Vitadélután a Budai Várnegyed fejlesztéséről

2012. január 4-én a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) vitadélutánt rendezett, amelynek témája ismét a Budai Vár fejlesztése volt. A témában eddig napvilágot látott koncepciók ismertetése (Zoboki Gábor, Potzner Ferenc, illetve Bognár Gábor) mellett számos vélemény, javaslat hangzott el a felkért hozzászólók és a hallgatóság részéről is.

Zsúfolásig telt a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) előadóterme 2012. január 4-én, a Budai Várnegyed fejlesztéséről rendezett vitadélután alkalmából. A megjelenteket dr. Schneller István köszöntötte, aki bevezetőjében a vári problémák összetettségére és a szempontok együttes kezelésének fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint ígéretet tett arra, hogy a MUT az elhangzottakról állásfoglalást fog készíteni. A bemutatott anyagokat előzetesen több szervezet véleményezte, a téma iránt - érthetően - óriási az érdeklődés.

 

 

Zumbok Ferenc miniszteri biztos röviden összefoglalta a közelmúltban a Várral kapcsolatban hozott kormányzati döntéseket: tavaly kormányhatározat született a Várkert Bazár rekonstrukciójáról, amelynek 2014. március 30-ig el kell készülnie - az ehhez szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll -, illetve 2012. május 31-ig el kell készíteni a Várnegyed hosszú távú stratégiai tervét. Mindkét projekttel kapcsolatban megjelent az uniós közbeszerzési pályázati felhívás, február közepi határidővel.

 

 

Zoboki Gábor üdvözölte a másfél éve leállt közbeszerzési folyamat újraindulását. A közeli beadási határidőre hivatkozva az építész - az elképzelések ismertetése helyett - csak néhány momentumot villantott fel a népes szakembergárda közreműködésével készült anyagból; a legfontosabbnak a munka módszereinek és céljainak tisztázását tartotta. Véleménye szerint „a Vár nem egy klasszikus városépítészeti téma" és „nem egy építészeti feladat", továbbá a Vár nem egy önkormányzat és egy kerület ügye, a döntéseket a legfelsőbb szinten kell meghozni - ehhez mindenki számára érthető dokumentációt kell összeállítani, amelyhez egy megfelelő léptékű modellnek is társulnia kell. Zoboki Gábor kiemelte, hogy a mostani alkalomra összeállított anyaguk a korábban kidolgozott, öt fő téma köré csoportosított, döntően történeti tanulmányok kivonatolt változata, amely nagy újdonságot nem tartalmaz. Ehhez társul a munkában részt vevő 61 szakember Várról írt, szubjektív esszéje, amely mintegy 300 oldalt tesz ki.

Az építész megvalósult külföldi példákat említett mintaként: a párizsi Francia Nemzeti Könyvtár hosszú távú fejlesztését és a prágai vár újjáélesztését. A tervezett hazai beavatkozások megfelelő előkészítése érdekében fontosnak tartja a megfelelő EU-s források feltárását, külföldi szakértők bevonását, illetve egy, a projektet összefogó ingatlanfejlesztői társaság létrehozását. A fejlesztések beindítása érdekében bizonyos telkeket el kell adni - számításaik szerint a szóba jöhető potenciális területek 400.000 m²-t tesznek ki. Zoboki Gábor elképzelhetőnek tartja a Döbrentei tér és a Clark Ádám tér 1944 előtti térfalainak visszaépítését, valamint a Teleki-palota rekonstrukcióját, emellett azonban „a Várban a kortárs építészetnek is helye van". A kultúra jelenlétét fenn kell tartani a területen, a szakembereknek alternatív helyszíneket kell javasolniuk a tervezett funkciókhoz, amiben a végső szót majd a döntéshozók mondják ki.

 

 

Potzner Ferenc építész-művészettörténész korábban már bemutatta a KÖZTI koncepcióját ezen a helyen. A Vár fejlesztése szerinte sem csak építészeti kérdés, annál jóval tágabb - olyan átfogó jövőképet kell kialakítani, amit a mértékadó közvélemény el tud fogadni. Alapelv a Polgárváros és a Palotanegyed kettősségének megőrzése, a Vár és város közötti közlekedési kapcsolatok helyreállítása, fejlesztése, a parkolási gondok megoldása és a II. világháborús sebek begyógyítása. A történeti előzmények vizsgálata során, a kiemelt helyszínek épített és szellemi hagyományaira alapozva született meg az Építészfórumon is közzétett alternatív fejlesztési véleménysor (koncepcióvázlat), amelynek célja a Vár monokulturális hasznosításának „lazítása", sokszínűbbé tétele. Az építész fontosnak tartja a fejlesztések integrált jellegét, az elfogadott elképzelések konzekvens végigvitelét és a folyamatok önfinanszírozhatóságát.

 

 

Bognár Gábor művészettörténész a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által 2006-ban készített, Várra vonatkozó örökségvédelmi koncepció aktualizált változatának alapelveiről beszélt. A MUT honlapján elérhető anyag első lépésként a Vár állagának pontos felmérését és a szükséges megerősítések, állagmegóvások megtételét fogalmazza meg. A Várnegyed lakó-karakterét meg kell őrizni, az „élő Polgárváros" önmagában is megfelelő turisztikai vonzerővel bírhat; szükséges viszont a turistaforgalom széthúzása a területen. Az újjáépítések, rekonstrukciók esetében csak a tudományos kutatásokon alapuló, történetileg igazolható beavatkozások fogadhatók el - többek között ezért is vitatják a hiteles újjáépítés lehetőségét a Palota és belső terek esetében. A megfelelő döntések meghozatala előtt sürgető lenne a terület régészeti feltárásának teljes befejezése.

 

 

Dr. Aczél Péter, az I. kerület főépítésze veszélyesnek látja az ingatlanfejlesztés-alapú koncepciót, véleménye szerint a területen továbbra is az államnak kellene meghatározó szerepet játszania. A kerület feladata a problémák feltárása, fókuszálása, valamint javaslatok megfogalmazása és továbbítása a döntéshozók felé. A terület szélesebb kitekintést érdemel, ezért kiemelt szerephez juthatnak a jövőben a Vár tágabb környékén (pl. Tabán, Széll Kálmán tér) tervezett fejlesztések.

 

 

Beleznay Éva, Budapest volt főépítésze hozzászólásában leszögezte, a bemutatott anyagok egyike sem stratégiai terv, csupán az ezt megalapozó tanulmányok, koncepciók összessége. A sikerhez a főváros, a kerület és az örökségvédelem egyetértése lenne szükséges, továbbá hiányoznak a megfelelő régészeti-kulturális örökségvédelmi előkészítő anyagok. Fontos szempont a megvalósítás reális ütemezése, az emberi és anyagi erőforrások biztosítása, valamint a többszintű működési rendszer kialakítása, emellett kívánatos lenne a vári foghíjak és térfalhiányok kortárs megfogalmazása, tervpályázatok útján. A Szentháromság tér és a Dísz tér mellett a Kapisztrán tér harmadik pólusként biztosíthatná a megfelelő északi kapcsolatokat és a kapu szerepét - ehhez a terület elegendő potenciállal rendelkezik. A fejlesztésekbe a Déli pályaudvar térségét és a környező MÁV-területeket is be lehetne vonni. Az új beépítésekkel csínján kell bánni, a területre vonatkozó rendelkezéseket külön törvényben kellene szabályozni, a Várkörnyék parkolási gondjainak megoldása pedig lehetetlen az OTÉK módosítása nélkül.

A résztvevők hozzászólásai között újra előkerült a hauszmanni állapot rekonstrukciójának kérdése, ennek hitelessége, valamint az épületek tervezett funkcióváltásai - bár a tervek szerint a rendezvény elsősorban nem erről szólt volna, hanem a módszerek és az eszközök tisztázásáról. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a vári fejlesztéseket egy önálló, az összes érintett szereplőt tömörítő szervezetnek kellene irányítania, illetve a fejlesztések bevételeinek elkülönített helyre kellene befolyniuk. A Budai Vár továbbra is napirenden van, ám kérdés, hogyan lehet majd egy kellően átgondolt, megalapozott fejlesztési tervet elkészíteni az előírt határidőig.

Garai Péter