Velünk élő építészet
Mit tegyen az építész a mai magyar valóságban, hogy terve minden előírásnak és megbízói igénynek megfeleljen, átmenjen a tervtanácson - és emellett a ház még szép is legyen? Kulcsár Attila írása az építésügyi (túl)szabályozások alig-alig átlátható és követhető halmazáról, tizenkét tételben.
1.
Voltak régen ezek a lakótelepek, ahol némi várakozás után lakást kaptak a falusiak, ha a városba jöttek dolgozni. Itt a dobozházak fegyelmezett rendben unatkoztak egymás mellett, Bauhauson iskolázott típustervek szerint, de Ybl-díjat is lehetett érte kapni. A házak között játszóterek bújócskáztak vasszerkezetű berendezésekkel, de aki „beletörődött" ebbe, megedződött a felnőtt életre. A fákat még csemete korukban kitörték a jampecek, ami megmaradt, azt a huligánok, de a fű sokáig megmaradt, mert a tarack szárazságtűrő. A lakótelepi utak biztonságosak voltak. Nagy ritkán egy Trabant pöfögött el mindkét ütemével. A hajléktalanok akkor még a panelban laktak, a közveszélyes munkakerülő nők nappal nem mutatkoztak.
A házak teteje művészetileg is lapos volt. Kémények, antennák, szellőzők, tipegők díszítették. De ezt csak az ellenség láthatta így, a kémkedő repülőgépekről. Viszont a távfűtési vezeték látható volt, ha a talajvíz miatt nem tudták a föld alá süllyeszteni. De így is szerették a lakosok, mert vele nyitott ablak mellett, jó levegőn élhettek légkondicionálva télen-nyáron, mert a fűtés rendszere egycsöves volt, nem lehetett elzárni, és a Vörös Vándorzászlóval kitüntetett Hőerőmű kiválóan működött.
Ez így ment sok éven át, és ezalatt egy új generáció nőtt fel. A szülők kiköltöztek a víkend telekre, vagy a zártkertekbe, a szerszámos kamrákat komfortosítva, hogy gyermekeik lakáshoz jussanak… De ezek a fiatalok már másképpen képzelték el a házukat. Úgy érezték, hogy a lakótelep nem az ő világuk, nekik lakópark kell. Kivásárolták az állami lakást, kiléptek a Lakszövből, és társasházzá alakultak. És a társasházak lakói már nikecell díszítésekkel ékes, mások, nemzeti motívumokkal díszített, emberszabású házban szeretnek lakni.
Ha az egyik lakónak egy HAJLÉKÉPÍTŐ újságba csomagolják a szotyolát a meccsen és otthon kiolvassa, az attól kezdve kokárdát hord a szívében és az ő javaslatára felkeresik az Orgona-egyesülést - ez egy színfónikus tervező iroda -, hogy tervezze át nekik a sivárt egy szép orgOnikus épületté. Elmondják nekik szokás szerint, hogy nem akarják a tervezői fantázia szárnyalását korlátozni, de legyen benne egy kis korai Ekler Imrés, Csernyus Imrés, Jánosi Imrés, de Heil Imrés is. És persze a Mestertől Is valami… El is készül így egy népi gyökerekből táplálkozó rekonstrukció, de a Tervtanács a tervet elmeszeli. Indoklása szerint a terv nem eléggé modern, zsúfolt és anakronisztikus - és Janáki anti-Imre Istvánnak sem fog tetszeni. Legnagyobb hibája, hogy túldíszített, és nincs rajta hely a multi- és nacionális cégek reklámjainak, amelyek pedig kellően egyedítik az épületeket és ízlésesen szolgálják a kiegyensúlyozott tájékoztatást, valamint a kereskedelem liberalizmusát.
Amikor a lakóközösség nem nyugszik bele a döntésbe, hónapról hónapra újabb - most már nemzetközi stílusú, modernista - tervekkel bombázzák a szigorú zsűrit, az építészeti divatlapok szerint, jobbnál jobb tervezőknek adva megbízást. Próbálkoznak egy bizonyos Hans Hollein-re hajazó posztmodern kiegészítéssel operálni, amelyben a fitness szalont és a konditermet akarják kialakíttatni. De a zsűri ezt a tervet sem fogadja el, mert a posztmodern ma már nem divat, az építészettörténelem szemétdombján van a helye, nem a modern lakóparkban.
A következő tervezőt a high-tech legnagyobb mesterének, Sir Norman Foster eszköztárának alkalmazására kérik fel. Az öreg el is küld néhány tervet, hogy segítsen. A tehetséges tervező fel is használja egy lépcsőház és egy liftakna megformálásához London új ékességének, az uborka alakú irodaháznak a tömegét, valamint a Walesi Botanikus kert lefedésének koncepcióját a ház tövében kiskertjük zöldségeit áruló őstermelők standja esővédő fedélszékéhez. A zsűrinek ez a terv sem tetszik, - az elnöknek azért nem, mert mintha már látta volna valahol ilyen lépcsőházat, a többinek meg az üvegtető idegen, a lakópark-telepi környezetben. Betörik az ablakokból kidobált lábasok, karácsonyfák.
A következő tervet már barterben csinálja egy jókezű építész. A tetőtérben kialakított irodabérlet a tervezés díja. Valami Erick van Egeraatnak hívják, de a földszinti lepény kiveri a biztosítékot a zsűrinél, mert kilóg a szabályozási vonalból, és hiába jó a vonalkódos ablakosztása, ez a terv is a többiek sorsára jut.
A negyedik építész kínosan ügyelt az építménymagasságra, a beépítési százalékra, és megtudja, hogy az elnök Peter Eisemann dekontsruktivista irányvonalával rokonszenvez, ezért egy ilyen kiegészítésben helyezi el a fitness-szalont és a konditermet. Na alakul már - dícséri meg a zsűri a tervet -, ez legalább már egyenes síkokból áll… Csak hát mi van a benapozással és a szomszédok hozzájáruló nyilatkozatával - az bizony sokba szokott kerülni nálunk. Végül mégis elhajtják a tervezőt, hogy csináljon egy egyszerű, modern épületet, amelyik ezen a magyar vidéken nem váltja ki a lakosság tiltakozását, de betartja az Európai Uniót, összes előírásaival együtt.
Na ezután juthat el a feladat egy helyi tervezőhöz, mivel ő ismeri az ottani néplélek minden rezdülését és zsűri elnökének a lányát is - aki a felesége. Megcsinálja ezt a lenyugodott tervet, a tetőre teszi fel a fitness-klubot. Az ablakokat némileg össze-vissza rendezi a mostani szokások szerint, és tervezői nyilatkozatában vállalja, hogy mindenben a szabványoknak és az érvényes előírásoknak fog az engedélyes és kiviteli tervben megfelelni. A terv „engedélyezésre ajánlott" minősítést kap a zsűritől, és végre elkezdődhet az érdemi tervezés. Az építész felesége és az apósa mindenben támogatja a fiatal alkotó önmegvalósító törekvéseit.
2. Élet- és vagyonvédelem
Az első problémát az jelenti, ha közben a házat megveszi - és mellette még tíz másikat is kinéz - egy dagesztáni üzletember, magyarországi telephelynek. A lakók, amikor hírét veszik, hogy valami mohamedán költözik oda, falura kezdenek visszaköltözni. A harangszótól is irtóznak, de a müezzint kifejezetten nem szeretik. Falun sincs munka, de legalább csendes a vidék, csak kutyaugatás ne volna. Úgyhogy egy év múlva üresen állnak az épületek. Artikulatlan, a dagesztáni parancsnok - helyesebben cégvezető - valamennyit olcsón megvásárolja és némi változtatással megépíti a helyi építész rekonstrukciós tervét. A többi házat viszont elbontatja mellőle, hogy jobban legyen védhető, és a cég központját bekeríti 2,5 méter magas kőfallal, az OTÉK szerint. A terveket azért készítteti az eredeti tervezővel, mert szerzői jogai vannak, és a dagesztáni törvénytisztelő ember - nem akart összeütközésbe kerülni a magyar hatóságokkal.
Megismerve a legújabb magyarországi biztonsági előírásokat, a telephelyen korszerű rendszert épített ki, amely kielégíti a becsületes munkával szerzett vagyon védelmét, a használati- és a munkabiztonságot, mindezt a veszélyeztetéssel és az arányos életvédelemmel konform előírások szerint. Ennek megfelelően fokozott figyelmet fordít a beépített biztonság eszközeire. A falakat és födémeket belső vasbeton köpenyezéssel erősítteti, a belövések és robbantásos merényletek ellen. Az ablakokon rácsok, zsaluzatok készülnek, a nyíló szárnyak tíz pontos záródású biztonsági zárszerkezetet kapnak, amelyek írisz-azonosítással nyílnak. Az üvegfelületek acéllemez burkolatot kapnak, az udvar, a tető és a falak terepszínű rejtő bevonatot, a légi felderítés ellen. A kerítés felett magasfeszültségű szögesdrót ad biztonságot - természetesen figyelmeztető jelzéssel ellátva.
A technikai védelem jelenti a „második pajzsot". Térfigyelő kamerák a szabadban, és mozgásérzékelők a belső terekben. A beléptető rendszer a ruházat és a poggyász teljes átvilágítását teszi lehetővé. Nincs az a csípőprotézis, fogpótlás, lenyelt mikrocsip, maroklőfegyver, amit fel ne derítene a detektoros kapu és a táskaröntgen. Ezen túl az emberi tényező, az élő védelem is lenyűgöző. Kigyúrt, a szovjet hadseregben 45 év szolgálati idővel rendelkező kommandósok teljesítenek szolgálatot a kapunál, éles lőszerrel és éles elmével felfegyverkezve. Pit-bull járőrkutyák teszik teljessé a biztonságot. Aki egyszer ide hívatlanul belép, nem jut ki többet, csak por alakban - mondta Artikulatlan.
Na így kerül ki a házból a hadúr, Artikulatlan Basajev is, amikor egy falevél-bombát valahogy befúj ősszel a szél egy ajtónyitáskor, és takarításkor aktivizálódik. A ház belseje teljesen kiég, mindenki megsemmisül, aki benn tartózkodik. A tökéletesen záródó hermetikus rendszer beváltotta a hozzá fűződő reményeket. Putyin elnök úr a Kremlben kitüntette a százados szilfát, amelytől a levél származott.
3. Katasztrófavédelem
A katasztrófa után az épület sokáig üresen állt. A hajléktalanok sem szerették, mert a belső falai az odakenődött emberektől olyan mázgásak maradtak. De aztán a Katasztrófavédelmi Igazgatóság - hosszas tárgyalások után - mégis megvásárolta a Hadúr negyvennégy özvegyétől a házat, és területi logisztikai központot alakított ki benne, a tervező tervei szerint. Ekkor jött ki az új Katasztrófavédelmi nörvény, és az új előírásoknak megfelelően kiépítették a megelőző biztonsági rendszert.
A százéves árvízszint feletti ötven centiméter magas körgáttal veszik körül az ingatlant, azon kívül pedig egy 100 hektáros puffer víztározót terveznek kiépíteni. A lakók tiltakoztak, de ez nemzeti érdek, nem lehet a gátakat tovább emelni - mondják. A ház alapjait 120 cm magasságig vízzáró vasbeton lábazattal teszik ár-vízállóvá. További egy méterig homokzsák-védelemmel, nyúlgáttal biztosítják a nyílásoknál az átfolyásokat, buzgárokat. A házat az áramló víz ellen lehorgonyozák. És persze kiépül a személy- és vagyonvédelmi rendszer is: mentő-ladik, -mellény, -csónak, -helikopter. Bent a helyiségek az eszközök tárolását szolgálják. A tervező módosított tervet nyújt be: van lapátszoba, homok- és zsákszoba, valamint gumicsizma-raktár. Hat napi hideg éléskamra, meleg pálinka, ha a víz fogságába kerülnének. Összecsukható ágyraktár. És persze a technika, rádió, tv. Riasztórendszer a személyi állomány és technika mozgósítására, továbbá a határőrség bevonására, ha a víz át akarna szökni a határon. És a rendszer be van kötve a Tiszához, a Dunához és az összes mellékfolyókhoz, továbbá Vásárhelyi Pálhoz is, hogy értesítse az Úristent, ha valami nagy árhullám jön, hogy legyen irgalmas.
4. Zaj- és rezgésvédelem
De aztán hamar elfogy a pénz és a körgátból nem lesz semmi, a Katasztrófavédelmet is elvezénylik egy erdőtűzhöz, mert nyáron ott van rájuk nagyobb szükség - a szalonnasütéseknél -, és a házat végre egy civil szervezet, egy környezetvédelemmel foglalkozó KFT veszi meg. A cég a zaj- és rezgésterhelési rendelet őre, bírságolási joggal, következetesen először a saját háza táján seper. Meg kell tervezni a szabványnak megfelelő védelmet, a külső zajterhelési határértéknek való megfelelést éjjel és nappal, alkalmilag és általánosságban - az ide vonatkozó vezeti előírásoknak megfelelően -, a közlekedésből és a munkavégzésből származó zajok számára egyaránt.
Megterveztetnek egy zajvédő falat, kerítést és hangelnyelő burkolatot - ahol lehet -, az ablakokra rácsot, spalettát, háromrétegű üveget. Belül hangelnyelő falakat, álmennyezetet. úsztatott födémet. Párnázott ajtókat a főnöki szobához és mindenhová, a WC-khez is. Halálhörgés-léghang ellen koporsófödém készül, és a szem-kopogás testhang is hiába zajos. Az 57 decibeles hanggátlású falak mindent megoldanak. Legtöbbet mégis az egyéni védőfelszerelések segítenek. Az ágy lába alatt gumialátét, a fapapucs alatt kalucsni. TV, néma üzemmódban. És a leghatásosabb egyéni védőfelszerelés a füldugó, a végső megoldás pedig a Vazul-tapasz. Ezek után jöhetett a harangszó, hangosbemondó, légkalapács, a Family Frost autó. Jöhet az autópálya, a kamionforgalom, a harckocsizó ezred.
5. Épületenergetika
Hamarosan csak az egyéni védőfelszerelésre marad pénz, amikor begyűrűzött a kőolajválság, meg a gázcsap-elzáródások. Nálunk már régebben kimerült a zalai olajmező meg az algyői földgázmező. És kijön az új energetikai szabvány. Beszerelik sok helyen az egyéni mérést, a takarékos rendszert, a mérőóra-visszatekerési gyakorlatot. Búcsút intenek a hőhidaknak, a filtrációnak az ablakfüggöny mellett. És jönnek a szabványokkal az egyre lyukasabb és vastagabb falak (U=0,00 W/m2K). Az egyre többkamrásan záródó ablakszerkezetek, többrétegűbb üvegek, és az egyre kisebb ablakok, a szibériai fortocskák. Nesze neked high-tech divat szegényéknél.
A házak rétegesen öltözködnek, egyre vastagabb hőszigeteléssel. A tavalyi panelprogram jövőre már folytatható egy újabb réteggel. A tervező ásványgyapot-paplanos „pufajkát" tervez a házra, hogy 2020-ra is jó legyen. Ezután a tájat a TV-n keresztül nézik majd télen, de nyáron is. Végül is a paplan is lehet szép, a Müncheni Allianz Aréna is kinéz valahogy. De nálunk az egyéni védekezésnek is van hagyománya: a subát subára, a gubát gubára, és törkölyt pálinkára.
6. Tűzvédelem
A tűzvédelmi szabályok betartása emberemlékezet óta kötelező, mert a tűzoltókat még csak megvédi Szent Kristóf, de az állampolgárokat csak a szabványok betartása és a tűzoltóság. Jönnek is az egyre szigorúbb és költségesebb szabványok, előírások. Fokozódik a szerkezetekbe beépített biztonság (néha olcsóbban megúsznánk, ha hagynánk leégni). Mindig, amikor meghal egy öreg, aki cigarettázás közben elalszik, és a dunyhája felgyújtja a házat. Ha benn ég a lakásban egy kislány, mert visszaszaladt a tűzbe a papagájáért, és a nagynénje a takarékbetétkönyvéért. Ilyenkor szigorodnak a szerkezetek tűzállósági előírásai. Ha nem tud időben odaállni a tűzoltóautó az ott parkoló járművektől a házhoz oltani, ha telehordják a pincét kacatokkal és beköltöznek a melegedő hajléktalanok - szigorodik a szabvány. Akkor is, ha a locsolóhálózatban nincs víznyomás, mert autókat mosnak sokan egyszerre, akkor is, ha ellopják a fémgyűjtők a tűzcsapokat, ha a tűzoltó autója lerobban, ha a létrája rövid. De mint legutóbb, akkor is, ha a lánglovagok nem találnak ki a füstben a pincéből és megfulladnak.
Na ezek után a tervező beépíti a házba a kétszeres biztonságot és megoldja az épület minden gondját. Tűzállóság, tűzterhelés, tűzszakasz, menekülés, füstelvezetés - minden működik. Érzékeli a tüzet, permetezi a vizet, elvezeti a füstöt, bevezeti a friss levegőt. Az öreg - aki a paplan alatt dohányzik - a jövőben tüdőrákban hal meg, mert észre se veszi a körülötte zajló tűzvédelmi eseményeket, hiszen a rendszer automatikusan működik. De a ház olyan lesz, mint egy mozdony és egy szivattyúház vadházasságának zabigyereke. Víz van, hab van, por van - ha gáz van. Sokba került, de megéri. Szinte tűzoltót se igényel már, de nem lesz szép a ház - na majd egy kis tűzálló kőburkolat segít az esztétikának.
7. Járművek elhelyezése
Az útkezelő és a közlekedési hatóság - mintha nem tudná - felhívta az építész figyelmét a parkolási mérlegre. Motorizáció van, tervező úr. Mindenki autóval jár ma már. Lehet, hogy nem az övé, nem illetékes az akadálymentes parkoló használatára, és a benzint is Ukrajnából hozatja, átúsztatva a Tiszán ásványvizes flakonok százaiban, a környezetszennyezéssel és a zárjegy nélküli cigarettákkal együtt. De akkor is meg kell oldani telken belül, vagy 300 méteres körzetben a parkolást. Föld alatti parkolóházakban, a térszinten vagy a levegőben. Valóságosan vagy virtuálisan. A fantom autó otthon áll a garázsban, csak a benzinszámlát lehet rá költségelni. Amerikában kitalálták a lapos autókat, azok biciklitárolókba is beférnek, nyugaton akként is használják őket. A tervező biztosítja az előírt mennyiséget - minden egyes m2-re eső négy ügyfél számára.
8. Zöldterület biztosítása
Az autó esküdt ellensége a zöldterület. A természet elleni agresszió különítményesei az autók. Mára a városokban csak néhány partizán folytatja a parkokban kilátástalan küzdelmét a beépítésekkel, térburkolásokkal. De a tervező kisfiú ebben a nagy játszmában. Kiszámolja, mennyi kell a földön, vízen, levegőben, és létrehozza a házhoz előírt zöldterületet. Van ablakkert, télikert az aulában, nyári kert az udvaron. Ami nem fér el vízszintesen, felfuttatja a falra, de a szabvány, a Helyi Építési Szabályzat és az OTÉK által szükséges négyzetmétert így se sikerül teljesíteni. Ezért létrehozza a háromszintes növényállományt egy teraszon a kertészével, Szemirámisz függőkertjének modorában. Alul a gyepszint, középen a cserjeszint, legfelül a lombhullató fák. A fű - mint tudjuk - már az első évben lélegző zöldfelület, termeli az oxigént orrba-szájba. A cserje később fordul termőre, a fa csak évek múlva, de legnagyobb a tüdeje. Csak azt nem tudják, hova teszik majd a gépkocsikat. Éljen a kerékpár és a gyalogos.
9. És aztán jönnek az Uniós előírások - Esélyegyenlőség teljesítése
Az a helyes tervezői magatartás, ha mindenről gondoskodik, ami szükséges. Megtervezi a házat a szabványoknak megfelelően, aztán működjenek, ahogy tudnak. Esélyegyenlőséget kell biztosítani mindegyiknek, különösen a fogyatékkal élőknek. Ezért az építész a házat megfelelteti a komplex akadálymentesítés minden szabályának. Aztán jöhet bárki a roma telepről járókerettel, vagy Strassburgból BMW-vel, nem talál a házban kivetnivalót. Leparkol, kiszáll, eligazítják a táblák, a taktilis burkolatok. Braille-írás tájékoztatja, ha vak, indukciós hurok segíti, ha nagyot hall. Rámpán mehet fel a nagyfőnökhöz, a kiskapuhoz a földszinten vezet út. Lift van, ha elromlik az idő. Befér az ajtókon, kapaszkodhat a korlátba. Térdszabad ügyfélpult fogadja, segítenek neki, ha debil - és ha elvégezte a dolgát, elvégezheti a WC-ben is. Minden gomb, kapcsoló kézre áll. A fogyatékkal élők egyre többen vannak, mert most már láthatók. De az emberi hülyeség az nem fogyaték, az csak úgy jön magától. Mire megoldódik az akadálymentesítés, elromlik a zöldterületi mérleg.
10. A megújuló energiák használata
És ezzel még nincs teljesen vége az építészetnek és az Uniós elvárásoknak. Itt van a fosszilis energiák használatára vonatkozó ajánlás, ösztönzés, támogatás, kötelezés. Energiatartalékaink végesek, ki-ki magán is megítélheti, de a Föld kimeríthetetlen forrás. Nekilátva az építész, a gépész kollégájával együtt megoldhatja ezt is. Geotermikus energiát szivattyúznak ki a földből, napenergiát a világűrből. Igaz, megjelentek a homlokzaton a hőszivattyúk, napkollektorok, napelemek, szélgenerátorok kültéri elemei - de ott voltak régen is a baluszterek, pilaszterek, triglifek és methopék, ahogy a művelt görög mondta. És persze fennmaradnak az egyéni klímaszekrények is, mert nincs, aki leszerelje, mert mindenkinek állampolgári jogon jár szobájához egy homlokzati kivezetés. És ne gondolják, hogy ezek a házakat elcsúfítják. Meg kell oldani, ennyi az egész. Ott vannak a Loire-völgyi kastélyok a kéményeikkel. Ugye, hogy azokat is meg lehetett szépre csinálni.
Lehet, hogy a megújuló energiák előállításának költségei ma még magasak, de ötven év múlva megtérül, és akkor jöhet az építészkedés - timpanon vagy oszloprend, vagy igényes, de modern építésznek a transzparens homlokzat, a négy pontmegfogású takarófólia.
11. Földrengésvédelem
És 2011 januárjában begyűrűzött hozzánk az Eurocode nevű szabvány földrengésre vonatkozó fejezete. Ugye, hogy van 6-os erősségű földmozgás nálunk is - mint például ez. A családi házaknak 120 évig állni kell, a középületeknek 500 évig is. És 50 évenként előfordul egy 5,5-6 magnitudójú földrengés Magyarországon is. A statikusok is ismerik a biztonsági tényezőket - gyerekeik számával azonos. Ez a földrengés elleni méretezés egy roma statikus családjának megfelelő szorzó. De az építész is tudja, hogy a nyílások számát csökkenteni szükséges, sűrű pillérezéssel és gerendázattal a vízszintes erőket semlegesíteni kell. Igaz, hogy mindezt itt csak kívülről lehet elvégezni - mert ez egy régi ház -, de végül is sikerül összeabroncsozni az épületet. Igaz, hogy rosszabb lett a hőszigetelése, de inkább több fűtésszámlát fizetnek a lakók, minthogy összedűljön ez a minden tekintetben szabványos ház, újkori műemlék.
12. Szabványok tár-háza
És most így néz ki az épület, amikor minden érvényes előírásnak megfelel. A tervező nyilatkozata miatt nyugodtan alszik. A rekonstrukcióra szánt összegből ugyan nem telik mindenre, de hitelt vesz fel az építtető közösség, biztonsági szempontból forint alapút. És ad is nekik a bank, mert ez a ház garancia az értékmegőrzésre, minden szempontból „ A" osztályzatot kap egy európai uniós hitelminősítő cégtől. Ennek megfelelően a forgalmi értéke nagyon magas az ingatlanpiacon. De már az első hónapban nem tudják törleszteni a tulajdonosok a részleteket, ezért a bank a házat elárverezi.A borsos árú ingatlant Bad Pritt és Angeline Jolie veszi meg, mert ők környezetvédők is. Nekik is kell a biztonság és a jó közérzet, amikor Magyarországon forgatnak. Fontos számukra a komfort, a jó levegő, a zöld környezet és a persze a gépkocsik elhelyezése a stáb részére. Tulajdonképpen azért jöttek el Amerikából, a Szent András-törésvonal környékéről, mert ebben házban biztonságban érezhetik magukat.
A tervezőnek is nagy kihívás egy ilyen rekonstrukciót végigcsinálni és tervezői nyilatkozatának minden pontját megvalósítva látni. Új épület esetében, ha egy befektető nem ismeri a szabványok betartásának többletköltségeit és úgy kalkulál, már nem jut egy fillér se a hasznos alapterületekre. De a földrengésbiztos vázszerkezetre ugyanúgy rászerelhetők az előírások különböző szerkezetei és a technológiai rendszerek. És akkor megépülhetne a szabványok tár-háza, csakis EU-s támogatásból, a magyar építészek és mérnökök felkészültségét reprezentálva. Eszi, nem MSZ-i, ezt kell szeretni. Ebből kell Pritzker-díjas házat csinálni.
Kulcsár Attila
19:47
ALAPMŰ!!!! Köszönjük!!!!!!!!!!
14:37
@petrusferenc: Egy apró gondolat. Építész nyilatkozik, hogy a terv a jogszabályok alapján készül Építési hatóság "ellenőrzi", hogy az építész nyilatkozata helyes, valamint a terv megfele-e a jogszabályoknak. Ha belegondolunk ez dupla ellenőrzés.
15:10
@epiteszikon: Tévedsz. Nem ellenőrzi, nem is feladata, pont ez az egyik dolog, ami a jelenlegi rendszer értelmességét megkérdőjelezi. Amúgy ne is ellenőrizze, nem ez a megoldás. Huszti István
05:19
@epiteszikon: A kormányrendelet körmönfontabb megfogalmazással él: "az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy..." Hogy ez a "meggyőződni" mit jelent, az a hatóság önkényétől és egyéb körülmények fennforgásától függ. De ki mondta, hogy Magyarország jogállam?
10:04
@epiteszikon: Pontosításul: (3) Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a) az Étv. 36. §-ában foglaltak biztosítottak-e, b) a tervezett építési tevékenység és az építészeti-műszaki dokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e, c) új építmény építése, meglévő épület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, az építési tevékenységgel érintett telek rendezett-e, d) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e. (4) Az építésügyi hatóság az építési engedélyezés és az egyszerűsített építési engedélyezés során a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét is figyelembe véve - a külön jogszabályban előírtak szerint vizsgálja, hogy a tervező a település beépítésének jellegét, sajátos építészeti arculatát a tervezett építmény, épületegyüttes (építményrész) elhelyezése és kialakítása, tervezése során figyelembe vette-e, az építményt a környezetébe és a tájba illeszkedően helyezte-e el. (5) Az építési tevékenységgel érintett telek akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, ezek hiányában az illeszkedés szabályai szerint - ha szükséges, telekalakítási eljárást követően - alakították ki, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Íme az ÉTV 36. §-a 36. § (1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha a) a tervezett építési tevékenység megfelel a 18-22. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében előírtaknak, b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a 23. és 24. §-ban, a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént, c) a tervezett építmény vagy építészeti-műszaki megoldás megfelel ca) a 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek, cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az előzetes hatósági eljárásokban előírt követelményeknek, cd) az építészeti minőség és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, valamint d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná, db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges ea) járulékos építmények (közművek, utak, burkolatok, parkolók stb.), illetőleg eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint ec) a közmű- és energiaellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, illetve a használatbavételi engedélyezéskor rendelkezésre áll, f) a tervezőként megjelölt személy - a névjegyzéket vezető szerv által igazoltan - jogosult a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre, g) az építtető - az elvi és a használatbavételi engedélyezés kivételével - az építési tevékenységre jogosult, h) a tervező nyilatkozott arról, hogy az általa elkészített építészeti-műszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldást tartalmaz, i) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak, és tartalmuk megfelel az a)-h) pontok előírásainak. Ryhe
13:32
@Hartmann György Sándor: Éppen itt van az eb elásva. Nyilvánvaló, hogy a hatóság lehetőségein belül a felsorolt követelmények mindegyikének teljesüléséről a terv ellenőrzése útján gyakorlatilag lehetetlen "meggyőződni". A beidézett kilométer hosszú felsorolások spanyolfala mögött azon az oldalon is teljes a jogbizonytalanság, a másik oldalon meg a kiszolgáltatottság; egyetlen jogszabályhely sem rögzíti megfogható módon, hogy mi az építési hatóság teendője és meddig terjed a felelőssége. Igaz, a működő jogállamokban sincs minden kodifikálva, de ahol az íratlan szabályokat is sokkal inkább megtartják, mint nálunk a többnyire egyébként is betarthatatlan írottakat, ez nem jelent akkora problémát.
11:49
Kedves Attila! Az utolsó képedhez csak annyit fűznék hozzá: a szabvány egyik célja, hogy ne kelljen felelsegesen mondani,írni, stb. olyanról amit a szabány már megfogalmaz. Már előre félek, hogy az új építési termék szabályozás alapján mit fognak a tervezők elkövetni, lásd a indoklás egy részét (az e-epités honlapról): Eltérés a jelenlegi szabályozástól Az új szabályozás és jelenlegi építési termék irányelv szabályozása között a leglényegesebb különbség az, hogy a forgalomba kerülő építési termékről sem egy független szervezet, sem a gyártó nem fogja állítani, hogy a termék építési célra alkalmas, és megfelel a rá vonatkozó követelményeknek. A gyártónak csak arról kell nyilatkoznia, hogy az épületekkel szemben támasztott hét alapvető követelményből az adott termékre vonatkoztatható követelmények teljesítésével kapcsolatos legfontosabb terméktulajdonságokban milyen a termék teljesítménye (egyszerűbben: pl. mennyi a tégla nyomószilárdsága vagy az adott ablak milyen szélállóságú). A tervezőnek kell megállapítania, hogy a tervezett felhasználás szempontjából milyen tulajdonságokkal rendelkező terméket kell beépíteni, és a felhasználónak (építtetőnek, beruházónak) kell döntenie a termék vásárlásakor, hogy a megvásárolandó termék tulajdonságai feleljenek meg a tervezett felhasználás követelményei szempontjából (a megfelelő terméket alkalmazzák az adott építési célra). Ryhe
22:16
Nekem jó! Hííí, de jó nekünk! – ismételgette a kádból akkor három éves Zóra lányom. Az egy hónapos fürdõszoba átalakítás után hazatérve boldogan habfürdõzött bátyjával. Az ajtóra még nem tellett ugyan, de a fürdõ lényegében megújult. A meglévõ lakás néhány négyzetméteren új értelmet nyert – hasznosultak az addig kihasználatlan zugok, mûködõképesebb lett. Az átépítéssel járó kellemetlenségeket a jól sikerült részletek öröme feledteti. Az emberen úrrá lesz az elvégzett munka után érzett elégedettség. Minderre építészként fel voltam készülve. Arra azonban nem, hogy egy kicsi lány boldogsága lesz a jutalmam. Onnantól apa voltam elsõsorban, és az eredményt innen nézve éltem meg. Mostanában sokat gondolkodom azon, hogy apáink lehetnének jogalkotóink. Lehet, hogy akkor õket is érdekelné, hogy amit összeütnek, az jó-e nekünk. Bár nekem így is jó. Amúgy is annyit bíbelõdtem már házak tervezésével, meg olyan szellemi erõfeszítésfélékkel a kontextus, meg a környezet, az arányok és egyéb furcsaságok kapcsán. Itt van most ez az új kihívás a jogászkodással, meg lavírozással, és a ’próbálj meg nem hazudozni, másokból hülyét csinálni, de azért szerezni építési engedélyt’ projekttel. Különben is az építész létemben mindig azt szerettem a legjobban, hogy ez voltaképpen egy nézõpont. Hogy az adott feladat kapcsán mindig új nézõpontba helyezkedhetem, s így az élet újabb és újabb területeit fedezhetem fel. Hát most itt van ez a jog, meg a zsonglõrködés. Hát, nekem tényleg jó. Hogy képtelenség ma már olyan tervet készíteni, amirõl ne lehetne bebizonyítani, hogy jogszabályba ütközik? Vagy hogy a jogszabályok, elõírások mentén megtervezett épület már csak valami értelmetlen izé, de nem ház? Ez így a legjobb! Ha majd tervellenõrzést végzek a terveden, akkor ízekre szedem. Igazad nem lehet. Viszont akkor okos én leszek! S ha majd Te ellenõrzöd az én tervemet, tudni fogom, hogy most neked jó. Így van ez – egyszer neked, másszor nekem. Tehát neked is, és nekem is. Hííí, nekünk aztán jó! Ha az értelmes tilos, és a hülyeség kötelezõ, az miért volna baj? Nézõpont kérdése ez is. Hogy a tervezõkkel íratnak alá mindent, és a hivatalok, meg a közpénzes beruházók számonkérhetetlenek, azzal meg nem is lehet probléma: miénk, enyém lesz a siker is, nekik majd nem marad. Tehát: jó nekem! Miért volna baj, hogy a jogszabályok, elõírások készítõi semmit sem értenek ahhoz, amirõl rendelkeznek? Mi abban a gond, hogy értelmetlen sületlenségeket írnak? Így sokkal izgalmasabb! Így kihívás az építész lét! Nekünk is kell az adrenalin! Aztán meg itt van nekem a képzelet. Mostanában azt képzelem, hogy házakat tervezek. Azt is nagyon élvezem. És ha a valóságba visszacsöppenek, magammal hozok valamit odaátról, és megélem, hogy tervezek. És megszakadnom sem kell, mert a képzeletben tervezés nem is fárasztó, a valóságban meg alig kell, ott a bürokráciával foglalatoskodom. Így elmondhatom, amit kevesen, hogy a szakmám egyáltalán nem fáraszt, hiszen házakat csak havi néhány órában tervezek. Hííí, nekem a legjobb! Szóval nagyon jó nekem. Legfõképpen azért, mert még tudom, hogy ki a cinikus, meg mi a hülyeség, és mi nem. ... Eredeti megjelenés (úgy 2-3 éve, amikor még volt munka :)) itt: http://team0708.mosfet.hu/files/archiv/090910_octogon.pdf