építészet : környezet : innováció

Ybl-díj 2017

Az évente kiosztható maximumot, azaz öt Ybl-díjat ítélt oda idén a szakmai bizottság: Bata Tibor, Demeter Nóra DLA, Kovács Csaba, Varga Csaba és Vonnák Jánosné Tanos Márta kapták idén az elismerést. A műemlékvédelem területén Forster Gyula-díjjal tüntették ki Czeglédyné Levárdy Henriettet és Szikra Évát, és a szakma további jeles képviselői is kaptak kitüntetést.

A díjakat szakmai bíráló bizottság javaslata alapján Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter adta át kedd délelőtt a Várkert Bazárban. Lázár János elmondta, hogy egy olyan országban, mint Magyarország, amelyet végigkísér a megszűnés, elpusztulás jóslata és évtizedről évtizedre bizonyítania kell, hogy van helye Európában és a világban, sokkal nagyobb a személyes teljesítmény jelentősége, mint egy világot uraló, többszázmilliós országban. A miniszter szerint egy olyan nemzetnek, melynek élete sokszor a megmaradásért folytatott küzdelemről szólt, különösen nagy szüksége van a nagy személyes teljesítményekre - a kiemelkedő személyes teljesítmény hozzájárul az ország és a nemzet megmaradásához, reménybeli naggyá válásához is. A díjátadón olyan személyeket ismertek el, akik teljesíténye példaként szolgálhatmindannyiunk számára. 


Lázár János - fotó: perika


Az Ybl-díj a legalább tizenöt év kimagasló egyéni – önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó - építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként adható oda. A díj szakmai bíráló bizottságának elnöke az építészeti és építésügyi helyettes államtitkár, társelnöke a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, tagjai a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatának, a Magyar Építőművészek Szövetségének és a Magyar Építész Kamarának delegáltjai, valamint az elnök által felkért Ybl-díjas személyek.

Az idei Ybl-díjasok méltatása a díj hivatalos honlapjáról:

Bata Tibor

Bata Tibor - fotó: perika

Bata Tibor rajztudása és kézműves gondolkodása egyre inkább ritkaságszámba megy a mai magyar építésztársadalomban. Terveit a mai napig ceruzával rajzolja meg a vázlattervtől a kiviteli terv utolsó csomópontjáig. Rajzai, tervei hitelesek, nem hazudnak. Kollégáinak, munkatársainak rajzolt látványtervei önálló alkotásként is megállják helyüket.

Azon kevesekhez tartozik - mint Medgyasszay István és Kós Károly vagy mint mestere, Makovecz Imre - akik keresik a mélyáramok összekuszált szövevényeiben az Eurázsiai kultúra eltagadott, de létező forrásait. Munkái szerte az országban, elsősorban kistelepüléseken igényes, a helyi léptékhez, szokásokhoz, hagyományhoz igazodó érzékeny felfogást mutatnak, falusi, kisvárosi középületei nélkülözhetetlen, közvetlen, barátságos környezetet biztosítanak. Tevékenységével jelentős mértékben hozzájárul a fejlődésben lemaradt vidékek kulturális színvonalának emeléséhez, a súlyos hátrányok enyhítéséhez.

Tervezői munkáiban nagyon sok építész munkatárssal dolgozott, szívesen és rendszeresen vesz részt olyan együttműködésben, ahol változó felállásban több építész tevékenykedik együtt. Bata Tibor jó példát szolgáltat a szakmán belüli, barátságon, egyetértésen, egymás iránti odafigyelésen alapuló és emiatt eredményes együttműködésre, s ez jellemzi a különböző településeken végzett tevékenységét is.

Tagja és alapítója a Kvadrum építész-műhelynek, melynek tagjai a Kós Károly Egyesülés többi irodájával együtt végrehajtották azt a generáció-váltást, mely minden szellemi mozgalom fennmaradásának elemi feltétele.


Demeter Nóra DLA

Demeter Nóra DLA átveszi a díjat Lázár Jánostól - fotó: perika

Demeter Nóra mélyen humánus, kreativitással, művészettel, kultúrával átitatott családi indíttatását követően választotta az építészi pályát. Választásában olyan példaképek motiválták mint Carlo Scarpa veronai-velencei építész, aki meghatározta hozzáállását vagy Lechner Ödön, akinek építészeti munkásságát ösztöndíjas kutatási témájának választotta.

Tevékenységét kezdetben Zoboki Gáborral közös, majd ezt követően saját önálló cége keretében folytatta és folytatja. Érett építésszé vált, a szakma intelligens és meghatározó, elegáns és megkerülhetetlen szereplője lett. Mindemellett kiemelkedő azon oktatói tevékenysége is, mellyel a Műegyetem idegen nyelvű (angol) építészképzését segítette.

Alkotásait különleges nyitottság, az építészet mindenkor egyetemes, mindemellett helyi értékeinek, sajátosságainak figyelembevételével ötvözött hihetetlen szakmai elmélyültség és természetéből fakadó érzékenységen alapuló belső igényesség jellemzi. Munkáit következetesen a belsőből a külső felé haladva építi fel. Figyelme a nagy lépték esetében is a finom részletek felé fordul. Hittel vallja, hogy a belsőépítészet és az építészet nem lehet ”külpontos" viszonyban, szerves egységet kell alkotniuk.


Kovács Csaba

Kovács Csaba - fotó: perika

Kovács Csaba építész már az 1980-as évek első felében, építészeti tanulmányai kezdetén is a “részt és az egészt” átfogó építészeti gondolatokat igyekezett megragadni, felépíteni, terveit ennek a szemléletnek elkötelezve alkotta meg.

Tanulmányait a Műegyetem Építészmérnöki Karának elvégzése és három év tervezői gyakorlat után a Magyar Iparművészeti Főiskola belsőépítész és bútortervező szakán folytatta. A főiskola befejezését hollandiai tapasztalatszerzés követte, majd a rendszerváltást követően önálló építész-belsőépítész műtermet alapított. Munkáját mindvégig az építészeti minőség iránti elkötelezettség, a humán létezés iránti empátia, a komplexitás és kreativitás iránti fogékonyság jellemezte.

Érdeklődése a tradíció és innováció egyensúlyának keresésére irányult. 2009-ben új építész stúdiót hozott létre, de alapvető céljai nem változtak, munkatársaival és megbízóival közös gondolkozásban színvonalas kortárs építészeti projekteket hozott és hoz létre, melyekben sokféle érték képes integrálódni: hagyományaink és jövőképeink, vágyaink és realitásaink, tudásunk és ízlésünk, építészeti tapasztalataink és alkotókészségünk.

Kovács Csaba praxisában, és az építészeti oktatásban végzett tevékenysége során a gondosság és kreativitás ritka ötvözetét figyelhetjük meg. A tradíció megtartására és az innovatív gondolatok beemelésére irányuló törekvései olyan hiteles építészeti magatartás és teljesítmény, melyre már a nemzetközi szakmai közösség is felfigyelt, amit számos külföldi elismerés bizonyít.


Varga Csaba

Varga Csaba - fotó: perika

Varga Csaba építészete egyedi a mai magyar architektúrában. Belülről jövő egyértelműséggel tudja ötvözni a hagyományt, a történeti karaktert és a modernséget. Erős, határozott és egységes stílus az övé, de mégis emberi léptékű, nagyon szerethető és élhető.

Építészetében az alaprajzok logikussága és kiérleltsége - melynél a funkcionalitás egyben Wright-i térszervezéssel ötvöződik, - a tömegformálás rafinált és mozgalmas térbeliségével párosul. A pozitív és negatív tömegek és terek, a tömör, áttört, vagy ritmusos felületek, az anyagok és felületek egységes, puritán és mégis helyénvaló, cizellált használata jellemzi házait. Nagyobb léptékű épületeinek tervei mutatják, hogy tervezési módszere gigaberuházásoknál is eredményesen alkalmazható.

Műemlékeknél, vagy történeti településrészen a hagyományos helyreállítás és illeszkedés mellett érzékenyen és odaillően megjelenik egyéni építészeti karaktere is, a végeredményen észrevenni a mai ízt, de nem durván, nem internacionalista gegeket használva, hanem a meglévő épületből kiindulva, azt továbbgondolva.

