építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Vízi iskola terve a Gyálai Holt-Tisza parton

"A siker receptje: végy egy klasszikus szerkezetekkel létrehozott, archaikus hatású héjat és töltsd meg a teret a mai kor világával" — mondja Sándor Gergely építészmérnök opponensi véleményében. Nagy Mercédszesz Erika Média Építészeti Díjas malomépület tervét figyelembe véve látszik, hogy sokak számára nem érdektelen az építészeti és formai típus. Márki Gabriella diplomamunkája.

A Gyálai Holt-Tisza szegedi szakaszának rehabilitációja hosszú évek után 2020-ban elkezdődik, azonban hogy mi lesz a rehabilitált holtág sorsa, még nem tudni. Diplomamunkám során ezt a jövőbeli rehabilitált környezetet szeretném méltó módon kihasználni, szeretném, ha a holtág partja egy kellemes hely lenne a szegedi lakosok és az ide látogató turisták számára. Mindezt úgy, hogy fennmaradjon a rehabilitált állapot.

 

Vízi iskola a Gyálai Holt-Tisza partján — Márki Gabriella diplomaterve

 

A helyi lakosok tervei, vágyai között a holtág partján tanösvény, “csónakázó tó”, strand szerepel. A cél mindenképpen az, hogy a partot ismét használni lehessen, aktív kikapcsolódási lehetőséget nyújtson az emberek számára. A város hosszú éveken át szennyezte a holtágat, ami sajnos nem egyedülálló eset Magyarország holtágain, így úgy vélem a rehabilitáció egy megfelelő̋ alkalom arra, hogy amellett hogy egy ismét élvezhető̋ vízpartot kapnak az emberek, egyfajta környezet oktatást is kapjanak, hogy a jövőben mindenki megfelelően tudja értékelni és óvni ezt a természet adta vízi élőhelyet. A Klebensberg telepi egyesület tanösvény tervéhez kapcsolódva, egy vízi iskola létesítése mellett döntöttem. A vízi iskola működését tekintve tulajdonképpen egy erdei iskola, amivel egyszerre valósulhat meg egy turistaszállás és egy környezet oktató funkció. Mindemellett kiszolgáló funkcióival elősegíti a part használatát.


Vízi iskola a Gyálai Holt-Tisza partján — Márki Gabriella diplomaterve

 

A tervezési helyszín a holtág partján, a lakott terület és a természet határán helyezkedik el, funkciójához mérten jól megközelíthető.A témából és a funkcióból adódóan is egy minél inkább a természeti környezetében harmonikusan illeszkedő, természetes anyaghasználatú épület megtervezése a cél. A vízi iskolában a víz a központi téma, ezért a vízhez vezető stég is központi szerepet kap. A holtág tulajdonképpen egy tó, állóvíz. Partját végig aranyló nádas borítja. A vízi iskola épületeinek a Gyálai Holt-Tisza partján a vízhez vezető stég mellett nádtetők alatt megbújó, favázas épületek adnak otthont. A vakolt vályog épületek homlokzatát a fa árnyékolók öltöztetik. A nádasok vertikális kuszaságához kapcsolódnak a mozgó, hosszú, vékony fa oszlopok.


Vízi iskola a Gyálai Holt-Tisza partján — Márki Gabriella diplomaterve

 

Régen az Alföldön a vályogfalazatok fa fedélszékkel, nád vagy szalmafedéssel voltak a legjellemzőbb szerkezetek. A régió  hagyományos anyaghasználatát és a környezeti adottságokat figyelembe véve döntöttem egy favázas szerkezetű, nádtetős épület mellett. Vázkitöltő anyagoknak vályogtéglát és szalmabálát választottam. A természetes anyaghasználat csökkenti az épület ökológiai lábnyomát, és a növeli a komfortérzetet.


Vízi iskola a Gyálai Holt-Tisza partján — Márki Gabriella diplomaterve

 

A vízi iskola a stéggel párhuzamosan vezet a víz fele minket, miközben zárt és fedett-nyitott teret ad az oktatásnak, a vízzel való ismerkedésnek. A turistaszállás a vízi iskolához képest hátrébb húzódik, követve a folyó kanyarulatát. A két épület tagolja a külső területeket. A holtág és a vízi iskola között mindenki számára kialakul egy rendezett partszakasz, ahol a tanösvény is kezdődik. A vízi iskola és a turistaszállás egy védettebb, sportolásra alkalmas teret fog közre, míg a szállás mögötti erdősített területen újabb csendes oktató helyek fedezhetők fel.


Vízi iskola a Gyálai Holt-Tisza partján — Márki Gabriella diplomaterve

A vízi iskola és a csónaktároló egy szerkezeti rendszerben épül. A két épületet és a vízi iskolához szervesen kapcsolódó fedett-nyitott teret egy tető fedi le. A turistaszálló teljesen különálló épület, hasonló szerkezeti rendszerrel. A természetes anyaghasználatú vályog + szalma épületekhez szintén természetes anyagú favázas tartószerkezet készül. A vázszerkezet előnye, hogy előbb épülhet a tartóváz és a tető, majd a tető védelme alatt deponálható, és építhető az időjárásra érzékeny szalma és vályogszerkezetű falazat.


Vízi iskola a Gyálai Holt-Tisza partján — Márki Gabriella diplomaterve


Vízi iskola a Gyálai Holt-Tisza partján — Márki Gabriella diplomaterve

 

Az épületek tetőfedését az anyaghasználathoz és a témához is illő hagyományos fa fedélszékek tartják. A szalmabálák mérete és a szarufák ideális távolsága együtt egy 90 cm-es rasztert ad az épületeknek, erre a raszterre illeszkedik a tartószerkezet. A faváz oszlopai közvetítik a terheket az alapgerendára, ami a főállásokban lévő pontalapokra továbbítja tovább a terheket. A hosszirányú merevség biztosítása érdekében a főállások közé andráskereszt merevítések kerülnek a külső terekben, a létravázak esetében ferde rudak kerülnek a létravázak közé, ami a szalmabálákat is stabilizálják kiborulás ellen. A fedélszék síkjában a végigfutó szelemenek és a tetőre kerülő építőlemez biztosítja a merevséget. A főállásokban a létravázak és a fedélszék sarokmerev kapcsolattal keretet alkotnak, a keresztirányú merevséget biztosítva.

Márki Gabriella

intézmény, kar: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar
tervezés éve és helyszíne: 2018, Szeged
konzulens és opponens neve: Alföldi György DLA, Sándor Gergely


1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »