Vörös kősivatag, labirintus, lépcsős piramis a Nemzetikörnyezetében

A napokban fejezte be a Nemzeti Színház kert- és környezetépítészeti terveit Török Péter kerttervező művész.

A napokban fejezte be a Nemzeti Színház kert- és környezetépítészeti terveit Török Péter kerttervező művész. Elképzelései szerint a főbejárat előtti tér hajóorrszerűen nyúlna be a Duna kiterjesztéseként értelmezhető mesterségesen kialakított vízfelületbe. Ezzel a gesztussal a tervező mintegy a vízre ültetné a színházat. Ennek megfelelően a főbejáratot hajóhídon lehet megközelíteni. A hajóhíd a megrendelő igényéhez igazodva a tradicionális nagyszínházaknál megszokott kétkarú rámpás felhajtó megfelelője. A Duna-parti oldalra "vörös kősivatagot" idéző színes mészkő burkolat és spirituális építmények, labirintus, valamint lépcsős piramis kerül.

"Nem tradicionális parkot akartam tervezni gyeppel, padokkal és kandeláberekkel, hanem úgy rendeztem be a kertet, mint a színháznak a külső térben megfogalmazott folytatását - avat be koncepciójába Török Péter. - A színház tehát nem érne véget az épület falainál. A színháztörténet, a kertművészet-történet és az egyetemes építészettörténet segítségével olyan színházi idézetek jelennének meg különböző díszletelemeken keresztül a kert meghatározott pontján, egy domb belsejébe rejtve, melyek szoros kapcsolatban vannak a teátrumok világával."

A színház főbejáratához vezető hidat szobrok szegélyezik. A vasbetonból készülő és mészkővel borított hídra nyolc egész alakos, bronzból készülő színészszobrot rendelt Schwajda György. A park kapuszobrát Melocco Miklós szobrászművész tervezte.

 

 

A Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatának egy részletét a hajóorr előtti vízfelületbe fektetve helyezik el. A Duna-parti parktér spirituális építményei közül az egyik egy labirintus, amely köztudottan kozmikus és liturgikus hely. Jelen esetben emberléptékű nyírt sövényből alakítanák ki. Előtere szabadtéri színházi előadások díszletéül is szolgálhat.

A "vörös kősivatag" másik építménye egy négyszintes, lépcsős kőpiramis, amely Bábel tornya vagy a maja nappiramisok távoli idézeteként fogható fel. Spirálalakban kanyarodó útjának végén, a piramis tetején királyi trónpárhoz érkezünk. Az épület belsejének hét terme a Kékszakállú herceg várát idézheti fel bennünk. Az építményből egy kis reneszánsz kapun jutunk ki a "vörös kősivatagba", melyet nyírott platánok és egy kis középkori kerti etűd kísérnek. A park déli részén a színház háta mögött egy kis mesterséges dombba süllyesztve-rejtve folytatódik a kert. Itt a legerősebbek az építészeti idézetek.

A 4,5 méter magas mesterséges dombban kapna helyet a "vízeséskert", ahol négy méter magas, korong alakú teraszról zúdulna alá a víz. Mellette egy manierista kert lenne kör alakú tóval, és ugyancsak itt épülne meg a hűtőzőbarlang, úgynevezett grotta is. Mindebből a külső szemlélő semmit sem érzékelne, mivel az építményeket domb és a tetejükre ültetett növények borítják. A föld alatti folyosórendszer másik ága egy lépcsős színházi arénán keresztül egy vízi színpadhoz vezet. Ez a különös tér a városi közpark funkcióját is betöltené. Lapunk információ szerint a kerttervek hamarosan a központi tervtanács elé kerülnek, ezt követően pedig kezdődik az engedélyeztetési eljárás.

Balogh Gyula
2001-07-31 (a nyomtatott illetve on-line MH cikk rövidítve)