Épülettervek/Középület

A Budakeszi Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal átépítésének, bővítésének építészeti-műszaki kialakítása

2002.07.08. 22:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budakeszi, Magyarország

A tervpályázat eredménye. I. díjban részesült az 1. sz. pályamű, szerzői: Cságoly Ferenc, Sólyom Benedek, Sajtos Gábor, Fialovszky Tamás

Budakeszi Város Önkormányzata, mint kiíró, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, mint társkiíró Budakeszi Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal átépítésének, bővítésének építészeti-műszaki kialakítására országos, nyilvános és titkos építészeti tervezési versenypályázatot hirdetett. A tervpályázat célja magas színvonalú és gazdasági, pénzügyi szempontból is reális építészeti-műszaki komplex tervjavaslat kiválasztása volt, amely minden szempontból megoldást ad Budakeszi Város Polgármesteri hivatalának emberközpontú, és a korszerű közigazgatási követelményeknek megfelelő átalakítására, bővítésére, és amely a település hagyományos környezetébe illeszkedve a helyi építészeti értékeket megőrizve olyan új építészeti értéket hoz létre, amely színvonalas tereket nyújt a tervezett átépítéshez, bővítéshez.

A pályázók összesen 15 pályaművet nyújtottak be. A Bíráló Bizottság valamennyi pályaművet részletes bírálatra bocsátotta.

Összefoglaló értékelés

A Bíráló Bizottság a pályázat eredményeit a következőkben összesíti.

  • Kedvezőek azok a beépítési javaslatok, amelyek a keretes beépítés jellegét megtartották vagy továbbfejleszették, a meglévő udvar kitágításával (9; 11; 15), vagy legfeljebb két részre, egy városi térre és egy átriumra osztották (1, 13), biztosítva a többirányú átjárás lehetőségét is.
  • Kedvezőek azok az építészeti kompozíciók, amelyek a Fő utcai szárnyak jellegét megtartották, illetve csak mértéktartó módon alakították (1, 11), biztosították a meglévő és új épületrészek homlokzati és léptékbeli összhangját, megteremtve ezzel a város első középületének méltó építészeti színvonalát, kellő hangsúlyát, egyben a (1; 9, 11) környezetre való harmonikus illeszekedéseit (1; 7; 11)
  • Kedvezőek azok a funkcionális megoldások, amelyek jól ütemezhető építést, egyben minden fázisban elfogadható építészeti összhatást biztosítanak és fenntartják a hivatal működésének folytonosságát (1; 5; 9; 11)

A Bíráló Bizottság egyhangúan megállapította, hogy a tervpályázat eredményes volt, mert kellő számú, illetve színvonalú pályázat érkezett be, amelyek egyenként is és összességükben is megoldásokat tartalmaztak a felvetett kérdésekre. A pályázat leglényegesebb feladata a várossá vált Budakeszi méltó Városházának kialakítása a jelenlegi helyen, úgy, hogy az épület megfelelően alkalmazkodjon a települési hagyományokhoz, a helyi építészeti értékeket megőrizze, de új értéket hozzon létre, oly módon hogy a mai kor szellemének megfelelő keretet nyújtson a tervezett rendeltetéshez.

Összegezve a Bíráló Bizottság előnyben részesítette azokat a terveket, melyek a pályázati kiírásban megfogalmazottakon túl:

  • Hangsúlyos szempontként kezelték az épületszárnyak által határolt kerteket, udvarokat, alkalmassá téve azokat a pihenési funkciókon túl szabadtéri rendezvények, koncertek tartására, valamint a Városháza bejáratának méltó felvezetést adó kisvárosias tér kialakítására.
  • A Fő utca felől - nem konkurálva a szemben lévő barokk templommal - méltó módon, mai építészeti eszközökkel emelték ki a település legfontosabb középületének jelentőségét.
  • Az épület bejáratát a kialakuló kisvárosias térről és nem magáról a Fő utcáról adták.
  • A Fő utca felőli gyalogos megközelítést egyenrangúan kezelték a gépkocsi parkoló felőli bejárattal.
  • Flexibilis, egyes alapegységek felcserélésére és esetleges továbbépítésre adtak lehetőséget, akár a még beépítetlen tetőtér irányába.

A Bíráló Bizottság nem tartja megfelelőnek azokat a megoldásokat, amelyek:

  • Túlságosan elaprózzák a belső udvart, vagy terjengősen túllépik a területet (3; 4; 10; 14).
  • A jelenlegi főbejárat helyén, a kapubehajtó bezárásával, a Fő utcára "kitüremkedő" hangsúlyos kapumotívummal hangsúlyozzák az épületet (10).
  • Ütemezett építés közben "torzó" képét mutatják, megjelenésük miatt együtemű megvalósítást feltételeznek (15).
  • A kialakuló közteret, városi felvezető teret nem a Fő utca, hanem az Iskola köz felől alakították ki (5; 12).
  • Nem adtak javaslatokat a meglévő épületrészek értékeinek megőrzése mellett, azok homlokzati továbbfejlesztésére (4; 14)
  • Az új épületrészek tömegével vagy megjelenésével nem nyújtanak egységes, kiegyensúlyozott képet a megmaradó épületrészekkel (3; 4; 6; 8)

A Bíráló Bizottság meghatározó kérdésnek tatotta a gépkocsival való megközelítés és parkolás kérdését. Elfogadhatónak tartja a Széchenyi utca felőli megközelítést, erre több tervező adott helyes megoldást.

Ajánlások

A Bíráló Bizottság az első helyen díjazott pályamű szerzőjét javasolja a kiíróval való szerződéskötésre és a további tervezési munkára. A szerződés megkötése előtt szükséges azonban a funkcionális program pontosítása, valamint az ütemezéssel és a költségszinttel kapcsolatos igények tisztázása.

A továbbtervezéshez a Bizottság a következő javaslatokat teszi:
Azt a beépített szisztémát preferálja, mely haránt irányú szárny beépítésével két udvarra bontja a tervezési területet. E két udvarrész megörzi a két értékes nagy lombkoronájú fát, ugyanakkor átrium pihenőparkot és a Fő utca felé megnyíló városi teret hoz létre. Az ügyfélforgalmi és egyben elosztó tér a létesítmény súlypontjában alakítandó ki a parkoló és a gyalogos forgalom által egyaránt jól megközelíthető módon.

Megfontolandó, hogy egyes egységek (pl. gyámhivatal, okmányiroda, házasságkötő terem, illetve a boltozatos pincéken kialakuló ratskeller, vagy kiállítótér) az ügyfélforgalmi irodától független, közvetlen megközelítéssel is rendelkezzen. A Fő utcával ellentétes oldalra elhelyezett parkolók mellett biztosítani kell a protokoll gépkocsik behajtását közvetlenül a főbejárat elé, illetve a főbejárat közelében a "pillanat megállót". A Bíráló Bizottság az épületszárnyak oldalfolyosós, kéttraktusos kialakítását jó megoldásnak tartja, mivel így autómatikusan kialakul az ügyfelek kulturált, természetes megvilágítású várakozó helye, valamint az új épülettömegek is alkalmazkodnak a hagyományokhoz. A Fő utca enyhe ívű eltolása a Városházával ellentétes oldal irányába - melyet több tervező is javasolt - az ötvenhatos emlékmű "court d' honeur" jellegű térre való áthelyezésével parkoló szám csökkenés nélkül megoldható.

A Bíráló Bizottság egyhangú döntése alapján:

700 000 forintos I. díjban részesült az 1. bírálati sorszámú pályamű
Szerzői: Cságoly Ferenc, Sólyom Benedek, Sajtos Gábor, Fialovszky Tamás

400 000 forintos II. díjban részesült a 11. bírálati sorszámú pályamű
Szerzői: Vizer Balázs, Bődi Imre, Hoffman Tamás, Székely György, Völgyi Botond

Rangsorolás nélkül 300 000 forintos megvételben részesült az 5. bírálati sorszámú pályamű
Szerzői: Emődi-Kiss Tamás, Horváth Ákos

Rangsorolás nélkül 300 000 forintos megvételben részesült az 7. bírálati sorszámú pályamű
Szerzői: Molnár Csaba, Tauer Veronika

Rangsorolás nélkül 300 000 forintos megvételben részesült az 9. bírálati sorszámú pályamű
Szerzői: Mikó László, Fazekas Bálint, Svejkovszky Anita, Robotka Tamás

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk