| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

A Hungexpo-épületek bontásával kezdődik a városligeti parkrehabilitáció

1/1

Hirdetés
?>
1/1

A Hungexpo-épületek bontásával kezdődik a városligeti parkrehabilitáció
Közélet, hírek

A Hungexpo-épületek bontásával kezdődik a városligeti parkrehabilitáció

2016.03.18. 15:23

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
39

Dosszié:

Zöldebb lesz a Városliget: az egykori Hungexpo területén 2018-ra felépül a főváros egyik legkörnyezettudatosabb épülete, 5 százalékkal csökken a lebetonozott területek aránya, és megszűnik az 50 ezer négyzetméteres Dózsa Györgyi úti parkoló is. 

3 éven belül 60%-ról 65%-ra emelkedik a zöldfelületek aránya

Az átfogó parkrehabilitáció szükségessé teszi a beteg és balesetveszélyes fák eltávolítását, de a kivágott példányok pótlásával és az ökológiai hotspotok kialakításával jelentősen növekedni fog a liget biológiai értéke.

A Főkert felmérése szerint a városligeti fák nyolcvanöt százaléka ápolásra szorul, tizenkét százaléka pedig egyenesen balesetveszélyes. A volt Hungexpo területén például 19 fát szükséges növényegészségügyi vagy kertészeti okok miatt kivágni, de a parkrészen található tuskók és a kiszáradt koronájú, elpusztult faegyedek eltávolítása is indokolt. Az építési munkálatok 15 egészséges fát érintenek, közülük minden megmenthető példányt - szám szerint 5 fa - pár napon belül, március 21-22. között átültetik. A kivágott fákat többszörösen pótolják.

A parkrehabilitáció nyomán 2018-ig 60%-ról 65%-ra emelkedik a zöldfelületek aránya, egészségesebb lesz a faállomány, és jelentősen növekedni fog a Városliget biológiai értéke is. A fejlesztés már nagyon váratott magára: egy átfogó ökológiai felmérés kimutatta, hogy a közpark szegényes élővilága igencsak magán viseli a több évtizedes gondozatlanság nyomait. A megújuló ligetben ún. ökológiai hotspotokat is kialakítanak: összesen mintegy 5000 négyzetméternyi cserjés vadfolt létesül, természetes élőhelyet biztosítva az itt élő állatoknak.

„A tájépítészeti pályázat eredményhirdetése után részletesen is bemutatjuk a terveket, de annyit már előre elárulhatok, hogy a lebetonozott felületek arányát 5 százalékkal csökkentjük, és a kivágott fákat 150%-os arányban pótoljuk. A zöld fejlesztések közül szeretném kiemelni, hogy a Magyar Zene Háza fűtési-hűtési rendszere teljes mértékben megújuló energiaforrásokra épül, az elzárt Hungexpo-rész megnyitásával pedig csaknem 7000 négyzetméter zöldfelülettel gyarapodik a Városliget" – mondta Gábos Anna, a Városliget Zrt. kommunikációs igazgatója, aki szerint a projekt egyik legfontosabb célja, hogy a liget újra egészséges és lélegző városrész legyen, amire minden budapesti joggal büszke lehet.

A Liget Budapest projekt keretében megszűnik az 50 ezer négyzetméteres Dózsa György úti parkoló: a betonrengeteg helyén új parkrész és ökológiailag fenntartható mélygarázs épül.

forrás: sajtóközlemény

 

Vélemények (39)
Mljet
2016.04.10.
11:45

Emlékeztetőül: Tempelhofer Park

A csaknem 200 (kétszáz) éves Városligettel kapcsolatban érdemes feleleveníteni a csaknem 6 (hat) éves Tempelhofer Park esetét.

Idén májusban lesz hat éve, hogy Berlinben, "a volt repülőtér területét megnyitották a közönség előtt: közpark formájában. A „Tempelhofer Freedom” 350 hektáros terület (nagyjából akkora, mint a New York-i Central Park), természetvédelmi, szabadidős és egyéb innovatív tevékenységek számára kínálja felületét. Mára sokaknak kedves helye lett. (forrás: http://www.budapestfolyoirat.hu/2015/05/478-tempelhof-esete-berlinnel)

(Lásd még: http://www.visitberlin.de/en/spot/tempelhofer-park)

 "Néhány csendes évet követően 2013-ban a főpolgármester új ingatlanfejlesztési elképzelésekkel állt elő. Miért maradjon üresen egy ilyen nagy és kihasználatlan hely a város közepén? Megvásárolták a területet a német szövetségi kormánytól azzal, hogy egy részét gazdaságfejlesztési övezetté alakítják. Sőt mivel Berlin évente körülbelül ötvenezer új lakossal bővül, a lakáshiány, a megfizethető lakások szűkössége és az emelkedő bérleti díjak problémáit is kell kezelnie. ...A javasolt új fejlesztés tartalma 4700 lakás, kereskedelmi és irodai terek, valamint iskolák és egy nagy nyilvános könyvtár. Mindez 120 hektárt foglalt volna el a 350-ből – a fennmaradó rész park maradt volna. A szenátus javaslata az új lakások egy részénél a hat és nyolc euró közötti négyzetméter-árat jelölte meg, ami ebben a világvárosban meglehetősen alacsony. A javaslatot támogatták a hatalmon lévő politikai pártok, az építőipar, a lakástársaságok és sok más fontos közszereplő is. Győz az ellenállás Berlinben nagy hagyománya van a lakossági kezdeményezéseknek egy-egy ilyen elképzelés támogatására – vagy éppen megakadályozására. Ebben az esetben nagyon gyorsan létrejött a „100% Tempelhofer Feld” kezdeményezés azzal a céllal, hogy megvédje a területet, a parkot. Az igen vegyes összetételű csoport (ellenzéki politikai, környezetvédelmi, civil szereplők) fő érve az volt, hogy a szenátus által felvetett problémák ugyan reálisak és megkérdőjelezhetetlenek, de ezeket egész Berlin szintjén kell innovatív stratégiákkal megoldani, nem pedig közvetlenül összekötni Tempelhof ilyesféle hasznosításával. Egyértelmű lakhatási stratégiát is követeltek: „Azt akarjuk, hogy lakáspolitikánk kevésbé az új építésekre összpontosítson, sokkal inkább foglalkozzon a meglévő lakásokkal” – nyiltakozta a mozgalom egyik vezető aktivistája. Azzal érveltek, hogy sok az üres ingatlan Berlinben. Más típusú ellenérvek is felmerültek. A fejlesztés tönkretenné a terület történelmi-szimbolikus értékeit, károsítaná a környezetet, és a rövid idő alatt kialakult, egyedülállóan vonzó „városi játszóteret”. A környezetvédők azt is állították, hogy a „zöld tüdő” felszámolása nyomán nőni fog a levegő hőmérséklete. Továbbá hogy a terület nyolcvan védett vadon élő állatfaj kijelölt menedékhelye lett – mi lesz ezekkel a madarakkal, méhekkel, rókákkal? Van továbbá rengeteg berlini, akik úgy gondolják, hogy ez a nyitott, szabályozatlan hely tökéletes terep futni, gyalogolni, biciklizni, gördeszkázni. ...Köreik szerint Tempelhof egyre több berlini számára szimbolikusan a szabadságot és demokratikus döntéshozatalt jelenti a politikai és kulturális elnyomás elleni harcban. A „100% Tempelhofer Feld” polgári kezdeményezés 2014. januárjában 185.328 érvényes támogatói aláírást gyűjtött, valamivel többet a helyi népszavazás kötelező kiírásához szükséges minimumnál (ami hét százaléka a választásra jogosultaknak, azaz 174.117 aláírás). A következő lépés nehezebbnek tűnt, ugyanis a voksolás sikerességéhez előírt minimális részvételi arány mértékét 2008 óta a jogosultak 15 százalékáról 25-re emelték. Nagy szerencse, hogy a helyi népszavazást a 2014 májusi európai parlamenti választásokkal együtt szervezték meg. Így végül Berlin 2,5 millió választópolgárának majdnem a fele voksolt Tempelhof kérdésében is. Csaknem 65 százalékuk elutasította a város ingatlanfejlesztési javaslatát, a támogatók aránya csak 18,8 százalék volt." (forrás: http://www.budapestfolyoirat.hu/2015/05/478-tempelhof-esete-berlinnel)

Szóval, Berlin városvezetése egy 350 hektáros, 6 (éves) közpark területének egyharmadán akart új beépítéseket megvalósítani. Lakossági tiltakozás eredményeképpen a városvezetés népszavazás kiírására kényszerült, amin a lakosság döntő többsége a közpark egészének megtartása mellett voksolt. Berlin városvezetésének le kellett mondania a tempelhofi  ingatlanfejlesztési projektjéről.

Pancser társaság.

Pedig nem is kellett volna "jó példáért" messzire menniök, hogy meglássák, hogyan kell "ügyesen" megcsinálni egy ingatlanfejlesztést – nem ám egy olyan 6 (hat) éves, 350 hektáros közparkban, hanem egy majd 200 (kétszáz) éves, kevesebb, mint harmadakkora közparkban, mint az övék...

Pákozdi Imre
2016.04.10.
15:31

@Mljet: Kiváló helyzetismertetés Tempelhofról. Pillanatnyilag 3-400 méterre onnan vendégeskedem és a vendéglátóimmal együtt bizton állíthatom: az itteni kormányfőnek eszébe sem juthatna, hogy az épülő berlini Schloss-t majdan kormánycélokra lenyúlja, és hogy a Tempelhofer Feldből akármilyen hagymázas lázálom mentén, beépített területet csináljon. Itt tudják, hogy a kormány és a miniszterelnök demokratikus felhatalmazása nem erre szól. Hogy mire szól, az persze jó kérdés, mert a tempelhofi hangár- és irodaépületekben éppen mintegy 3000 menekült lakik.

Mljet
2016.04.07.
08:16

Vizes VB a városligeti műjégpályán!

A vizes VB versenyeit 2017.07.14 - 07.30. között rendezik.

"A szinkronúszó versenyeket és a záróünnepséget a Városligetben tartják. Erre a célra ideiglenes medence épül a Városligeti tó medrében. Ez azt is jelenti, hogy jövő nyáron a tavat valószínűleg nem lehet majd feltölteni vízzel. Hogy a lelátók hol lesznek elhelyezve, és hogy milyen egyéb létesítmények szolgálják ki a várhatóan több tízezres közönséget, egyelőre nem ismert. Az viszont már most látszik, hogy a kormányzat presztizsesemények színhelyének tekinti a fővárosiak legkedveltebb közparkját." http://www.varosligetinfo.hu/index.php/85-cimlap/505-a-vizes-vb-re-is-kell-a-varosliget

"It has also been decided, that the synchronised competitions and the closing ceremony will be held in City park called „Városliget”. According to the plans, a temporary pool will be built on the Ice-ring of the Városliget." http://www.fina-budapest2017.com/news

Akik meg kételkedtek abban, hogy az illetékesek szívükön viselik a Városliget sorsát, azok most csattanós választ kaptak. Nagyon is gondolnak rá.

Hiszen a szinkronúszás a világbajnokságon olyan versenymedencét igényel, ami legalább 2,5 m mély, de egy részén követelmény a 3,0 m-es vízmélység. Feltételezhető, hogy egy gyakorló/bemelegítő medencére is szükség lesz. És akkor még nem is beszéltünk a lelátóról, ami (tekintettel a záróünnepségre is) kb. 15.000 ülőhelyes lenne és persze, a legalsó széksorai is több, mint 3,0 m magasságban lesznek a műjégpálya burkolati síkjától számolva (a felső sorokat ehhez kell hozzáképzelni). Mindez mobil változatban, a műjégpálya burkolatára építve.

Tessék csak belegondolni, mekkora jótétemény lesz ez a Városligetnek. Na ugye.

Pákozdi Imre
2016.04.07.
10:51

@Mljet: Ez egy ép és egészséges, jól karbantartott, folytonos zöld felületekkel borított Városligetet nem rázna meg. Hiszen annak peremén, egy amúgy is betonteknőként funkcionáló terület ideiglenes másként-hasznosításáról van szó. Volt már ilyen ott, pl. a street-ball bajnokság, amikor fiatalok százai hullámoztak a betonyon. Nem beszélve a jégpálya működéséről.

Az igazi baj nem ezzel, hanem a tervezett Zene Házával, az új MNG-vel, a Néprajzi Múzeummal, a Városligeti Sarokszínházzal és a Közlekedési Múzeum visszaépítésével van. Illetve lenne.

bardóczi
2016.04.07.
12:35

@Pákozdi Imre: Ha a VÉSZ betonteknőként kezelné a területet (azaz burkolt felületként), akkor igazad is lehetne Imre. Mivel azonban ez a betonteknő jogilag mostantól zöldfelület, s az 1885-től jelen lévő "ideiglenes hasznosítások" miatt tart ott a Liget, ahol tart én nem mondanám, hogy ez nem baj. Ez egy tipikus látlelet és a Városliget Zrt kommunikáció újabb öntökönszúrása. Egy úszó vb olyan forgalom, amit akármilyen jó karbantartással sem lehet egy parkban lekövetni. Itt nem nemhogy jó, de közepes fenntartásról sem nagyon beszélhetünk. Az olimpia kapcsán ugyanide ideiglenes csarnokot álmodnak éppen az álmok álmodói, miközben ugye, mégegyszer mondom, a beígért 5%-os zöldfelületi növekménynek legalább a harmadát ez a betonteknő adja. Jogilag. Amihez persze minimum állandó vízborítással és állandó halállománnyal kéne rendelkeznie. Node kicsire nem adunk, a papír mindent elbír. Igaz a valóságban a zöldfelület kevesebbet. Millenáris-szindróma, agyhalott közterület-gazdálkodás, Gyárfás legendásan szarrágó barkács-idilli hozzáállása (emlékezzünk csak mit művelt a Margitszigeten is az ideiglenes lelátóival) találkozik itt egy helyen. Nem vagyok Bol-dog.

Pákozdi Imre
2016.04.07.
14:42

@bardóczi: Úgy tudom - de tévedhetek -, hogy a jégpálya területe NINCS beleszámítva abba a vízfelületbe, amely 0,75-ös szorzóval zöldfelúletnek minősülne. A mindentudó Mljet, úgyhogy tőle is érdeklődöm, igaz-e ez.

Mljet
2016.04.07.
19:50

@Pákozdi Imre: A VÉSZ alátámasztó munkarész szerint a Városligeti tó teljes területéből 40.036 m2-en lesz állandó vízborítottság. Ha ott állandó vízi élővilág is lesz, akkor annak a 40.036 m2-nek a 75%-a számítható bele a zöldfelületbe. Ahol nem lesz állandó vízborítottság (mert évente leengedik a vizet), az a műjégpálya (jégpálya+hokipálya) kb. 15.000 m2-es területe.

A FINA-val történt egyeztetés alapján ezen a kb. 15.000 m2-en építenék fel a vizes VB szinkronúszó versenyének a szabályzat-megkövetelte méretű és kialakítású mobil medencéjét (medencéit?) és a záróünnepséghez is használandó szintén mobil lelátó(ka)t.

Mljet
2016.03.24.
10:14

Új fejlesztések a hadovában!

Eddig a Városliget Zrt. a „60%-ról 65%-ra nő majd a Városliget zöldfelülete“ szöveggel halmozott sikert sikerre a médiában (még az itteni vitaindító cikkben is ezzel dolgozik a cég kommunikációs igazgatója). Nem szabad azonban leragadni a sikereknél. Újítani kell!

Helyesen érezte meg ezt a Liget Budapest agytrösztje, ezért most a társaság hadovájában néhány új fejlesztéssel próbálkoznak. A műszaki igazgató által bemutatott „felülvizsgáljuk a tervet, hogy további fákat menthessünk meg“, vagy a „mi itt betont betonra, téglát téglára építünk“ egész jónak látszik, de a legtöbbet „a Liget nullaemissziós zóna lesz“ hadovától lehet remélni (ezt a nagyközönség biztosan kajálni fogja).

Hasonlóan ütős lehetne „a Koós Károly sétányt idővel lezárjuk, a Liget egy intakt zöld egység lesz“ szöveg, ha nem lenne benne  az „idővel“ szó, amibe sajnos, bele fog kötni az a törpe minoritás, amely megátalkodottan ellenzi ezt a városligeti csodát.

Az új fejlesztéseket azonban még tökéletesíteni fogják, ezért a társaság joggal bízhat abban, hogy ezeket az új hadovákat Liget Budapest projekt iránt lelkesedő nagyközönség ugyanúgy elhiszi, mint a régit.

Zolker
2016.03.25.
17:16

@Mljet: Nincs ebben semmi új, csak a tervek felülvizsgálata további fákért.

A nullaemisszió nem új, már a kiírásokban benne volt a földhő, esővíz-hasznosítás stb. Sőt, az is, hogy távlatban távfűtés is lehetséges, erre felkészülve kell tervezni (gondolom a Szecska vizében gondolkodnak).

Sághi nyilatkozata amúgy elég gyenge, de hát a Forster Központ élén se volt egy nagy ász... :)

Mljet
2016.03.25.
23:56

@Zolker: "Nem nagy ász... nem nagy ász, de azért a Baánéknak talán még jó lesz" – gondolta a nagyeszű L.S. mester, akinek volt egy kis lelkifurdalása, hogy kipöckölte szegényt az előző pozíciójából. És lám, ez a derék ember hogy iparkodik az új helyén. Interjúk rádióban, újságban, nagyközönség beetetése új hadovákkal, stb.

Te meg itt leszólod. Nem szép dolog az ilyesmi.

Zolker
2016.03.26.
14:31

@Mljet: Hát most mit csináljak. Autonóm személyiség vagyok, önálló véleménnyel (lásd fentebb Pákozdinak küldött válaszomat), és ezt gondolom szegénykéről. :) Igaz, kevésbé veszélyes figura, pl. Cselovszkihoz képest...

Mljet
2016.03.23.
21:31

A Liget Budapest műszaki igazgatója (hadovából „A“ típusú, felsőfokú nyelvvizsgával):

– …a mi cégünk is környezettudatos emberekből áll. Voltak fák, amelyek betegek voltak, és voltak, amelyek valóban útjában voltak az épületnek, de itt most hat fáról beszélünk. Nem akarom elbagatellizálni, hat fa is nagyon fontos, sőt minden négyzetméter zöldfelület az, de pozitív egyenleggel fogjuk zárni a projektet.

- Említette, hogy lesznek még fák, amelyeket a beteg fák cseréjén kívül is kivágnak.

- Jelenleg felülvizsgáljuk a tervet, hogy további fákat menthessünk meg, és pénzt is átcsoportosítottunk arra, hogy ami útban van, de lehetséges átültetni, azt kivágás helyett átültessük.  

- Hány fát terveznek kivágni?

- Néhány tucat lehet, a pontos számot az után tudjuk meg, hogy májusban megszületik a parkra kiírt nemzetközi tájépítészeti pályázat eredménye. Ahogyan kétszáz éve is, most újra egy nemzetközi pályázat nyomán alakítjuk a Városligetet, megint olyan parképítkezési fázis van, és abba szeretnénk fektetni az energiát, hogy a park ökológialiag megújuljon.

...

- ...ennek a projektnek úgy tűnik, van egy számottevő ellenzéke, és ez nem csak az ott levő harminc emberről szól, hanem az egész Liget beépítését sokan kritizálják: pl. a Magyar Urbanisztikai Társaság, de nincs benne Budapest fejlesztési koncepciójában sem.

- Mi is elleneznénk a Liget beépítését, de mi itt betont betonra, téglát téglára építünk. A Dózsa György úton például a mai aszfaltcsík harmada épület, kétharmada zöld lesz.

- A Budapest 2030 fejlesztési koncepciójában az van , hogy a Ligetben revitalizáljuk a zöldfelületet, de nem építünk ide új épületeket, azt máshova tesszük.

- Ezt a szervezetet, a Városliget Zrt.-t ennek a feladatnak az elvégzésére hozták létre. Arról, hogy Budapest fejlesztési koncepciójában mi volt és mik maradtak benne, néha vannak következetlenségek, és vannak olyan körülmények, amelyek azóta változtak.  

- Az viszont elég konzekvensen szerepel benne, hogy a fejlesztésre szánt területként Rákosrendező, Csepel-Észak, vagy az Óbudai Gázgyár van felsorolva, míg arról nincs szó benne, hogy a Városligetbe kellene intézményfejlesztés.

- Ez nem egy barnamezős revitalizáció, de például a Liszt Ferenc tér is azért ilyen sikeres, mert nem egy vendéglő van ott, hanem húsz. Ez a koncepció egy kulturális Liszt Ferenc tér, amelynek az értékét az adja, hogy itt már eleve voltak kulturális intézmények, és ezeknek a száma és minősége növekszik. Máshol is fel lehet építeni új kulturális negyedet, de itt gyorsabb megtérülést várunk.

- Kérdés, hogy bírni fogja-e a Városliget azt, hogy funkcionálisan és használtságban is lesznek változások.

- A Liget nullaemissziós zóna lesz. Azt szeretnénk, hogy a Dózsa György úti, parkolóként működő aszfaltcsíkról az autók a három leendő mélygarázs egyikében parkoljanak, vagy a Hungária körgyűrűn kívül, ahol létrehozunk P+R parkolót. A Koós Károly sétányt idővel (sic!) lezárjuk, a Liget egy intakt zöld egység lesz, tisztul a levegő, sokkal élhetőbb lesz a park.

- És mi lesz a rekreációval, mint fő funkcióval? A többség erre használja a területet, ami ez után a múzeumok miatt más szerepet fog betölteni.

- Szerintem nem, százhatvan civil szervezetet kerestünk meg, biciklisekkel, futókkal, kismamákkal, kutyásokkal egyeztettünk. Nőni fog a játszóterek száma, két kilométeres futókört, madárbarát kertet hozunk létre, több vízfelület és több pihenőterület lesz. Ez a park sokkal jobban szolgálja majd az ott lakók és turisták igényeit.

- Ez mind nagyon szép, de miért kellenek ezek mellé a múzeumépületek, miért nem lehet anélkül?

- Sok park felújítását irányítottam már. Minél szebb a park, annál drágább fenntartani. Úgy is lehet fogalmazni, hogy a Liget felújításának az ára az, hogy itt új intézmények legyenek, mint ahogy már most is számos múzeum és egyéb épület található itt, melyek jó részét felújítjuk.

- De ez egy kicsit drága ár egy parknak, 200 milliárd forintról beszélünk.

- Ha az ár pusztán a park ára lenne, akkor egyetértnék, de készíttettünk egy KPMG-hatástanumányt, amely kimutatta, hogy ebből olyan turisztikai potenciál lesz, ami megéri az államnak.

- Mielőtt a Liget-projekt beindult volna, találkozott ön olyannal bárhol, hogy a Ligetbe kellene építeni új múzeumokat?

- Azért lett a Liget a helyszín, mert itt van jelen annyi attrakció, amivel sikert lehet elérni. Ez egy majdnem kétszáz éves, egyedülálló adottságokkal bíró közpark, meglévő intézményi hálóval. Korábban a Millennium idején vitáztak arról, hogy a világkiállításra a Liget-e a legjobb helyszín, valamiért akkor is arra jutott a városvezetés, hogy ez a legjobb, pedig akkor is volt sok ellenző. A kérdés az, hogy mi a cél, mert ha nem barnamezős megújítást, hanem turisztikai potenciált akarunk elérni, arra ez a jó helyszín.

(forrás: „A Liget felújításának ez az ára“ c. interjú a mai hvg.hu-ban)

FenyvesiHK
2016.03.24.
08:54

@Mljet:

Kvízkérdés: melyik kormány épít(ene) ide múzeumokat

(és meddig maradna hivatalában.....)

Lazzlo
2016.03.24.
11:44

@Mljet: A "környezettudatos" szó megfejtése: "ingatlanfejlesztő".

Tehát amikor azt írja, hogy ..."a mi cégünk is környezettudatos emberekből áll...." - az helyesen így értendő: a mi cégünk is ingatlanfejlesztő emberekből áll.

Ha például azt írná, hogy a "legfontosabb szempontunk a környezettudatosság", akkor az azt jelentené, hogy legfontosabb szempontunk az ingatlanfejlesztés.

 

További megfejtések:

Voltak fák, amelyek betegek voltak = egészséges fákat vágtunk ki

hat fa is nagyon fontos = hat fa nem számít

pozitív egyenleggel fogjuk zárni a projektet = jól fogunk keresni a projekten

parképítkezési fázis = tarvágás fázisa

egy nemzetközi pályázat nyomán alakítjuk a Városligetet = előbb jól eldöntjük, mi lesz, aztán utólag pályázattal próbáljuk legitimálni a döntést

zöld = zöldbeton = beton

Máshol is fel lehet építeni új kulturális negyedet = itt fog felépülni, nem máshol

A Liget nullaemissziós zóna lesz = ez nem tudom mi, de jól hangzik

idővel = soha

egyeztettünk = egyirányú információkat csepegtettünk

Nőni fog a játszóterek száma = további fákat vágunk ki

Mi is elleneznénk a Liget beépítését = MI beépítjük

Minél szebb a park, annál drágább fenntartani = drágább fenntartás = épületek építése

turisztikai potenciál = megtérülő ingatlanfejlesztés 

 attrakció, amivel sikert lehet elérni = bevételek maximalizálása

 stb. stb.

 

A probléma, úgy túnik az, hogy a döntéshozók nem PARK-ként tekintenek a LIGET-re, hanem beépíthető telekként,  ingatlanfejlesztési lehetőségként kezelik, amitől profitot, megtérülést várnak (ezért ingatlanfejlesztési projekt). Végülis explicit kimondja a cikk is, hogy KULTURÁLIS NEGYED lesz, melyre létrehoztak egy ingatlanfejlesztő projektcéget, a Városliget Zrt-t. (A cég angol neve beszédesebb: Városliget Real Estate Development Ltd. = Városliget Ingatlanfejlesztő Kft.)

 

 

 

 

bardóczi
2016.03.18.
19:50

Ma átlépte a széles közvélemény ingerküszöbét a Városliget ügye. Ennek kapcsán a Liget Budapest kommunikációs csapat tagja a Tilos rádióban elmondta, hogy ők bizony több mint 200 civil fórumot tartottak és az emberek olyan horderejű kérdésekben is meghallgatódtak, minthogy épüljön vissza a zéróról a valaha volt színház, hogy legyen futókör, de persze az összes szakma elmondhatta a szempontjait, sőt még egy helykijelölő urbanisztikai ötletpályázatot is lefuttattak. A Liget projekttel 3 éve intenzíven foglalkozó civilként meredten hallgattam ennek a fiúnak minden szavát. Nem ugyanazt a mozit nézzük. Csak újságírói kérdésre sikerült arra visszaemlékeznie, hogy a helykijelölő urbanisztikai (!) pályázat nem azt kérdezte, hogy "emberek, hol legyenek a városban az új múzeumok?" Hanem azt, hogy a Városligeten belül hol legyenek. Amikor 1969-ben Sherry L. Arnstein "A Ladder of Citizen Participation" címen közreadott az amerikai tervezők szaklapjában egy értekezést a részvételi tervezésről, nem gondolta volna, hogy a 70-es évek végétől napjainkig citálni fogják az azóta Arnstein létrájaként a szakirodalomba bevonult elemzését. Amit a LigetBudapest művel, az ezen a létrán a Tokenizmus középső szintje, a konzultáció. Ezt Arnstein nem valódi részvételként írja le, olyan eseménysorozatként, ahol a hatalom lakossági fórumokat tart annak érdekében, hogy meghallgassa a társadalmi csoportokat annak garanciája nélkül, hogy a felmerült ötletek, javaslatok, kritikák beépülnek a tervezett fejlesztésbe. Azonban ez nem valódi részvételi tervezés, hanem csak kommunikáció. A valódi részvételi tervezés ma kezdődött el, a visszafoglalt és újranyitott Kertem területén és végre az országos és helyi sajtóban, rádiókban, televíziókban is. 

Véleményem szerint egy tájépítészeti tervpályázat eredménye, majd az ez alapján megcsinált részletesebb műszaki tervek előtt semmiféle fakivágás nem megengedhető, szakmaiatlan, hozzá nem értésről tanúbizonyságot adó kapkodás. Viszont mindenféle tervpályázat előtt a megbízónak szilárd, konszenzusos, társadalmilag elfogadott fejlesztési programmal kell rendelkeznie. Ilyen program pedig a Városliget esetében a mai napig NINCS. Kéne ilyet csinálni. Ehhez azonban Arnstein létráján még legalább két lépcsőfokot kéne megmászni. Kedves LigetBudapest. Mi, az állam részvényesei, állampolgárok, ezért finaszírozunk benneteket.

Mljet
2016.03.18.
18:58

"A parkrehabilitáció nyomán 2018-ig 60%-ról 65%-ra emelkedik a zöldfelületek aránya"

Jajjj... még mindig ezt nyomják?

Na, akkor isoraz:

Ezt 65% hamisságot már sokszor olvastuk, hallottuk. Különös, hogy akkor is 65% volt, amikor még az 5 múzeumépületes projektváltozat élt és ugyanúgy 65% most is, amikor a 3 múzeumépület + 1 színházépületes projektváltozat van érvényben.

Hamisság, mert ez nem a projekt tartalmától függően alakuló százalék, hanem a Városligeti Építési Szabályzatban (a VÉSZ-ben) „javasolt zöldfelületi minimum“. Az állítás pedig, hogy a Városligetben lesz 65% a zöldfelületi arány, az egyszerűen nem igaz és ezt a VÉSZ „Alátámasztó munkarész“ is bizonyítja.

A valóság az, hogy nem a Városligetben, hanem csak a Városliget egyik részén teljesül a 65% „javasolt zöldfelületi minimum“.

Nézzük részletesebben:

a Városliget egész területe 8 (nyolc) helyrajzi számon van nyilvántartva. Ezen az egész területen jelenleg 53,16% a zöldfelületi arány, ami a projekt megvalósulása esetén 59,86%-ra nőne (tehát még a 60%-ot sem érné el).

A Városliget egész területén belül a 29732/1 helyrajzi számon szereplő „városligeti ingatlan“ a legnagyobb, amely a Dózsa Gy. út – Ajtósi D. sor – Hermina út – Állatkerti körút – Gundel Károly út határolta terület. A „városligeti ingatlan“ jelenlegi 57,58% zöldfelületi aránya a projekt megvalósulása esetén 64,63%-ra nőne (tehát még itt sem lenne meg a sokat emlegetett 65%).

De hát ha nem az (egész) Városligetben és nem is a „városligeti ingatlanon“, akkor mégis hol lesz 65% a zöldfelület?

Na, itt jön a nagy "okosság": a „városligeti ingatlan“ területét a VÉSZ-szel 3 övezetre osztották: Szépművészeti+Műcsarnok (Vi-K), Hősök tere (Kb-Bk) és „város(liget)i park“ (Z-VI) övezetekre. Könnyen belátható, hogy a Szépművészeti, a Műcsarnok és a Hősök tere elkülönítése „jótékony“ hatással van az elérni kívánt zöldfelületi arányra (no és a beépítettségre).

A "város(liget)i park“ (Z-VI) övezetben a zöldfelületi arány jelenleg 60,21%, ami a projekt megvalósulása esetén nemcsak elérné a minimumot, hanem a fölé, 67,51%-ra nőne. Lehet önfeledten tapsikolni...

De még ennél is nagyobb "okosságra" figyelhetünk fel, ha megnézzük, miből is tevődik össze ez a (diadalmasan emlegetett) zöldfelületi növekmény.

A zöldfelületbe (az OTÉK-ban részletezett feltételekkel) beleszámíthatók vízfelületek és tetőkertek is.

Szintén a VÉSZ „Alátámasztó munkarész“ adataiból számolva, a projekt megvalósulása esetén a 29732/1 hrsz. „városligeti ingatlan“-on a zöldfelületi növekmény 85.064 m2 lenne.

De ennek növekménynek a nagyobbik része, 54,67%-a a Városligeti tó vízfelületi növekményéből (39,74%), valamint az új tetőkertekből (14,93%) adódik és a zöldfelületi növekménynek csak a kisebbik része, 45,33% az, ami a teljes értékű zöldfelület növekedéséből áll elő.

A vízfelületnek – "ügyesen" elhallgatott, de – döntő jelentősége van a Liget Budapest gazdái által szajkózott, majdani 65% zöldfelületi arányban.

A módosított Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) az OTÉK vonatkozó előírását (ez esetben kivételesen nem enyhítve) átvéve azt írja az „Alátámasztó munkarészében“, hogy „mesterséges vízfelület szigetelt mederrel, állandó vízborítottsággal, állandó vízi élővilággal 75%-ban számítható be a zöldfelületbe“.

A „város(liget)i park“ övezetben a fentiek alapján figyelembe vehető vízfelület a Városligeti tó. Jelenleg a tónak csupán a felső részén (az étteremnél) van állandó vízborítottság, ez 6.233 m2 vízfelület. A Liget Budapest projekt a tónak sokkal nagyobb részén, 40.036 m2 vízfelületen számol állandó vízborítottságot (csak a műjégpálya területe lenne az, ahol télen leengedik a vizet).

Tehát a jelenlegi zöldfelületi arány számításánál a 6.233 m2-nek a 75%-át veszik figyelembe, a projekt megvalósulása esetén pedig a 40.036 m2-nek a 75%-át.

Nézzük meg akkor, hogy milyen mértékben hat a vízfelület beszámítása a zöldfelületi arányra a „VÁROS(LIGET)I PARK“ ÖVEZETBEN:

JELENLEGI zöldfelületi arány, vízfelület beszámításával: 60,21%

JELENLEGI zöldfelületi arány, vízfelület beszámítása NÉLKÜL: 59,70%

A LIGET BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA ESETÉN zöldfelületi arány, vízfelület beszámításával: 67,51% (vagyis megvan a min. 65%)

A LIGET BUDAPEST MEGVALÓSULÁSA ESETÉN zöldfelületi arány, vízfelület beszámítása NÉLKÜL: 64,25% (vagyis nincs meg – még kerekítve sem! – a min. 65%).

Megállapítható tehát, hogy a (kifejezetten a Liget Budapest projekt érdekében megcsinált) VÉSZ-ben előírt minimum 65% zöldfelületi arány teljesítésében DÖNTŐ JELENTŐSÉGE VAN a Városligeti tó vízfelületének. E vízfelület beszámítása NÉLKÜL nem teljesülne a minimum 65% zöldfelületi arány. Megdöbbentő, ugye?

Na kérem, ez a tény jusson eszünkbe, amikor a projekt gazdái és támogatói azt szajkózzák a médiában, hogy "65%-ra emelkedik a zöldfelületek aránya".

Zolker
2016.03.19.
18:13

@Mljet: Te flood-olsz tulajdonképpen? :) 

(Ugyanazzal a szöveggel elárasztani az internetet)

 

Szóval az van, hogy az övezeteket-területeket a Városligetben már a Településszerkezeti Terv (TSZT) és társai is meghatározták, ne a VÉSZ-t okold. 

Másrészt, ahogy írod, OTÉK szerint beszámítható a vízfelület. Márpedig ha be, akkor be, és így megvan a 65 a parkrészen (amit nem a VÉSZ választott le, lást előző bekezdés). 

Innentől kezdve nem méltánytalan ezt kommunikálni, mert igaz. 

Van egy másik igazság is, ha úgy rendezzük össze a mutatókat, hogy a te verziód jöjjön ki. Ez ugyanúgy bűvészkedés, mint Baánéktól a vízfelület beleszámolása - csak utóbbi jogos, lásd: OTÉK, TSZT, józan ész, logika, stb.

Harmadrészt, akárhogy matekozunk, az jön ki, hogy nem építik tele a Városligetet, hanem így vagy úgy, de növekszik a zöld.

 

Tehát még ennek a tüntizésnek sincs értelme. Beteg és invazív fákat vágnak ki. És rémes, hogy a politikusok erre is rámásztak, Szabó Tímeástul, Karácsony Gergelyestül. Ezek a "zöldek", ajjaj.

Ja, de a Főkert az ördög maga szintén, hazudnak, hogy a faállomány 12 százaléka kuka, bocsánat, elfelejtettem. :)

bardóczi
2016.03.20.
10:52

@Zolker: Drága Zolker,

Érdekes ez a flood-olás vád, amikor a Városliget Zrt ugyanezt teszi, sőt te is: ugyazzal a szöveggel elárasztja az internetet, mint jelen hozzászólásodban is. Vegyük át mégegyszer:A TSZT-hez és a VÉSZ-hez irányítani a bírálókat azért igazán cinikus, mert konkrétan a projekt érdekében erőszakolták meg az összes fővárosi szabályozási dokumentumot, amire egy - szerintem alkotmányos jogokat sértő - önálló képviselői indítvánnyal az országgyűlésen átnyomott törvény adott módott.

Az OTÉK 5. sz. mellékletében az áll, hogy akkor számítható be egy tófelszín a zöldfelületbe ha:

a) természetes vízfelület állandó vízborítottsággal (patak, tó), illetve mesterséges vízfelület állandó vízborítottsággal és szigetelés nélküli mederrel, állandó vízi élővilággal (100%-ban)

b) Mesterséges vízfelület szigetelt mederrel, állandó vízborítottsággal, állandó vízi élővilággal (75%)

Sajnos a városligeti tó egyik kritériumnak sem felel meg. Innentől kezdve pedig  nem csak álságos az ezzel kapcsolatos kommunikáció, hanem a VÉSZ országos jogszabályt sért.A zöld papíron növekszik, a valóságban csökken. De mivel én nem akarok flood-olni, ezt olvasd el a másik bejegyzésemben. Egy fa a magyar valóságban akkor lesz beteg és invazív, amikor valamit építeni kell a helyére. Előtte élhet akár 100 évig is. Ez persze nem jelenti azt, hogy a faállomány ne lenne rossz állapotban és nem kellene rendszeresen azt ritkítani, pótolni. Ez a feladat. Megvalósítható építés nélkül is. Az elmúlt 25 évben nem sikerült teljesíteni.

Mljet
2016.03.20.
17:15

@Zolker: Dehogy flood. Ezt csak te akarod annak láttatni (a te finom iróniáddal, ugye).

Valójában egy tisztességes tájékoztatás (ejnye, ez mintha zavarna téged, kedves Zolker), tudod, ez az, amit Baán és tsai rendszeresen (nem véletlenül) elmulasztanak megtenni. Utánuk viszont valakinek csak meg kell tennie.

Jó lenne, ha ahány helyen feltűnik a sablonszöveg a mesés Liget Budapest projektről, a 65% zöldfelületről, annyi helyen követné azt egy tisztességes tájékoztatás. De hát ki is győzne ilyesmit, ki tudna versenyezni Baán mesterrel és tehetséges tanítványaival?  Ami engem illet, van pár hely, ahol (egyszer) részletesen megírom, hogy valójában mi mennyi és hol a Városligetben.

 

Látom, itt is azzal operálsz, hogy olyasmit cáfolsz meg a te csillogó logikáddal, amit én NEM ÍRTAM. Ne légy mohó, egyszer már megdicsértem a „szalmabáb-érvelési“ tudásodat. Mit akarsz még?

 

Zöldi Anna
2016.03.22.
15:59

@Zolker: ha engem jól megfizetnének, sokkal ütősebb kommenteket tudnék írni - csak szólok...

a fa, ami max 1m2-tfoglal el a föld felszínén, és az építési törmelékre terített termőföldre terített gyepszőnyeg sokszor sok méteren egyaránt zöld, mégis micsoda különbség. nem csak négyzetméterben.

én is felvehetek prada cuccot, meg a huszonéves lányka is - látványos lesz a különbség. pedig prada mindkettő

tisztelettel

egy elaggott, kivágásra érett példány

Pákozdi Imre
2016.03.22.
16:12

@Zöldi Anna: Egy javakorabeli platán zöldje felér egy futballpálya füvének zöldjével. Ezt most hirtelen nem tudnám prádás hasonlatra fordítani.

Zolker
2016.03.25.
16:57

@bardóczi: Cinikus? Anno azért ment a nyafnyaf, mert hogy kiemelték a Városligetet és a VÉSZ-t minden alól. De mint látható, mégis figyelembe vett számos elemet TSZT-ből meg egyebekből. Ez tény. Tudom, fájó tény.

Ami az OTÉK-et illeti és a vízfelületi problémádat, szerintem nincs igazad, de ez legyen a legnagyobb gond a VÉSZ-szel, Liget-projekttel.

A zöld nem fog csökkenni, ezt MIjet is kifejtette a hosszú matekpéldájában, még í vízfelületet kihagyva is növekszik majd.

Az, hogy idős, de beteg vagy ilyen-olyan szempontok (nem építési) miatt kivágandó fák után fiatalok lesznek az új ültetések, így a lombkoronájuk és biológiai aktivitásuk kevesebb lesz, igaz - de csak egy ideig, amíg ugye meg nem nőnek. Hja, az akár másfél-két évtized is. Komolyan mondom, és ismét kövezzetek meg: na és? A lényeg, hogy lesznek.

Ahogy írod, huszonöt évig alig törődtek a városligeti fákkal. Most, a Liget-projekttel ez is megtörténik. Nincs világvége. Ennyire egyszerű.

Az Andrássy úti facsere világvégét hozott? Nem.A Kossuth téri nyafogás után pedig nem néz ki jobban kertészetileg is? És milyen klassz lesz, ha megnőnek az ottani fák. Tessék megnézni a kertészeti terveit és az ottani matekot, hogy miképp változott a zöld (segítek: több nagylombú fa - amikorra kifejlődnek, természetesen -, kevesebb ótvaros, ócska bokorka és vacak fa. Abból is mekkora hiszti volt.

Zolker
2016.03.25.
17:02

@Mljet: Ismét az iróniát nem sikerült levenned, dehát írod is, hogy nem vagy képes rá.

Amúgy akit itt zavar a más vélemény, az ti vagytok, a dogmatikus gondolkodásotokkal egyetemben. Jól látható az elmúlt egy hét vitájából.

Képtelen vagy például te megérteni, hogy nem lehet azt mondtani egy érdemi kommunikációban, hogy "hatvannégyegész-huszonötszázad százalék" lesz a zöld. Ez a szakmát érdekli, a nagyközönséget a körülbelüli szám izgatja - ha izgatja.

Írtam én olyat, ami arra utal, hogy "zavar" a véleményed? Ugye, hogy nem. Akkor miért vádolsz engem szalmabáb-érveléssel? Hiszen én nem írtam azt, hogy te mondtdál ezt-azt, ez jól látható. Hanem a neked írt válaszban kitérek erre, arra, amarra. Elnézést kérek, ha nem tudsz szöveget értelmezni.

Zolker
2016.03.25.
17:09

@Zöldi Anna: Igazából azon gondolkodtam az elmúlt néhány napban, érdemes-e magának, Zöldi Annának a viszolyogtató modorára érdemben reagálni. Aztán úgy döntöttem, hadd szóljon, ha úgyse én kezdtem. :)

Ugye rögzítsük azt, hogy nyilvánvalóan nekem szólt a bérkommentes "humora", ne legyünk képmutatók. Én pedig hiába is szabadkoznék, hogy nem vagyok fizetett ügynök, nyilván nem hatna. Az ítélet meghozatott, ahogy már Pákozdi úr is leelsimonozott, ha jól emlékszem (vagy legalábbis egyik sameszának sejtetett, de igazából ezeket hamar el szoktam felejteni).

Az legalább jól látszik, miféle ember maga, Zöldi anna - a többiek sejtetéseit most hagyjuk is. Ezért tart itt ez az ország.

Ha a dogmatikus gondolkodásúak más véleménnyel találkoznak (és óh, igen, ez igaz a kormányoldalra is, de még mennyire!), rögtön megy a mocskolás. Mint itt, az egykor remek Építészfórum kommentrovataiban. Ugyanazok a csúszatások, sározások, mint ami ellen egyesek szót emelnek. Tudjuk, hogy nem lesz kevesebb a zöld, tudjuk, hogy az új épületek mellett a ligetet is felújítják, de csak nyomjuk a nyafinyafit. És személyeskedni kezdünk az ellenvéleményt megfogalmazókkal szemben. Gusztusos, mondhatom! :)

Ami a pénzügyeket illeti, kedves Zöldi Anna előbb inkább tanuljon meg rendes cikkeket írni (gondolom pénzért), aztán gondolkodjék el a bérkommentelésen.

És ha már személyeskedés: lehet, hogy amúgy tényleg érdemes volna a ruhatárcserén elgondolkodni, máris jobban festene, amikor megjelenik egy-egy eseményen. Nem kell rögtön Prada, egy színvonalasabb butik (ha már olasz, lehet Milánóban is, remek boltok vannak, olcsó a repjegy és a szállás) is megteszi.

bardóczi
2016.03.25.
20:14

@Zolker: igen, meglehetősen cinikusnak tűnik. Az, hogy a projekt a TSZT-ből bizonyos dolgokat figyelembe vesz (szemezget) az sajnos nem erény, hanem deficit. Egy jogkövető projekt, pláne ha ez állami projekt példát kell, hogy mutasson. Az miféle példamutatás, hogy a törvények fölé helyezem magam, majd szemezgetni kezdek azokból az előírásokból, amelyek nem gátolnak semmiben, de figyelmen kívül hagyom a korlátozó tényezőket? 

A vízfelszín tekintetében tartom az állításomat, sajnos semmiféle érv nem hangzott el tőled ezügyben. A "szerintem nincs igazad" nem szakmai cáfolat.

A zöld papíron nem fog csökkeni, de a papír sokat kibír. Sajnos ténylegesen csökkenni fog, s a városlakókat, akik nem értenek jogásznyelven a tényleges folyamat érdekli, a végeredmény. Kommunikálni akkor érdemes, ha legalább a fele igaz annak, amit el akarunk hitetni.

A Kossuth téri "nyafogás" releváns volt, mert a látogatóközpontot a dísztér alatti burkolat alatt is létre lehetett volna hozni, így az északi parkot nem kellett volna szanálni. Ahogy a hársfasor kivágása sem adott hozzá semmit a koncepcióhoz, a Kossut szoborcsoport mögül kiírtott zöld háttér meg a fehér szobor, fehér háttér miatt szintén butaság volt. Sajnos a Kossuth téri mélygarázs fölé telepített hársak, amelyek a száraz karsztbokorerdők növényeiként eléggé nehezen viselik a mélygarázs fölötti öntözés és rossz vízelvezetés miatti pangó vizet, már elkezdtek kirohadni. Szóval a Kossuth térnek örülünk, a tér jobb lett, de felesleges volt a fapusztítás, azzal együtt még jobb lenne. Van akinek már nincs húsz éve kivárni, hogy lombokat is lásson.

Mljet
2016.03.25.
23:24

@Zolker: Látom, ma megint "söréttel" lövöldözöl (nagy szórású válasszal csak eltalálsz valakit). Hát nem, a nekem írt válaszban ne térj ki "erre-arra". Próbálj meg csak arra koncsentírozni (de baromi erősen ám!), amit én írtam neked. Meg tu-dod csi-nál-ni! Ne add fel! Bízom benned!

Nemhogy "nem vagyok képes megérteni", hanem egyenesen elítélem a sunyiskodást; azt, hogy Baán és tsai nem mondják meg a nagyközönségnek, hogy mi mennyi és hol. Erről már korábban részletesen írtam.

Bizony, szalmabáb-érvelés az, amikor azt írod nekem "akárhogy matekozunk, az jön ki, hogy nem építik tele a Városligetet, hanem így vagy úgy, de növekszik a zöld."

Írtam én, hogy "teleépítik"? Nem írtam. Nekem miért bizonygatod, hogy növekszik a zöld? Írtam én, hogy nem növekszik? Nem írtam.

Én is "elnézést kérek" de egészen sajátos, amit te "szövegértés"-nek tartasz. Ha valaki cáfol téged, az szerinted "nem tud szöveget értelmezni".

Pákozdi Imre
2016.03.26.
06:35

@Zolker: Ezt így biztos, hogy nem szabad folytatni, pláne Húsvétkor nem. Ez a hangnem az "egykor remek Epítészfórum kommentrovatának" volt gyakori jellemzője.

Zolker
2016.03.26.
14:28

@Pákozdi Imre: Részemről oké, ha maga és társai az érveimre reagálnak érdemben, és nem kezdenek személyeskedésbe a kilétem találgatásával, "bérkommentek" emlegetésével (tudom, nem maga mondta utóbbit) és a többivel. Amúgy a nagyhéten, ha már húsvétot tetszik emlegetni...

De nincs sok reményem. Amikor az akolmelegbe egy ellenvélemény érkezik, és nekiesik a nép, hamar személyeskedésbe húzva a vitát - nos az szegénységi bizonyítvány, sajnos. 

Amikor maguk nem nézik ki az ellenvéleményt megfogalmazóból, hogy saját meggyőződéséből, nem pénzért és megbízásból alkotta meg álláspontját, és ad hangot neki, akkor elég nagy a szomorúság.

Zolker
2016.03.26.
15:03

@bardóczi: Vízfelszín: vihar a biliben, hogy kapcsolódó képpel éljek. Nem ezen áll vagy bukik az egész. Gumicsontnak jó. 

És ha már "szerintem nincs igazad", akkor én is keveslem a te érveidet a TSZT és egyebek kontra VÉSZ ügyében. Miért deficit? Miért cinikus? Azért, mert "szemezget"? Ez miféle indokolás?

Miért fog csökkenni a zöldfelület? Tételesen, számokkal, ha kérhetném, különben értelmetlen a vita. 

Van - sajnos - az a tény, hogy bizonyos nagy fejlesztéseket jobb kivonni a bürokrácia több asztaláról, és egyetlen kiemelt eszközzel szabályozni. Ilyesmi volt a Kossuth tér is, amit aztán több fanyalgó mégis elfogadott. Ez furcsa dolog, mégis működött ott. Remélem, a Ligetben is működni fog.

A Kossuth téri nyafogás azért értelmetlen, mert a látogatóközpontot össze kell kötni az épülettel, erre ott adódott megfelelő pont, a mélygarázzsal együtt. Annak tetején valóban az általad leírtak miatt döglődnek a fák, vagy csak félinformáció? (Mint a ligeti tüntizés, politikai rászállással súlyosbítva.)

A kivágottak mellett a megtartott, értékes fákról biztos hallottál (pl. a minisztérium vonalában az a gyönyörű nagy hársfa, a Kossuth-szoborcsoport mögötti fák stb.). Az egyéni ízlés kérdése, hogy a fehér háttér és amögött a bérház tetszik-e valakinek, vagy a régi ősbozontost szerette. 

Idéznék az Építészfórum interjújából, amit a tájépítésszel, Mohácsi Sándorral (és Timával) készített Bán Dávid: 

"A 70-es években lezajlott fatelepítés teljesen végiggondolatlan volt, hiszen például a feketefenyő vagy a lucfenyő nem városba, vízpartra szánt fajok, illetve a rettenetesen rossz telepítés miatt számos fa már szerencsétlen, csonkolt élőlény volt. A most telepített fák lényegesen jobb helyet kaptak, a burkolt felületekre telepítettek jobban bírják a városi környezetet, s a tölgy vagy a bükk akár 300 évig is elél. Tudtuk, hogy át lehet úgy strukturálni a fákat és a teret, hogy nagyobb zöldfelületet nyerjünk. A számszaki adatok mellett azonban kell még tíz év, hogy ezek az eredmények mindenki számára láthatóvá váljanak, s kiderüljön, mindez miként áll össze, milyen kapcsolatba kerül a várossal."

Na ezt a régi kuplerájt kellett végre rendezni. Igen, fapusztítással. Hogy aztán majd egy releváns, rendes tájépítészeti koncepció kivirágozhasson a helyén. 

Amikor ilyen ügyeket olvasok, akkor nem egészen értem a zöld tüntizőket, akik minden bokorért fellármázzák a közvéleményt. Fontos a zöld, de van egy határ.

Nem csak a mának készül egy ilyen átalakítás, úgyhogy a húsz év is simán kibírható. 

Érdekes, hogy bár a hársfasort ott, az interjú alatti kommentben is sirattad, de amúgy pozitívnak értékelted a projektet. 

N.b. a mélygarázst nem lehet a parlament alatt kialakítani, szerkezetileg legfeljebb a déli oldalon, hasonló helyzetben, mint ahová végül épült, hogy értelme legyen. 

bardóczi
2016.03.26.
17:06

@Zolker: Bocsáss, meg de te megpróbálod elkenni azt, hogy ezt a projektet nem lehetne a hatályos magyar jogszabályok alapján megcsinálni és ennek kivédésére még véletlenül sem az volt válasz, hogy akkor megfelelőbb helyszínt keresünk, hanem az, hogy törvénnyel törvényt ütünk agyon, csak azért, mert kétharmaddal ez hatalmunkban áll. Ez demokráciadeficit, nem is kicsi. Ha az állam ezt megteheti, akkor miért bünteti ugyanezért a viselkedésért a kisembert? És hol van ennek a vége? Ki érezheti ezek után, hogy jogbiztonság van? Szegény Csipaknak csak azért kell természetkárosításért felelnie, mert nemzeti parkba épített? Szegény Kovácskettőnek csak azért kell lebontania a garázsát, mert túlépítette a telkét? Miközben az állam ugyanezt teszi? Érzed te ennek a súlyát? Polgári dolog ez?A zöldfelület azért fog csökkeni, mert a Városliget projekt kivág 600 darab fát, amelyek egyenként jó ha 10 m2-t foglalnak el a térből, de az átlagéletkoruk alapján darabonként 0,5 ha gyepes felület levélfelület indexének felelnek meg, azaz a fejlesztés során 300 ha levélfelület szűnik meg. A többszintes növényállomány és az egyszintes között óriási a különbség. A most leburkolt felvonulási tér pusztán 5 ha, fölé lehetelten lesz nagy lombkkoronát növelő fákat ültetni, ha alatta mélygarázs lesz, ezért az az 5 ha nem fogja pótolni a veszteséget. Ahogyan a jogászkodással zöldfelületbe számolt beton tómeder sem. 

A Kossuth téri látogatóközpontot a parlament alagsorához éppen olyan jól lehetett volna kapcsolni az alakulótéren is, mint az északi parkban. Sőt ez esetben nem kellett volna bevállalni egy igencsak kockázatos árvízkaput, ami most meg része a projektnek. Sajnos azt sem tudom az egyéni ízlés tárgykörébe sorolni, hogy egy szobor színéhez nem választunk azonos színű hátteret, mert akkor nem fog érvényesülni a szobor. így fehér szoborhoz jó a zöld háttér, mert kimemeli, míg a bérház meg nem. Ez egészen egyszerű törvényszerűség, nincs köze az ízléshez. Például én nem tartom olyan értékesnek a Kossuth-szoborcsoportot, hogy még a replikáját is be kellett vállalni, de ha már így esett, legalább ésszel kellett volna telepíteni.  Amit Mohácsi Sanyi elmondott a fenyőkről, azzal messze egyetértek, ahogyan a Kossuth tér rendezését tényleg összeségében pozítívumként értékelem, de ahogy akkor is is, máig hibának tartom a hársfasor kivágást, ami ugye nem fenyő. De a Kossuth tér - ezt szeretném megjegyezni - egy városi tér, ráadásul egy olyan tér, amelynek tudnia kell ünnepségeket lebonyolítani, vagy például tanártüntetést fogadni, ezért a zöldfelületek nagysága és mértéke rugalmasabban kezelhető, miközben éppen ezért van sokkal nagyobb szükség rajtuk helytakarékos, de árnyékot adó fákra. Viszont a Városliget nem rendezvénytér, nem családi élményközpont, hanem park. Egészen mások a funkciói, éppen ezért nagyobb tisztelettel kéne vele bánni. Főleg úgy, hogy az oda tervezett múzeumoknak sokkal jobb helyet lehet találni, ahol tényleg hasznára lennének a városnak. Ezen a helyen a terhére lesznek, s ők maguk sem fognak tudni megfelelő módon működni, miközben létükkel fojtják meg a parkot. 

Zolker
2016.03.28.
15:01

@bardóczi: Az 50 ezer négyzetméteres jelenlegi parkoló alatt nem lesz végig mélygarázs. Már megint vagy tájékozatlanság, vagy tudatos rosszindulat. 

Ezen kívül, többszintes növényállományt kívánnak létrehozni, a jelenlegi, nem elégségest kibővítve. Továbbá, az új fák - mert ültetni fognak - valóban nem azonnal biztosítják ugynazt a felületet, de idővel az is meglesz. 

Ami a jogszabályokat illeti: nem, nem ez a demokráciadeficit. Az épített környezetet szabályozó keretek folyamatosan változnak. Viszont fontosabb, hogy a Városliget most sem felel meg az általad a Mindent a maga helyén-cikk alatt hivatkozott előírásnak, és MIjet kollégától azt is tudjuk, hogy múzeumok nélkül, csupán visszaparkosítva sem felelne meg (pl. maximum 3 százalékos beépítettség, minimum 75 százalék zöldfelület)!

Akkor tehát mit kéne tenni? Tüntiznétek, hogy bontsuk le a Vajdahunyadvárat, és/vagy az Olof Palme Házat? :)

A valódi demokráciadeficit a földügyek, a sajtóügyek, a közbeszerzési ügyek, a népszavazási balhé kopaszokkal, a satöbbi. A valódi problémák az oktatás és az egészségügy problémái. Igen, fontos a zöld ügy is, de ami a Liget körül zajlik, az nem több hisztinél.

A Kossuth téren az általános faállapot sem volt jó, szintén Mohácsitól tudható. Az új ültetések pedig például a mélygarázs tetején nem csupán parterre-ben, hanem valódi földrétegen is vannak, ez a metszeteken is látszik - vagy aki végigkísérte az építkezést, láthatta.

 

A Kossuth-szoborcsoport megítélése azonban valóban ízlés kérdése, akármit is gondolsz. Neked nem tetszik, nekem sem tetszik, a "régebbi", azaz 2. számú nekem jobban tetszett. Viszont az "észnek" a tekintetben nincs mit tennie, hogy rekonstrukcióról szólt a döntést. Tehát az 1. számú szoborcsoportot, az eredetit kellett visszaállítani, a hátsó részével együtt, nem pedig zölddel vagy akármivel.

Árnyat adó fák bőven lesznek, amikorra megnőnek, lásd Mohácsi közléseit a lombkorona-arány növekedéséről, illetve azon belül a nagyobb lombkoronájú fák nagyobb arányáról a kisebbek rovására, az új telepítésben.

A Városligetet nem fogja megfojtani semmi és senki, az új múzeumok és látogatói-dolgozói végképp nem. Bocs, ex cathedra kijelentésedre ex cathedra válasz. :)   

Mljet
2016.03.29.
18:33

@Zolker: És ha új múzeumok és színház NÉLKÜL, a 3% helyett

a "városligeti ingatlan" (29732/1 hrsz.) 5,70% beépítettségét "csak" 4,71%-ra,

a "város(liget)i park" (Z-VI övezet) 4,52% beépítettségét pedig "csak" 3,46%-ra

lehetne csökkenteni,

akkor a francba a beépítettség csökkentésével, inkább növeljük azt 5,70%-ról 7,14%-ra, illetve 4,52%-ról 6,05%-ra. Igaz, Zolker?

Zolker
2016.03.29.
19:03

@Mljet: Ó dehogy. 

A Szent Elvek betartása jutott eszembe.

 

Mivel a lebontandó hulladékok eltávolítása után és parkrendezéssel, de új építés nélkül még mindig nem felelne meg a Városliget a Szent Elveknek, akkor a nyafogók legyenek szívesek kiállni azért, hogy ne csak "megközelítse", hanem el is érje az előírásokat a park. 

Nevetséges, túlzó? Lehet, de a következetességet, pontosságot kéred te is számon Baánékon, meg tiltakozóknál is felbukkan a "park védelme". Akkor tessék kiállni a Szent Elvek mellett. 

Hiszen most kábé egy olyan parkról folyik a vita, amely nem felel meg a közparkokkal szembeni előírásoknak, és nem is feleltethető meg. Igen, közelíthető, de például a zöld aránya elég sok százalékkal elmaradna így is. 

Következésképp egy eleve deficites dolog fölött zajlik a nyafogás. 

És mint voltál szíves kimutatni, növekedni fog még új múzeumokkal is a zöld, és a beépítettség sem lesz egekbe szökő. 

bardóczi
2016.03.29.
19:31

@Zolker: Bontsd le a Közlekedési Múzeumot is a hulladék épületek mellett (és építs fel egy modernet mondjuk a Nyugati mögött.) Máris teljesült az előírás. Küldetés teljesítve.

Zolker
2016.03.29.
20:25

@bardóczi: Ezt vetettem fel én is a minap. 

Na, hát akkor hajrá, ti, a Szent Elvek Felkent Lovagjai, ne csak nyafogjatok, hanem tegyetek javaslatokat, hogy maradéktalanul megvalósulhasson az Elv, a Városliget százalékairól. 

És hogy a Nyugati kerüljön közelebb a Szépműhöz, Műcsarnokhoz, Vajdahunyadhoz, Állatkerthez, intézkedjetek valami földrajzi átalakításról is! :)

Szegény Podmaniczky utcai lakosok pedig majd szidják Bardóczit, hogy park helyett múzeumnegyedet kapnak az ablakukkal szemben... 

Ennyit a felelős városépítészetről. :) 

bardóczi
2016.03.29.
20:36

@Zolker: 3 éve csak javaslatokat teszek. Arról sajnos nem tehetek, ha hozzád ezek nem jutottak el. Baánhoz igen.

Zolker
2016.03.29.
20:44

@bardóczi: Hát, ha olyan színvonalúakat, olyan pontatlanságokkal, mint ami a Nyugati melletti területeket illeti, vagy olyan múzeumszakmai szempontból értékelhetetleneket, nem csoda, ha nem hallgatták meg, bocs. :)

Mljet
2016.03.29.
22:06

@Zolker: "Nyafogás"? Na, idefigyelj, Zolker!

Azt ajánlom, olvasd el a saját beírásaidat abban a négy vitakörben, amelyekben téma a Városliget és (legalább utólag) jól gondold végig azokat.

Megjelentél te itt ezekben a vitakörökben március 17-én és mindjárt azzal indítottál, hogy "a fakivágás meg: nyafnyaf". Ezt a lenéző, fölényeskedő hangnemet: "ment a nyafi", "ment a nyafnyaf", "ment a nyafogás", "oktalan tüntizés", zöld tüntizők", stb. használod azóta is azokra, akik ellenzik a fák kivágását és a Liget Budapest projekt megvalósítását; a projektet bíráló, itteni beírások szerzői korábban "dogmatikus gondolkodásúak" most már ők is "nyafogók". Ez a hozzáállás még akkor sem lenne megengedhető, ha te valami szellemóriás lennél. Csapkodsz „erre-arra“; egy valakinek címzett beírásodban más hozzászólókat minősítgetsz, aztán meg vagy sértve, ha téged is orrbavágnak egy-két minősítéssel (nem tőlem kaptad).

De ha nem tudsz normális hangnemben írni, legközelebb kaphatsz tőlem annál sokkal keményebbet, mint amiket te itt másokkal szemben megengedsz magadnak. Ráadásul a fenének se lesz kedve veled vitázni.

Szóval, nézz magadba. Ez egy jóindulatú tanács. Vetted, ugye? Kösz.

Pákozdi Imre
2016.03.18.
17:46

A fentiekről ld. a fórum rovatban a bardóczi, Zolker, ZIM és jómagam közti, három napja folyó polémiát.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.