Egyéb cikkek

320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központ tervpályázat – megvételt nyert pályamű

1/19

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
?>
1/19

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központ tervpályázat – megvételt nyert pályamű
Egyéb cikkek

320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központ tervpályázat – megvételt nyert pályamű

2010.09.15. 13:08
MÉD

Részletesen bemutatjuk a Kendik Géza és társai által a siófoki 320° Kulturális, Oktatási és Technikai Központ tervpályázatára benyújtott művet.

Megvételben részesült 6. számú pályamű
A4 Stúdió Iroda Kft.
vezető tervező: Kendik Géza


Tervezési feladat, cél:
Siófok városában a meglévő Kenyérgyár helyszínén egy jövőbe mutató, kortárs művészeti jelet létrehozni. A 320° Művészeti, kulturális, oktatási és technikai centrum a régió társadalmi-gazdasági fejlődésének szülőháza, kiindulópontja. Meg kell felelnie egy több évtizedes fejlődési folyamat elvárásainak, követendő példát kell mutatnia. Vonzó, inspiráló épületegyüttes, mely a későbbi fejlődés központjaként is tud működni.

 

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
1/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
2/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
3/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
4/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

 

 

Építészeti koncepció:
Építészet

Három vezérlő elv formálta a tervet. Elsődlegesen a meglévő építészeti értékek mentését fontos szempontként jelöltük meg. Az épület karaktere, a jövőnek címzett üzenete mindenki számára érthetőnek kell lennie. Különleges transzformáció, visszatekintés a múltra. A homlokzat és a tömeg „negatív" megjelenítése magában hordozza a múlt és a jövő kapcsolatát. Megmutatja, hogy a múlt talajából, hogyan fejlődik ki a jövő.

Másodsorban a fenntarthatóság szempontjának is meg kell felelni. Vizsgálataink szerint azonban a mai épület alkalmatlan arra, hogy az energiafelhasználás és a fenntartható fejlődés élő példája legyen, így az elbontása indokolt. Építészeti értékeit, karakterét, azonban megtartjuk (téglaburkolat, tömeg, kémény utal a volt kenyérgyárra).

Harmadsorban egy kortárs építészeti műalkotást kívántunk létrehozni. Szoborszerű, sallangmentes, könnyen azonosítható jel. Legmarkánsabb hazai Land Art épületté válhat. Ikon önmagában, ikon használat közben. A hatalmas fehér fal, tulajdonképp egy gigantikus vetítővászon. Hátteret ad különböző művészeti ágak bemutatásához.

 

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
5/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
6/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
7/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

 

 


A tömegformálást erősen befolyásolta a tervezési program ütemezhetősége. Már az 1. ütemnek feladata, hogy a fenti elveket hordozza. Így alakult ki az 1. és 2. ütem telepítése, tömegformálása. Két fázis, két felszín, két pólus: pozitív-negatív. Amíg csak az 1. ütem működik, addig a 2. ütem helyén parkoló működhet (költség takarékosság). Azonban a 2. ütemnek egyrészt illeszkedni kell a meglévő 1. ütemhez, másrészt nem gyengítheti annak szoborszerűségét. Ezért a terepszínt alá terveztük a 2. ütemet. Helyet ad a mélygarázsnak, teteje parkként, óriási zöldfelületként használható.

320° arculat
Az építészeti koncepcióhoz szorosan kötődik az arculat. Az épület megjelenésével markáns identitást határoz meg. A saját arculat megtervezése ezt a koncepciót erősíti. Az egyik a másik nélkül értelmezhetetlen. Az épület nem csak falak, födémek, terek összessége, hanem az általa ellátott feladat is hordozhat magas kulturális, társadalmai vagy szociológiai értéket. E felismerés magasabb szintre emeli a projekt életét. Több szinten, több jelentéssel rendelkezik. A tervező szándéka, hogy ne csak egy épület legyen, hanem márkanév. Bárki számára könnyen azonosítható brand. Mindenki fel tudja ismerni, meg tudja határozni a jelentését. Üzenet: hagyományokra épülő, innovatív, biotermékcsalád. Remek lehetőség a volt Kenyérgyár értékeinek építészeti és gasztro-kulturális átmentése. A helyszínen mutatjuk be az üzenet által hirdetett értékeket.

 

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
8/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
9/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
10/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

 

 

Az arculat másik fontos része, a gasztronómia kapcsolata a tudománnyal. Itt nem a génkezelt növényekről beszélünk, hanem az elmúlt években végbemenő gasztronómiai változásokról. Kivívta a jogot, hogy önálló művészeti ágazatként tekintsünk rá. Magyarország évszázadok óta gasztro-turista célpont. A gazdag agrárkultúra párosul a világhíres magyar konyhával. Ezt a tézist határozzuk meg újra, itt a volt Kenyérgyár helyén. Alkalmassá válhat egy különleges gasztronómiai műhely alapítására.

Funkciók:
A tervezési program fő funkciói a következők: művészeti, ismeretterjesztő, oktatási, gasztronómiai-kereskedelmi tevékenységek. A Kiíró szándéka szerint az 1. ütem a művészeti, és gasztronómiai-kereskedelmi tevékenységek köré szerveződik. Azonban az oktatási funkciók zömét is az 1. ütemben helyezzük el. Hasonló térigényű helyiségeket, mint például a színházterem-konferencia terem és kisebb előadó-kamara színpad többfunkciós kialakítással elegendő csak egyszer megépíteni. Jelentős költség- és terület-megtakarítás érhető el.

Földszinten kap helyet a gasztronómia, közvetlenül a bejárat után, a volt kenyérgyár területén. Ezen a szinten található az összevont színház-konferencia terem, valamint a kiegészítő funkciók. A gazdasági bejárat a földszinti keleti részén nyílik. Közvetlenül kapcsolódik a színház és a vendéglátás üzemi helyiségeihez. A bejárattól jobbra haladva a függőleges közlekedő magot találjuk. A szellős lépcsőházon át jutunk el a felső szintekre, illetve a később megvalósítandó tudományos területekre.

 

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
11/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
12/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
13/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

 

 

1. emeleten adminisztráció, üzemeltetés, igazgatás kap helyet. Az 2. emeleten indul a múzeum, mely átfolyik a 3. emeletre (múzeum-galéria). A 3. emeletre terveztük a művész apartmanokat. A 4. emeleten kap helyet a teljes galéria funkció és kiegészítő helyiségei (vetítő, kézműves). A művészek által használt műterem és fotólabor kapcsolatban áll a galériával, illetve a művész apartmanokkal. A lépcsőház legfelső szintjén panorámakávézót javaslunk, üveg homlokzattal, a Balatonra tájolva.

Amíg nem valósul meg a 2. ütem, addig felszíni parkolóként működik a terület. A 2. ütem megépítése után a -2. szinten kap helyet a mélygarázs. A -1. szintet az ismeretterjesztő tevékenység foglalja el. Ez az épületrész önmagában bemutatja, hogy a technikai vívmányok hogyan teszi jobbá életünket. A teteje parkként működik, így őrzi meg az értékes zöldfelületet. A fenntarthatóság egyik szimbólumaként értelmezhető szélerőművek lábai innen „gyökereznek". A lépcsőházból indulva egy üvegfalon keresztül láthatjuk a különleges gépészeti és technikai berendezéseket működés közben. Jelen időben, a gyakorlati használat közben ismerhetjük meg a jövőbe mutató eredményeket.

 

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
14/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
15/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
16/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

 

 

Telepítés, ütemek:
A teljes terület ütemezésénél mind a két ütem méreteit figyelembe vettük. Önmagában az építészeti koncepció is ezt erősíti. Két fázis, két tömeg, két épületrész. A telek alakja és közlekedési kapcsolatait kihasználva Land Art épület létesíthető.

Két szervező tengely mentén rajzolódik ki a telepítés. Az egyik a két ütem közötti határvonal, amely széltében felezi meg a telket. A két pólus közti különbség azonnal érzékelhető. A másik tengely pedig a volt kenyérgyár épületnek hossztengelye. Az 1. ütem helyét, méretét erre a koordináta mezőre szerkesztettük. Arccal a Balaton felé néz, így nem zavarja a mögötte lévő lakóövezetet. A családi házak és az épület közé fasort, zöld védősávot tervezünk.

A telepítés során erősíteni akartuk az épület szoborszerűségét. A vendégforgalmi bejárat előtt gyülekező teret biztosítunk, mellette tudományos parkot. Így az épület jól látható, a közvetlen környezete előtérként működik, keretbe foglalja a FAL és a gyárkémény kompozícióját.

 

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
17/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.
18/19
Siófok tervpályázat. Vezető tervező: Kendik Géza.

 

 

Gasztronómiai egységeinek fejlesztési koncepciója
Múlt és jelen; hagyomány és haladás – kulcsszavak, amelyek életre hívnak egy kulturális komplexumot, ami egyszerre ad helyet kortárs kiállítótérnek, oktatási- és továbbképzési centrumnak, illetve közvetít tudományos- és technikai értékeket. 320° -- egy kulturális központ, ami létrejöttével a balatoni régió kulturális csomópontjává válik, megannyi profiljával oktatási, szórakozási és rekreációs lehetőséget biztosítva helyi és átutazó érdeklődők ezreinek.

Ahány érdeklődő, annyi igény. A látogatók sokféleségéhez igazodik maga a 320° Központ is, nem pusztán az általa kínált színes programokkal, de az itt helyet kapó gasztronómiai létesítmények széles palettájával is. A vendégek alapvető igényeit kiszolgáló kávézón kívül egy gyorsétterem és egy kifinomultabb kulináris élményt kínáló fine dining létesítmény (exkluzív étterem) is kialakításra kerül – utóbbiak mind arculatukat, mind pedig profiljukat tekintve illeszkednek a hely – egy bezárt kenyérgyár – szelleméhez.

A gyorsétterem
A gyorsétterem értelemszerűen elsősorban az átutazó, a központba látogató vendégek igényeit hivatott kiszolgálni – egyszerű és gyors ételekkel. Mi illene jobban egy bezárt kenyérgyár épületében kialakított étkezde profiljába, minthogy egyszerű, könnyen elkészíthető szendvicseket kínáljon? Nem lenne példa nélküli ez a vállalkozás, hiszen komoly presztízsű európai éttermek – leghíresebb közülük a koppenhágai Smørrebrød – már rég nyitott szendvicsek készítésére specializálódtak. A gyorsétteremben helyben sütött kenyerek és péksütemények felhasználásával helyi alapanyagokból készülnének az ételek. Lehetőség van arra, hogy a jövőben a szendvicsek receptjeinek előkészítésében a magyar gasztro-kultúra néhány jelentős szereplője közreműködjön. Az interneten és a kulináris magazinokban publikáló gasztro-bloggerek bevonása több szempontból tűnik szerencsésnek, mivel nevük jól ismert brand az itthoni gasztro-kultúrában, ezáltal az ő közreműködésükkel a központba utazó vendégeken túl egy másik fogyasztói réteg is jól megcélozható. Mindez, egy későbbi sikeres marketing esetén a helyi termékek (szendvicsek) további terjesztéséhez vezethet. (320° mint étel-, későbbiekben, akár mint gyorsétterem-brand terjeszkedhet.)

Az étterem, vagyis fine dining restaurant
A gyorsétterem mellett kialakításra kerülő fine dining restaurant – a pályázati kiírásnak megfelelően – egy viszonylag magas asztalszámú éttermi létesítményként realizálódik. A fönntarthatóság szempontjából tehát a működés magas színvonalán túl fontos, hogy ez az étterem is valamilyen attrakcióval magához vonzza a fogyasztókat: a központba látogatók és a helyi vendégek figyelmén túl képes legyen a (gasztro-) turisták érdeklődését is felkelteni. Ennek érdekében megfontolandó egy olyan működési modell fölvétele, ami bizonyos időközönkénti váltásban (például havonta) meghívott/ megbízott séfek bisztró-jellegű menüit kínálja megfizethető áron. A salzburgi Ikarus Étteremben az évek óta hasonlóan működő modell azon a felismerésen alapszik, hogy a gasztronómia, mint önálló művészeti médium az utóbbi években kitermelte a saját sztárjait, akikre egy jól elkülöníthető és megcélozható fogyasztói réteg kíváncsi. Ha egy intézmény – jelen esetben egy étterem – képes egy szubkultúra ikonjait összegyűjteni, állandóan megújuló termék-bázissal lesz jelen a piacon: tehát előnyös pozícióból indul a piaci versenyben.

[…]

Tájépítészet:
Fontos szempont volt a minél nagyobb zöldterület megőrzése, telepítése. Maximalizált zöldmutató. A kialakítását a funkció határozza meg. Hagyományos kert, park fogalmát átértelmezve szemléltető eszközként használjuk a zöldfelületet. Részt vesz az épület működésében, feladata van, javítja a környezetet. Rendkívül magas használati értékkel bír.

A 2. ütem zöldtető több funkciót szolgál. Egyrészt gabonanövényeket (pl: búza, árpa, rozs, napraforgó) termesztünk, amit a gasztronómiai kínálatban tálalunk. Helyi alapanyagból, helyben sütött kenyér. Ezzel utal a terület eredeti funkciójára. Továbbá ismeretterjesztő feladatát is ellátja, hiszen valós körülmények között mutatja be a növények fejlődését. Élőben követhető az évszakok változásával párhuzamos érési-növekedési folyamat, majd a felhasználás módja. Másrészt a park időszakos művészeti akciók helyszínéül szolgál. Interaktív művészeti park. A déli zónában gördeszka-park létesül, közvetlenül a teniszpályákkal szemben. A telek keleti, lakóövezet felőli oldalán intenzív fásítás tervezünk. Őshonos, nagy lombkoronát nevelő fafajok telepítésével védjük a családi házak nyugalmát. A meglévő értékes fa egyedeket megőrizzük. A szélerőművek mellett több sorban, alacsonyabb, de sűrű lombkoronával rendelkező fajtákat javaslunk.

Az 1. ütem tetején és déli-keleti homlokzatán zöldfelületet tervezünk, ami biofilterként működik. Az 1. ütem zöldfelületein nagy CO2-megkötő képességű fajtákat ültetünk. A csapadékvíz újrahasznosítása remekül illeszkedik a biofilter rendszerhez.

[…]


vezető tervező: Kendik Géza
építész munkatársak: Maza Orsolya, Vilics Árpád, Koncz Péter, Papp Zoltán Tibor, Dóczi Viktória, Hargitay Zsófia
fotós: Erdélyi Mónika
grafikus: Lonovics Zoltán -The Room
gasztronómus: Horváth Gábor

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk