A Hegyvidéki Sportközpont és Tanuszoda bővítése
A Hegyvidék sokszínű városi szövetébe, 1988-89-ben a Mélyépítési Tervező Vállalat tervei alapján épült meg a Hegyvidéki Tanuszoda és Sportközpont. A mára szűkössé vált uszoda bővítésének alapkérdése, hogy miként írható tovább a bejáratott funkció, milyen téri-anyagi eszköztárat igényel a tömbbelső belakása. Dombrovszky Zsófia diplomamunkája.
Kontextus
A Városmajor, a Csaba és a Maros utca határolta tömbben, a Városmajor park és számos oktatási intézmény közvetlen közelségében, máig egyedüli tanuszodaként szolgálja az épület a tantervi úszásoktatást a XII. kerületben. Eredetileg a szomszédos Csaba utcai Általános Iskola (ma Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola) számára létesült itt tornaterem, a földszinti uszodával pedig megnyílt a kerület első nyilvános vízfelülete is. A kisebb felújítási munkákon átesett sportközpont a tantervi oktatáson túl elsősorban a kerületi iskolák egyéb csoportjait fogadja. A lakosság a fennmaradó kora reggeli, késő esti és hétvégi időpontokban fér csak be a szűkös intézménybe. A XII. kerületi Önkormányzat koncepcióját képezi a vízfelület növelése, azaz egy új, 25 méteres medence integrálása az épület jelenlegi tömbjén belül.
A tervezési program a meglévő uszoda szerkezeti rendszerének megtartása mellett az új épületszárny beillesztési lehetőségét, mint funkcióbővítést – a városi társadalmi-környezeti fenntarthatóság pillérét – vizsgálja. Meglévő közösségi infrastruktúra fejlesztésére, ezáltal az élhetőség növelésére a kelet-európai történeti városok esetében kézenfekvő eszköz a sűrítés. A szövetbe illesztés kihívása ugyanakkor a környező térfalak adottságainak – benapozás, árnyékvetés, átlátások, kilátás, zajhatás, tulajdonviszonyoktól eltérő használati mód – tiszteletben tartása és hasznosítása.
Az uszoda szerepe - intézmény és ház
A vízhez szoktatásban és a versenyfelkészülésben egyaránt fontos szerepet kap a környezet, mint deklarált eredményesség-növelő tényező. A medencékig vezető út a megérkezés - optimálisan a gyerekeket kísérők várakozási idejének eltöltésére is alkalmas. A testi mellett a szellemi felkészülést is szolgálja a környezet: jól használható, tájékozódást biztosító terek létrehozása a cél. A bővítéssel feloldhatók lennének a jelenlegi szűkös, szabdalt, a használók számára kopottságában is kedves épület hiányosságai.
A lejtős terep és a meglévő architektúra szinteltolásai, változó alapozási síkja az új szárny elhelyezését jelentősen befolyásolják. A vízfelület növekedésével a kiszolgálóhelyiségek sora is bővülne, idomulna, és önálló téregységet kapnának az irodák. Jelenleg a telket kitöltő sportpálya funkciója megmaradna a tetőfelület hasznosításával. Az iskola kertjéből is elérhető lenne a pálya lehetősége, amely kísérlet a zárt városi struktúra értékképző megnyitására, a közelmúltban a parkban létesült szabadtéri sportfunkciók építészeti folytatására.
Terek
A meglévő épület merőlegesen osztódik hosszanti közlekedő-kiszolgáló- és sporttér sávra. A félemeleti előcsarnok és a félpince öltöző között, az utcaszinten, ám külkapcsolat nélkül kap helyet a mélyülő úszómedence (4 sáv, 25 méter) és az 5*8 méteres tanmedence. A megérkezés tere üvegfallal, lelátóval kapcsolódik a vízhez. A jegypénztár mellett lépcső vezet a pinceszinti öltözőkbe, személyzeti, gépészeti helyiségekhez, majd öltözőnként egy lépcső juttat vissza a medencékhez. Az osztott képlet az első emeleten már síkban ismétlődik két oldalt öltözőkel, középről nyíló tornacsarnokkal, két lépcsőnyi lelátóval.
A tervezett működés szerint a Városmajor utcai belépés után a vendégek külön közlekedőrendszeren érik el – a medenceterek átköthetőségéből következően – azonos szinten található új és régi uszodai öltözőket. A sportpálya szintje a meglévő tornaterem szintjével azonos magasságot képvisel. A medencetér teljes egészében, az öltözők, bemelegítő-területek, és irodák pedig részben töltik ki a belmagasságot. Utóbbi a medencetér és a Városmajor utcával párhuzamos kert felé is megnyílik. Karakteres belső világot hoz létre a szükséges nagyfesztávú térlefedés monolit vasbeton penge-gerenda struktúrája. Az új és régi szintek közötti áthidalást az új szárny bejáratához vezető monolitikus lépcsőtömb és a meglévő épület udvari homlokzata elé simuló, liftmaggal kiegészített lépcsőtorony látják el.
Homlokzatok
A telek kitöltése mellett szintén kihívás az iskolaudvar felé irányuló finomabb, de a forgalmas Városmajor utca felé nyitottabb homlokzati odafordulás, a környezet stilisztikai és karakterbéli sokszínűségéhez történő viszonyulás. Az épület homlokzatára a fényt beengedő, a belső nyüzsgést át- és megszűrő, de kevéssé avuló réteget választottam burkolatnak, ez a világos tégla és üvegpalló. Utóbbi az uszoda vakító hatását is mérsékli a környező lakások felé. A telekhatáron álló épület megnyitása csak földszint felett lehetséges, a kertkapcsolatot és természetes fényt az udvarok, az öltözők bejáratánál a felülvilágító biztosítják.
Dombrovszky Zsófia
A hallgatói tervhez felhasznált források:
Lechner Lajos Tudásközpont
RÉVÉSZ LÁSZLÓ (szerk.), BOGNÁR JÓZSEF, GÉCZI GÁBOR: Kiválasztás, tehetség és pedagógiai értékek az úszásban. Új Pedagógiai Szemle 2007/6., OFI epa.oszk.hu (2020.05.30)
www.hegyvideksport.hu