja.

Két évvel ezelőtt azt mondtad, úgy érzed, hamarosan komoly figyelmet kap majd a Budai Vár. Mi teljesült ebből?

A kormány tavaly és idén is több rendeletben biztosította szándékát a Világörökségi területként,  Nemzeti emlékhelyként és élő városrészként  egyaránt fontos  Budai Vár kiemelt fejlesztésére. A Kormánybiztos, dr. Zumbok Ferenc kinevezése is garancia arra, hogy a már 1998-ban megfogalmazott, de csak részben teljesült fejlesztések végre új erőre kapnak.

 

Várgondnokság átnézeti térkép, forrás: Várgondnokság
 

 

A sajtóban a Várral kapcsolatban szinte kizárólag a Várkert Bazár fejlesztéséről lehet hallani. Van más fontos terület?

A Várkert csak a tervezett program első megvalósuló eleme. Mindenki érzékelheti, hogy végre tényleg történik valami kézzelfogható, és ez helyreállíthatja a bizalmat a fejlesztés szándéka iránt. A Sándor palota rekonstrukciója óta látványos változás a Várban nem történt. Olyan szakaszok készültek el, amelyek a közvélemény számára érzékelhetetlenek és részei csak egy komplex programnak, önmagukban nem fenntarthatók. Ilyen például a Szent György tér nyugati térfalának északi szakaszán, a várfal sétány egy részének és a műemléki pincéknek a rekonstrukciója (mint „Királyi Borház és Pincemúzeum” működött pár évig). Ez a fejlesztés a későbbi beépítés infrastrukturális és műemléki alapjait biztosítja.

 

Nyugati oldal romterület fejlesztése
Légifotó a romterületről, forrás: Civertan
 

 

A Nyugati várlejtő, az ott megkezdett garázs építése, majd az építés leállása a korábbi években csak a hírek botránykrónikáiban szerepelt. A Csikós udvari várgarázs 2008-ban felhagyott építési területe veszélyes gödör. A várfalak állapota kétségbeejtő. Van valamilyen pozitív változás?

Igen. A műemléki hatóságok, Minisztérium, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (KÖI, NFM, MNV) és a Várgondnokság meggyőzte a korábban a vállalkozást finanszírozó Bankot, hogy legalább a Karakas Pasa tornya környezetében és a középkori eredetű kortinafal alatt készíttesse el az épület szerkezetét (a szakmai befektető a gazdasági válság miatt felhagyott beruházásból kivonult). A 2012 tavaszáig megépült, négyszintes szerkezet legalább azt lehetővé tette, hogy a korábban legveszélyesebb szakasz mára stabil, továbbá idén szeptemberig többletköltségek nélkül megvalósulhatott a 6 éve halogatott „Kortina köz” beruházás, ami a Palota út és a Szent György tér között biztosítja majd az akadálymentes és egyszerű feljutás lehetőségét.

 

A munkagödör és a kortinafal 2011 áprilisi állapot
A garázs alaplemez építése 2012 május
A garázs alaplemez építése 2012 május

 

Mi a helyzet a Várfalakkal? 2010-ben több omlás történt.  

A Várfal egyszerre probléma és lehetőség, véd és kiemel. A fal, a kő, a tégla az elmúlt 700 évben nagyobbrészt a helyén maradt, legfeljebb kifoltozták, feltöltötték vagy újabb réteg épült rá. A fal tanú, mindent befogad, magába olvaszt, ágyúgolyót, történelmet. „Gerő Laci bácsi” kőművesei az Ybl-kori balusztrádos korlát jól faragott talpelemeit az ötvenes évek végén ugyanúgy újrahasznosították, felhasználták, mint elődeik Zsigmond és Mátyás palotájának faragott köveit.

A Várfalak állapota nagyon rossz. Az ötvenes években végzett „rekonstrukció” szinte fenntarthatatlan állapotot hozott létre. A vízelvezetésről akkoriban nem tudtak megfelelően gondoskodni. A török kori falazást imitáló téglasorok mutatósak, de átnedvesedve télen szétfagynak, felgyorsítva a romlást. A falak részben önkormányzati, részben állami tulajdonban vannak. Az elkészített tervek és költségbecslések szerint az állami tulajdonban lévő, mintegy 2 km-es szakasz felújítása is több mint 2-2,5 milliárd Ft-ba kerülne. A szivárgók, burkolatok megépítését is magába foglaló teljes felújítás után a karbantartás költsége évente már mintegy 100-150 millió Ft költséggel megoldható.

 

Várfalak állapota 1985
Várfalak állapota 2011
 

 

Van erre pénz?  

A Várgondnokság és az MNV által megbízott mérnökök felmérései nyomán az MNV is felismerte a helyzet komolyságát, így a tavalyi évben 500 milliós keretösszeggel fedezve megkezdhettük a legveszélyesebb szakaszok helyreállítását. A Savoyai terasz és a Lőportár határoló falának leomló külső rétegeit 2011-ben jószerivel már csak a vadszőlő tartotta. 2011-2012 ben ez a szakasz és a déli kortinafal felújítása elkészült, és a program - ha lassan is - de folytatódik.

 

avoyai terasz-lőportár falszakasz rekonstrukció
A fal rétegei
 

 

A volt Karmelita kolostor (Várszínház épülete) alatti bástya és Ellyps sétány 2010 májusában csúszásnak indult ... ma egy védőépület fedi. Mi lesz vele? Így látjuk majd 10 év múlva is?

2010 a várfalak szempontjából katasztrofális év volt. A szokásos csapadék háromszorosa esett, több falszakasz leromlott és a lejtő csúszásnak indult.  A területet tehermentesíteni kellett, az 1700-as, 1950-es években behordott feltöltés kiemelésével egy 9 m széles és 40 m hosszú, 4-5 m mély üreg jött létre, melynek ideiglenes lefedése és részben régészeti feltárása is megtörtént. Az üreget felesleges visszatölteni, jobb lenne a falat a terasz szintje alatt kialakított, hasznosítható „doboz” szerkezettel megállítani.

A szükségből erényt kovácsolva lehetségessé válhat a terasz, az udvar, a volt Karmelita épület és az alatta feltárt Pasa palota komplex hasznosítása, az épület kapcsolatának megteremtése  a Püspök kerttel, a Színház utcával – amely egyébként a vár fejlesztési programjának része. A Várszínház jelenleg az egykori kolostor különleges hatású barokk Refektóriumát használja kamarateremként. Egy új, térszint alatti kamara- és próbaterem kialakításával megnyílhat a lehetőség a Refektórium rekonstrukciójára és többcélú rendezvénytérként történő hasznosítására. 2011. október - decemberben a Várgondnokság és az Építész Mester Egylet Ötletpályázatot szervezett a területre a Mesteriskola XXI. ciklusa hallgatóinak. A tervpályázat tapasztalatai alapján a Várgondnokság munkatársai elkészítették a stabilizálás és felújítás program javaslatát.

 

A Karmelita épület udvara
Egykori Karmelita kolostor, refektorium
Program javaslat
 

 

Honnan lesz erre a munkára fedezet?  

A KÖH kötelezően előírta, hogy a várfal és a lejtő stabilizálását legalább 2013 végéig el kell végezni. Az MNV részéről ígéretet kaptunk a legszükségesebb munkák pénzügyi fedezetének biztosítására. A stabilizálás csak az első lépés, a hasznosítás már több éves, pályázatokkal, a finanszírozási és fenntarthatósági lehetőségek keresésével, vizsgálatával járó folyamat. Az eddigiekből is látható, hogy a Vár állami tulajdonban lévő területén csak az eddig felsorolt állapotfenntartásra, karbantartásra (a közművekről még nem is beszéltünk!) évről évre több százmilliós  összeget kellene fordítani - ami a vagyonkezelő jelenlegi bevételeit messze meghaladja. A tarthatatlan állapotot felismerve már a 2011 tavaszán olyan javaslatot tettem az MNV, a Várban található Intézmények és a fenntartó Minisztériumok elé, amely meggyőződésem szerint helyreállíthatja a költség – fedezet egyensúlyt.

Ez kulcskérdés. Hogyan biztosítható a bevétel-kiadás egyensúlya? A Várban egyre több a fesztivál, gondolom a területek jól bérbe adhatók?

A felújítási és karbantartási költségekkel azonos nagyságrendű bevétel kizárólag akkor biztosítható, ha a Budavári Palota állami területeinek látogatása (Ybl-Bazár, Királyi Kertek, Palota területe a Koldus- és a Barokk „turulos” kaputól) strukturált belépőjegy és bérlet váltásával történik. A növekvő számú, évente mintegy 1,5 millió külföldi turista legfeljebb egyszer, a hazai látogatók évente többször is eljönnek a Budai Várba, ezért jegy- és bérletrendszer bevezetését javasoltam. Ezt az első hallásra meghökkentő, sokakból várhatóan ellenérzést kiváltó megoldást a számok és a mindenkinek kedvező következmények indokolják. A jelenlegi külföldi és hazai látogatószámmal kalkulálva éves szinten 4-6 milliárd Ft közötti közvetlen bevétel érhető el, melynek nagyobb hányada a kiállítások, kulturális rendezvények szervezésére és az intézmények, fenntartására fordítható. Éves szinten tartósan 1 milliárd Ft beruházást feltételezve, a terület karbantartása, fenntartása és a szolgáltatások szintje jelentősen javítható, ráadásul úgy, hogy a látogató is jobban átélheti a helyszín szellemét, egyedi adottságait, történelmét mert mindazon adottságok, programok, amelyek eddig nem valósulhattak meg létrejöhetnek.

 

Sétálójegy költség fedezet egyensúly helyreállítása
 

 

Nem félsz a tiltakozástól? Ez a javaslat szinte biztosan kiüti a biztosítékot…

Véleményem szerint csak akkor, ha nem magyarázzuk el érthetően, miért van erre szükség.  Vannak meggyőző érveim, miért előnyös ez mindenkinek. Elég, ha végiggondoljuk: szerte a világon szinte valamennyi világörökségi, vagy védett helyszín, egykori királyi palota így működik és válik fenntarthatóvá. Gondolj csak Krakkóra, Prágára, vagy Madridra. Ha azonban az épületekbe belépve többször, több helyen kell jegyet váltani, az szerintem értelmetlen és inkább elriasztja a látogatókat.  A kert, az udvar, a várfalakkal övezett terület a palota szerves része, és mindig is zárt, ellenőrizhető terület volt. Ma az átlag turista 20-40 percet tölt azzal, hogy a buszból kiszállva a Mátyás templomtól vagy a Dísz térről a Savoyai teraszra gyalogoljon, majd ugyanott vissza. Közben csak a kilátás, legfeljebb az őrségváltás élményét kapja. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, amit az ország szellemi történeti középpontja nyújthat. Ha a program megvalósulna, a Budapesti Történeti Múzeum reneszánsz kertje feletti (egykori védőfolyosó) sétánykapcsolat megteremtésével körbejárható lesz a várfal, ezzel új és helyszínre szabott kiállító-, kiszolgáló és rendezvényterek tárulnak fel a látogatók előtt.  Minél több helyszínre érvényes jegyet vált valaki, annál több kedvezménnyel javasoltuk árusítani, így van rá esély, hogy többen néznek be majd a kiállításokra is. A folyamat önfenntartó, hiszen a több bevétel több és önmagában nem finanszírozható kulturális tartalom megrendezését is lehetővé teszi. A következő években a látogatók száma bizonyosan nőni fog. Diákoknak adott kedvezményekkel, heti legalább egy ingyenes nap bevezetésével bizonyos mértékig szabályozni lehetne majd a növekvő forgalmat. Jó lenne olyan támogatott programokat kialakítani, amikor iskolák, diákok a helyszínen ismerhetnék meg hazánk történelmét. Tudod például, hol fejezték le Hunyadi Lászlót, honnan származik a Lacikonyha neve, hol volt a Vízibástya és hol van a Vízhordó lépcső? Hol találta meg Zolnay a „hős” kutya koponyáját?

 

Északi kortinafal
Itt ér véget a turisták útja, a fal nem járható körbe
Itt ér véget a turisták útja, a fal nem járható körbe
 

 

A fizető övezet mekkora körzetre vonatkozna, a Palota területét jelentené?

A javaslatom szerint sétálójeggyel érintett terület az Ybl-Bazár újonnan létrejövő múzeumi, rendezvény-, terasz- és kert-területei lennének, melyek részben együtt, részben külön működnek a volt Királyi Kertek rekonstruált történelmi és botanikus kerti területeivel. Az egykori Királyi Palota falakkal övezett területét déli oldalról az előbb említett kert övezi, északról - a Szent György tér felől - a Koldus (hollós) kapu és a Barokk lépcső (turul szobor mögötti) kapuja lehetne a belépés helye. Az így ellenőrzött terekhez tartozna a Hunyadi és az Oroszlános udvar, a Savoyai és a Halászó fiúk terasz, valamint a középkori eredetű, a háború utáni rekonstrukció során kialakított udvarok, úgymint jelenleg a BTM kiállító területeként működő Reneszánsz kert, az Újvilág kert, a Nagyrondella, és a kortina (függöny) falak által közrezárt Középkert.

A várfal sétányon, a mellvédbe falazottan a vár emblémájával díszített téglát mutattál, amelyek megvásárlásával segíteni lehet a várfalak megújítását. Hasonlót másutt is láttam már, igaz, az történelem – a krakkói várba vezető feljárat mentén emelkedő fal is őrzi az adományozók nevét.

Az ötlet onnan jön, hogy tudjuk, a felújításhoz sok téglára van szükség. Miért ne lehetne ezt a helyzetet, lehetőséget adománygyűjtésre használni? A gyűjtés célja a Budavári Palota várfalai és támfalai helyreállításához kapcsolódó pénzügyi alap megteremtése úgy, hogy az adományozó ténylegesen nyomot hagy maga után térben és időben, hiszen az adományként megvásárolt téglapár egyike a falakba, beazonosítható helyre beépítésre kerül, míg a másik az adományozót illeti. Az adománygyűjtés a Várgondnokság honlapján elérhető nyilvános szabályzat alapján történik, a támogatás módja az elkülönített számlára történő befizetés, melynek visszaigazolási formája a téglajegy és téglapár.

 

Téglajegy, adománygyűjtés
 

 

A Várkert rekonstrukciójáról hozott rendelet egyik pontjának célkitűzése volt a Vár 25 éves fejlesztési koncepciójának elkészítése. A fejlesztési stratégia elkészítésére tavaly év végén meghirdetett közbeszerzést a KÖZTI nyerte. Elkészült ez a koncepció?

Igen. Az elkészült anyagot július 4-én adtuk át a Kormánybiztos Úrnak és az NFÜ-nek, de szeptember elejéig még lehetőség nyílt arra, hogy a munka segítésére és véleményezésre létrehozott szakmai bizottság opponensi javaslatai alapján az anyag kiegészüljön. A feladatnak két határozott fejezete előírta, hogy a tervezőnek integrálnia kell a Várkert Bazár rekonstrukciós terveit és a kerület Közlekedési Operatív Programját. A stratégia egyik fő tanulsága az, hogy a döntés-előkészítő munkát még nem szabad lezárni. A javaslatok érdemi megvitatásához, a döntések, pályázatok előkészítéséhez olyan felmérésekre, adatokra, a széttagolt - részben papír alapú, ezért az információ átadására a felgyorsult világban képtelen - adatbázisok digitális egyesítésére van szükség, amit állami feladatként, és csak évek következetes munkájával lehet elvégezni.

Mikor lesz nyilvános az elkészült anyag?

Részben már munka közben megismerhető volt. A kerület segítségével bemutattuk nyáron közmeghallgatáson is, természetesen azoknak a munkarészeknek a hangsúlyozásával, amelyek a jelenleg elindított uniós (KMOP, KözOP) forrásokból finanszírozott projektekre vonatkoznak. A teljes anyag több száz oldal, és akkor a háttér tanulmányokról, opponensi véleményekről még nem is beszéltünk. Készült egy összefoglaló, remélem, az hamarosan nyilvánosságra kerül, hiszen az uniós forrásból készült anyagok egyik eleme a nyilvánosság biztosítása.

Az elmúlt hetekben látható volt, hogy a Honvéd Főparancsnokság rom épületében dolgoznak. Történik végre valami az épülettel?

Még a 2011-es év elején javaslatot tettem a volt Honvéd Főparancsnokság ideiglenes hasznosítására.  A helyzete és adottságai révén a háború után visszabontással keletkezett rom jelen állapotában is - persze a szükséges veszély elhárítási és állagmegóvási munkák elvégzése után - alkalmas lehet információs központ, vendéglátás, interaktív vetítő, kiállítási terület és kóstolópiac létrehozására.  A hely KAPU és UDVAR, az épület a Várban tett séta történeti kapuja, kiindulópontja lehet. A Vár 25 éves koncepció javaslatot tesz az épület későbbi szerepére. Amíg az épület funkciójáról, méretéről és formájáról nincs közmegegyezés, addig csak a műemlék fenntartásához vitathatatlanul és feltétlenül szükséges munkálatok elvégzését javasoltam. Turisztikai és Információs pont, mobil berendezésű interaktív pihenő, bemutatkozó tér, INFOBOX, Hungaricum kóstolópiac számára jó lehetőségeket kínál a hely. Az interaktív fogadótérben rövid történelmi impulzusok, érhetik a látogatókat. Az épület időszakos kiállításoknak, rendezvényeknek, fórumoknak adhat helyet. Itt lehetne bemutatni és megvitatni  a vár további fejlesztéseit. Történelmi, dokumentum- és országimázs-filmekből (Rákóczi hadnagya, Kőszívű ember fiai, Hídember, budapest get engaged) válogatott, sodró tempójú rövid részleteket láthatnának az ide érkezők. Az ideiglenes hasznosítás becsült időtartama 5 év. Ez év nyarán legalább annyit sikerült megvalósítani, hogy a rom bejárati részeit és udvarát veszélymentesítettük, így egy része biztonságosan bejárható. A pince és a földszint között több helyen hiányoznak az egykori poroszsüveg födémek, de az épület ettől még érdekesebb. Az áthajtó feletti boltozatot kialakító szeglemezes tartót statikusok az egyetemi oktatás során is bemutatták már a diákoknak.

 

Honvéd Főparancsnokság 1910
Honvéd Főparancsnokság 1945
Honvéd Főparancsnokság 1960
 

 

Augusztusban a Szent György tér nyugati oldalának kerítésein a tér történetét bemutató plakátok jelentek meg, a felirat szerint az EMMI támogatásával. Van ehhez köze a Várgondnokságnak?

Igen, van. A Kortina beruházás részeként sikerült végre a Budapesti Történeti Múzeummal közösen megvalósítani ezeket a molinókat. Többször vezettem csoportokat a Várban. Mindannyiszor feltűnt, mennyire hiányoznak olyan információs táblák, amelyeken megmutathatjuk, milyen volt a tér régen. A középkori és a Hauszmann által kialakított királyi palota képeit csak akkor láthatja a vendég, ha bemegy a BTM kiállítására, akkor viszont magát a helyszínt, a teret nem érzékeli többé, így a teljes kép nehezen áll össze. A NARMER stúdióval kidolgoztunk egy konszignációs térképet, amit tovább lehetne tervezni. A térkép bemutatja, melyik ponton milyen információkat célszerű adni a látogatóknak. A táblákra annak ellenére szükség van, hogy meggyőződésem szerint a látogatók egy része hamarosan a telefonjára feltöltött, geo-referált film- és hanganyagait hallgatva ismeri majd meg Budavár látnivalóit és történetét.

 

Molino a Szent György tér történetéről
Világörökség tábla
 

 

Sokszor elhangzik a kifogás, hogy a várbeli rendezvények zajosak, túlhasználják és a helyszínhez méltatlanul puszta díszletnek tekintik a Várat. Ami igaz, az igaz, szinte minden hétre jut egy fesztivál.

A nagy fesztiválok számát nem lehet tovább növelni és azzal is egyetértek, hogy súlyozni kell, milyen tartalommal van lehetősége egy fesztiválnak arra, hogy ezen a kiemelt helyszínen rendezzék meg. A fesztiváloknak érdekük, hogy olyan programot vonultassanak fel, ami indokolja, miért kötődnek a várhoz, miért itt és csak itt lehet őket megrendezni. Kérdés: ki, és milyen bizottság dönthet arról, hogy a törvényekben, rendeletekben szabályozott feltételek biztosítása esetén melyik fesztivál fogadható be és melyik nem? A jelenlegi helyzetet ideiglenes állapotnak tartom. A Várkert rekonstrukciójával új közlekedési kapcsolatok és új rendezvénytér jön létre, és ez mindent át fog rendezni. Egy biztos, ha a fesztiválok a Várgondnokság szolgáltatási körének és infrastruktúrájának bővítésével rendeznének meg, akkor sem tudnának önmagukban a terület fenntarthatóságát biztosító bevételt megtermelni. Igazán jó fesztiválokat hosszú évek hagyományára építve és évekre előre látva lehet tervezni és szervezni. Ez a Várban még az olyan, immár hagyományosnak minősülő rendezvények, mint a Mesterségek Ünnepe és a Borfesztivál számára sem biztosított. A fesztiválok és a Palota Intézményeinek együttműködése sokkal jobb lett az utóbbi évben, mint korábban volt, de a programok még mindig nem építenek egymásra, nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek abból a látogatószámból, nyilvánosságból, évente ismétlődő, de mégis egyedi alkalomból adódnak, amit a fesztiválok jelentenek.

 

Várkert fejlesztés
 

 

Végül nem kerülhető meg a kérdés: hol tart a munka a Várkert Bazár esetében? Hosszú várakozás után miért kell hirtelen ilyen rohamtempóban elvégezni?

A Megvalósíthatósági Tanulmány, az engedélyes és tenderterv elkészült, megvan az építési engedély, készülnek a kiviteli tervek, és napokon belül kiírásra kerül a nyílt építési közbeszerzés. A munka a 2011-ben felvázolt program szerint halad. A gyorsaságot részben az indokolja, hogy a felújítás uniós forrásból, a KMOP (Közép-magyarországi Operatív Program) és a KözOP (Közlekedés Operatív Program) lehetőségeire építve készül. Az uniós források felhasználása ciklusokhoz kötött. A felújítás KMOP forrásainak felhasználása és elszámolása legkésőbb 2014 nyaráig történhet. Ami ebből a ciklusból esetleg „kilóg”, pl. festmények, szobrok restaurátori munkái, azt nemzeti forrásból kell finanszírozni. Egyébként pedig mire várnánk? Rohamtempó? Az Ifiparkot 1983-ban zárták be. A terület 30 éve zárvány a város közepén. Állapota egyre romlott és ez megbocsáthatatlan pazarlás az Ország szempontjából. Ha a projekt megvalósul, akkor a következő 20-40-60 évre biztosított lesz a világörökségi emlék fennmaradása. Ez az, ami számít, a többi a pillanatok múló története.

Zöldi Anna

képek: Várgondnokság

 

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »