A DANU tervei alapján újult meg Enying

Összesen 570 millió forint uniós támogatásból újult meg a Balaton-környéki Enying városa a Zöld Város program keretében. A DANU mérnök, tervező és tanácsadó iroda által kidolgozott komplex rehabilitációs projektben a Batthyány-kastély előtti főtértől a Cinca-patak völgyéig helyreállították a történeti városszerkezetet.

A 6000 fős település lakóival töörtént egyeztetéseket követően több mint 55 000 négyzetméternyi zöld és közösségi teret hozott létre az önkormányzat, megújítva a kastély mögötti Cifra-kertet is. A kezdeményezésben többek között új közvilágítással, sétányokkal, akadálymentes utakkal, szabadtéri színpaddal, játszótérrel és kültéri fitnesz eszközökkel is fejlesztették a várost.  

Idén Településfejlesztési díjjal is elismerték a Fejér vármegyében, a Balaton-parttól negyedórányi autóútra található Enyingen több ütemben átadott Zöld Város fejlesztést. Az évtizedekkel ezelőtt kiépített 65-ös úttal korábban sajnálatosan keresztbe vágták a Budapesttől alig egy órányira fekvő település történelmi városrészét, miközben lebontották az impozáns magtárat is a kastély előtti piactérről. A megvalósult városrehabilitációs program célja az volt, hogy visszaadja az identitását, valamint a gazdasági és turisztikai vonzerejét a hetvenes évek modernizációs lendületében urbanisztikailag megcsonkított Enyingnek, írja a DANU egy sajtóközleményben. 

A főtértől a Cifra-kerten át egészen az Öreghegyig

A rehabilitációs programot, a pályázatot és a részletes terveket az alapoktól kidolgozó DANU tervezői a történeti városszerkezet helyreállítását célozták meg a városközpont és környéke zöld infrastruktúra hálózatán keresztül. Elsőként az Enying büszkeségének számító klasszicista Batthyány-kastély előtti rendezetlen teret alakították át tényleges főtérré, ahol a négyzetes sávokban elhelyezett zöldfelületekkel és térfalak segítségével kísérelték meg a térbe olvasztani a keresztül haladó 65-ös út vonalát. Mindez kiindulópontja is volt a komplex fejlesztésnek, amely a Cifra-kerten át újra összekötötte a település központját a Cinca-patakkal, ezáltal Enying ikerdombjával, az Öregheggyel is.  

„A terv kidolgozásánál kiemelt figyelmet kapott, hogy visszaépítsük Enying történeti karakterét, miközben fenntartható és gazdaságélénkítő is legyen a fejlesztés. Mindenképpen növelni akartuk a város turisztika vonzerejét, és egyúttal bővíteni a helyiek szabadidős lehetőségeit. A több ütemben megvalósult program alatt jelentősen emelkedtek az építőipari költségek, ami miatt többször újra kellett gondolni a Zöld Város projekt egyes részeit. Mégis sikerült létrehozni az eredeti koncepcióban megfogalmazott, térben a lehető legjobban kiterjedő zöldterületek és jó minőségű közösségi terek hálózatát" – hangsúlyozta Kádár Bálint, a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatója. 

A Zöld Város program részeként megnyitották és új sétányokkal, valamint parkosítással rehabilitálták a Cifra-kertet. Az új főteret és Cinca-patakot összekötő kivilágított főtengelyt gyalogos és kerékpáros közlekedésre is alkalmassá tették. Az ehhez kapcsolódó, frissen átadott sétányok nyomvonalát a tervezők a park eredeti angolkerti koncepciója szerint jelölték ki, meghagyva az összes nagy fát. A főtengelyről nyílnak a frissen elkészült rekreációs helyszínek, mint a szabadtéri színpad, a felnőtt fitnesz vagy a patakra és az Öreghegyre panorámás kilátást nyújtó parkrész. 

Cinca-patak és a Csekonics ház

A Cinca-patak kék infrastruktúrájának fejlesztését egy új tóval és a környezet jelentős rendezésével oldották meg. A használaton kívüli nádas terület helyén kialakított vízfelület, benne madarak költésére alkalmas háborítatlan kis szigettel, új élettel töltötte meg a Cinca völgyét. Emellett a teljes központ átjárhatóságát is biztosították egy gyalogos tengellyel, és egy új közösségi épülettel, amit egy családi ház átalakításával hoztak létre. A Csekonics háznak elnevezett épület a parkkal szintben lévő emeletén ötven fős rendezvények befogadására alkalmas előadótér és melléktér, míg az utcára nyíló földszinten kávézó vagy turisztikai szolgáltató részére iroda és kávézó-tér került kialakításra.   

A DANU csapata annyira elkötelezett volt a projekt iránt, hogy két egyedi installációt, a „Panorámpát" és a „Tűzrakót" az iroda saját költségvetéséből, a munkatársak önkéntes segítségével valósították meg – tette hozzá Dávida Eszter építészmérnök, urbanista, a DANU ügyvezetője. A Panorámpa egymagában játszó- és találkozóhelyként, pihenőként és kilátópontként is működik. A Cifra-kert hátsókertekkel eddig elzárt alsó részén állították fel a Tűzrakót, amelynek végleges alakja parametrikus tervezés eredménye. Az egymásra támaszkodó gerenda darabok mérete felfelé csökken és körben elcsavarodik, ezzel is szimbolizálva a tűz játékát. A két installáció nemzetközi elismerést is szerzett, 2023-ban elnyerte a BIG SEE Wood Design Award díját város és közösség kategóriában. 

A New European Bauhaus magyar példatárába és a Műcsarnokban a III. Építészeti Nemzeti Szalon tárlatába is beválogatott projektet Dávida Eszter, Kádár Bálint és Szemerey Samu generál tervezőként irányította. Miklós Balázs és Rab Judit az urbanisztikai, Kacskó Dóra a tájépítészeti feladatokért felelt. Hedari Dániel, Klaniczay János és Vajda Zoltán építész tervezőként segítették a rehabilitációs program megvalósulását. A Panorámpa és a Tűzrakó az Opinion Builders csapatával együttműködve jött létre.

Forrás: DANU