Főépítészként 16 éve humanizálja Nagymarost, ami szerencsére szembetűnő is a városban. Igazi kisvárossá vált a főtér és a település központi területe, a térburkolatok múltat idézően modernek, a felújításokkal eltűnt a korábbi rendszer lepusztultság érzete. A revitalizált épületek a centrumban és a többi utcában is hirdetik az egyedi, mégis helyénvaló építészeti hozzáállást. Varga Csaba szakmai kvalitásaival és a civil csoportokkal és mozgalmakkal való együttműködésben megmutatkozó közösségi értékek és igények iránti fogékonyságával méltán érdemelte ki 2016-ban az Év Főépítésze díjat.


Vonnák Jánosné Tanos Márta

Tanos Márta - fotó: perika

Tanos Márta a magyarországi minőségi villaépítészet kiemelkedő építésze, aki férjével – Vonnák Jánossal - és lányával - Vonnák Katalinnal - a nyolcvanas évektől meghatározó szerepet játszik ezen a területen. Mai világunkban, amikor a tehetős megrendelői kör jelentős része igénytelen csillogást és értéktelen építészeti gesztusokat vár el a tervező építésztől, Tanos Márta tudatosan kíván példát mutatni arra, hogy az anyagi lehetőség párosulva az értékteremtő tervezői szándékkal, magas szintű építészeti értéket képes felmutatni. Szakmai elvárásai és elvei a több évtizedes tevékenysége során csiszolódnak.

Férjével és lányával közösen megfogalmazott minőségi elveit a korábban a Team 82 Építész Műteremben, jelenleg a Vonnák és Társai Építész Stúdióban nemcsak a villaépületeknél és nyaralóknál, de a nagyobb léptékű társasházaknál és lakóházaknál és egyéb épületeknél is érvényre juttatja.

Építészi hozzáállása, szakmai tudása, a minőségi építészet művelése terén kifejtett tevékenysége, valamint a nagyszámban megvalósult színvonalas épülete érdemessé teszi az Ybl Miklós-díj odaítélésére.


fotó: perika


További elismerések

Az építész szakma más jeles képviselői is kaptak kitüntetést a díjátadón. A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatát kapta Kiss Lajos építész, vezető tervező a minőségi épített környezet megvalósítása mellett a magyar városépítészeti kultúra megőrzését is szolgáló, számos dél-alföldi település rendezési tervét magába foglaló, magas színvonalú munkájáért.

Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díjat kapott az évtizedek óta töretlen lelkesedéssel végzett műemléki felügyelői munkájáért és példamutató erkölcsi hozzáállásáért, a műemlékvédelmi szakma legmagasabb színvonalú elméleti és gyakorlati műveléséért, oktatói és konzultációs tevékenységéért Czeglédyné Levárdy Henriette építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök. Ugyanebben az elismerésben részesült a történeti kertek védelmének elméleti és módszertani megalapozásában vállalt szerepéért, magas színvonalú tervezői munkásságáért, oktatói és publikációs tevékenységéért, valamint a történeti kertek védelmében kifejtett társadalmi aktivitásáért dr. Szikra Éva táj- és kertépítész mérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa.

Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott huzamos időn át magas színvonalon végzett szakmai munkája elismeréseként Kolossa József DLA, a Miniszterelnökség Stratégiai Ügyekért Felelős Államtitkársága Területrendezési és Településügyi Főosztálya főosztályvezetője, Sisa Béla Zsolt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala Hatósági Főosztálya műemléki szakügyintézője, valamint Tarnai Gergely, a Miniszterelnökség Stratégiai Ügyekért Felelős Államtitkársága Építészet-stratégiai Főosztálya főosztályvezetője.

Ugyanezen a napon Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szakmai pályája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával ismerte el dr. Kiss Gyulát, Ybl Miklós-díjas építészt, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának kapcsolati dékánhelyettesét, az Építészmérnöki Intézet főiskolai tanárát.

Gratulálunk a díjazottaknak!

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »