1,5 milliárd jut építészeknek az MNB alapítványok 260 milliárdjából?

Az index.hu-n közzétett adatok szerint jelentős fejlesztéseket indítottak az MNB Pallas Athene alapítványai. Építészirodák is közreműködtek ezekben a munkákban, így például a 2013-ban 3 millióval alapított design vállalkozás, a made in Heiszler Kft. több alapítványnál, összesen 600 millió forintnál is többre szerződhetett. 

Az építészirodák közül a Bord Stúdió 90 milliós, a tiszavasvári, 2014-ben 3 millióval bejegyzett, 2014-ben alig több, mint egymilliós éves bevételt maga mögött tudó (opten.hu) Ginkgo-Zöld Kft. 78 milliós, a műszaki ellenőrzésre szerződött DVM Design 103 milliós, a Hetedik Műterem 130 milliós, a LIMA Design Kft. 258 milliós, az A4 Stúdió 55 milliós, a Schüller és Társai Kft. 75 milliós szerződésének összegét hozta két napja nyilvánosságra az index.hu.

Az MNB alapítványok ingatlanokat vásároltak, és elkezdték azokat felújítani, átalakítani, berendezni. Pár nagyszabású projektjük folyamatban van, pl. a kecskeméti campus fejlesztése. Ezekre a munkákra tervezőkkel és különféle szakértőkkel is szerződtek. Meg nem nevezett forrásunk úgy nyilatkozott, hogy szerződése még nem teljesült, az összeg töredékét kapta meg, ahhoz is nehezen jutott hozzá.

Az index.hu adatvizualizációját az alábbi táblázatba rendeztük, hogy lássuk, milyen összegben kötöttek szerződést a szakma egyes képviselőivel.

Társadalmi felelősségvállalás?

Azoknak a devizahiteleseknek, akik nem tudták a svájci frankos hitelüket 180 forintos árfolyamon végtörleszteni, mert nem volt elég tartalék pénzük, a forintosítási törvény alapján a kereskedelmi bankok 256 forintos árfolyamon váltották át a svájci frankot. A kereskedelmi bankoknak a Magyar Nemzeti Bank ezen az árfolyamon adott el a korábban cca. 160 forintos árfolyamon vásárolt és felhalmozott svájci frank tartalékából. Az MNB hozhatott volna egy olyan döntést is, hogy olcsóbban adja a frankot, hogy a kevésbé tehetős fankhiteleseknek kevesebb veszteségük legyen. Ezzel mindenkinek közel azonos feltételeket biztosíthatott volna a Nemzeti Bank (vagy a magyar állam?) a törlesztésre, de az MNB (vagy a magyar állam?) inkább úgy döntött, hogy piaci árfolyamon értékesíti devizatartalékait, így jelentős árfolyamnyeresége keletkezett.

Sajtóértesülések szerint ezt az összeget (kb. 260 milliárd forintot) forgatták be hat MNB alapítványba. Szakértők szerint a banki szektor már a svájci frankos hitelek kihelyezésekor számíthatott arra, hogy egyszer majd náluk jelentős árfolyamnyereség keletkezik, míg a hiteleseknek a hitelek felvételekor minden bank azt mondta – írásba ezt természetesen soha nem adták az embereknek –, hogy max. 10-12%-kal emelkedhet a svájci frank árfolyama. Nyereség valóban lett, amit az MNB - alapítványain keresztül - ún. „társadalmi felelősségvállalási" programokba fektette. Társadalmi felelősségvállallás (CSR) programokat a profitorientált cégek szoktak indítani, azért, hogy a megszerzett profitból valamit visszaforgathassanak a társadalom javára. De az MNB-nek vajon miért kellene ilyen programot indítania? A Magyar Nemzeti Bank amúgy nem a társadalom javára ügyködik?

(perika)