Épülettervek/Hallgatói terv

Zöld központ a gyárdűlői csomópont helyén

1/18

A tervezési terület lehatárolása - építész: Serf Dorottya Tekla

A tervezési terület lehatárolása - építész: Serf Dorottya Tekla
SWOT analízis - építész: Serf Dorottya Tekla
Fejlesztési koncepció - építész: Serf Dorottya Tekla
Szerkezeti javaslat - építész: Serf Dorottya Tekla
Területhasználati változások - építész: Serf Dorottya Tekla
A környezetalakítás területe - építész: Serf Dorottya Tekla
Elsődleges és másodlagos zöldgyűrűk - építész: Serf Dorottya Tekla
Környezetalakítási javaslat - építész: Serf Dorottya Tekla
A tervezett épületek funkciója - építész: Serf Dorottya Tekla
Utcametszet (Balkán utca) - építész: Serf Dorottya Tekla
Utcametszet (Ceglédi utca) - építész: Serf Dorottya Tekla
Utcametszet (Gém utca) - építész: Serf Dorottya Tekla
Gyalogos utca metszete - építész: Serf Dorottya Tekla
A Hízlaló tér látványa pavilonokkal, játszótérrel - építész: Serf Dorottya Tekla
Gyalogos utca látványterve - építész: Serf Dorottya Tekla
Gyalogos teresedés az új irodanegyed területén - építész: Serf Dorottya Tekla
Lakóépület belső zöldfelülete - építész: Serf Dorottya Tekla
A Hízlaló tér épületeinek vezérszinti alaprajza - építész: Serf Dorottya Tekla
A tervezési terület lehatárolása - építész: Serf Dorottya Tekla
SWOT analízis - építész: Serf Dorottya Tekla
Fejlesztési koncepció - építész: Serf Dorottya Tekla
Szerkezeti javaslat - építész: Serf Dorottya Tekla
Területhasználati változások - építész: Serf Dorottya Tekla
A környezetalakítás területe - építész: Serf Dorottya Tekla
Elsődleges és másodlagos zöldgyűrűk - építész: Serf Dorottya Tekla
Környezetalakítási javaslat - építész: Serf Dorottya Tekla
A tervezett épületek funkciója - építész: Serf Dorottya Tekla
Utcametszet (Balkán utca) - építész: Serf Dorottya Tekla
Utcametszet (Ceglédi utca) - építész: Serf Dorottya Tekla
Utcametszet (Gém utca) - építész: Serf Dorottya Tekla
Gyalogos utca metszete - építész: Serf Dorottya Tekla
A Hízlaló tér látványa pavilonokkal, játszótérrel - építész: Serf Dorottya Tekla
Gyalogos utca látványterve - építész: Serf Dorottya Tekla
Gyalogos teresedés az új irodanegyed területén - építész: Serf Dorottya Tekla
Lakóépület belső zöldfelülete - építész: Serf Dorottya Tekla
A Hízlaló tér épületeinek vezérszinti alaprajza - építész: Serf Dorottya Tekla
1/18

A tervezési terület lehatárolása - építész: Serf Dorottya Tekla

Zöld központ a gyárdűlői csomópont helyén
Épülettervek/Hallgatói terv

Zöld központ a gyárdűlői csomópont helyén

2018.03.22. 11:30

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Serf Dorottya Tekla

X. kerület - Gyárdűlő, Hízlaló tér környékének komplex fejlesztése

Tervezés éve:
2018

Stáblista

építész: Serf Dorottya Tekla

konzulens: Kotsis István
intézmény: SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Településépítészeti Tanszék

Korunk meghatározó városfejlesztési irányvonala a kompakt városok tervezése. Serf Dorottya Tekla diplomamunkájában ennek szellemében igyekszik megvizsgálni a főváros és különösen az átmeneti zóna sűrítési lehetőségeit a kőbányai Gyárdűlő városrész példáján.

Előzmények

Budapestnek komoly problémája a nagy kiterjedéshez viszonyított alacsony sűrűség. Az 1950 előtti városhatáron kívül eső térségek ma jellemzően intenzív kertvárosias lakóterületekből és gazdasági területekből állnak. A szuburbanizáció hatására az ezredfordulón elsősorban a külső városrészek és lakóterületeik fejlődtek, miközben a belső mag (1950 előtti határ) körül, az átmeneti zónában számos területi tartalék és lehetőség rejlik. A fejlesztési cél egy új, vegyes használatú helyi központ megteremtése ezen a városmaghoz viszonylag közeli területen, valamint a városi funkciók sűrítése a már kialakult és formálódó közeli központokhoz illeszkedően.

A tervezési területet délnyugat felől az Üllői út, délkelet felől a Kőér utca, nyugat és északkelet felől pedig az itt ívesen elkanyarodó, a Ferencvárosi pályaudvart és Kőbánya-Kispest vasútállomást összekötő, töltésen haladó vasúti sínpár határolja. Szomszédos, meghatározó területegységekként a Népliget, a József Attila lakótelep és a Kőbánya-Kispest vasútállomás (a KÖKI Terminállal) nevezhető meg.

A városrész olyan fejlesztési gócpontok súlyvonalában helyezkedik el, amelyek a következő 20-30 évben helyzetbe hozhatják egy potenciális fejlesztés megvalósítását (Körvasút menti körút, elővárosi gyorsvasút hálózat, a Népliget felújítása és fejlesztése, a budapesti központrendszer hierarchiája). A terület saját központjaként értelmezhető Hízlaló tér átformálásával egy az Ecseri út és a Határ út, Kőbánya-Kispest és a kőbányai kerületközpont által meghatározott súlypontban elhelyezett alközpont jöhet létre.



A tervezési terület lehatárolása - építész: Serf Dorottya Tekla
1/18
A tervezési terület lehatárolása - építész: Serf Dorottya Tekla

 

A diplomamunka feltárja a terület problémáit és lehetőségeit, amelyek meghatározzák a fejlesztés fő tengelyét és irányvonalait. A vasút és a hagyományosan gazdasági funkciójú területek jelenléte miatt a terület alkalmas egy versenyképes, korszerű vegyes funkciójú városrész kialakítására.

A környező területi egységekkel iteráló, azokhoz kapcsolódó területfelhasználással áthidalható ennek a városszövetben megmaradt „sebnek” a fő problematikája, a zárványszerűség.

 

A terület belső részein sávházas vagy pontszerű lakóparkos beépítést találhatunk, illetve üresen, hasznosítás nélküli, jelentős változással érintett tömböket. A külső karéjon főként építőipari termékeket (nyílászárók, csempék stb.) gyártó cégek logói találhatók, a legnagyobb arányban azonban raktározásra használják a területet. Számos korlátozott használatú utat találhatunk itt, amelyek legnagyobb része a vállalkozások óriástömbjeit feltáró, kapuval lezárt magánút. Bár a tervezési terület határain fontos vasútvonalak haladnak, a vizsgált részhez kapcsolódóan nem található vasúti megálló.


Elsődleges és másodlagos zöldgyűrűk - építész: Serf Dorottya Tekla
7/18
Elsődleges és másodlagos zöldgyűrűk - építész: Serf Dorottya Tekla



Tervezési koncepció

A megvizsgált adottságokhoz és lehetőségekhez illeszkedően olyan fejlesztési koncepció alakult ki, amely

  • lehetővé teszi a főváros hierarchikus központrendszerének fejlődését
  • fenntartható településszerkezetet és változatos funkció elrendeződést biztosít
  • az átmeneti zóna alulhasznosított területeit sűríti funkcióváltással
  • élhető és egészséges környezetet biztosít az itt élők számára
  • erősíti a tágabb környezet közlekedési és kapcsolatrendszerét, valamint
  • lehetőséget ad a szociális felzárkózásra a hátrányosabb helyzetű városrészben (lakáspolitika, munkahelyteremtés, kapcsolat-intenzitás).

A tervezési terület kapcsolatrendszere összeköttetést jelent majd Kőbánya és Külső-Ferencváros, de az Albertfalvai és Galvani hidak megépülését követően Kőbánya, Csepel és Albertfalva között is. Elővárosi gyorsvasúti fejlesztések segítségével közvetlen, gyors és korszerű kapcsolat jöhet létre a reptér és a Keleti pályaudvar között, valamint az M3 metróhoz csatlakozva a reptér és a belváros, de akár Újpest között is. A Ceglédi utca és a Teherkocsi utca találkozása és az ide tervezett S-Bahn megálló felértékeli és átértelmezi az Ecseri út felől egyenesen ide vezető Ceglédi utcát és magát a Hízlaló teret is.

A diplomamunka tervezési elvei között a kompakt város és a szomszédos egység (neighbourhood unit) kap kiemelt szerepet. Egy város(rész) nem állhat csupán több kis negyed egymásmellettiségéből. A negyedeknek funkcionálisan is kapcsolatban kell állniuk egymással, amelyet természetesen jelentős mértékben megkönnyít az, ha fizikailag is közel vannak egymáshoz, tehát a város kompakt (nem szétterülő) formát ölt. A szomszédos egység policentrikusságot feltételez, ahol az erős hierarchiában álló központok, mellékközpontok egymást segítve, kiegészítve működnek oly módon, hogy az egyes funkcionális központok önmagukban is működőképesek. A környezetalakítás mintaterülete (jellemzően azok a tömbök, ahol a terv szerint jelentős változás megy végbe) egy lehetséges megoldást mutat be, amellyel elérhető az átmeneti zóna sűrítése lakó-, intézményi és „fehér-galléros” munkahelyi területek kialakításával. Az eredmény egy önmagában is helytálló, a nagyszerkezetbe illeszkedő változatos, aktív és zöld központ, ahol a mindennapi élethez szükséges funkciók könnyedén elérhetőek.

A tömbök újraosztásánál fontos szempont volt az eredeti úthálózat helyreállítása mellett az élhetőség biztosítása. Ennek megoldására született meg az elsődleges és a másodlagos zöldgyűrű koncepciója. A tervezett zöldhálózat segítségével egészséges arányú tömbök, teresedések és sűrűsödések jöhetnek létre, valamint nagyvárosi léptékben is bővül a települési zöld infrastruktúra. A zöldhálózat elemei a fontosabb útvonalak és a Gém utca mentén kialakítandó kétoldali fasorok, valamint az ezt kiegészítő másodlagos zöldgyűrű, amelyet az új gyalogos utcák, a kisebb csomópontokban létrejövő fásított közterek és közkertek, közhasználatú zöldfelületek, valamint a lakóépületek és egyes intézmények előkerti sávja alkot.


Gyalogos utca látványterve - építész: Serf Dorottya Tekla
15/18
Gyalogos utca látványterve - építész: Serf Dorottya Tekla



Alapvető szerkezetet befolyásoló szervezőelem maga a Hízlaló tér, amelynek működését olyan körforgalomként képzelem el, ahol a középső – jelen esetben egy hektárnyi – forgalomtól elzárt terület is értékes funkciókkal bír (közhasználatú zöldfelület kisebb kereskedelmi, vendéglátási kitelepülésekkel). A funkcionális elrendeződés úgy alakul, hogy a vasút mentén megmaradó gazdasági és ipari területek egyfajta pufferzónaként szolgálnak a lakóterületek számára. A központi vegyes használatú Hízlaló tér (mozi, hotel, orvosi rendelőintézet, iskola stb.) a helyi jelentőségű törzs-utakra (Fertő utca, Ceglédi utca) szerveződik, itt kulturális, közösségi és rekreációs funkciók találhatóak. A terület kereskedelmi „negyedei” a kapuk közelébe és a központba szerveződnek (a vasútállomáshoz és a nagyobb forgalmi csomópontokhoz).


Gyalogos teresedés az új irodanegyed területén - építész: Serf Dorottya Tekla
16/18
Gyalogos teresedés az új irodanegyed területén - építész: Serf Dorottya Tekla

 

A feltételezett Ecseri úti vasút – metró átszállási hely és a tervezett S-Bahn megálló közötti fejlődési tengely (Ceglédi utca) egy élettel telt, kortárs, vegyes használatú városrész kialakulását eredményezheti.

A minőségi városi élethez elengedhetetlen az egészséges zöldfelületek jelenléte, amelyek – kondícionáló hatásuknak köszönhetően – biztosítják a városi funkciók környezetterhelésének enyhítését, csökkentését. A változatos funkciók jelenléte élettel tölti meg a környezetet, lehetővé teszi, hogy a városrész a nap minden szakaszában élő legyen. A terület természetes központjaként funkcionáló Hízlaló tér kialakításánál e két feltétel teljesítése volt a cél. Segítségével egy jó arányú, változatos, a tágabb környezettel is „beszélgető”, ahhoz méltó, de nem konkuráló új városrész jött létre.

Serf Dorottya Tekla

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk