| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

2. Épületszerkezeti Konferencia - beszámoló

1/15

dr. Becker Gábor - fotó: Garai Péter

dr. Becker Gábor - fotó: Garai Péter

Pazár Béla - fotó: Garai Péter

Pazár Béla - fotó: Garai Péter

dr. Kakasy László - fotó: Garai Péter

BME kutatás - fotó: Garai Péter

BME kutatás - fotó: Garai Péter

Bakonyi Dániel - fotó: Garai Péter

BME ablak kutatás - fotó: Garai Péter

BME ablak kutatás - fotó: Garai Péter

Szabadi Renáta tabló - fotó: Garai Péter

2. Épületszerkezeti Konferencia - fotó: Garai Péter

2. Épületszerkezeti Konferencia - fotó: Garai Péter

2. Épületszerkezeti Konferencia kiadvány - fotó: Garai Péter

?>
dr. Becker Gábor - fotó: Garai Péter
?>
dr. Becker Gábor - fotó: Garai Péter
?>
Pazár Béla - fotó: Garai Péter
?>
Pazár Béla - fotó: Garai Péter
?>
dr. Kakasy László - fotó: Garai Péter
?>
BME kutatás - fotó: Garai Péter
?>
BME kutatás - fotó: Garai Péter
?>
Bakonyi Dániel - fotó: Garai Péter
?>
BME ablak kutatás - fotó: Garai Péter
?>
BME ablak kutatás - fotó: Garai Péter
?>
Szabadi Renáta tabló - fotó: Garai Péter
?>
2. Épületszerkezeti Konferencia - fotó: Garai Péter
?>
2. Épületszerkezeti Konferencia - fotó: Garai Péter
?>
2. Épületszerkezeti Konferencia kiadvány - fotó: Garai Péter
?>
1/15

dr. Becker Gábor - fotó: Garai Péter

dr. Becker Gábor - fotó: Garai Péter

Pazár Béla - fotó: Garai Péter

Pazár Béla - fotó: Garai Péter

dr. Kakasy László - fotó: Garai Péter

BME kutatás - fotó: Garai Péter

BME kutatás - fotó: Garai Péter

Bakonyi Dániel - fotó: Garai Péter

BME ablak kutatás - fotó: Garai Péter

BME ablak kutatás - fotó: Garai Péter

Szabadi Renáta tabló - fotó: Garai Péter

2. Épületszerkezeti Konferencia - fotó: Garai Péter

2. Épületszerkezeti Konferencia - fotó: Garai Péter

2. Épületszerkezeti Konferencia kiadvány - fotó: Garai Péter

2. Épületszerkezeti Konferencia - beszámoló
Közélet, hírek

2. Épületszerkezeti Konferencia - beszámoló

2011.12.02. 09:01

A BME Épületszerkezettani Tanszéke 2. alkalommal szervezett konferenciát Gábor László professzor születésének - immár 101. - évfordulója alkalmából, amelynek fő témája az Épület- és szerkezetfelújítás volt. 2011. november 22-én a Tanszék oktatói számoltak be idevágó szakértői tapasztalataikról és legfrissebb kutatási eredményeikről. Garai Péter beszámolója.

2011. november 22-én zsúfolásig megtelt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) első emeleti Díszterme a 2. Épületszerkezeti Konferencia résztvevőivel. A tavalyi első - Gábor László professzor születésének centenáriuma alkalmából szervezett - rendezvény sikerén felbuzdulva az Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszéke idén újabb konferenciát szervezett, amelynek témája az épület- és szerkezetfelújítás volt.

A napot dr. Becker Gábor tanszékvezető, egyetemi tanár, az Építészmérnöki Kar dékánja nyitotta meg, aki a tanszéken folyó kutatási tevékenységet mutatta be, amelynek kiemelt célja, hogy a környezettudatos építést népszerűsítse, oktatását elősegítse. Ezek közé tartozik például a hároméves EU-s támogatásból megvalósuló EDUCATE kutatási projekt, az aktív tetőket népszerűsítő EUR-ACTIVE ROOFer, az életciklus-elemzést hangsúlyozó ENSLIC Building, illetve a Solar Decathlon nemzetközi versenye.

A dékán kiemelte a BME egy évvel ezelőtt elnyert kutatóegyetemi címének fontosságát, amelynek révén 5 év alatt 3 milliárd Ft-ot fordíthat az intézmény kutatásra, fejlesztésre és innovációra. A tudományos munkát ismertetve utalt arra, hogy „az épületszerkezetek kutatása nem könnyű"; a tanszék munkatársai a szaktervezői és szakértői tevékenységük során összegyűlt ismereteket többek között ilyen konferenciák keretei között tudják megosztani az érdeklődőkkel.

 

dr. Becker Gábor - fotó: Garai Péter
1/15
dr. Becker Gábor - fotó: Garai Péter

dr. Becker Gábor - fotó: Garai Péter
2/15
dr. Becker Gábor - fotó: Garai Péter

 

 

Az első előadást Pazár Béla Ybl-díjas építész tartotta a Zeneakadémia újjászületéséről, amelyben bemutatta az épület megszületését, európai előképeit, a Korb Flóris - Giergl Kálmán tervezőpárost, valamint ismertette a ház szerkezeti kialakítását, kiemelve Zielinszky Szilárd különleges és újító vasbeton szerkezeteit. A régen várt és nemrégen megkezdődött rekonstrukció célja, hogy az épület 21. századi követelményeknek megfelelően működhessen. Az udvarok lefedésével és beépítésével bővítik a közönségforgalmi tereket, megteremtik a hangversenytermek kiszolgáló funkcióit, valamint teljesen kicserélik az elöregedett gépészeti rendszert. A tetőterek átépülnek, a nagyteremben új pódiumszerkezet, a Király utcai oldalon túlnyomásos lépcsőház készül. Mindezt lehetőleg rejtetten, a „színfalak mögött" teszik, hogy az épület megőrizhesse eredeti értékeit: „úgy kell működnünk, hogy az emberek ne is vegyék észre, hogy itt az építészek dolgoztak".

 

Pazár Béla - fotó: Garai Péter
3/15
Pazár Béla - fotó: Garai Péter

Pazár Béla - fotó: Garai Péter
4/15
Pazár Béla - fotó: Garai Péter

 

 

Dr. Kakasy László adjunktus a megtartandó homlokzatok belső oldali hőszigetelésének kérdéseiről beszélt. A ház védettsége esetén csupán vakolatarchitektúránál valósítható meg a hagyományos külső oldali hőszigetelés, amint az a Royal Szálló esetében is történt. Az elöregedett belvárosi eklektikus épületállomány energetikai korszerűsítésének elemzésére a tanszék egy átlagos, helyi védettségű lakóházat választott.

A VI. ker., Nagymező u. 25. alatti háromemeletes sarokház 1883-ban épült, Schomann Antal tervei alapján, a korszak tipikus alaprajzi és szerkezeti megoldásaival. A kísérleti projekt első lépéseként a meglévő szerkezetek hőátbocsátási tényezőjét határozták meg; mintegy 60 részletrajzot és hőhídkatalógust készítettek a hőveszteségek minél pontosabb feltérképezése céljából. Kétféle lakástípus emeletenkénti elemzése során közel azonos eredmények adódtak: a hő 13-16%-a a nyílászárókon, 25-31%-a a falakon, 0-19%-a a zárófödémen, 4-5%-a a hőhidakon keresztül szökik el, míg a rendeletben előírt másfélszeres légcsere 51-64%-ot, tetemes mennyiséget „visz el". Ezen adatokkal a lakások energetikai mutatója „H" besorolást kapna, amely az átlagosnak mondható C-hez képest is háromszor nagyobb energiafelhasználást jelent.

Az épületszerkezeti felújítás egyik lehetséges és racionális módja lehet a belső oldali 6 cm-es hőszigetelés, a padlásfödém 20 cm-es ásványi szálas szigetelése, illetve az ablakok belső szárnyának hőszigetelő üvegezésű, low-E bevonatúra történő cseréje. Ezzel az elméleti kísérlet során az energetikai besorolás E-re javulna.

További épületgépészeti felújítással (kondenzációs kazán, termosztatikus radiátorszelepek, változó fordulatszámú szivattyú) a „D" besorolás is elérhető, amely a C-nél csupán 112-117%-kal nagyobb energiafelhasználást jelent. A belső oldali hőszigetelés nem növelhető egy bizonyos határon túl, mert a falakban fagyveszélyt okozhat - ennek a további kutatása folyamatban van. A hőszigetelés szerkezeti szempontból készülhet páratömör rétegként (pl. habüvegből), építőlemezzel társítva, illetve rétegenként szerelve (gipszkarton előtétfallal, a bordák között üveggyapottal).

A vázolt vizsgálatok azt mutatják, érdemes ezzel a témával foglalkozni; a lakásállomány nagy száma miatt a tanszék pályázatok kiírását, illetve új energetikai kategóriák bevezetését javasolja ezen speciális adottságú épületek számára. A vizsgálat összefoglalóját a konferencia hallgatósága a folyosón lévő tablókon is tanulmányozhatta.

 

dr. Kakasy László - fotó: Garai Péter
5/15
dr. Kakasy László - fotó: Garai Péter

BME kutatás - fotó: Garai Péter
6/15
BME kutatás - fotó: Garai Péter

BME kutatás - fotó: Garai Péter
7/15
BME kutatás - fotó: Garai Péter

 

 

Bakonyi Dániel doktorandusz - az előző témát folytatva - „a hagyományos, csak asztalos technikákkal készült külső nyílászárók fejlődésének csúcspontját jelentő" kapcsolt gerébtokos ablakok hőátbocsátásának meghatározásáról beszélt, amelyre a szakirodalom igen eltérő adatokat ad. A mintaépület nyílászáróit végeselemes hőhíd-szimulációs programmal vizsgálva, az eredeti U-értékre 2,84 W/m2K adódott. Amennyiben a belső üveget keménybevonatosra cseréljük, a hőátbocsátási érték máris 1,9-re javul, ha pedig a belső szárnyat vékony, 3-6-3 mm-es hőszigetelésűre cseréljük, az U-érték 1,25 W/m2K lesz. A beépítés hatását is figyelembe véve, az előbbi érték 1,48 W/m2K-re módosul, míg a teljes ablakszerkezet cseréje esetén az új, 76 mm összvastagságú nyílászáró is csupán 1,43 W/m2K körül teljesít, mert a vastag falakban újabb hőhídhatásokat generál.

Ezért ajánlott a régi, szerkezeti környezetükhöz jobban alkalmazkodó, bevált nyílászárók megtartása, felújítása - már a passzítás, újramázolás, valamint a hézagok és a redőnyszekrény tömítése is javulást hozhat. Széll Mária és a tanszék kutatásai alapján a kapcsolt gerébtokos ablakállomány mintegy 32,13 millió m2 (!) körül lehet az országban (ezek harmadát már lecserélték), míg az egyesített szárnyú ablakok 8,64, a hőszigetelő üvegezésű, korszerű nyílászárók 1,73 millió  m2-t tesznek ki - ezekből a közelítő számokból is érzékelhető a probléma nagysága és aktualitása. A kutatás eddigi eredményeit bemutató tablókat a résztvevők a Díszterem előtti folyosón rendezett kis kiállításon is megtekinthették, ahol több olyan műemléki rekonstrukciós projektet is bemutattak a közelmúltból, amelyben a tanszék oktatói szaktervezőként vettek részt.

 

Bakonyi Dániel - fotó: Garai Péter
8/15
Bakonyi Dániel - fotó: Garai Péter

BME ablak kutatás - fotó: Garai Péter
9/15
BME ablak kutatás - fotó: Garai Péter

BME ablak kutatás - fotó: Garai Péter
10/15
BME ablak kutatás - fotó: Garai Péter

 

 

A Szakági tervezések szekciót dr. Fülöp Zsuzsanna docens előadása nyitotta, aki a műemléki teraszok vízelvezetéséről és a felújítás lehetőségeiről beszélt, néhány konkrét példán keresztül. Az első lépés mindenképpen a meglévő szerkezetek feltárása, a károsodások mértékének megállapítása kell legyen. Eleink eredetileg a vízelvezetést és a szigetelést egyben, a burkolattal biztosították, nem volt külön vízszigetelő réteg. A víz a tömör erkélyek, balusztrádok lábazati elemeiből kivágott réseken, illetve vízköpőkön át távozhatott. Ha a feltárt rétegrend lehetővé teszi, érdemes külön vízszigetelő réteget beépíteni, a peremek mentén folyókát és vízkivezető nyílásokat képezni, így őrizhető meg legjobban az eredeti megjelenés.

Laczkovics János tanársegéd a homlokzati tartószerkezetek (erkélyek, függőfolyosók, konzolok, nagy kiülésű párkányok) javításának lehetőségeit mutatta be. A kőszerkezetek kisebb, lokális repedései az ún. kővarrás ősi technológiájával javíthatók, amelynek során a bevésett acélkapcsok környezetét speciális kőragasztó anyagokkal töltik ki. Függőfolyosók kőlemezeinek alátámasztásához újabb acélgerendákat építhetünk be (ezek leterhelését biztosítani kell), vagy lőttbetonos megerősítést készíthetünk. A kőlemezeket vasbetonra is cserélhetjük - az eredeti gyámok, konzolok megmaradhatnak, amennyiben azok állapota megfelelő. Az eredetileg sem túl stabil kovácsoltvas korlátokat újabb acéllemezekkel rögzíthetjük a folyosók lemezéhez, illetve - a míves régi példák nyomán - felülről a falhoz köthetjük ki. A nagy kiülésű párkányok elmeit régen gyakran az attikával vagy a tetőszerkezettel terhelték le, így a fedélszék cseréje esetén ezek kiborulását meg kell akadályozni - a helyszíni művezetés ezekben az esetekben kiemelt fontosságot kaphat.

Dr. Takács Lajos adjunktus a födémszerkezetek utólagos tűzvédelmének lehetőségeit ismertette. A tűzvédelmi tervezés szempontjából a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a régi födémszerkezetekről és ezek utólagos megerősítéseiről nincsenek laborvizsgálati adatok. Alapelv, hogy az új megerősítés nem lehet gyengébb tűzállóságú, mint a megerősített szerkezet. Törekedni kell az eredetivel azonos anyagú és viselkedésű új szerkezetekre, de az elemek kapcsolatait is meg kell vizsgálni - sokszor itt rejtőzhetnek a gyenge pontok.

A korszak tipikus szerkezetei közül a poroszsüveg födémek viselkedése kevésbé ismert, az orrtéglák azonban tűz esetén mindenképpen védik az acélgerendákat. A vendégfödémek általában összetett szerkezetek, teljesítőképességük meghatározása igen nehéz, a régi előregyártott vasbeton gerendák (bevizsgált) tűzállósága szintén nem ismert. A szénszálas vagy acélszalagos megerősítések gyenge pontját a ragasztók képezik, ezek olvadáspontja 70 ºC körül van. Akkor járunk el a legnagyobb biztonsággal ismeretlen tulajdonságú szerkezetek esetén, ha a tervezett új megerősítés önmagában kielégíti a tűzvédelmi követelményeket. A témához kapcsolódóan az érdeklődők a Díszterem előtti folyosón Szabadi Renáta: Utólagosan beépített tetőterek tűzvédelmi kérdései Magyarországon című szakmérnöki dolgozatának összefoglalóját tekinthették meg.

 

Szabadi Renáta tabló - fotó: Garai Péter
11/15
Szabadi Renáta tabló - fotó: Garai Péter

 

 

Az ebédszünet után az Épületszerkezetek javítása szekció következett, amelyet Stocker György habil. DLA, a Magasépítési Tanszék docensének előadása nyitott meg, aki saját szak-, illetve gyártmánytervezési munkáin keresztül mutatta be az üvegszerkezetek sokrétű alkalmazhatóságát a műemléki rekonstrukciók terén.

A Kecskeméti utcai Ybl-palota felújításakor (dr. Komjáthy Attila - Mérték Stúdió) a belső udvarban átszellőzést biztosító, aláfeszített tartókon nyugvó íves üvegfedés, illetve a házban üveglapokból álló lépcső készült, míg a szegedi Reök-palota rekonstrukciója során Rantal János építész légzáró udvarlefedést tervezett, amely alkalmazkodik a speciális alaprajzhoz. Újabb munkák voltak a Veli bej fürdője (építész: Virág Csaba), illetve a Hungária Fürdő-Zara Hotel (építészek: Hegedűs Péter, Vékony Péter), amelynek 9,5 m magas üvegfalát függőleges üveggerendák és egyedi fémszerkezetek tartják.

 

2. Épületszerkezeti Konferencia - fotó: Garai Péter
12/15
2. Épületszerkezeti Konferencia - fotó: Garai Péter

2. Épületszerkezeti Konferencia - fotó: Garai Péter
13/15
2. Épületszerkezeti Konferencia - fotó: Garai Péter

 

 

Reisch Richárd adjunktus a vízzáró betonszerkezetek hibáiról és azok elhárításáról beszélt. A vízzáró betonszerkezetek ajánlott minimális vastagsága 25 cm, azonban ezek - nevükből adódóan - csak viszonylagos szárazságot tudnak biztosítani; a porszárazság eléréséhez további kiegészítő vízszigetelés szükséges. A vízzáró betonszerkezetek előnye, hogy a nedvesedési problémák könnyen lokalizálhatók, a javítást elvileg a külső oldal kiásával és hagyományos vízszigeteléssel lehetne elvégezni - ám ez gyakran túlságosan költséges, sokszor pedig lehetetlen is.

A megoldást a belső oldali utólagos szigetelés jelentheti, amely történhet injektálással (cementpép, PUR gyanta, akrilát gél), vízzáró, páraáteresztő cementes szigetelőiszappal (erre csak felújító vakolat készíthető), kristályos tömítőhabarccsal, ragasztott fugaszalagokkal, illetve a munkahézagok utólagos injektálásával.

Pataky Rita egyetemi mestertanár a padlószerkezetek meghibásodásáról beszélt. Az egyre összetettebbé váló szerkezetek rétegei jellemzően más-más követelményeket elégítenek ki. Az észlelt problémákat legtöbbször a burkolatokkal hozzák összefüggésbe, ám ez sokszor az új anyagok, technológiák ismeretének hiányára, valamint kivitelezési gondatlanságra vezethető vissza. Nagy mechanikai ellenállóság igénye esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a mozgási hézagok és hajlatok szakszerű kialakítására, valamint az aljzatot is korlátozott repedéstágasságra kell méretezni, a teherhordó szerkezethez hasonlóan. Az ilyen jellegű hibák javítása homogén, hézagmentes műgyanta vastagbevonattal lehetséges. Fokozott nedvességterhelésnek kitett terekben (pl. medencék környezete) gyakori probléma a födémszerkezet átnedvesedése, amely karbonátosodást, betonacél-korróziót és másodlagos cseppkőképződést okozhat. Itt a hiba oka általában a lemezes szigetelés hiánya, amelyet nem pótolhat a kerámia padlóburkolat és a bevonatszigetelés együttese.

Az előadó bemutatta a vibrokerámia újszerű eljárását, amellyel nagy, egybefüggő felületeket lehet létrehozni, minimális fugákkal. A szárazon préselt kerámia-, illetve klinker lapokat speciális görgős rázógéppel fektetik, vibrálják. A tömörítés során egyes lapok kibillenhetnek és síkfogasságot okozhatnak, amely gyakran elérheti a magyar szabványban meghatározott 1,5 mm-es határt. Azonban a hazai szabványban még nem szerepel ez a fektetési technológia, ezért ebben az esetben az irányadó német előírásokat kell figyelembe venni, amely alapján még első oszályúnak fogadható el az így elkészült burkolat.

2. Épületszerkezeti Konferencia kiadvány - fotó: Garai Péter
14/15
2. Épületszerkezeti Konferencia kiadvány - fotó: Garai Péter

Utolsó előadóként Horváth Sándor adjunktus beszélt a nedves terek lég-, és párazárási hiányosságairól és azok javítási módjairól, konkrét példákon keresztül. A teljesítményelvű tervezés alapelveit ismertetve-ismételve kiemelte, hogy a tetőszerkezetekkel szemben (is) egyre összetettebb követelményeket támasztanak, ennek megfelelően azok szerkezetileg is komplexebb rétegfelépítésűvé válnak.

A hibák sokszor egészen apró részletekben rejtőznek - leggyakrabban a koordináció, az ellenőrzés és az átvétel hiányosságaira vezethetők vissza. A megbízható szerkezetek létesítésének feltételei a jó anyagminőség, a kivitelezői szaktudás, illetve az alkalmazástechnikai előírások betartása. A tervezésben az ökölszabályok már nem mindig elegendőek, egyre többet kell(ene) az építészeknek is számolni, ám ennek tudatosításához magatartásformálás szükséges. A nap zárásaként dr. Becker Gábor dékán és tanszékvezető bejelentette, hogy jövőre is megrendezik ezt a konferenciát, egy újabb érdekes témát körüljárva. Távozóban a résztvevők megkaphatták a rendezvény alkalmából frissen elkészült kiadványt, amely az elhangzott előadások anyaga mellett számos publikációt és oktatói-hallgatói tudományos munkát is tartalmaz. A kötet szerkesztésében Pataky Rita vállalt jelentős szerepet, csakúgy, mint a konferencia megszervezésében.

Garai Péter

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.