| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

Vitadélután a Budai Várnegyed fejlesztéséről

1/9

Hallgatóság, fotó: Garai Péter

Hallgatóság, fotó: Garai Péter

Zoboki Gábor, fotó: Garai Péter

Potzner Ferenc, fotó: Garai Péter

Bognár Gábor, fotó: Garai Péter

Dr. Aczél Péter, fotó: Garai Péter

Beleznay Éva, Ongjerth Richárd, Schneller István, Zumbok Ferenc, fotó: Garai Péter

Hallgatóság, fotó: Garai Péter

?>
Hallgatóság, fotó: Garai Péter
?>
Hallgatóság, fotó: Garai Péter
?>
Zoboki Gábor, fotó: Garai Péter
?>
Potzner Ferenc, fotó: Garai Péter
?>
Bognár Gábor, fotó: Garai Péter
?>
Dr. Aczél Péter, fotó: Garai Péter
?>
Beleznay Éva, Ongjerth Richárd, Schneller István, Zumbok Ferenc, fotó: Garai Péter
?>
Hallgatóság, fotó: Garai Péter
?>
1/9

Hallgatóság, fotó: Garai Péter

Hallgatóság, fotó: Garai Péter

Zoboki Gábor, fotó: Garai Péter

Potzner Ferenc, fotó: Garai Péter

Bognár Gábor, fotó: Garai Péter

Dr. Aczél Péter, fotó: Garai Péter

Beleznay Éva, Ongjerth Richárd, Schneller István, Zumbok Ferenc, fotó: Garai Péter

Hallgatóság, fotó: Garai Péter

Vitadélután a Budai Várnegyed fejlesztéséről
Helyek

Vitadélután a Budai Várnegyed fejlesztéséről

2012.01.09. 11:09

2012. január 4-én a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) vitadélutánt rendezett, amelynek témája ismét a Budai Vár fejlesztése volt. A témában eddig napvilágot látott koncepciók ismertetése (Zoboki Gábor, Potzner Ferenc, illetve Bognár Gábor) mellett számos vélemény, javaslat hangzott el a felkért hozzászólók és a hallgatóság részéről is.

Zsúfolásig telt a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) előadóterme 2012. január 4-én, a Budai Várnegyed fejlesztéséről rendezett vitadélután alkalmából. A megjelenteket dr. Schneller István köszöntötte, aki bevezetőjében a vári problémák összetettségére és a szempontok együttes kezelésének fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint ígéretet tett arra, hogy a MUT az elhangzottakról állásfoglalást fog készíteni. A bemutatott anyagokat előzetesen több szervezet véleményezte, a téma iránt - érthetően - óriási az érdeklődés.

 

Hallgatóság, fotó: Garai Péter
1/9
Hallgatóság, fotó: Garai Péter

Hallgatóság, fotó: Garai Péter
2/9
Hallgatóság, fotó: Garai Péter

 

 

Zumbok Ferenc miniszteri biztos röviden összefoglalta a közelmúltban a Várral kapcsolatban hozott kormányzati döntéseket: tavaly kormányhatározat született a Várkert Bazár rekonstrukciójáról, amelynek 2014. március 30-ig el kell készülnie - az ehhez szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll -, illetve 2012. május 31-ig el kell készíteni a Várnegyed hosszú távú stratégiai tervét. Mindkét projekttel kapcsolatban megjelent az uniós közbeszerzési pályázati felhívás, február közepi határidővel.

 

Zoboki Gábor, fotó: Garai Péter
3/9
Zoboki Gábor, fotó: Garai Péter

 

 

Zoboki Gábor üdvözölte a másfél éve leállt közbeszerzési folyamat újraindulását. A közeli beadási határidőre hivatkozva az építész - az elképzelések ismertetése helyett - csak néhány momentumot villantott fel a népes szakembergárda közreműködésével készült anyagból; a legfontosabbnak a munka módszereinek és céljainak tisztázását tartotta. Véleménye szerint „a Vár nem egy klasszikus városépítészeti téma" és „nem egy építészeti feladat", továbbá a Vár nem egy önkormányzat és egy kerület ügye, a döntéseket a legfelsőbb szinten kell meghozni - ehhez mindenki számára érthető dokumentációt kell összeállítani, amelyhez egy megfelelő léptékű modellnek is társulnia kell. Zoboki Gábor kiemelte, hogy a mostani alkalomra összeállított anyaguk a korábban kidolgozott, öt fő téma köré csoportosított, döntően történeti tanulmányok kivonatolt változata, amely nagy újdonságot nem tartalmaz. Ehhez társul a munkában részt vevő 61 szakember Várról írt, szubjektív esszéje, amely mintegy 300 oldalt tesz ki.

Az építész megvalósult külföldi példákat említett mintaként: a párizsi Francia Nemzeti Könyvtár hosszú távú fejlesztését és a prágai vár újjáélesztését. A tervezett hazai beavatkozások megfelelő előkészítése érdekében fontosnak tartja a megfelelő EU-s források feltárását, külföldi szakértők bevonását, illetve egy, a projektet összefogó ingatlanfejlesztői társaság létrehozását. A fejlesztések beindítása érdekében bizonyos telkeket el kell adni - számításaik szerint a szóba jöhető potenciális területek 400.000 m2-t tesznek ki. Zoboki Gábor elképzelhetőnek tartja a Döbrentei tér és a Clark Ádám tér 1944 előtti térfalainak visszaépítését, valamint a Teleki-palota rekonstrukcióját, emellett azonban „a Várban a kortárs építészetnek is helye van". A kultúra jelenlétét fenn kell tartani a területen, a szakembereknek alternatív helyszíneket kell javasolniuk a tervezett funkciókhoz, amiben a végső szót majd a döntéshozók mondják ki.

 

Potzner Ferenc, fotó: Garai Péter
4/9
Potzner Ferenc, fotó: Garai Péter

 

 

Potzner Ferenc építész-művészettörténész korábban már bemutatta a KÖZTI koncepcióját ezen a helyen. A Vár fejlesztése szerinte sem csak építészeti kérdés, annál jóval tágabb - olyan átfogó jövőképet kell kialakítani, amit a mértékadó közvélemény el tud fogadni. Alapelv a Polgárváros és a Palotanegyed kettősségének megőrzése, a Vár és város közötti közlekedési kapcsolatok helyreállítása, fejlesztése, a parkolási gondok megoldása és a II. világháborús sebek begyógyítása. A történeti előzmények vizsgálata során, a kiemelt helyszínek épített és szellemi hagyományaira alapozva született meg az Építészfórumon is közzétett alternatív fejlesztési véleménysor (koncepcióvázlat), amelynek célja a Vár monokulturális hasznosításának „lazítása", sokszínűbbé tétele. Az építész fontosnak tartja a fejlesztések integrált jellegét, az elfogadott elképzelések konzekvens végigvitelét és a folyamatok önfinanszírozhatóságát.

 

Bognár Gábor, fotó: Garai Péter
5/9
Bognár Gábor, fotó: Garai Péter

 

 

Bognár Gábor művészettörténész a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által 2006-ban készített, Várra vonatkozó örökségvédelmi koncepció aktualizált változatának alapelveiről beszélt. A MUT honlapján elérhető anyag első lépésként a Vár állagának pontos felmérését és a szükséges megerősítések, állagmegóvások megtételét fogalmazza meg. A Várnegyed lakó-karakterét meg kell őrizni, az „élő Polgárváros" önmagában is megfelelő turisztikai vonzerővel bírhat; szükséges viszont a turistaforgalom széthúzása a területen. Az újjáépítések, rekonstrukciók esetében csak a tudományos kutatásokon alapuló, történetileg igazolható beavatkozások fogadhatók el - többek között ezért is vitatják a hiteles újjáépítés lehetőségét a Palota és belső terek esetében. A megfelelő döntések meghozatala előtt sürgető lenne a terület régészeti feltárásának teljes befejezése.

 

Dr. Aczél Péter, fotó: Garai Péter
6/9
Dr. Aczél Péter, fotó: Garai Péter

 

 

Dr. Aczél Péter, az I. kerület főépítésze veszélyesnek látja az ingatlanfejlesztés-alapú koncepciót, véleménye szerint a területen továbbra is az államnak kellene meghatározó szerepet játszania. A kerület feladata a problémák feltárása, fókuszálása, valamint javaslatok megfogalmazása és továbbítása a döntéshozók felé. A terület szélesebb kitekintést érdemel, ezért kiemelt szerephez juthatnak a jövőben a Vár tágabb környékén (pl. Tabán, Széll Kálmán tér) tervezett fejlesztések.

 

Beleznay Éva, Ongjerth Richárd, Schneller István, Zumbok Ferenc, fotó: Garai Péter
7/9
Beleznay Éva, Ongjerth Richárd, Schneller István, Zumbok Ferenc, fotó: Garai Péter

Hallgatóság, fotó: Garai Péter
8/9
Hallgatóság, fotó: Garai Péter

 

 

Beleznay Éva, Budapest volt főépítésze hozzászólásában leszögezte, a bemutatott anyagok egyike sem stratégiai terv, csupán az ezt megalapozó tanulmányok, koncepciók összessége. A sikerhez a főváros, a kerület és az örökségvédelem egyetértése lenne szükséges, továbbá hiányoznak a megfelelő régészeti-kulturális örökségvédelmi előkészítő anyagok. Fontos szempont a megvalósítás reális ütemezése, az emberi és anyagi erőforrások biztosítása, valamint a többszintű működési rendszer kialakítása, emellett kívánatos lenne a vári foghíjak és térfalhiányok kortárs megfogalmazása, tervpályázatok útján. A Szentháromság tér és a Dísz tér mellett a Kapisztrán tér harmadik pólusként biztosíthatná a megfelelő északi kapcsolatokat és a kapu szerepét - ehhez a terület elegendő potenciállal rendelkezik. A fejlesztésekbe a Déli pályaudvar térségét és a környező MÁV-területeket is be lehetne vonni. Az új beépítésekkel csínján kell bánni, a területre vonatkozó rendelkezéseket külön törvényben kellene szabályozni, a Várkörnyék parkolási gondjainak megoldása pedig lehetetlen az OTÉK módosítása nélkül.

A résztvevők hozzászólásai között újra előkerült a hauszmanni állapot rekonstrukciójának kérdése, ennek hitelessége, valamint az épületek tervezett funkcióváltásai - bár a tervek szerint a rendezvény elsősorban nem erről szólt volna, hanem a módszerek és az eszközök tisztázásáról. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a vári fejlesztéseket egy önálló, az összes érintett szereplőt tömörítő szervezetnek kellene irányítania, illetve a fejlesztések bevételeinek elkülönített helyre kellene befolyniuk. A Budai Vár továbbra is napirenden van, ám kérdés, hogyan lehet majd egy kellően átgondolt, megalapozott fejlesztési tervet elkészíteni az előírt határidőig.

Garai Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.