Emberek/Interjú

A BIM egy minőségi elvárás

1/5

Gyulai Attila okleveles építészmérnök (BME), a budapesti Lechner Nonprofit Kft. vezérigazgatói tanácsadója

?>
Gyulai Attila okleveles építészmérnök (BME), a budapesti Lechner Nonprofit Kft. vezérigazgatói tanácsadója
?>
Huszár Attila okleveles építészmérnök (BME), a Technical Supervision and Planning Consulting Hungary Kft. (TSPC) projektvezető építésze
?>
Reicher Péter, okleveles építőmérnök, jogi szakokleveles mérnök, a GRAPHISOFT magyarországi vezetője
?>
Zobor Bence okleveles építészmérnök (BME), a németországi HHS Planer + Architekten AG munkatársa
?>
1/5

Gyulai Attila okleveles építészmérnök (BME), a budapesti Lechner Nonprofit Kft. vezérigazgatói tanácsadója

A BIM egy minőségi elvárás
Emberek/Interjú

A BIM egy minőségi elvárás

2016.03.11. 11:00

Cikkinfó

Szerzők:
Lányi András

Építészek, alkotók:
Gyulai Attila, Zobor Bence, Reicher Péter, Huszár Attila

Földrajzi hely:
Magyarország, _Magyarország

Cég, szervezet:
Graphisoft, ArchiCAD

Vélemények:
1

Dosszié:

Noha a BIM ismertsége folyamatosan nő, a tervezők többsége még nem alkalmazza tudatosan, és nem használja ki a benne rejlő előnyöket. A Graphisoft által januárban megrendezett BIM Consulting Program három résztvevőjével (Zobor Bence, Gyulai Attila, Huszár Attila) és a  Graphisoft magyarországi vezetőjével, Reicher Péterrel Lányi András beszélgetett a BIM lehetőségeiről.

Az épületinformációs modellezés olyan, az építészeti tervezést és kivitelezést támogató és összehangoló integrált módszer, amely akár 20-40 százalékos hatékonyságnövekedést is eredményezhet a BIM-alapú tervezést megvalósító építészirodáknak. 

A Graphisoft első ízben kínált az építészek, megrendelők és kivitelezők számára kialakított kétnapos, gyakorlat-orientált, vizsgával záródó minősített programot, amely során az érdeklődő szakemberek részletesen megismerkedhettek az épületinformációs modellezés (Building Information Modelling, BIM) alapjaival, felépítésével és adaptációs lehetőségeivel. „Magyar alapítású cégként folyamatosan azért dolgozunk, hogy támogassuk és elősegítsük a hazai építészek nemzetközi versenyképességét, amelyre a BIM-megközelítés nagyon jó lehetőség." – mondta Reicher Péter, a Graphisoft magyarországi vezetője.

Reicher Péter, okleveles építőmérnök, jogi szakokleveles mérnök, a GRAPHISOFT magyarországi vezetője
3/5
Reicher Péter, okleveles építőmérnök, jogi szakokleveles mérnök, a GRAPHISOFT magyarországi vezetője

A BIM több, mint egy számítógéppel támogatott 3D tervezési eszköz, olyan integrált megközelítés és szemlélet, amely a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés teljes folyamatát összehangolja, biztosítva a különböző fázisok és tervezők, közreműködők közötti teljes együttműködést és információcserét. „Az én értelmezésemben a BIM olyan 3D modellezés, melyben az elemek többlet információkkal vannak ellátva. Véleményem szerint itthon nagyon sokan hallottak a BIM-ről, az építészek közül sokan használják is, csak épp nem tudnak róla. Szerintem, ha egy cég elkezdi BIM-ben feldolgozni tervezett vagy tervezés alatt lévő épületeit, tartószerkezettel, gépészettel, villamos tervvel stb. felruházva, saját maga fog rádöbbenni, hogy mennyire komplex folyamat ez." – mondta Huszár Attila, a TSPC Kft. projektvezető építésze, a képzés egyik résztvevője.

„A BIM ma még nem egy termék, amit megveszek, megismerem és alkalmazom, hanem egy minőségi elvárás, amit a még csak részben kidolgozott eljárások figyelembevételével mindenki maga definiál. Máshogy fogalmazva minden, amit a józanész elvárna a számítógépes tervfeldolgozástól a XXI. században, azaz gyorsaság, átláthatóság, kényelem, gazdaságosság, rugalmasság, profizmus." – egészítette ki a megrendelői oldal képviseletében Gyulai Attila, a Lechner Nonprofit Kft. vezérigazgatói tanácsadója.

Zobor Bence okleveles építészmérnök (BME), a németországi HHS Planer + Architekten AG munkatársa
4/5
Zobor Bence okleveles építészmérnök (BME), a németországi HHS Planer + Architekten AG munkatársa

Noha a képzés egyik célja a magyar építésztársadalom megismertetése volt a nemzetközi trendekkel, a BIM vonatkozásában úgy tűnik, hogy nem vagyunk elkésve. Legalábbis így gondolja a program egyik, Németországban dolgozó résztvevője. „A BIM magyarországi ismertsége és használata hasonló szinten lehet a németországival. Van pár német iroda, amelyek már BIM-mel dolgoznak, de általánosságban most kezdődik a terjedése. Még nincsenek kidolgozott szabványok, most fektetik le őket. Egyre több konferencia van erről, de Németországban például nem is találtam ehhez hasonló komplex tanfolyamot, ezért is jöttem el erre." – mondta Zobor Bence, a németországi HHS Planer + Architekten AG építésze.

Hasonlóan látja a két magyarországi résztvevő is. „A nemzetközi viszonylat elég színes palettát mutat. A magyar építészek egy cseppet sem rosszabbak a külföldi kollégáiknál, sőt. Talán a társadalmi megbecsültségünk más, amelyen van még mit fejleszteni itthon. Ha ezt a BIM szemszögéből nézem, akkor azt kell, hogy mondjam, ez a hajó még nem indult el. Bár a vitorlákat most húzzák fel, de még nincs késő felugrani." – jegyezte meg Huszár Attila.

„A hazai építészet helyzete függ az építészektől, a gazdaságtól, a megrendelőktől, és nem utolsó sorban a gondolkodásmódtól is, amely meghatározza, hogy mit várunk el magunktól és ebből mit vagyunk képesek megvalósítani. Az, hogy a nemzetközi trendek követésében a BIM ismertségének helyzete itthon tünet vagy ok, még korai megmondani." – említette Gyulai Attila.

Gyulai Attila okleveles építészmérnök (BME), a budapesti Lechner Nonprofit Kft. vezérigazgatói tanácsadója
1/5
Gyulai Attila okleveles építészmérnök (BME), a budapesti Lechner Nonprofit Kft. vezérigazgatói tanácsadója

A BIM elterjedésében fontos szerepe van az állami szerepvállalásnak. Reicher Péter úgy véli, ha állami normatíva szerint kötelezően BIM-módszeren alapulva épülnének fel a beruházások, akkor az az egész építész ágazatra húzóerőt gyakorolna. Ezt emelte ki Zobor Bence is, „Németországban az állami projekteknél most kezdték el lefektetni az EU-val összehangolt állami elvárásokat és szabványokat, amelyeket utána gyorsan át fog venni a magánszféra is."

A BIM jövőbeli lehetőségeivel kapcsolatban megoszlott a résztvevők és szervezők véleménye. „Paradigmaváltás előtt (közben) van a szakma, ezért divatos a BIM-ről beszélni, egyre kínosabb nem ismerni, ugyanakkor számomra még kérdés, hogy a szoftverek mikor lépik át a saját határaikat, és használják ki a hardverek adta lehetőségeket." – mondta Gyulai Attila.

Huszár Attila okleveles építészmérnök (BME), a Technical Supervision and Planning Consulting Hungary Kft. (TSPC) projektvezető építésze
2/5
Huszár Attila okleveles építészmérnök (BME), a Technical Supervision and Planning Consulting Hungary Kft. (TSPC) projektvezető építésze



„A BIM egy folyamatosan változó igényeket kiszolgáló szemlélet köré épül, amibe ha jobban belelátsz, még több kérdésed lesz. Amíg nincs megteremtve a szabályozási háttere, ezek a kérdések gyűlni fognak. Tudjuk, hogy a szabványosításán dolgoznak, de 2018 előtt ezen a területen nem számítok nagy áttörésre." – tette hozzá Huszár Attila.

„A BIM alkalmazásában Nagy Britannia és Ausztria már sokkal előrébb jár, ehhez mind Németországnak, mind Magyarországnak fel kell zárkóznia. A BIM előnyei egyértelműek: ugyanannyi emberrel több projektet lehet végig vinni, illetve egy projekthez kevesebb időre van szükség. Ha mindenki 3D-ben dolgozik és a tervezők, altervezők 3D-s adatokat, BIM adatokat cserélnek ki, akkor a hibákat előbb fel lehet ismerni, és gyorsabban kiküszöbölhetőek" – mondta Zobor Bence.

„A BIM egy állandóan változó, fejlődő platform, amely az építészek, tervezők gyakorlati igényeit folyamatosan kielégítő megoldást kínál." – egészítette ki Reicher Péter. „Ezért a BIM jövőbeli lehetőségei szinte beláthatatlanok."


Lányi András

 

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2016.03.12.
15:43

„A BIM alkalmazásában Nagy Britannia és Ausztria már sokkal előrébb jár,”, sőt Angliában már 2007 óta is van szabvány, Ausztriában pedig az elmúlt év nyarán vezették be a szabványt.

Most, hogy a CEN tárgyalássorozatba vette az EU-s szabvány kidolgozását – ami sajnos legalább még 2-2,5 év, így az EU-ban további nemzeti szabványt nem lehet készíteni.

Viszont ezen a szabványok alapján bárki dolgozhat.

És már az US-s Közbeszerzési vonatkozó javaslat is lehetővé teszi, hogy:

22. cikk

 A kommunikációra vonatkozó szabályok

4) Az építési beruházásra irányuló szerződések és a tervpályázatok esetében a tagállamok megkövetelhetik bizonyos konkrét elektronikus eszközök, például elektronikus épületinformáció-modellezésre szolgáló vagy hasonló eszközök alkalmazását. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szervek az (5) cikk szerinti alternatív hozzáférést biztosítanak, amíg ezek az eszközök az (1) bekezdés első albekezdésének második mondata értelmében széles körben elérhetővé nem válnak.

(5) Az ajánlatkérő szervek szükség esetén megkövetelhetik olyan eszközök és berendezések alkalmazását, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, feltéve, hogy alternatív hozzáférést is biztosítanak.

A következő esetekben tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervek megfelelő alternatív hozzáférést biztosítanak: …..

Csak, hogy ehhez hozzáértő Megrendelőkre lenne szükség, (és nem különben, nem kutyaütő projektmenedzserekre – amiről mind a MÉK, mind az MMK hallani sem akar), és arra, hogy ez tényleg átültetésre is kerüljön a magyar Kbt-be.

Ryhe

Ui. De úgy látszik, hogy azok, akik a Kbt. írták, azoknak fogalmuk sincs, hogy ez mit jelenhetne egy szakma fejlődése érdekében, mert a mi törvényünk erről hallgat, mint a sír!

De van a törvényben más furcsaság is, mint ahogy az életciklus költségszámítással kapcsolatos hazai előírásaink úgyszintén eltértek az EU-s irányelvben foglaltaktól és várhatjuk mind a Messiást, hogy majd: „78. § (4) A Közbeszerzési Hatóság az életciklusköltség-számítási módszertanokról útmutatót ad ki, amelyben ismerteti azt is, ha uniós jogszabály alapján kötelezően alkalmazandó közös módszertan áll rendelkezésre. E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály meghatározhat egyes beszerzési tárgyak tekintetében kötelezően alkalmazandó életciklusköltség-számítási módszertanokat.”

Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk