Épületek/Középület

A hagyományos technikák felélesztése Norvégiában

1/5

Királyok útja, Norvégia - forrás: Europa Nostra

?>
Királyok útja, Norvégia - forrás: Europa Nostra
?>
Királyok útja, Norvégia - forrás: Europa Nostra
?>
Királyok útja, Norvégia - forrás: Europa Nostra
?>
Királyok útja, Norvégia - forrás: Europa Nostra
?>
Királyok útja, Norvégia - forrás: Europa Nostra
1/5

Királyok útja, Norvégia - forrás: Europa Nostra

A hagyományos technikák felélesztése Norvégiában
Épületek/Középület

A hagyományos technikák felélesztése Norvégiában

2017.06.28. 14:20

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Norvégia

Dosszié:

Látványos és tanulságos kirándulóhelyként éledt újjá a 18. század egyik legfontosabb norvég útvonala, a 100 km hosszú Királyok útja. A gondos rekonstrukció során nemcsak az utat, de a hagyományos technikákat, mesterségeket is újjáélesztették, a helyi közösséget minden fázisba bevonták, mindez pedig Europa Nostra-díjat hozott a projekt számára. Bán Dávid írása. 

Szokatlan felújítási, értékmegőrzési munkával is találkozhatunk az Európai Unió kulturális örökségvédelmi elismerése, az Europa Nostra-díj idei kitüntetettjei között. Az eredetileg 1791-re kiépült Filefjell Kongevegen, azaz a Királyok útja Norvégia kulturális örökségének kiemelt darabja. Az ország keleti részét és a nyugati partvidéken a magashegyi hágókat átszelő útvonal a korabeli mérnöki tervezés szép darabja, amely a 18. században jelentős szerepet játszott a lovas utazók, majd később a szekerekkel közlekedők számára. A helyekben végighúzódó útvonal több mint 100 kilométeres nyomvonalát idővel helyenként módosították, egyes szakaszait elterelték, másokat levágtak és használaton kívül helyezték, amelyeket hamar visszahódított a természet. Az útvonal szerepét vesztette, de egyes szakaszai már több évtized óta kedvelt kirándulóhelyként funkcionálnak.


Királyok útja, Norvégia - forrás: Europa Nostra
4/5
Királyok útja, Norvégia - forrás: Europa Nostra


2009-ben a Norvég Közútkezelőség több partnerrel együtt a teljes útvonal felújításába és a levágott, elhagyatott szakaszok rekonstrukciójába kezdett. A Királyok útja ezután mint kiemelt turisztikai útvonal, kirándulóhely éledt újjá. A felújítás során nemcsak az új funkciókra, hanem az útépítés hagyományos, manuális technikáira is fontos hangsúlyt fektettek. Mindent olyan megoldásokkal állítottak helyre, ahogy azok évszázadokkal ezelőtt épültek, a munkálatokhoz semmilyen mai gépet nem használtak. A rekonstrukcióhoz olyan mesterembereket hívtak, akik a korabeli technikák segítségével, az eredeti megjelenéshez és kiépítéshez hasonlóan rekonstruáltak az útszakaszokat. Így érkeztek olyan mesteremberek, serpák Nepálból, aki még most is ismerik és a magashegyi útvonalak építésénél gyakorlatban is alkalmazzák a kötőanyag nélküli kőrakások technikáját. Rajtuk kívül német kézműveseket hívtak, akik a tradicionális ácsmunkákat mutatták be és alkalmazták, főleg a hidak rekonstrukciójánál és konzerválásánál. A projekt során kiemelt szerep jutott nemcsak az eredeti anyagok megmentésének – ahol lehetett, mindenütt az eredeti szögeket alkalmazták –, a korhű pótlásoknak, a hagyományos technikák alkalmazásának, hanem annak is, hogy ezeket a Norvégiában már sajnálatosan elveszett kézműves tudásokat ismét megismerjék, a résztvevők számára átadják. Az építkezés mellett folyamatos kutatómunka zajlott, hogy minden részletre kiterjedően megismerjék az eredeti eljárásokat és azok alkalmazhatóságát.


Királyok útja, Norvégia - forrás: Europa Nostra
3/5
Királyok útja, Norvégia - forrás: Europa Nostra


"A kulturális örökség megmentése mellett, a hagyományok újjáélesztése, átadása és továbbörökítése adja a projekt kiemelt minőségét." – vélekedett indoklásában az Europa Nostra-díj zsűrije. A rekonstrukció folyamata során nyílt párbeszéd folyt a szakmák, mesteremberek, és a több kontinensről érkezett résztvevők, valamint a környékbeli érintettek között, így folyamatos tudáscsere alakult ki. A projekt minden szinten feltáró volt, hiszen az elfeledettnek vélt, növényzet által benőtt, korábban funkcióját vesztett útszakaszokat kellett ismét élővé tenni, a javítás és pótlás technikáját pedig a megmaradt szakaszokból megismerni és a meghívott mesteremberek segítségével újra felfedezni. A projekt másik értéke, hogy széles körben vonta be az út körül élő falvak, telepek, tanyák lakóit, akik a feltárás folyamatát megismerve jóval inkább magukénak, a saját történelmük részének érezhetik az újjáéledő útvonalat.

"Szintén közösségi módon zajlott az útvonal kínálta turisztikai fejlesztés is, annak kidolgozása, hogy a túrázóknak mire van igényük, és hogyan mutassák be a hely történetét, múltját. Mindez egészségesen erősíti a helyi gazdaságot és motiválja a közösségeket, így a projekt minden szempontból mintaértékű lehet." – emeli ki az Europa Nostra-díj zsűrije.

A Királyok útja nyomvonalának környezetében, a régészeti leletek tanulsága szerint már a kőkorszakban állandó vándorlások zajlottak, az átkelőhelyet ismerték a korabeli vadászok, amit - a tárgymaradványok alapján következtetve - valószínűleg rendszeresen használtak. Eredetileg a mostani útvonallal párhuzamosan, annál lejjebb, a völgyben zajlott az átkelés, erre utalnak az itt talált nyílvégek, vadászati eszközök, a feltételezhetően csapdának létesített mesterséges üregek. Az átkelés azonban a hosszú, nedves időszakban mindig problematikus volt, hiszen a völgyekre komoly mennyiségű eső és sár zúdult, így az újkorban már egy lényegesen magasabb vonalvezetésben gondolkoztak. A völgy fölötti út kiépítését még a 17. század első felében elkezdték, az első ismert állomáshelyet 1647-ben emelték. A teljes, 100 kilométeres út átadására 1791-ben kerül sor, ekkor kapott hivatalosan főút rangot és nevezték el a 12. század végén uralkodó Sverre norvég királyról, aki ezen a völgyön keresztül utazott hadseregével együtt. Az útvonallal párhuzamosan, annál lejjebb később aszfaltozott autóút épült.


Királyok útja, Norvégia - forrás: Europa Nostra
5/5
Királyok útja, Norvégia - forrás: Europa Nostra


A mai turistaútvonalként szolgáló Királyok útja az ország egyik legkedveltebb túravidéke lett számtalan szálláshelyével és fogadójával. A különböző nehézségű és hosszú szakaszokon mindenki találhat a maga erőnlétének megfelelő túralehetőséget. A legmagasabb pontján, 1250 méteren futó útról több helyen pompás kilátás nyílik a környező természeti kincsekre: fjordokra, hegyekre, de – ahogy azt a helyi turistakalauzok is kiemelik – emellett hangsúlyos értéke az élő hagyományokkal való találkozás, a korabeli mérnöki technikák megismerése, és egyfajta kulturális, helytörténeti tapasztalatszerzés.

Bán Dávid

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk