| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

1933 – Az építészet egyik legizgalmasabb éve

1/18

Az 1929-es gazdasági válság után fellendülő építészet egyik legimpozánsabb hazai példája a Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom, hazánk első nagyméretű, modern vasbeton temploma.

Az épület tervezője a klasszikus népies stílusban alkotó Árkay Aladár, aki számára a templom modern világa jókora változást, egyben sajnos élete utolsó művét jelentette. A harangtorony már 1936-ban készült el, Árkay Bertalan tervezésével.

Az egyházi építészet megszokott határait feszegető épület elkészülte után is erősen megosztotta a híveket. A későbbi évekre azonban otthonos és elismert helyszínné vált, alapvető átalakítások nélkül.

A templom mennyezetét Aba-Novák 1938-ra elkészült freskói díszítik, amelyek többek közt a világ teremtésének hét napját, próféták és angyalok sorát ábrázolják.

A modern templom közelében, a Rózsadomb tövében egészen más megközelítésben épült a Buday László utca 8. alatti lakóház. Révész Sámuel és Kollár József historozáló épülete a 19-20. század fordulóján formálódott utcaképbe simul.

Szintén Budán áll a főváros másik modern temploma, a Pasaréti téren. Tervezője, a későbbi szocreál korszak jeles alkotója, az akkor mindössze 30 esztendős Rimanóczy Gyula, a városmajorihoz képest valamivel konzervatívabb külsőt szerkesztett.

A templom belsejének megjelenése már kissé jobban hasonlít a városmajori szomszédjához. Festett ablakai és freskói mellett fő látványossága a tetőzet színnel is kiemelt vasbeton vázszerkezete.

A korból nem maradhatott ki az art deco stílusa, amelynek viszonylag kevés igazán képviselőjét találjuk itthon. A Nemzeti Lovarda vasbeton csarnokának homlokzata közéjük tartozik.

Az Ifjabb Paulheim Ferenc tervezte csarnok a második világháborúban sajnos elpusztult, egykori belső lelátója ma a helyén elterülő nyitott ügetőpályára néz.

A főváros modern templomépítészete mellett tovább élt a neobarokk is. Egyik jellegzetes példája a középkori alapokra újjáépített ajkai Jézus Szíve Plébániatemplom.

Békéscsaba vasútállomása a mellette álló, akkor már 75 éves állomásépület alapos bővítéseként jött létre Goszleth Béla tervei alapján.

Az állomás bővítését a megyeszékhely fellendülő utasforgalma indokolta, így a városközpont melletti téren egy reprezentatív fogadóépület született, aminek szélső szárnyai is gazdagon díszítettek.

A közlekedésépítés világában a korszak a vasbeton elterjedésének egyik intenzív időszaka is volt. Mellette 1933-ra megjelent a nagyobb hidak vadonatúj anyaga, a hegesztett acél. Első képviselőjük a ma is álló győri Petőfi híd.

A teret hódító bauhaus iskola egyik legpatinásabb képviselője a budapesti Lejtő utcai Dálnoki-Kováts villa. Molnár Farkas műve az akkori milánói művészeti triennálén első díjat nyert. Mai állapota a korhű felújítás egyik legszebb példája.

A dél-budai Corvin Udvar historizáló sarokháza egy nagyobb beruházás, mai szóval lakóparkprojekt keretében épült, Martonosi Baráth Lajos tervei alapján.

A Markó utcai irodaház modern falai a lakóépületektől merőben eltérő hangulatot árasztanak. Nem véletlenül, hiszen az épület az 1990-es évekig eredeti funkciója szerint mint óriási transzformátorállomás működött.

A belváros másik, kisebb transzformátorháza a Kazinczy utca 21-ben áll, Gerstenberger Ágost és Arvé Károly tervei alapján épült. Műemlék falai között 1975-ben a jelenleg sajnos zárva tartó Elektrotechnikai Múzeum rendezkedett be.

A budai Simplon-ház modern üvegfelületei is igazán előremutató, ma is látványos megoldások. A földszinten berendezett, egykori Simplon mozi vetítőtermében ma kávéház működik.

?>
Az 1929-es gazdasági válság után fellendülő építészet egyik legimpozánsabb hazai példája a Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom, hazánk első nagyméretű, modern vasbeton temploma.
?>
Az épület tervezője a klasszikus népies stílusban alkotó Árkay Aladár, aki számára a templom modern világa jókora változást, egyben sajnos élete utolsó művét jelentette.  A harangtorony már 1936-ban készült el, Árkay Bertalan tervezésével.
?>
Az egyházi építészet megszokott határait feszegető épület elkészülte után is erősen megosztotta a híveket. A későbbi évekre azonban otthonos és elismert helyszínné vált, alapvető átalakítások nélkül.
?>
A templom mennyezetét Aba-Novák 1938-ra elkészült freskói díszítik, amelyek többek közt a világ teremtésének hét napját, próféták és angyalok sorát ábrázolják.
?>
A modern templom közelében, a Rózsadomb tövében egészen más megközelítésben épült a Buday László utca 8. alatti lakóház. Révész Sámuel és Kollár József historozáló épülete a 19-20. század fordulóján formálódott utcaképbe simul.
?>
Szintén Budán áll a főváros másik modern temploma, a Pasaréti téren. Tervezője, a későbbi szocreál korszak jeles alkotója, az akkor mindössze 30 esztendős Rimanóczy Gyula, a városmajorihoz képest valamivel konzervatívabb külsőt szerkesztett.
?>
A templom belsejének megjelenése már kissé jobban hasonlít a városmajori szomszédjához. Festett ablakai és freskói mellett fő látványossága a tetőzet színnel is kiemelt vasbeton vázszerkezete.
?>
A korból nem maradhatott ki az art deco stílusa, amelynek viszonylag kevés igazán képviselőjét találjuk itthon. A Nemzeti Lovarda vasbeton csarnokának homlokzata közéjük tartozik.
?>
Az Ifjabb Paulheim Ferenc tervezte csarnok a második világháborúban sajnos elpusztult, egykori belső lelátója ma a helyén elterülő nyitott ügetőpályára néz.
?>
A főváros modern templomépítészete mellett tovább élt a neobarokk is. Egyik jellegzetes példája a középkori alapokra újjáépített ajkai Jézus Szíve Plébániatemplom.
?>
Békéscsaba vasútállomása a mellette álló, akkor már 75 éves állomásépület alapos bővítéseként jött létre Goszleth Béla tervei alapján.
?>
Az állomás bővítését a megyeszékhely fellendülő utasforgalma indokolta, így a városközpont melletti téren egy reprezentatív fogadóépület született, aminek szélső szárnyai is gazdagon díszítettek.
?>
A közlekedésépítés világában a korszak a vasbeton elterjedésének egyik intenzív időszaka is volt. Mellette 1933-ra megjelent a nagyobb hidak vadonatúj anyaga, a hegesztett acél. Első képviselőjük a ma is álló győri Petőfi híd.
?>
A teret hódító bauhaus iskola egyik legpatinásabb képviselője a budapesti Lejtő utcai Dálnoki-Kováts villa. Molnár Farkas műve az akkori milánói művészeti triennálén első díjat nyert. Mai állapota a korhű felújítás egyik legszebb példája.
?>
A dél-budai Corvin Udvar historizáló sarokháza egy nagyobb beruházás, mai szóval lakóparkprojekt keretében épült, Martonosi Baráth Lajos tervei alapján.
?>
A Markó utcai irodaház modern falai a lakóépületektől merőben eltérő hangulatot árasztanak. Nem véletlenül, hiszen az épület az 1990-es évekig eredeti funkciója szerint mint óriási transzformátorállomás működött.
?>
A belváros másik, kisebb transzformátorháza a Kazinczy utca 21-ben áll, Gerstenberger Ágost és Arvé Károly tervei alapján épült. Műemlék falai között 1975-ben a jelenleg sajnos zárva tartó Elektrotechnikai Múzeum rendezkedett be.
?>
A budai Simplon-ház modern üvegfelületei is igazán előremutató, ma is látványos megoldások. A földszinten berendezett, egykori Simplon mozi vetítőtermében ma kávéház működik.
1/18

Az 1929-es gazdasági válság után fellendülő építészet egyik legimpozánsabb hazai példája a Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom, hazánk első nagyméretű, modern vasbeton temploma.

Az épület tervezője a klasszikus népies stílusban alkotó Árkay Aladár, aki számára a templom modern világa jókora változást, egyben sajnos élete utolsó művét jelentette. A harangtorony már 1936-ban készült el, Árkay Bertalan tervezésével.

Az egyházi építészet megszokott határait feszegető épület elkészülte után is erősen megosztotta a híveket. A későbbi évekre azonban otthonos és elismert helyszínné vált, alapvető átalakítások nélkül.

A templom mennyezetét Aba-Novák 1938-ra elkészült freskói díszítik, amelyek többek közt a világ teremtésének hét napját, próféták és angyalok sorát ábrázolják.

A modern templom közelében, a Rózsadomb tövében egészen más megközelítésben épült a Buday László utca 8. alatti lakóház. Révész Sámuel és Kollár József historozáló épülete a 19-20. század fordulóján formálódott utcaképbe simul.

Szintén Budán áll a főváros másik modern temploma, a Pasaréti téren. Tervezője, a későbbi szocreál korszak jeles alkotója, az akkor mindössze 30 esztendős Rimanóczy Gyula, a városmajorihoz képest valamivel konzervatívabb külsőt szerkesztett.

A templom belsejének megjelenése már kissé jobban hasonlít a városmajori szomszédjához. Festett ablakai és freskói mellett fő látványossága a tetőzet színnel is kiemelt vasbeton vázszerkezete.

A korból nem maradhatott ki az art deco stílusa, amelynek viszonylag kevés igazán képviselőjét találjuk itthon. A Nemzeti Lovarda vasbeton csarnokának homlokzata közéjük tartozik.

Az Ifjabb Paulheim Ferenc tervezte csarnok a második világháborúban sajnos elpusztult, egykori belső lelátója ma a helyén elterülő nyitott ügetőpályára néz.

A főváros modern templomépítészete mellett tovább élt a neobarokk is. Egyik jellegzetes példája a középkori alapokra újjáépített ajkai Jézus Szíve Plébániatemplom.

Békéscsaba vasútállomása a mellette álló, akkor már 75 éves állomásépület alapos bővítéseként jött létre Goszleth Béla tervei alapján.

Az állomás bővítését a megyeszékhely fellendülő utasforgalma indokolta, így a városközpont melletti téren egy reprezentatív fogadóépület született, aminek szélső szárnyai is gazdagon díszítettek.

A közlekedésépítés világában a korszak a vasbeton elterjedésének egyik intenzív időszaka is volt. Mellette 1933-ra megjelent a nagyobb hidak vadonatúj anyaga, a hegesztett acél. Első képviselőjük a ma is álló győri Petőfi híd.

A teret hódító bauhaus iskola egyik legpatinásabb képviselője a budapesti Lejtő utcai Dálnoki-Kováts villa. Molnár Farkas műve az akkori milánói művészeti triennálén első díjat nyert. Mai állapota a korhű felújítás egyik legszebb példája.

A dél-budai Corvin Udvar historizáló sarokháza egy nagyobb beruházás, mai szóval lakóparkprojekt keretében épült, Martonosi Baráth Lajos tervei alapján.

A Markó utcai irodaház modern falai a lakóépületektől merőben eltérő hangulatot árasztanak. Nem véletlenül, hiszen az épület az 1990-es évekig eredeti funkciója szerint mint óriási transzformátorállomás működött.

A belváros másik, kisebb transzformátorháza a Kazinczy utca 21-ben áll, Gerstenberger Ágost és Arvé Károly tervei alapján épült. Műemlék falai között 1975-ben a jelenleg sajnos zárva tartó Elektrotechnikai Múzeum rendezkedett be.

A budai Simplon-ház modern üvegfelületei is igazán előremutató, ma is látványos megoldások. A földszinten berendezett, egykori Simplon mozi vetítőtermében ma kávéház működik.

Nézőpontok/Vélemény

1933 – Az építészet egyik legizgalmasabb éve

2023.07.02. 12:29
1/18

Az 1929-es gazdasági válság után fellendülő építészet egyik legimpozánsabb hazai példája a Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom, hazánk első nagyméretű, modern vasbeton temploma.

Az épület tervezője a klasszikus népies stílusban alkotó Árkay Aladár, aki számára a templom modern világa jókora változást, egyben sajnos élete utolsó művét jelentette. A harangtorony már 1936-ban készült el, Árkay Bertalan tervezésével.

Az egyházi építészet megszokott határait feszegető épület elkészülte után is erősen megosztotta a híveket. A későbbi évekre azonban otthonos és elismert helyszínné vált, alapvető átalakítások nélkül.

A templom mennyezetét Aba-Novák 1938-ra elkészült freskói díszítik, amelyek többek közt a világ teremtésének hét napját, próféták és angyalok sorát ábrázolják.

A modern templom közelében, a Rózsadomb tövében egészen más megközelítésben épült a Buday László utca 8. alatti lakóház. Révész Sámuel és Kollár József historozáló épülete a 19-20. század fordulóján formálódott utcaképbe simul.

Szintén Budán áll a főváros másik modern temploma, a Pasaréti téren. Tervezője, a későbbi szocreál korszak jeles alkotója, az akkor mindössze 30 esztendős Rimanóczy Gyula, a városmajorihoz képest valamivel konzervatívabb külsőt szerkesztett.

A templom belsejének megjelenése már kissé jobban hasonlít a városmajori szomszédjához. Festett ablakai és freskói mellett fő látványossága a tetőzet színnel is kiemelt vasbeton vázszerkezete.

A korból nem maradhatott ki az art deco stílusa, amelynek viszonylag kevés igazán képviselőjét találjuk itthon. A Nemzeti Lovarda vasbeton csarnokának homlokzata közéjük tartozik.

Az Ifjabb Paulheim Ferenc tervezte csarnok a második világháborúban sajnos elpusztult, egykori belső lelátója ma a helyén elterülő nyitott ügetőpályára néz.

A főváros modern templomépítészete mellett tovább élt a neobarokk is. Egyik jellegzetes példája a középkori alapokra újjáépített ajkai Jézus Szíve Plébániatemplom.

Békéscsaba vasútállomása a mellette álló, akkor már 75 éves állomásépület alapos bővítéseként jött létre Goszleth Béla tervei alapján.

Az állomás bővítését a megyeszékhely fellendülő utasforgalma indokolta, így a városközpont melletti téren egy reprezentatív fogadóépület született, aminek szélső szárnyai is gazdagon díszítettek.

A közlekedésépítés világában a korszak a vasbeton elterjedésének egyik intenzív időszaka is volt. Mellette 1933-ra megjelent a nagyobb hidak vadonatúj anyaga, a hegesztett acél. Első képviselőjük a ma is álló győri Petőfi híd.

A teret hódító bauhaus iskola egyik legpatinásabb képviselője a budapesti Lejtő utcai Dálnoki-Kováts villa. Molnár Farkas műve az akkori milánói művészeti triennálén első díjat nyert. Mai állapota a korhű felújítás egyik legszebb példája.

A dél-budai Corvin Udvar historizáló sarokháza egy nagyobb beruházás, mai szóval lakóparkprojekt keretében épült, Martonosi Baráth Lajos tervei alapján.

A Markó utcai irodaház modern falai a lakóépületektől merőben eltérő hangulatot árasztanak. Nem véletlenül, hiszen az épület az 1990-es évekig eredeti funkciója szerint mint óriási transzformátorállomás működött.

A belváros másik, kisebb transzformátorháza a Kazinczy utca 21-ben áll, Gerstenberger Ágost és Arvé Károly tervei alapján épült. Műemlék falai között 1975-ben a jelenleg sajnos zárva tartó Elektrotechnikai Múzeum rendezkedett be.

A budai Simplon-ház modern üvegfelületei is igazán előremutató, ma is látványos megoldások. A földszinten berendezett, egykori Simplon mozi vetítőtermében ma kávéház működik.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.